Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KORKÉP VELEMENYEK 2004. Február 28., szombat Nézőpont Pulai Sára Sikk és kényszer Nem az idő szépíti a gyermekkoromat, de szegény-gazdagok vol­tunk. Szegények, mert nyolcán születtünk a paraszti családba, s fel­nevelődtünk hatan. Gazdagok, mert a szeretet, a törődés vett ben­nünket körül. Szépnek láttuk a nagyobbak által kinőtt holmikat, s örömmel forgattuk az agyonlapozott könyveket. Tudtuk - még ha időszaki gyermekmunkát vállaltunk is -, hogy sok mindenre nem futja. Mégsem jutott eszünkbe: bármit elvegyünk a nálunk módosab­baktól. Sőt, a mások iránti tiszteletben nőttünk fel. Ma pedig szinte elfogadott tény lett az úgynevezett megélheté­si bűnözés. Ami nekem nincs, elveszem attól, akinek van. S ezt a gyerekek is látják. Kiné­zik társaik mobiltelefonját, ki- sebb-nagyobb értékeit. De azok is belekeverednek az ilyen dolgokba, akiknek sem­mi szükségük nincs rá. Talán A háló foltozása többszereplős mert sikk a gyermekkori bűnözés? Talán mert az érintett szülők megfeledkeznek alapvető kötelezettségükről: a gyermeknevelésről. Óvónő ismerősöm a minap azt mondta, már ott tart, hogy legszíve­sebben a szülőket íratná be egy-egy hétre a kiscsoportba: lássák, mi­ként kell fene) foglalkozni a gyerekkel. Pedig ebben a korban még csak az emberi mivolt alapjairól van szó. Aztán következik az iskola. Ismerős a sokak által hangoztatott jelszó: majd a pedagógus megne­veli. E korban már a gyerekek osztják a rossz szokásokat, amelyek­kel a szülői házban, s a tévéképernyőn találkoznak. Ami ott látható, tele van agresszivitással. Sőt nagyon sok gyerek is. Ezért például az általános iskolák 3.-4. osz­tályában - hallottam minap a megyeszékhelyen - bűnmegelőzési „órák” vannak, mintegy felkészítendő a diákokat, hogy miként visel­kedjenek, ha hasonló korú társaik megtámadják őket, hogyan védjék ki a helyzetet. És a „helyzetben” lévők nemcsak roma gyerekek, mint a múlt héten Kunszentmiklóson történt késelés szereplői. Az ilyen és hasonló esetek hatványozottan felszínre hozzák a felnőttek felelőssé­gét. A minta hibás, és rossz a példakép. Az a gyerek, aki társába kést márt - a mindennapi nevelés hálójából már régen kicsúszott. A hálót foltozni kell. E munka pedig többszereplős feladat. Miként nyugodhatnának meg a kedélyek? Egy késelés, és ami mögötte van (2. rész) Kunszentmiklós Késeléssel végződött két gyerek nézeteltérése a múlt héten Kunszentmiklóson. A késelő és családja - információink sze­rint - már elköltözött a város­ból A késelő fiú ellen életve­szélyt okozó testi sértés miatt indult eljárás. Sokan egyene­sen félelemről beszélnek. Miként nyugodhatnának meg a kedélyek? - a napokban többekkel erről beszélgettünk a városban. E cikk első részét a tegnapi lapszá­munkban közöltük. Romapedagógia E hét közepén az ÁMK-ból ebéd előtt hazamentek a diákok. A tanárok romapedagógiai to­vábbképzésen voltak. A Pedagó­giai Intézet munkatársainak köz­reműködésével 60 órában tanul­nak a tanárok esélyegyenlőségről, hátránykompenzációról, a romák életéről, a kultúrájáról, velük való kommunikációról. A tanfolyam segíthet a roma szülőkkel való partnerkapcsolat kialakításában. Az előadásról érkezett dr. Ger­gely Sándorné, a felső tagozato­sok igazgatóhelyettese is:- A késelés jelzésértékű volt számunkra. Másnap reggel csön­getés előtt bementem az osztály­ba, ahová a megszűrt gyerek jár. A bosszúállást el akartuk kerülni. Elmondtam a gyerekeknek, hogy az orvosok, a rendőrök teszik a dolgukat, és a büntetés nem az osztályra tartozik, hanem a rend­őrségre. Kértem őket, hogy ne bandázzanak. Úgy láttam, megér­tették, s egy kicsit megszeppen­tek. A sérült 16 éves, de tanköteles Tartalommal megtölteni az esélyt Kisiskolások matematika- és helyesírási versenye Lakitelek A Lakitelek Népfőiskolának többek között az a feladata, hogy lehetőséget teremtsen mindazok számára, akik élni kívánnak a lehetőséggel Akik aztán megtöltik tartalommal a felajánlott, felkínált lehető­séget. Ezekkel a szavakkal köszöntötte a házigazda Lezsák Sándor csü­törtökön Lakiteleken a kisiskolák matematika- és helyesírási verse­nyének résztvevőit, valamint fel­készítő pedagógusaikat. A lehető­ség azonban önmagában nem elég - hangsúlyozta az ország- gyűlési képviselő. Szükséges hoz­zá olyan Idadó, mint az Apáczai Könyvkiadó, olyan szervezet, mint a Bács-Kiskun Megyei Kisis­kolák Egyesülete, és nem utolsó sorban olyan áldozatvállaló peda­gógusok, akik a napi oktatás, ne­velés mellett felvállalják a gyer­mekek versenyre való felkészíté­sét, benevezését és elkísérését is. A verseny egyik szervezője, Pálinkó Gyuláné Erzsébet, a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesületének elnöke elmondta: a két versenyen huszonegy - Bács-Kiskun megyei, észak-ma­gyarországi, illetve vajdasági - kistelepülés negyvenkét kisdiákja vett részt. A kis matematikusok versenyét immár második alka­lommal hirdették meg. A lakitele­ki döntőt - amelyen minden isko­la egy-egy gyerekkel képviseltet­hette magát - négyfordulós, úgy­nevezett előválogató verseny előzte meg. Ezzel szemben az el­ső alkalommal megrendezett he­lyesírási vetélkedő előtt semmi­lyen előválogatót nem tartottak. A versenyt az Apáczai Kiadó szervezte a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesületével és a Lakitelek Népfőiskolával közö­A kis matematikusok versenyét a mályinkai Rusznyák Martin nyerte. FOTÓ: SZ. A. sen. Utóbbi a helyszín mellett a kisiskolások teljes ellátását is biz­tosította. A levelezős feladatsoro­kat, illetve a döntő feladatsorát az Apáczai Kiadó állította össze. De tankönyvszerzői révén ugyan­csak az Apáczai Kiadó biztosítot­ta a szakmai zsűrit is. A versennyel többek között önbizalmat szeretnének adni azoknak a messzi, eldugott tele­püléseken élő kisiskolásoknak, akik azt hiszik, hogy jóval keve­sebbet érnek, mint mások - hang­súlyozta Pálinkó Gyuláné. Talán egy-egy ilyen versenyen való részvétel után el fogja hinni az a kisgyerek, hogy ő is ugyanolyan értékes, ugyanolyan értékes tu­dással rendelkezik, mint a na­gyobb településeken élők. Másfe­lől a pedagógusokat is szeretnék meggyőzni arról, hogy ugyan­olyan versenyképes tudást adnak diákjaiknak, mint a községek, vá­rosokban tanító társaik - tette hozzá a megyei kisiskolák egye­sületének elnöke. A Lakitelek Népfőiskola és az Apáczai Könyvkiadó jóvoltából minden kisdiák és felkészítő pe­dagógus könyvjutalmat kapott. Mindkét verseny első öt helye­zettjét kiemelt könyvajándékkal jutalmazták. A verseny két győz­tese pedig a tárgyi jutalom mellett részt vehet az Apáczai Kiadó nyá­ri táborában. A kis matematikusok verse­nyét a mályinkai Rusznyák Mar­tin nyerte, akinek Kulcsár ^Zsig- mondné volt a felkészítője. Őt kö­vette Varga Péter, Garadnainé Elek Gizella tanítványa Sajólász- lófalváról. A harmadik helyen a kupuszinai (Vajdaság) Koleszár Tibor végzett, akit Zsivu Péter ké­szített fel. Mindhárom kisdiák ne­gyedikes. Helyesírásból a kömpöci Hódi Barbara bizonyult a legjobbnak, aki Szankáné Csányi Anikó tanít­ványa. Őt követte a szabadkai Reéb Zsófia, illetve az imrehegyi Stenczel Lilla, akit Apró Mária ké­szített fel. sz. a. korú. A szorgalmasabbak közé tartozik. Nővére is eredményesen befejezte az iskolát. Később ösz­töndíjat kapott.- A roma gyerekeket hamarabb tekintik „felnőttnek”. Hiszen nem ritka a tinédzser korúak szülése, élettársi kapcsolata, amelynek so­rán magántanulókká válnak.