Petőfi Népe, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-31 / 26. szám

9. OLDAL Petőfi Népe Sport Új centernek tapsolhatnak Bpján. Mai magazin Horoszkóp, rejtvények, SMS-posta, 10.oldal Hétvégi TV-műsor 15.oldal A jelenről soha nem beszél. Nem tudni, ki a megbízója, kit véd, ha véd egyálta­lán. Főállásban az egyik önkormányzat épületében dolgozik, biztonsági őr. Huszonnégy óra szolgálat, negyvennyolc óra szabad. Ha közben valaki felkéri egy munkára, átszervezi saját és mások éle­tét, kiveszi magát a szolgálatból, és irány a megbízatás. Márkás autók, exkluzív vendégek exkluzív szállodákban. Amikor a munka véget ér, irány az önkormány­zat, ahol napközben a belépőket oszto­gatja, miközben útbaigazítja a kisnyug­díjasokat. Kispályás - szólom el maga­mat. „Nem! Lehet, hogy annak látszik, de nem az. Én komolyan veszem a munká­mat, amit amúgy nem lehet másképpen csinálni. Élni kell. A sztárok mellett meg­keresett pénz csak látszólag sok, hamar elfogy, ha nincs folyamatos megbízatás.” A meghatározhatatlan korú testőrnő nálam egy fejjel magasabb, vékony ter­metű, nadrágot visel. Műköröm nélküli kézfogása férfias, tekintete hideg. Ajkai vékonyak - talán attól, hogy gyakran össze vannak szorítva. „Maga inkább férfi, mint nő” - mondom, amíg a kávéra várunk. Felnevet, gondolom időt nyer vele, majd visszavág: „Menjünk ki a mosdóba, és majd meglátjuk, ki, melyik ajtót választja!” Villan a tekintete, hasonlóan, mint amikor késve megérkeztem. Pannai Angéla nevét már nemcsak is­merik a fejvadász cégek, ajánlják is. Ilyenkor aztán megcsörren a telefon, s nincs pardon, irány a megbeszélt hely.- Nem szívesen lennék a barátja - áb­rándozom.- Nincs barátom. Többek között ezért sincs. Kevesen tudják elviselni ezt az életet. De nem számít. Amíg bírom, csinálom, semmi sem számít.- Mi lesz, ha beleszerelmesedik vala­kibe?- Kizárt. Senkibe sem szerelmesed- hetek bele, mert nem akarok. Nincs olyan fiú, akiért én ezt a szakmát abba­hagynám. Mélyről, nagyon mélyről verekedtem fel magamat idáig, messze még a csúcs, hogy abbahagyjam.- Volt olyan férfi, aki elviselte ezeket az elveket, megbékélt ezzel az életformá­val?- Öt évig éltem együtt egy szakmabe­li fiúval. Nehezen indult a kapcsola­tunk. Kezdetben könyveket adtunk egy­másnak kölcsönbe, sétálgattunk, mozi­ba jártunk. Aztán szépen lassan kiala­kult közöttünk a szerelem. Nem is a Út a karrierhez munka miatt váltunk szét, hanem az iszonyatos vidékmániája miatt. Nem ér­tette meg, hogy én most nem szeretnék vidékre, parasztházba költözni, nem vonz, hogy a tyúkok alól reggelenként kivegyem a tojásokat. Őt meg ez érde­kelte. A pici albérletünk tele volt min­denféle állattal: a görénytől a teknős­békáig, mindenünk volt. A végén attól féltem, hogy nekem is kinőnek az uszo­nyaim. Egy textiles üzletember volt a máso­dik nagyobb kapcsolatom, fél évig ud­varolt. Fél évig üldögéltünk a Duna-par- ton az autójában, amíg közel engedtem magamhoz. Én sajnálom a testemet ahhoz, hogy csak úgy, érzelmek nélkül, valakinek odaadjam. Ez a kapcsolat két évig tartott. Nem szívesen beszélnék arról, hogyan lett vége.- Jóleső érzés, hogy a médiumok ün­nepelt sztárja?- Nem szédültem meg a népszerű­ségtől. Bár jól jön ebben a szakmában, mindenáron nincs rá szükségem. Ezért aztán amikor az egyik megasztár meg­hívott a show-jába, nem mentem el, mert nem a hiteles képet akarta meg­rajzolni rólam. A Kiskegyedet viszont én választottam, mert tudtam: olcsó lap volta miatt az egész falu megveszi majd. így is történt. Szinte mindenki olvasta, anyám utána emelt fővel me­hetett ki a házból, lám-lám nem lett kurva a lánya, ahogyan néhány jóaka- ratú híresztelte rólam.- Nem akart sohasem kormányőr lenni?- Nem, ugyanis nem szeretném, ha négyévente a politika határozná meg az életemet. Pláne, ha a munkának amúgy semmi köze a politikához. Sokkal jobb így, szabadúszóként. A murakeresztúri Pan­nai Angéla kilenc hóna­pos volt, amikor meghalt az édesapja. A vasútnál kocsifelíróként dolgozó édesanyja és a nagymamá­ja nevelte fel. „Nekem fon tos, hogy vidéki vagyok”- avat be testőrnői ma­gántitkaiba.- Akkor is, ha már jó ideje itt él a fővárosban? - hitetlenkedek.- Igen. Én nem felejtettem el, hogy honnan indultam el annak idején. Nap mint nap eszembe juttatja az élet, hova való is vagyok. Itt Budapesten egyfolytá­ban csak a pénzhajhá- szással, és a haszon­leséssel találkozom. Odahaza ezek ismeretlen fogalmak voltak. Én más szellemben nőttem fel. A haszon egyáltalán nem ér­dekel, a pénz pedig csak annyira, hogy meg tudjam venni mindazt, amire szük­ségem van. Annak idején, amikor eldöntöttem, hogy testőr leszek, három hónapig cukorrépát kapáltam, a pénzből pedig rádiótelefont vásároltam. Mert tudtam, e nélkül nem ka­pok munkát, hiszen másként nem lehet utolérni. Ma sem gondo lom másképpen. Annyi pénzre van szükségem, amennyiből a legszük­ségesebb ruhadarabjaimat meg tu­Magyar testőrlányok a világban dóm vásárolni. Persze nem a leg­utóbbi divat szerint.- Mikor nő?- Otthon, amikor a barátaim között vagyok, vagy amikor az étteremben valaki alám tolja a széket, esetleg akkor, ha ész­reveszik, hogy kifogyott a bor a poharamból és utá- natöltenek. Nyilván ezek már idősebb férfiak. A fiatalos „gyors hambur­ger, gyors szex” mentali­tás tőlem teljesen távol áll. Visszatérve az erede­ti kérdéséhez, termé­szetesen nekem is na­gyon jólesik, ha egy fo­gadáson vagy rendez­vényen megnéznek a férfiak. De akkor is csak azért, mert deko­ratívnak látnak, és nem azért, mert a melleimet kite­szem az ablakba, vagy mert mi­niszoknyát viselek. Gátlásos vagyok, so­ha nem mutogatom ma­gamat. Tíz éve nem vol­tam strandon. Utálom a fürdőruhát, hogy a nagy tömegről ne is beszéljek.- Tíz éve nem ment víz közelé­be?- Ezt nem mondtam. Szenvedélyes horgász vagyok. Szakadt tréningruhás horgász.- Azért szerintem egy feltörekvő pszichológus könnyen írna magából egy nagydoktorit - meditábk.- Miért ne, tudja mit, ha van érdeklő­dő!? A munkamániás testőrnők közül Pannai Angélának elvei is vannak: a nők nem flúgos, agygörcsökben menstruáló sikítófrászok, hanem a férfiakkal egyenértékű munkát végző szakembe­rek. Ügy tűnik, most végre rátalált egy olyan különleges biztonsági cégre, ahol minden és mindenki igazi, nem csak látszat. Ahol szakmailag mindenki rendkívül képzett, s ahová már bekerül­ni is komoly elismerést jelent, mivel so­ha nem dolgozott közöttük nő. „A látszat ellenére tulajdonképpen szeretek nő lenni - mondja a kávéházi forró csoki gőzébe mélyet szippantva -, csak akkor nem, ha a nemiségem miatt nem válogatnak be mondjuk a Fradi-Újpest meccs biztosításába. Nem vagyok buta p......a! És a biztonsági em­berek sem buta, izomagyú vadállatok! Persze ilyen is van közöttünk. Remé­lem, eljutunk oda, hogy a fogadások megmaradt szendvicseit két pofával fel­zabáló kollégák, és a diszkók bejáratá­nál szolgáló pofozógépek előbb-utóbb (talán többek között nekem is köszön­hetően) kimennek a divatból, mert ők csak szégyent hoznak ránk. Én az észt, a higgadtságot hirdetem, és megvetem az erőszakot. El kell jönni ennek az idő­szaknak is a mi életünkben. Tudom, sok víz folyik majd le a Dunán, addig is sze­retnék a biztonsági szakma Teréz anyja lenni!” MAROSI ANTAL Tizenhat éves korában a televí­zióban Van Damme izmos tes­tét nézegette. Két évvel később már ott állt a sztár mellett. A női- ruha-készítés után, a vegyipari szakközép rejtelmeinek meg­ismerése közben találkozott a hirdetéssel: testőrséget lehet tanulni Budapesten. Régi vá­gya teljesült ezzel. Sok vereke­déstől megmentett, bajból - szó szerint - kihúzott barátja is biztatta: „vágj bele, neked va­ló ez a szakma!” Hála több­éves kick-boxos múltjának, és kézilabdás erőnlétének, felvet­ték. Ma szabadúszó vállalkozó. Vigyázott Szonja norvég király­nőre, Vanessa Mae-re, a mese­szépen muzsikáló világhírű szingapúri művésznőre, az egyik női magazinban pedig egy lapon említik a hozzá ha­sonló módon férfias pályára té­vedt Lamperth Mónikával. Az Ibssa Nemzetközi Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Szövetsége a világ 20 országá­ban fejti ki tevékenységét. Az egyik legna­gyobb biztonsági szervezetről a szövetség elnökét, prof. Popper Györgyöt kérdeztük.- Magyarországon tízéves múltra tekin­tünk vissza. Alapvetően a civil biztonsági szakma szervezete vagyunk, ennek szerves része a személyi védelem is. Legfontosabb feladatunk a testőrök képzése. Oktatási rendszerünk a legegyszerűbb tanfolyamok­tól a legmagasabb - akadémiai, egyetemi - szintű képzési formákig terjed. Utóbbiak esetében jól vizsgázó munkatársaink tanul­mányaik végén doktori címet is kaphatnak.- Vannak-e olyan magyar szakembe­rek, akikre méltán tehet büszke a testőr­szakma?- Természetesen. Gondolok Pólyák Jó­zsefre, akit talán nem kell bemutatnunk az olvasóknak. Vannak kevésbé Ismert szak­embereink is, például Farkas Attila, aki hat éven át szervezte és irányította Michael Jackson személyi védelmét, de gyakran lát­hattuk Robert Redford oldalán is.- Mi a helyzet a magyar testörlányok- kal?- Nincs okunk szégyenkezni e tekin­tetben sem, ugyanis Debreceni Erika kollégánk egy nagyon fontos megbízás­sal Ausztráliában dolgozik. Friss hír, hogy Gambiában az uralkodói családnál is egy magyar testőrlány teljesít szolgála­tot.- Mi a sikerek titka?- A képzési rendszerünket már emlí­tettem, de idetartozik még, hogy a ma­gyar mellett az FBI és az izraeli biztonsá­gi szolgálatok gyakorlati tapasztalatait is oktatjuk. Másrészt a szövetségünknél megszerezhető legmagasabb szintű “A” kategóriás képzettség és az ezzel együttjáró nemzetközi munkavállalási igazolvány is hallatlan előnyt jelenthet. A szövetségünkhöz tartozó testőrök, biz­tonsági szakemberek biztosak lehetnek abban, hogy egy-egy külföldi állás ese­tében mindezen jogosítványokkal a bir­tokukban előnyt élveznek másokkal szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents