Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-26 / 48. szám
Kistérségek Kerékpárral a Dráva MENTÉN Számos önkormányzat összefogásával valósulhat meg a Baranya és Somogy megyét érintő Dráva-projekt, amely komoly turisztikai fejlesztést jelenthet a dél-dunántúli régióban. Az elképzelések szerint 1,5-2 milliárd forintos beruházással a Dráva teljes magyar szakaszán turistaútvonal épülne ki, és kötné össze a folyó menti turisztikai látványosságokat. A nyár elejére elkészülhet a Somogy és Baranya megyére kiterjedő Dráva-projekt pályázati anyaga, így a közeljövőben európai uniós források bevonásával jelentős turizmusfejlesztési koncepció-válhat valóra a dél-dunántúli régióban - mondta Sitányi László, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. vezetője. A projekt alapvetően arra irányul, hogy a Dráva mentén pihenőhelyekkel és táblákkal ellátott, összefüggő turistaútvonal épüljön ki, és más vonzerőt nyújtó fejlesztéseket is meg lehessen valósítani. így például búvárbázist, vadasparkot, erdei iskolát és madárleseket alakítanának ki, és horgászati szempontból is fontos holtágrehabilitációt hajtanának végre. Sitányi László tájékoztatása szerint a hazai Dráva-szakaszon 1,5-2 milliárd forintos beruházásra lesz szükség. A projekt szervezői arra is törekednek, hogy az aktív természetjáró turisták az útvonal mentén egyéb kikapcsolódási lehetőségeket, látványosságokat is találjanak. Ennek érdekében elképzeléseiket igyekeznek összehangolni a nemzeti fejlesztési terv agrárgazdasági operatív programjával, illetve a víziturizmushoz kapcsolódó lehetőségekkel is. A Dráva-projekt klasszikus példája annak, amikor egy elképzelés megvalósításához megyei, vagy regionális szintű ösz- szefogásra van szükség - mondta a kht. vezetője. Olyan kistérség ugyanis nincs, amely a Dráva teljes hazai szakaszán végighúzódna. így az együttműködést maga a projekt „kényszeríttette ki”. Mivel a folyó mentén 35 település fekszik, az ön- kormányzatok megfelelő bevonásához konzorciumot kell létrehozni. Az ügynökség egyik fő szervezési feladat, hogy egyensúlyt tartson a különböző önkormányzati érdekek között. A régióban ugyanis számos hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű település található, ahol az önkormányzatok különböző fejlesztési célokra egy-egy milliárd forintot egyenként is el tudnának költeni. Sitányi László szerint fontos követelmény, hogy'az egyeztetéseket olyan hiteles helyi szakemberek koordinálják, akik ismerik a települések gondjait és képesek megtalálni a kellő kompromisszumokat is. Jó szervezésre amiatt is szükség van, hogy az uniós fejlesztési támogatásokat ténylegesen igénybe lehessen venni. A pénzek - ellentétben az elmúlt évek többnyire forráshiányos hazai gyakorlatával - a belépéstől rendelkezésre állnak majd, de felhasználásuk nem lesz automatikus. A kht. vezetője szerint az elköltéssel olyan esetekben nem lesz baj, amikor a támogatásokra egy-egy szervezeti egységnek (önkormányzatnak, kistérségnek) kell pályáznia. A gondok akkor adódhatnak, ha több településnek, vagy kistérségnek kellene összefognia. Ilyenkor lehet alapvető fontosságú a különböző elképzelések regionális összehangolása. A projektek kidolgozásakor problémát okozhat a pályázatok előfinanszírozása és megírása is, mivel az előkészítési költségek akár több tízmillió forintra is rúghatnak. Az anyagi nehézségek hátráltathatják, vagy megakadályozhatják a tervek megvalósítását. Sitányi László szerint az ügynökségnek nincsenek forrásai a pályázatkészítések finanszírozásához, de meg tudja találni azokat a gazdasági szereplőket, akik részt vállalhatnak ebben, így a bankokkal, a takarékszövetkezetekkel és a kockázati tőketársaságokkal olyan együttműködési mintákat kíván kialakítani, amelyek segíthetnek a programok kidolgozásában és az előkészítési kiadások előteremtésében. A pályázatok összeállítását ösztönözheti, hogy ezentúl el lehet majd számolni az előzetesen felmerült költségeket, ha a projektek sikeresek lesznek. E lehetőség nagyobb kedvet teremthet az önkormányzatok körében is a különböző elképzelések kidolgozására, a fejlesztési támogatások megszerzésére. Sitányi László szerint viszont kétségtelen, hogy a pályázatok akár több tízmillió forintos kockázatot is magukban rejthetnek. Ha ugyanis a benyújtott projektek nem lesznek nyertesek, a rájuk fordított összegek is elveszhetnek. Drávatieh Kisszentmárton Z.a\ála P\skd Cún Drávajoakon' Barcs Szigetvár Szentlőrinc 1 I Pécs Dráva&árdony -jv o V’olony , T6tújfa\u ° UÍ6C» ■ zentborbás llsöszentm árton Sellye r FV: Orávafok O Beadása N^arkóc ^Or&vatványl Vajsztó © ^ SósverUke v-úzsok larkány Drávaszt; oSzap< Veit L^y V» á z ash a r aszd Orávaszak>o\cs ® ° ° o Cordis., Cl Óid szentmárton 10 Járófőki • fi. évfolyam 2. szám • 2004. Kistérségek programot, és kialakítják a végleges formáját, ha kell olyan szinten, hogy elkészítik a megvalósíthatósági tanulmányt, vizsgálják a kiviteli tervek állapotát. Ezeket a munkákat a két szervezet állami feladatként végzi el, erre központi forrásból biztosítanak kereteket és szakembereket. A pályázat benyújtásával azonban nem ér véget az előbb említett állami gondoskodás - mondta a vezérigazgató. Az rfü és az rft a projekt megvalósítását is végig kíséri, segíti egészen a támogatás felhasználással kapcsolatos pénzügyi elszámolásig. Ráadásul az rft-k - ez a működésük egyik célja - a finanszírozásban is szerepet vállalhat, akár a beruházások előfinanszírozásában, akár a saját erő egy részének biztosításában, akár projekttársaságok létrehozásában. Az uniós támogatások ugyanis egytől egyig utófinanszírozó szubvenciók, azaz a beruházás megvalósulása után hívható e a támogatási összeg. Heinrich Péter szerint a kiválasztott 15 pályázatnál sem szabad arra számítani, hogy mindegyik nyer, de hogy a pályázat kiírója befogadja azokat, s hiányosság miatt nem dobja vissza, az biztos. Azoknak sem kell elkeserednie, akiknek a pályázata nem kerül az első 15 közé, mert a Közép-Dunántúli Régió 3 megyéjében elindítottak egy ingyenes Pályázati Információs Szolgálatot, amelyekhez a Fejlesztési Tanács által kiválasztott szakértők is csatlakoznak. A régióból így a 15 központi segítségben részesülő pályázat mellett még 55- 85 másik, önállóan elkészített pályázat beérkezése várható. Más kérdés, hogy a 15 projekten kívül benyújtandó pályázatok elkészítése többlet költséget jelent elkészítőinek. A visszautasított pályázatok gazdáinak sem kell azonban elkeseredniük - szögezte le Heinrich Péter, aki szerint az egyszer benyújtott pályázatok nem vesznek el. Azokat ki lehet egészíteni, megújítani, és ismételten be lehet nyújtani. A területfejlesztési operatív program pályáztatása ugyanis folyamatos, három évre előre - tehát 2006 végéig - előre ismert szabályok szerint lehet pályázni az öszszegekre, az e határidőig rögzített célokra. Kérdésünkre, hogy forráshiány ve- szélyeztetheti-e egyes projektek megvalósulását, Heinrich Péter nemmel válaszolt. Szerinte komoly projektek esetében nem lehet gond akár a 10 százaléknyi saját erő hiánya sem. Már csak azért sem, mert sorra tűnnek fel komoly szakmai cégek, amelyek jól megfontolt üzleti érdekeik miatt is hajlandók átvállalni például a saját erő biztosítását. Nem szabad megfeledkezni a banki háttérről sem: a pénzintézetek várnak a tervekre, beruházásokra, s nem szabad feledni a már említett rft-k szerepvállalását sem. Mintaprogram Mezőszilason Az előbbiekben ismertetett projektgene- rálási folyamat kellős közepén tart az a program, amelyet a Közép-Dunántúli Régióban, Fejér megye déli részében, Mezőszilason segít megvalósítania régió regionális fejlesztési társasága, a Közép Pannon Regionális Fejlesztési Rt. A fő cél, hogy a térségre - Mezőföldi, sárbogárdi kistérség - jellemző adottságok mellett elinduljon a turizmus, az ökogazdálkodás fejlődése. E két feladatot egymással összekötve valósítanák meg, melynek központi eleme a helyi Blaskovics-kastély felújítása, új funkciókra való alkalmassá tétele. A térség mezőgazdasági terület, igen jó talajadottságokkal bír, főként a gabona, azon belül is a kukorica hozamok igen jelentősek. Kevesebb a zöldséggyümölcstermesztés, amelyet fejleszteni lehetne. A térségbeli falvakban, városban magas a munkanélküliség, annak ellenére, hogy 35-40 kilométerre fekszik Székesfehérvártól, illetve Dunaújvárostól. A rendszerváltás óta a térség legtöbb településén a rendszerváltás óta nem valósult meg nagyobb külső tőkéből beruházás, a térség - Sárbogárdot kivéve - nemigen vonzza az ipari befektetőket. Meglehetősen későn indultak el az egyes infrastrukturális fejlesztések - úgymint telefon, gáz-, míg a szennyvízkezelés, és csatornázottság a mai napig megoldatlan. 2004. • II. évfolyam 2. szám • Járóföld
