Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK K Ö R K É I» 2004. Február 26., csütörtök Nézőpont Géczy Zsolt__________ Régi ízek a vizek partján Baja a vizek és ízek városa, hirdeti a turistacsalogató szlogen, s ahogy mondani szokás, van is benne valami. Már csak tényszerűen is, hi­szen Baja nem csak egy, a folyamparti települések közül, a Duna - gyönyörű holtágaival - szerves része éppúgy a várospolitikának és a gazdaságnak, az idegenforgalomnak, mint az itt élő emberek min­dennapjainak. Nem mellékesen a belváros felé gördíti a Sugovicát, melyről a Ferenc-csatornára áthajózva egészen az országhatárig, sőt, még tovább evezhetnek az elszánt természetbarátok. Márpedig el­szánt természetbarát akad bőven, így nem véletlen, hogy a vízpart igazi kincses bányája a vendéglátóipari egységeknek. Sajnos a legendává nemesülő, messze földről is sokakat Bajá­ra vonzó helyek szép lassan el­haltak. Talán mert nem vállal­ták a versenyt az újakkal, a ke­csesebbre tervezett vendéglők­kel, talán mert belefáradtak a gazdák az üzemeltetésbe. Ki ne emlékezne az alaphelyekre, a megannyi családi ebéd színhelyéül szolgáló kis éttermekre? A Kék­tó melletti Békavárra, a Duna-híd túlsó lábánál álló Potyka Csárdára és a Sugovica Nagy-Pandúr-szigeti torkolatánál díszelgő Kalap ven­déglőre. Hosszú évekig emblematikus jelképei voltak a városnak. Közérdek az újbóli hasznosítás Szó mi szó, cudarul bánt az idő a vízparti vendéglátóegységekkel. A régi, kedvtelt helyek évek óta zárva tartanak. Ám úgy tűnik, idén for­dul a trend, két patinás hely is újranyit. A Potyka magántőke révén, míg az önkormányzati tulajdonban lévő Kalap remélhetőleg bérlője révén. A képviselő-testület ugyanis hitelt és tartalmat adva a bajai szlogennek közérdekű célként jelöli meg a Kalap vendéglő újbóli hasznosítását. A bajaiak persze azt remélik, hogy a nyilvános pályázat sikere nem csak gazdasági, hanem gasztronómiai szempontból is mérhető lesz. Azaz a formája miatt sokak által Gombának átkeresztelt Kalap ven­déglő újra a régi ízekkel és hangulattal várja a helybélieket és a turis­tákat Bajára, a vizek és ízek városába. Egyirányú forgalom Baja Szabadság utca felől szabad be­hajtani. A városüzemeltetési osz- Forgalmirend-változásra számít- tály munkatársai kérik, hogy a hatnak a bajaiak március 1-től. közlekedés biztonsága miatt min- Hétfőtől ismét egyirányú lesz a denki figyeljen a közlekedési táb- Szarvas Gábor utca, így csak a Iákra. ______________________■ Állatbarátok, figyelem Február 29-én (vasárnap), délután 2 órától tartja alakuló ülését kecskeméti Állatbarát Klub az Erdei Ferenc Művelődési Központ földszint 1. számú termében. A klubot a Menstvár az Állatokért Alapítvány azzal a céllal hívja életre, hogy összefogja azokat a kecskemétieket, akik felelősséget éreznek az állatokért, és ezzel szervezett kereteket adjon a város állatvédelmi kezdeményezéseinek. Ennek a tervnek a megvalósításához támogatóra talált a kiemelten közhasznú egyesület a Környezetünk Állataiért Alapítvánnyal, amelynek képviselője is rendszeresen ott lesz a minden hónap utolsó vasárnapján tartandó klubgyüléseken. A találkozóra várják mindazokat, akik akár a kóbor kutyák, macskák ideiglenes befogadóiként, akár az ügy erkölcsi vagy anyagi támogatóiként csatlakoznának a ______________________klub tagjaihoz.__________________4R77,, ^SUZUKI KISKUNHALAS # ## , SUZUKI AZ ON BIZTONSAGA SZÁMUNKRA FONTOS! Minden típusú Suzuki alapfelszereltségként rt> ABS-el > Kétoldali légzsákkal kaphatói Új autó már 1.895.000; Ft-tól- Kedvező hitelfeltételek- Munkáltatói igazolás nélkül 77/524-330 ÉRDEKLŐDJÖN SZALONUNKBAN! ÉRDEMES! Az Ön márkakereskedője: Béna Autószerviz Kft. 6400 Kiskunhalas, Majsai út 18. sz. Autószalon, -szerviz: 77/524-330 Fax: 77/524-331 Nyitva: hétfő-péntek: 8-12 és 13-17; szombat: 8-12 óráig Műszaki vizsga és zöldkártya: 77/521-330 és 30/9386-979 Nyitva: hétfő-péntek: 7-16 óráig. 4 Földet bérelni érdemes - állítják a gazdák Eladni, venni vagy bérelni érdemes? Fotónk illusztráció. Folytatás az 1. oldalról Kiskunhalas Visszafogottság jellemzi a földek körüli ügy­leteket Kiskunhalas környékén. Korábban az erdőtelepítésre alkalmas homokos terüle­teket keresték leginkább, a jobb minőségű szántókat alig. Jellemző volt az is, hogy in­kább az idősebb gazdálkodók váltak meg egy-két hektáros földjeiktől, mert nem vol­tak megfelelő eszközeik a művelésre. - A legtöbben úgy vélik, most eladni lenne érde­mes, de sokan még kivárnak annak remé­nyében, hogy az uniós csatlakozást követő­en magasabb lesz a termőföldek ára - mond­ta el Gáspár István halasi falugazdász. Mint megtudtuk: akad olyan jobb minőségű terü­let, amelynek hektárjáért 350 ezer forintot remélnek. A kevésbé jó minőségű homok­hátsági földeken így is változatosak az aranykorona értékek, s az átlagos földárak 3- 15 ezer Ft/Ak között mozognak. Az árakat - az Ak-érték mellett - természetesen nagyban befolyásolja a terület elhelyezkedése és a kö­zelében található infrastruktúra fejlettsége is. Halas környékén korábban a szakcsopor­tos szőlőtelepítés volt a jellemző, de több olyan tulajdonosról is tudni, aki szomszéd­jának adta el az ültetvényét. Az ilyen értéke­sítések révén kialakultak 5-6 hektáros, „egykézben lévő” birtoktestek is. Kiskőrös A szőlő- és gyümölcsültetvényeket hozzáve­tőlegesen azonos áron kínálják a földjüktől megszabadulni kívánó tulajdonosok Kiskő­rösön és környékén. Az ültetvényeket 30-35 aranykorona értéken jegyzik és aranykoro­nánként 15-20 ezer forinttal számolnak. Mi­után azonban jóval többen akarnak eladni, mint vásárolni, a hektáronkénti ár változó képet mutat. A talaj minőségétől, az ültet­vény fajtájától és korától függően 300 ezer­től 1 millióig terjedhet az ár. 600-700 ezer fo­rintért átlagos minőségű szőlőt, gyümöl­csöst lehet kapni. Nem ritka azonban, hogy a termelés kilátástalansága miatt a valós ér­téknél 20-30 százalékkal olcsóbban kel el az ültetvény. A 7-20 aranykoronás szántóterüle­tek esetében ugyanez a helyzet. 100-300 ezer forint között mozog a hektáronkénti ár, de ezt jelentősen befolyásolja, hogy a földte­rület milyen távol van a településtől. Ugyan­csak 20-30 százalékkal olcsóbban lehet ven­ni szántóterületet a kistelepülések környé­kén, mint a városok határaiban. Viszonylag kevés, ennélfogva keresettebb a rét és legelő. A 4-5 aranykoronás réteket már hektáron­ként 80-100 ezer forintért meg lehet venni. Egyes szakemberek szerint olcsósága mi­att vásárolják ezeket a területeket, mások úgy vélik, sokan a szőlő- és gyümölcster­melés helyett inkább az állattenyésztésben látják a jövőt. Vannak, akik spekulációra gya­nakszanak, mert ke­vesebb pénzért na­gyobb terület kerül a vásárló birtokába, anélkül, hogy eldön­tötte volna, milyen mezőgazdasági tevé­kenységet kíván foly­tatni. Kalocsa Nagy Attila kalocsai falugazdász elmondta, a város környékén kezd beállni a termőföld tulajdonosi kör. Ritkán van eladó terület, ezek a kisebb par­cellák is gyorsan gazdára találnak. A kü­lönálló, apró területektől igyekeznek sza­badulni a tulajdonosok, hiszen a földműve­lés akkor kifizetődő, ha megfelelő nagysá­gú, összefüggő területen folyik. A nagy ter­mőterületeket viszont ritkán kínálják meg­vételre. Ezek képviselik az értéket. A föld ára nem csak az aranykoronától függ. Fon­tos szempont, hogy mennyire könnyen megközelíthető a terület, illetve van-e ön­tözési lehetőség. Az ár változó. Alacsony, 8000 forint aranykoronánként összegtől egészen magas értékig cserélnek gazdát a területek. Általában 12-18 ezer forintba ke­rül a termőföld, de például Dusnok környé­kén 20 ezer forintot is megadtak aranyko­ronájáért, mondta a falugazdász. Felső-Bácska Baján szakértők szerint érdemesebb földet bérbe venni, mint eladni vagy vásárolni. Egy hektár szántóföldért aranykoronánként 17- 20 ezer forintot kérnek. Átszámítva, a szán­tó esetében ez 300-500 ezer forintot jelent hektáronként. Körülkerített gyümölcsösnél vagy szőlőültetvénynél a hektáronkénti ár meghaladja az egymillió forintot. Felső- Bácskában napjainkban a föld iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Csak az idős gaz­dák adják el földjüket, akiknek a gyermekei nem a mezőgazdaságból élnek. Az eladni kényszerülők másik csoportja az az idős földműves réteg, amely a kárpótlás során visszaszerzett, szétszórtan található földjeit szeretné egy táblában egyesíteni. Ez is gyak­ran cserével történik. Az uniós várakozások­ról a szakembereknek az a véleménye, hogy a tőlünk tehetősebb osztrákok és németek nem kínálnak majd többet a magyar földért a jelenlegi belföldi értékénél. Ugyanakkor számítani lehet a termőföld lassú felértékelő­désére, ezért nagyobb a kereslet, mint a kí­nálat. Ám kár a pénzt földvásárlásra költeni, amikor kedvező körülmények között bérel­hető a magyar föld, különösen gazdag kül­földieknek. Felső-Kiskunság Izsákon, az Arany Sárfehér hazájában éven­te 15-20 szőlőterület cserél gazdát. A hektá­ronkénti forgalmi érték egy jó minőségű, kö­zépkorú (tizenöt éves) és jó állagú, a város­hoz közeli ültetvénynél hektáronként 500- 600 ezer forint. Persze ettől jóval keveseb­bért - esetenként hektáronként 200 ezerért - adják a minden tekintetben kedvezőtlenebb adottságú, s így alacsonyabb értékű szőlő­ket. A szántók forgalma egy kicsit nagyobb, e területekért hektáronként 100, de akár 400 ezer forintot is adnak. Izsákon egyébként már nem szokás aranykorona-érték szerint vásárolni - mondta Kállai Gyula hegybíró. A kunszentmiklósi falugazdász, H. Kovács Gá­bor tájékoztatása szerint a térségben - ide­értve Kunpeszért és Kunadacsot is - egy aranykorona 10 ezer forint. Legalábbis az il­letékhivatal szerint. így van ez már jó né­hány éve. Persze van, aki többre, van aki ke­vesebbre alkuszik. De az adok-veszek már nem igazán jellemző, elvétve akad néhány szerződés. A környéken leginkább szántó- és legelőterület van, ezek közül is sok tarto­zik a Nemzeti Parkhoz. munkatársainktól Érdemrendet kapott a Baja / Budapest A Német Szövetségi Köztársa­ság elnöke által adományozott magas kitüntetést, a Köztársa­sági Érdemkereszt I. fokozatát vette át a napokban dr. Knáb Erzsébet, a bajai Magyarorszá­gi Németek Általános Művelő­dési Központjának főigazgató­ja, az országos önkormányzat külügyek vitelével megbízott alelnöke. A kitüntetés elisme­rése annak a fáradhatatlan te­vékenységnek, melyet a ma­gyarországi németség érdeké­ben évtizedek óta végez, és amellyel az MNÁMK-t európai színvonalú intézménnyé fej­lesztette.- A megtisztelő kitüntetést egy­szersmind a magyarországi né­metség elismerésének tartom, mely a történelem viharai között is megőrizte anyanyelvét hagyo­mányait, identitását, miközben az országos önkormányzat arra tö­rekszik, hogy kiépítse a kisebb­ség intézményrendszerét - mond­ja dr. Knáb Erzsébet. De úgy ér­zem, szól íz elismerés az MNÁMK-nak is. Az intézmény magyar-német részlegével euró­pai képzési koncepciót építettünk ki, mely mind a német nemzeti­ségi, mind a magyar fiataloknak egyaránt európai távlatokat nyit meg. És úgy érzem, szól ez a ki­tüntetés szüleimnek is, akik azok­ban az időkben, amikor ez nem volt szívesen látott, nemzetisé­gem iránti hűségre, anyanyelvem és hagyományaink megbecsülé­sére neveltek. Dr. Knáb Erzsébet főigazgató asszony a kitüntetés átvételének ünnepi pillanatai után ismét sok­rétű teendőit végzi. A napokban is több rendezvény zajlott, illetve zajlik az MNÁMK-ban. A hatal­mas, hét részleget - köztük óvo­dát, általános iskolát, gimnáziu­mot, kollégiumot működtető in­tézményben reggeltől estig egy­mást követik a kiállítás-megnyi­tók, szakmai delegációk érkez­nek, s kedden például egy svájci gyermekszínpad bábjátékát néz­ték a kisiskolások. Nem csoda, hogy az intézmény iránt évről év­re nő az érdeklődés. Komoly von­zóerőt jelent, a magas színvonalú pedagógiai munkát bizonyítja, hogy jelenleg is több mint 20 volt diákjuk tanul németországi egye­temeken és főiskolákon. A jelent­kezők nagy száma miatt idén szeptembertől egy helyett két el­ső osztályt indítanak a nemzetkö­zi tagozaton. Beérett tehát az a mag, melyet dr. Knáb Erzsébet munkatársaival 1994-ben elvetett, amikor az MNÁMK integrált in­tézménnyé alakult át, hogy egy esztendő múltán az internátussal ellátott gimnázium óvodával, álta­lános iskolával, továbbképző inté­főigazgató DR. KNÁB ERZSÉBET 1957-ben szüle- j tett Nemesnád- udvaron. 1976- pR” ban érettségizett ' y ..I/p a bajai német- Á ŐW nyelvű gimnázi- umban. 1980- ^ ban szerzett magyar-történe­lem szakos tanári diplomát a greifswaldi egyetemen. 1980- tól a bajai német nyelvű gimná- j ziumban, 1983-tól a Külkeres- l kedelmi Főiskolán, 1984-től az ELTÉ-n, 1991-től a Pécsi Tudó- j mányegyetemen tanít. 1994-től ; a bajai MNÁMK főigazgatója, j Fia, István 16 esztendős. Hobbi: olvasás és utazás. zettel és kulturális osztállyal bő­vüljön. Öt évvel ezelőtt felépült az intézmény magyar-német részle­ge, melyben a magyar érettségi mellett önálló német érettségi vizsgát is tesznek a tanulók. A főigazgatói teendők ellátása mellett dr. Knáb Erzsébet aktív ré­szese a kétoldalú tárgyalásoknak, melyek a két ország oktatásügyi együttműködésének elmélyítésén dolgoznak. Magyarország csatla­kozásának évében előgondolko- dója és úttörője a képzés terén Európa egyesülésének - hangzik a megérdemelt kitüntetés hivata­los indoklása. GÁL ZOLTÁN Megverték a tanárt? SZEREMLE Információink szerint a sze- remlei általános iskolás diá­koknak rendezett farsangi bálon megvertek egy pedagó­gust A helyi művelődési ház bálter­mében február 13-án, szomba­ton rendeztek farsangi bált. A gyerekek mulatságát egy 30 esz­tendős helybéli férfi is felkereste. Az illetéktelen bálozó ráadásul szóváltásba keveredett a diáko­kat felügyelő tanárral. A bajai rendőrkapitányságra érkezett feljelentés szerint a férfi szidal­mazta, majd tettleg bántalmazta a tanárt. Szabó Ferenc, a bajai rendőrkapitányság bűnügyi osz­tályvezetője arról tájékoztatta la­punkat, hogy a sértettet és a gya­núsítottat is tegnap hallgatták ki. így érdemi felvilágosítást egyelő­re nem tud adni a rendőrség az esetről. A városi ügyészséggel tartott megbeszélés után rész­ben a tett óta eltelt idő, részben pedig az eset jellege miatt nem kezdeményezték a gyanúsított bíróság elé állítását. Egyelőre vizsgálják a február 13-án este el­követett cselekmény súlyát. Az alezredes információi szerint du­lakodás történt, de tettlegességre nem került sor. Így vizsgálják azt is, hogy a cselekmény kimeríti-e a közfeladatot ellátó személy el­leni erőszakot. p. h.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents