Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

Beindult a rop Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, hogy minden eszközzel csökkente­ni kell, s végső soron meg kell szüntetni az egyes régiók fejlettsége közötti kü­lönbségeket. A közösség ezért költségvetésének egyre nagyobb részét fordítja e célra. Brüsszelben különféle alapokba különítik el a pénzeket, amelyeket meghatározott alapelvek és alapcélok szerint osztanak fel a hat éves költségvetési ciklusokon be­lül, s ezekből az alapokból kapnak és pá­lyáztatnak meg pénzeket az egyes tagor­szágok Januártól márciusig folyamatosan Magyarországon is megjelennek ezek a pályázatok Legutóbb a Regionális Fej­lesztés Operatív Programhoz (rop) kap­csolódó kilencből ötöt tettek közzé. A regionális különbségek mérséklése­kor az egyenlőtlenségek bizonyos szeg­menseire koncentrál az EU, így külön fog­lalkozik az emberi munkaerő kérdésével - például a képzés, munkanélküliséggel sújtott térségek, fejletlen és hátrányos tér­ségekben élők felzárkóztatása stb. - a vi­dék- és mezőgazdasággal, a regionális fejlesztéssel és a halászattal. Ezekhez rendre egy-egy nagy pénzügyi alap tarto­zik: az előbbiek sorrendjében szólni kell az Európai Szociális Alapról (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapról (EMOGA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) és a Halászati Orientációs Alapról. Magyarországnak ki kellett találnia, hogy a különféle uniós alapokban lévő és pályázatokkal lehívható pénzeket mire akarja költeni. Erről programokat kellett alkotni és elfogadtatnia Brüsszellel, ennek gyűjteménye a Nemzeti Fejlesztési Terv, melynek része öt operatív program, kö­zöttük a rop. Az unióban a programozás­nak, az előre tekintésnek óriási szerepe van, s hogy mekkora, azt a gyakorlatban csak a következő évben ismerheti meg Magyarország is. A napokban jelentek meg azok a pá­lyázati felhívások, amelyek a regionális fejlesztési operatív programon belüli fő célokra hirdetnek meg különböző feltéte­lek mellett támogatási összegeket. Ezek a pénzek részben a már említett európai alapok egy részéből, az ERFA-ból és az ESZA-ból táplálkoznak, melyet hazai költ­ségvetési forrás egészít ki. A pályázati felhívások, rövidebb általá­nosabb ismertetők alapján az igénylők el­dönthetik, hogy részt vesznek-e a rop biz­tosította vissza nem térítendő támogatást nyújtó programban, vagy sem. Ha igen, akkor többek .között egy meglehetősen vaskos pályázati csomagot kapnak kéz­hez, amitől viszont nem kell megijedni. Körülbelül 20 oldal például csak azzal fog­lakozik, hogy a pályázatok elbírálási szempontjait részletezi. így - eddig még ilyen még nem volt - a pontozótábla se­gítségével a pályázó maga is le tudja tesz­telni, mennyit ér pályaműve. Mindenki tisztában lehet vele, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyek miatt eleve kizár­hatók a pályázatok. A pályázat útja a következő lesz. Az érdeklődő a rop-pal kapcsolatos pályáza­tát a területileg illetékes Regionális Fej­lesztési Ügynökségnek, mint közreműkö­dő szervezetnek nyújtja be, ahol a regiszt­rációt elvégzik, megnézik, hogy jogosult- e egyáltalán pályázni az illető szervezet, vagy személy, és megnézik, szükség van- e valamilyen hiánypótlásra. Itt végzik a pályázat előzetes értékelését is. Ezt köve­tően a pályázat különböző ellenőrzése­ken át kerül a döntés-előkészítő bizottság elé, majd utána az irányítóhatság mondja ki, melyik pályázat nyertes, mely nem az, mely pályázóval köt szerződést a rop ke­reteire, mellyel nem. Mindez körülbelül 120 napot vesz igénybe. Ez első pillanatban hosszú idő­nek tűnhet, de nem szabad feledni, hogy itt vissza nem térítendő támogatás elnye­réséről van szó. Másrészt ezt a rendszert még soha nem működtették az ország­ban, azaz mindenkinek meg kell tanulni annak gyakorlatát. Nem árt tudni, hogy a nyertes pályá­zók csak a szerződéskötést követően in­díthatják el a gyakorlati beruházásaikat, de építési engedélyek, más dokumentu­mok beszerezhetők különféle hatóságok­tól, ha szükséges megindulhat a közbe­szerzési eljárás. A beruházást, a pályázati célt a szerződéskötést követően 2 éven belül kell befejezni, megvalósítani és öt évig kell a vállalásokat betartani. Ellenőr­zésre viszont 2013-ig számíthatnak a pá­lyázók, ezért a pályázattal és az adott be­ruházással kapcsolatos minden doku­mentumot eddig kell megőrizni. A következő oldalainkon a már emlí­tett öt rop-pályázatról adunk közzé össze­fogott ismertetőt. A részleteket, a pályáza­ti csomagot, a pályázati felhívást, a forma­nyomtatványt, kitöltési útmutatót többek között a www.nth.hu,www.europaterv.hu, www.mtrfh.hu honlapon szerezhetnek be az érdeklődők. A most megjelenő pályázatok közül kettp kapcsolódik a turizmus fejlesztésé­hez. Az egyik a turisztikai vonzerők fej­lesztését, a másik a turisztikai fogadókéz­ség javítását szolgálják. Az előbbi nemze­ti parkok, védett természeti területek, vi- lágörökségi helyszínek, történelmi város­részek turisztikai látogatottságának növe­léséhez szükséges fejlesztések, progra­mok, attrakciók fejlesztéséhez, valamint a kastélyok, várak, múzeumok hasonló fej­lesztéséhez, valamint az aktív turizmus­hoz kapcsolódó beruházásokhoz biztosít 19,6 milliárd forint támogatást, amelyet 2,5-5 százalékos saját erő mellett pályáz­hatnak az arra jogosultak. (Körükről a kö­vetkező oldalakon megtalálható táblázat­ban írunk.) A másik turisztikával kapcsola­tos pályázat 8 milliárd forintot szán arra, hogy a kereskedelmi szálláshelyek szín­vonalát vállalkozók, önkormányzatok ja­víthassák. Új szálláshelyek létrehozására is igénybe vehető a keret. Az öt pályázat közül egy az óvodai és az általános iskolák számára 12,25 milli­árd forintot biztosít az épület felújítási, kor­szerűsítési munkákhoz éppúgy, mint újak építéséhez. Forrás pályázható arra, hogy ezen intézmények fejlesszék infrastruktú­rájukat, ezzel is csökkentsék az oktatás­ban fellelhető minőségi különbségeket. Erre a hátrányos helyzetű településeken és a nagyobb számú roma lakossággal bíró településeken van szükség. A negyedik pályázat a hátrányos hely­zetű régiók és kistérségek számra közút­fejlesztésre - a 3, 4, 5 számjeggyel jelzett, vagy önkormányzati bekötő utakról van szó, illetve turisztikai látványosságok jobb megközelítését segítő utakról - biztosít 25,5 milliárd forintot. Az ötödik pályázat a helyi foglalkoztatási kedvezmények támo­gatását tartalmazza. Célja az aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára újbóli munka lehetőségek biztosítása új munkahelyek létesítésével a harmadik szektorban. Ebbe bele kell érteni az okta­tást, képzést, a szak- és betanítóképzést, tanácsadási tevékenységet. 12 Járóföld • II. évfolyam 2. szám • 2004. Útra kész a magyar UNIÓS BIZTOS ugyanis most kezdődtek el a tárgyalások a következő hétéves költségvetésről, és a viták arról, hogy milyen kritériumok alap­ján osszák el majd a regionális támogatá­sokat. x- Megfigyelőként a nagyköveti szintű ülé­seken már látott egy s mást a Tanács bel­ső működéséről. Belelátott-e már jövőbe­li munkahelye, a bizottság titkaiba?- A bizottsági ülések leginkább egy kor­mányzótestület üléséhez hasonlíthatók, melyen a legváltozatosabb kérdések ke­rülnek napirendre a közösségi vagy a ve­gyes (uniós és nemzeti) hatáskörbe tarto­zó területekről. Jogszabályt csak ez a tes­tület javasolhat. A másik fő feladata, hogy gondoskodjon a rendeletek végrehajtásá­ról, és hogy ellenőrizze, az irányelvek, melyeket a tagállamok öltöztetnek saját jogi nyelvezetükbe, időben és az eredeti szellemnek megfelelően szülessenek meg. A javaslatok előkészítése egyéb­ként az igazgatóságokon folyik, de végül a biztosok együtt döntenek. Azt hogy ez a gyakorlatban miként történik majd meg­látjuk. Megfigyelőként már ért meglepe­tés, mert a szabályozás és a valóság nem mindig egyforma. Vártam például, hogy a szavazásnál majd pontosan megtudom, hogy kinek mi a véleménye. De a Tanács­ban nincs valódi szavazás, hanem csak nagyjából érzékelik, hogy kialakult-e a konszenzushoz szükséges elegendő egyetértés.- Ön szerint mik tesznek a legfontosabb feladatai az új bizottságnak?- Először is át kell segítenie az uniót a bő­vítéssel járó nehézségeken, el kellene ér­ni, hogy ez a 25 tagúra bővülő közösség hatékonyan működhessen. Másrészt arra kellene koncentrálni, hogy az EU valóban végrehajtsa a Lisszaboni stratégiában ma­ga elé tűzött feladatokat, és elérje, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb régi­ójává váljon. Harmadszorra pedig kívá­nom, hogy az EU egy hangon tudjon meg­szólalni a világpolitikai ügyekben, és így nagyobb súlya legyen ezek intézésében. Magyarországnak van esélye egy igen fontos uniós terület irányításába vezetőt delegálni. A hírek szerint Balázs Péter uniós biztos a regionális igazgatóságban kaphat megbízatást.- Mennyiben változik Magyarország hely­zete az uniós tagsággal?- Jelentősen, ugyanis az uniós érdekér­vényesítés minden szintjén és fórumán meg fog jelenni, így a továbbiakban nem alkalmazkodni fog, hanem maga is befo­lyásolja a döntések kimenetelét. A tagál­lamok közvetlen érdekérvényesítésének színhelye a Tanács, ahol munkacsoport­októl kezdve a nagyköveti értekezleten keresztül a miniszteri szintű ülésekig fo­lyamatosan bekapcsolódunk a döntés­előkészítésbe és -hozatalba. Én egyelőre a nagyköveti tanács ülésein veszek részt megfigyelőként. A másik fontos színtér az Európai Parlament, ahova választással küldhetjük képviselőinket. A parlament­ben elsősorban az ideológiai megfontolá­sok érvényesülnek, mivel a képviselők pártcsoportokban dolgoznak, és nem nemzeti alapon szerveződnek. Ennek el­lenére egy-egy ország számára fontos esetben igenis jellemző, hogy egy nem­zet képviselői együtt lobbizzanak, együtt szavazzanak, és ezt a pártfrakciók is álta­lában engedik. Én május elsejétől az Eu­rópai Bizottságban fogok dolgozni, me­lyet a közösség kormányának is nevez­nek. Bár az országok jelölik a tagokat, azok nem hazájukat, hanem az összeuró­pai érdekeket képviselik munkájuk során. Mégis fontos, hogy minden tagállamnak legyen saját biztosa, mert a testület ezál­tal lesz kiegyensúlyozott.- Az új tagállamokból érkező biztosok fél­évig tanoncok lesznek. Miért?- Májustól Magyarország teljes jogú tagja lesz a közösségnek, de a csatlakozás időpontja bizonyos átmeneti szervezeti megoldásokat tesz szükségessé. Május­ban a bizottság is mandátumának utolsó félévébe lép. A bővítés miatt egyébként négy hónappal még le is rövidítették a mandátumát. Ezt a hátrányát próbálják előnyére fordítani azáltal, hogy egy tanu­lási időszakkal segítik beilleszkedni az új biztosokat. Ez alatt az idő alatt a dönté­sekben teljes hozzászólási és szavazati joggal veszünk részt, de egyelőre egy- egy jelenlegi biztos mellett ismerkedünk belülről a testület működésével. A bővítés kétszeres létszámváltozással is jár a brüsszeli bizottságban. Májustól 30 fősre nő a testület, novembertől viszont a nagy tagállamoknak is csak egy-egy biztosuk lesz, így a testület létszáma 25-re csök­ken.- Miért szól az Ön megbízatása csak fél évre?- Novembertől új testület jön létre, mely­nek új elnöke lesz, akinek személyét még csak sejteni sem lehet. Az új elnök kivá­lasztásának nincs szabálya, a tagállamok kormányfőinek konzultációin találják meg, de, általában volt kormányfőt keres­senek, aki lehetőleg angolul, franciául és németül is beszél, valamint jártas az unió ügyeiben. A régi tagállamok esélyeseb­bek lesznek a jelölésnél. Vannak szoká­sok is a kiválasztásnál, mint például, hogy nagy után kis, déli után északi országból származó, baloldali után konzervatív le­gyen a bizottság elnöke novembertől néppárti elnök várható. Ő fogja majd le­folytatni az egyeztetéseket és összeállíta­ni csapatát, így minden országgal új kon­zultációkat folytatnak majd arról, hogy novembertől ki legyen a biztos.- Úgy hírlik, Michel Barnier mellett fog tanonckodni...-Valóban felmerült, hogy a regionális biz­tos mellett dolgozzam. De még meg kell várni, hogy minden új biztosnak megtalál­ják a megfelelő helyet, s ezt is jóvá kell hagynia. Közben még olyan kérdéseknek is el kell dőlniük, minthogy milyen alapon osztják meg a munkát, lesz-e bármiféle főnök-beosztott leosztás, az újnak valódi önálló feladatköre lesz-e vagy csak in­kább megfigyelőként működik a tárcánál. Ha valóban a regionális ügyekkel foglal­kozhatnék, akkor egy kulcsfontosságú te­rületre nyerne Magyarország betekintést, méghozzá egy fontos időszakban, 2004. • II. évfolyam 2. szám • Járóföld 5

Next

/
Thumbnails
Contents