- Azért hoztuk létre a kis lét­számú osztályokat, hogy az egyé­ni foglalkozásra nagyobb hang­súlyt tudjunk helyezni. A mun­kánk eredménye, ha a tanulók el­végzik a nyolc osztályt. Egyéb­ként 90 százalékban sikerül. Eb­ben a tanévben beindítottuk a ké- pesség-kibontakoztató felkészí­tést. Személyiségfejlesztő óráink is vannak. Sajnos a roma szülők elzárkóznak, a passzívak. Egyéb­ként ha ezek a gyerekek sikereket érnek el, szárnyalnak. Mély ér­zelmekkel rendelkeznek. Mégis egyik pillanatról a másikra ag­resszióba tudnak áttörni. Tapasz­taltam, amikor osztályfőnök vol­tam. Zaklatott életű kis emberkék- Milyenek az első osztályos ro­ma apróságok? - kérdeztük Kurucz Lászlónét, az alsó tago­zat igazgatóhelyettesét.- Sok esetben olyan családi problémával állunk szemben, amibe belenyúlni sem tudunk. Rendkívül zaklatottan élnek. Na­pirendjük más, mint az ilyen korú gyerekek számára egészséges len­ne. E gondokon próbálunk segíte­ni, iskolaotthonos osztályokat in­dítottunk. Gyakorlatilag az első óra a nap köszöntése, hogy a sok kis romagyerek felébredjen. A tanteremben játékok is vannak, a gyerekek tízórait kapnak, s a lisztérzékenyekre is odafigye­lünk. A délutáni foglalkozásokon van mozgás, kézműves munka, városismeret, könyvtárlátogatás. Ilyenkor láthatóan nyugodtak a gyerekek. Fejlesztőpedagógust is alkalmazunk. Az egyéni bánás­módra helyezzük a hangsúlyt. A gyermekjóléti szolgálat közremű­ködésével szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb legyen olyan el­sős, aki nem járt óvodába. Pályá­zati pénzből tudtuk megoldani a délutáni korrepetálásokat. Sajnos néhány család nem küldi el a gye­rekét. Kevesen jönnek el a szülői értekezletre, így a pedagógus megy házhoz. Nem egy esetben félelemmel telten.- Az iskola tanulóinak több mint húsz százaléka roma szár­mazású. Közülük került ki a két „kiskakas”, s ráadásul a késelés az intézmény közelében történt.- Az ilyen Kunszentmiklóson lóg a levegőben - kezdte mondan­dóját Horváth Tibor, az ÁMK igazgatója. Míg korábban ezer ta­nulóból 150 volt roma, most a 670-ből 180. Kértem a polgármes­teri hivatalt, hogy erőteljesebben lépjenek fel azokkal a szülőkkel szemben, akik a tankötelezettsé­get semmibe veszik. A gyermek- orvosokkal is megállapodtunk, hogy utólag nem adnak igazolást a hiányzónak. A PHARE-pályáza- ti pénzből alkalmazunk egy roma kapcsolattartót, s rendszeresek a beszélgetéseink a cigány önkor­mányzat képviselőjével. A ház­ban lévő ügyeleti rendszerünket megreformáltuk. Az intézmény­nek nincs kerítése. Nincs rá pénz, de jó lenne. A portások kötelesek minden idegent megszólítani, s a gyerekeket nem kiengedni. Nincs tornaterem. Igaz, 200 méterre a sportcsarnok, de közben utcán át kell közlekedni, s közben elkal­lódhat egy-két diák. Ha fejlesztő órára mennek, kísérik őket, mert meglógnak. Ha szólunk a szülők­nek, akkor az van: piszok tanár! Hazudik! Nem a gyerekben kere­sik a hibát. Egyébként a roma ta­nulók többségével semmi problé­ma. Tudjuk, sokuknak nincs hol leülni leckét csinálni sem. Most tervezzük a felsősöknek a tanuló­szobát beindítani. Különben nem akarunk minden felelősséget a szülőkre, a tanulókra hárítani. De nem mellőzhető a szülők szerep- vállalása. Vannak itt jó példák: Rupa Gyuláék például rendesen járatják a gyerekeiket, még azt is ellenőrzik, hogy kikkel barátkoz­nak. Törődnek velük. Vagy a Ko­vács-gyerekek: három jár ide. Pél­dásan figyelnek rájuk, és sorol­hatnék többeket. A szurkáló fiú tavaly a második félévben egy na­pot sem járt iskolába. Élettársi kapcsolata volt egy szabadszállási roma nővel. A szülők sem tudták hazahozni. Kevés a rendőr, sok a bűnelkövető A kunszentmiklósi rendőrkapi­tányság működési körzetében - Dunavecse, Dunaegyháza, Apos- tag, Szabadszállás, Kunadacs, Tass, Szalkszentmárton, Kunpe- szér - 33 ezer állandó lakos él. E létszám nyár elejétől őszig meg­duplázódik. Pásztor Attila alezredes, kapi­tányságvezető beszélgetésünket évtizedes történettel kezdte:- Amikor az őrsből kapitány­ság lett, csak a tábla változott. Az­tán létszámot vitt el a szabadszál­lási őrs létrehozása. Sokan elmen­tek a kiskőrösi kapitányságra is. Volt olyan időszak, amikor napi szolgálatra a városba egy embert sem tudtunk vezényelni, így nem volt járőr. Időnként Kecskemét ki­segített bennünket, de ott is fo­gyatkoztak. Magunkra marad­tunk. Minden mozgatható erőt át­tettünk a végrehajtó állományba, hogy minél több embert küldjünk ki az utcára. Én is voltam már jár­őr a közrendvédelmi osztályveze­tővel. Február elsejével kaptuk meg papíron az első komoly és te­kintélyes létszámfejlesztést: 11 főt. Olyan rendőröket szeretnénk hazahozni, akik másutt dolgoz­nak, és mi képeztük ki őket. Ha sikerül a feltöltés, az is csak szin­ten tartásra elég. De itt javításról kell beszélni.- Egyébként nincs több atro­citás Kunszentmiklóson sem, mint az ehhez hasonló más váro­sokban. Csak itt élesebben jele­nik meg az emberekben lévő fe­szültség miatt - vélekedik a kapi­tány. A fűzfasori eseményre (is) utalva azt mondja:- Nem biztos, hogy az iskolá­ban nekünk kell rendet tartani. De ha vagyunk elegen, megtesz- szük. A gyerekek egymással sem tudnak normálisan kommunikál­ni. A csínytevésekből adódó vere­kedések mindennaposak. Elég sok bejelentés van. Folytatjuk a nyomozást, abban, amit az isko­lán belül követnek el, mert garáz­daságnak minősül. Az elkövetők nagy része a szabadság fogalmát másképpen értelmezi. Egy nor­mális igazoltatás is ezt tükrözi, mert másnap már rendőri atroci­tásról beszélnek. Kétségtelen, van olyan bűnöző csapat, amelyikkel nem bírunk. Nem tudjuk őket előzetes letartóztatásba vetetni. Kisebb idegesítő bűncselekmé­nyeket követnek el. A késelés után és azon bejelentéseket köve­tően, miszerint beutazó gyereke­ket molesztálnak a helyi romák, a civil ruhás nyomozóink ott van­nak az utcán, a pályaudvaroknál, az iskolák közelében. De vallom, a tizenéveseket nem a rendőrök­nek kell megnevelni. PULAI SÁRA KISKUNMAJSA-MARISPUSZTAI ’56-OS EMLEKKAPOLNABAN tartott istentisztelettel I | dött a helybéliek megemlékezése a kommunizmus áldozatainak napján. A szertartás végén az ’56-os múzeum előtt álló kopjafá­nál elhelyezték a kegyelet koszorúját a résztvevők. A főhajtók nevében Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők egykori főparancs- I noka és Kiss Károly, a város korábbi polgármestere, a majsai katolikus egyháztanács világi elnöke koszorúzott fotó: t. k. Biztonsági költségvetés Bács-Kiskun Takarékos, de az intézmények működése szempontjából biz­tonságos a megye idei, mintegy 22 milliárdos költségvetése. Ez kétmilliárddal kevesebb a tava­lyinál. A megyei közgyűlés tegnap tárgyalta idei költségvetését. Dr. Balogh László, a közgyűlés elnö­ke néhány fontosabb tételt ki­emelve elmondta: várhatóan 27,8 százalékkal növekedik az illeték- bevétel, amely eléri majd a 2 mil­liárd 40 milliót. Az ingatlanérté­kesítésből 400 milliós bevételre lehet számítani. Változás lesz a hitelfelvételben, hiszen az idei 350 millió fejlesztési hitelként szerepel, holott eddig működési hitel volt. Idén csökken az állami támogatás, amely tavaly még 3,8 milliárd volt, most azonban csak 2,8 milliárd lesz. A kiadások kap­csán elhangzott: idén az ország­ban páratlan programot indít a megyei önkormányzat. Ennek célja, hogy a helyi önkormány­zatok és alapítványok segítségé­vel életmentő készülékkel lássák el azt a 81 települést, ahol a lélek- szám 3 ezernél kevesebb. A defibrillátor-program ötletét az el­lenzék is örömmel vette.

Next

/
Thumbnails
Contents