Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-06 / 284. szám
P E T Ö F I NÉP E ALMANACH Európában jegyzett raktár Véleményünk szerint ugyanis nem kell mérges gázzal kezelni azt, amit esetleg később elfogyaszt az ember. Ezért 10 Celsius fokra hűtjük a betárolt gabonát. Ezen a hőfokon a kártevők hibernált állapotba kerülnek. Nem táplálkoznak és nem szaporodnak. Egyéb előnyök is szólnak módszerünk mellett, hiszen így nem szárítjuk ki a nálunk tárolt terményt, így annak magasabb marad a nedvességtartalma és a tápérték is. Bizonyított, hogy az így tárolt takarmánnyal etetett állatok dinamikusabban fejlődnek. Ezért mi is tervezzük egy állattartó, tenyésző telep kialakítását. Az általunk tárolt, saját takarmányt hasznosítanánk, reményeink szerint igen eredményesen. Tulajdonostársaimmal közösen hisszük azt, hogy az a vállalkozás, amelyik nem fejleszt, tönkremegy - mondta Bujdosó György. ________ ■ M indenki továbbtanul éven keresztül is. Az intézményektől kapott visszajelzések száma egyre csökken, így a visszajáró diákok információira kell hagyatkoznunk. Iskolánkban több szakkör is I működik. A természetismereti szakkör már 16. éve vesz részt országos vetélkedőn. Van német levelező csoport, a gyerekek a testvértelepülés diákjaival tartják a kapcsolatot. A színjátszó szakkör pedig a közeljövőben adja elő a Ludas Matyi című darabot. Minden tanév elején néhány napot erdei iskolában töltünk a gyerekekkel. Mivel az önkormányzattól és egyéb pályázati úton is kapunk támogatást, a szülőket terhelő költség minimális. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén, Óbányán ismerkedhetnek a gyerekek közvetlen közelről a természettel. ■ A szakmári általános iskolába nem csak a településről, hanem a környező szállásokról és a szomszédos Újtelekről is járnak diákok. Az oktatás eredményességéről Szabadi László igazgató nyilatkozott. Társult intézmény vagyunk, Újtelekkel közösen működtetjük az iskolát és az óvodákat. Nálunk nem jellemző, hogy a városi iskolát választják a szülők tanköteles korú gyermeküknek. Meg kell mondjam, elégedett vagyok a munkánkkal, hiszen a továbbtanulási arányunk évek óta 100 százalékos. Általában a gyerekek 60 százaléka megy gimnáziumba vagy szak- középiskolába, mindössze 40 százalék dönt úgy, hogy érettségi megszerzése nélkül tanul szakmát. Diákjaink sorsát igyekszünk követni, akár több A volt termelőszövetkezeti major helyén működik a település egyik legnagyobb foglalkoztatója, a folyamatosan fejlődő Szakmári Mezőgazdasági Kft. üzeme. A rendszerváltás után, nyílt árverésen vásároltuk az üzemet Varga Ferenc tulajdonostársammal - mesél az indulásról Bujdosó György. Tíz éve kezdtünk, keményen dolgozunk. Igyekszünk okosan gazdálkodni, a nyereséget mindig visszaforgatjuk a vállalkozásba, fejlesztésre. Amikor az üzemet átvettük, a térségi minőségi rangsor végén kullogott, mára az élvonalba kerültünk, országos összehasonlításban is. Fő profilunk a termények tárolása. Egyidejűleg 21 ezer tonna takarmány tárolására van kapacitás. Üzemünk bejegyzett, európai uniós integrációs raktár. Hűtőtároló tartályokkal dolgozunk. Teljes az infrastruktúra Több mit 700 esztendeje létező, lakott község Szakmár. A település szerkezete a szokásostól eltérő, több szállás is tartozik a faluhoz. A múltról, a jelenről és a jövő terveiről Tóth Jenő polgármestert faggattuk.- Az önkormányzatiság kialakulásáig irányított tervezés folyt a településen. A megye eldöntötte, melyek azok a kiemelt feladatok, amiket meg kell valósítanunk - mondta Tóth Jenő polgármester. Több mint egy évtizede mi döntjük el, mi fontos a számunkra. A fejlesztések prioritásáról, sorrendjéről is helyben kell határoznunk és természetesen a pénzt is elő kell teremtenünk. Ezért pályázatokon veszünk részt. Mára Szakmár infrastruktúrája teljes. Az elmúlt 13 esztendőben az alapvető közműhálózatot kiépítettük, tavaly fejeztük be a szennyvíz-beruházást. Ez volt a település történetének legnagyobb fejlesztése.- Milyen a település gazdasági helyzete?- A nagy önállóság fokozott felelőséggel jár, hiszen nem csak a célokat kell meghatároznunk, hanem a forrásokat is elő kell teremteni. A feladatokkal nem arányos a központi támogatás mértéke. Jelenleg kevesebb a normatíva, mint a fenntartási költség. Az elmúlt években a kistelepülések problémái fokozódtak. Hiszen bevételeinket féltjük, a források előteremtése pedig nehézkes. Jövőre vonatkozó kilátásaink sem rózsásak. A 2004. évi várható költségvetési végszámok nem fogják kompenzálni a kiadásokat. így fejlesztésre fordítható pénzösszeg nagyon szűk keresztmetszetű. Saját forrás híján pedig a pályázati lehetőségek nehezen lesznek elérhetőek, pedig a településen még vannak olyan feladatok, amiket fejlesztési forrásokból kell, ma kell megvalósítani.- Milyen terveik vannak?- Jövő feladata a csapadékvíz elvezetés korszerű kiépítése. Út- és járdahálózat felújítását toTÓTH JENŐ 1947-ben Szakmáron született. 1965-ben végzett a kalocsai mező- gazdasági technikumban. 1968-ban a nagykanizsai főiskolán növénytermesztési üzemmérnöki diplomát szerzett. 1982-ig az Újteleki TSZ dolgozója. 1982 és 85 között a bajai BKR szaktanácsadója. 1985-től 90-ig községi tanácselnök. 1990-től polgármester. vábbra is kardinális kérdésként kezeli az önkormányzat. A szilárdhulladék kezelés törvényi kötelezettség. A megfelelés érdekében három megye összefogásával létesült homokhátsági regionális lerakóhoz csatlakoztunk. Ezzel kapcsolatban az önkormányzatot sajáterős fejlesztések, kiadások is terhelik. Ezeket természetesen uniós pénzek felhasználásával tudjuk megvalósítani.- Jelent-e terhet a rendhagyó település- szerkezet?- Amellett, hogy a szállások rendszere nagy terhet ró Szakmára, az ott élőket is igyekszünk bevonni a fejlesztésekbe. A szétszórt település- szerkezet ellenére Szakmár szerves része az öt szállás. Tavaly megvalósítottuk a közvilágítás teljes rekonstrukcióját a szállásokon. Útakat, intézményeket újítottunk fel, tehát igyekszünk a szállási ember komfortérzetét is javítani. Sajnos jellemző a falura az elöregedés. Legnagyobb problémánk mégis az, hogy a felnövekvő nemzedék nem talál megfelelő munkalehetőséget a környéken sem. A jól képzett, magasan kvalifikált munkaerőt a térség nem képes befogadni. Így, a munkahelyhez kötődően más, nagyobb városokban találják meg a boldogulást és ott telepednek le. ■ A LAKOSSÁG ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA (2002) Összes lakó: 1437 fő Ebből szállásokon él 244 fő 19-35 éves: 327 fő 14-18 éves: 85 fő férfi: 192, nő:135\ férfi: 44, nőj. 41 36-59 éves: 502 férfi: 247, nő: 255 Forrás: 'polgármesteri hivatal férfi: 143, nő: 209 0-13 éves: 171 fő férfi: 88, nő: 83 Szakmár Szakmár község Kalocsától keletre, vízerekkel szabdalt magas ártéren, a Sárköz északi peremén fekszik. 1975-1978 között Kisüllésen az őskori Körös-kultúra telepét tárták fel, számtalan értékes és különleges lelettel gazdagítva az utókort. Késő vaskori és szarmata leletek is előkerültek. Fennmaradt dokumentumokban 1299-ben szerepel először a település neve. • Egy monda szerint a Buda várát kifosztó törökök erre vitték a rablott aranyat, kincset, de a zsombékos lápvidéken elsüllyedtek. A szekerek, állatok és a kincs máig is ott van, valahol a tőzegben. Mindeddig azonban nem találtak rá, pedig holdúju- láskor állítólag bolygó fény jelzi a kincs helyét. • Az 1548. évi összeírás Szakmárt és Csőszt a templomos helyek között említette. A község plébániáját 1868-ban alapították, anyakönyveit 1868. decemberétől vezetik. Templomát 1831-ben szentelték Szűz Mária látogatása tiszteletére. Az 1939-es renováláskor a környékben egyedülálló módon harangjátékú órával látták el a tornyát. • Hosszas előkészítés után, 1898. január 1-jén elszakadtak Kalocsától a szállások. Az északi szállásoknak Szakmár lett a központja. • Valamennyi szálláson divat volt a fonyóház, ahol jobbára lányok gyűltek össze beszélgetni, varrni a hosszú téli estéken. A férfiak számára jelentős esemény volt a szállásgazda beszámolója (zárszámadás). Ezt követte a pásztorfogadás. Ilyenkor ugyanis mindig volt némi maradvány a közös kasszában, amit borra lehetett váltani a kocsmában. • A képviselő-testület: Tóth Jenő (polgármester), Major Sándor (alpolgármester), András Lász- lóné, Dinnyés István, Gubicza Ferenc, Király Lajos, Kovásznai István, Lakatosné Baranyai Erika, Tamás Zoltánná, Tóth Istvánná. Jegyző: Horváth Mihály. Testvértelepülés: Theilheim (Németországé________________■ A gazdálkodó- Itt születtem, itt is nőttem fel 14 éves koromig, majd Nagy Imre temetése után visszajöttem - mondta Szabó Jenő. - Jelenleg családommal élek Gomolyag szálláson. Körülbelül 10 esztendeje foglalkozom a földdel. Törekedtem a gazdaságos üzemméret kialakítására, 140 hektár szántóföldön kezdtem gazdálkodni. A területek kiválasztásánál elfogadtam a nagyszülők tanácsait, jól tettem. Az egyetemen megtanultam, mekkora a gazdaságos területméret. Növekedni kellett és folyamatosan kell is ahhoz, hogy a gazdaságosság megmaradjon gazdálkodás. Három gyermekem van, egyiket sem fogom soha arra kényszeríteni: vegye át a családi vállalkozást. ■ A gyógyszerész- Homokmégy- ről házasság révén kerültem Szakmárra mondta Vén Károlyné. - A gyógyszertárban van a fő munkahelyem. Újteleken nincs patika, a szakmári orvos rendel náluk is, és a helyi falugondnok jön hozzám az összegyűjtött vényekkel. Nagy hangsúlyt fektet mindenki a betegségek megelőzésére. Fontos a krónikus betegek kezelése is, de a következetes megelőzésnél nincs jobb gyógymód véleményem szerint. Úgy látom, lehetőségei szerint fejlődik a település. Ebben nemrég mi is igyekeztünk rész vállalni, hiszen a gyógyszertár privatizációja után átépítettük a patikát, ami mára megfelel a legszigorúbb követelményeknek. Szeretek Szakmáron élni. ■ A vállalkozó- Nejem révén kerültem Szakmárra, immár húsz évvel ezelőtt - mondta Bujdosó István.- Ánnak idején számítástechnikával foglalkoztam, ami akkor még kuriózumnak számított. Jelenleg több kisebb és egy jelentősebb cégnek vagyok társtulajdonosa. Pékségünk boltjaink és egy mezőgazdasági szolgáltató cégünk működik. Ez utóbbi a község legnagyobb, magánkézben lévő cége. messziről látszanak. Vállalkozásaink összesen több mint 45 embert foglalkoztatnak közvetlenül. Ezen kívül sok a nem általunk alkalmazott munkaerő is, így sok családnak biztosítjuk a környéken a biztonságos megélhetést. A jövőre is több tervünk van. ■ Az iskolaigazgató Szakmáron születtem, 30 évvel ezelőtt kerültem viszsza a községbe mondta Szabadi László. - Korábban 7 éven keresztül Duna- patajon tanítottam. Nagyon érdekelt a természet, ezért természetjáró szakkört szerveztem és a diákokkal bebarangoltuk az országot. Családommal Szakmáron telepedtünk le. A szakmári iskolában 25 esztendeig voltam csapatvezető, 13 éve vagyok igazgató és az idei a 40. tanévem. Nálunk tanulnak a környező szállásokon élő és az újteleki diákok is. A szülőkre nem jellemző, hogy a városi iskolát választanák tanköteles gyermekeiknek. Rendszeres programunk az erdei iskola, a Duna-Dráva Nemzeti Park terüle- tén, Óbányán táborozunk. ■ EMILEKÜL. A világháborúban elesett szakmáriak emlékműve.
