Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-31 / 303. szám

2003. December 31., Szerda N E P E Petőfi Népe - 6. oldal P E T 0 F Jobban szeretem a Bajával kezdődő mondatokat” Csendes sikernek tartja a búcsúzó évet a város szempontjából Széli Péter bajai polgármester. Véleménye szerint a volt lakta­nyák területének hasznosítása a város javát szolgálja. Azt re­méli, hogy az Európai Unióban jobban tervezhetőek lesznek a pályázatok, amelyek meghatározzák a beruházásokat. A megye déli része kimarad a fejlesztésekből - mondja a kistér­ség legnagyobb gondjáról Baja első embere. Interjú- Amikor időpontot kértem Öntől, egy igencsak teleírt naptárban próbált szabad rubrikát találni. Végül egy hétvégi estén kerülhet sor az interjúra. Milyen volt 2003?- Fölösleges feszültségekkel terhelt. Ezt az országos politikára értem. Nem hiszem, hogy a meg­lévő gondok között és megoldan­dó feladatok előtt csak ilyen egy­másnak feszülten és fölösleges in­dulatokat keltő módon kellene egymással szót váltaniuk a politi­kusoknak. Még akkor sem, ha nem teljesen ugyanazt gondolják az előttünk álló feladatokról. Bajai szempontból ezt az évet csendes sikernek tartom. Komoly előrelé­pés, hogy szót értettünk a helyi vállalkozókkal. Olyan dolgokról tudtunk elbeszélgetni, amelyek nem hagyományos önkormány­zati feladatok. Közös érdek, hogy az üzletemberek itt találják meg számításaikat. Szerencsénk volt, hogy hosszú-hosszú ígérgetés után a város megkapta az üresen álló laktanyákat és várakozáson felül sikerült hasznosítani őket.- Tavasszal még két megközelí­tésről lehetett hallani. Egyik sze­rint a város ölébe hullott, másik szerint a nyakába szakadt az in­gatlanoknak a hasznosítása. Ma melyiket tartja helytállónak?- Hiszem, hogy a város javát szolgálják az évek óta semmire sem használt területek. Ebben szerepe volt a Gazdasági Magiszt­rátusnak és néhány kezdeménye­ző üzletembernek. Talán az ön- kormányzatnak is volt része a si­kerben. Vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy Baja és Mohács térsége nem csupán szlogenként lehet Európa déli kapuja. Baja gaz­dasága életképes. A textilipari ösz- szeomlások ellenére - amelyek a személyes tragé­diák miatt természete­sen komoly problé­mát jelentenek - a kis és középvállal­kozások erősöd­tek.- Ütközős év volt?- Voltak konflik­tusok, de helyben a normális határo­kon belül tudjuk megoldani a problé­mákat. A képvi s e ­lő-testületben voltak kemény vi­ták, egyes kérdésekben két-három nekifutás után tudtunk csak dön­teni. Baján én mindig értékeltem a nemzetiségi és politikai sokszínű­séget. Remélem, ez nem múlik el. A legtöbb emberrel szót lehet vál­tani. Aztán a beszélgetések során kiderült, hogy nem is oly’ sok mindenben különbözik a vélemé­nyünk, mint az előre gondolnánk. Más kérdés, hogy a különböző politikai oldalon állók néha egy kicsit másolni próbálják a parla­menti szerepeket, ezért a hivata­los megnyilvánulásokban már en­nek megfelelően szólalnak meg. PÉNZEK, PÁLYÁZATOK- Év elején komoly összegű hiteüel számoltak. Néhány hete a több százmilliós tétel szinte eltűnt.- Az első számítások szerint 460 milliós hiánnyal vágott neki a város az évnek. Ezt sikerült 260-ra lefaragni. Ezt a hitelt sem kellett felvennünk. Csupán az év elején a kórházi dolgozók tizenharmadik havi fizetésére volt szükség né­hány napos likviditási hitelre, amíg a pénz megérkezett az egészségbiztosítótól. Fontos té­nyező volt, hogy év közben szert tettünk bevételekre, amelyeket nem láthattunk előre. Emellett nagyon sok pályázaton sikerrel vettünk részt. Ezekhez önrész is kellett, de az érkező forrásokat olyan feladatokra fordíthattuk, amelyeket eredetileg teljes egé­szében saját pénzből oldottunk volna meg. így ezek „talált pén­zek” voltak. Megjegyzem: az ön- kormányzat egyetlen pályázatot sem hagyott amiatt, mert nem tudta volna előteremteni a szük­séges önrészt. Mindig megpróbál­tuk összeseperni a ládafiából a szükséges összeget. Ez komoly telje­sítmény az ön- kormányzatí gazdálkodás irá­nyítói részéről.- Úgy tűnik, 2004-ben ismét esélyt kapnak ilyen bravúrra, hi­szen a jövő évi költségvetési koncepciónál 600 millióról indul a farigcsálás.- Remélem, ezen is úrrá le­szünk, ahogy az évek óta szoká­sos. Hozzáteszem: ez az összeg arányaiban hasonló az ideihez. Most 15 milliárd forint körül áll az önkormányzat éves költségveté­se. Meggyőződésem, hogy 2004- ben átlépjük ezt a határt.- Polgármesterként ez lesz a tizedik költségvetése. Ennyi idő alatt volt-e lényeges változás a kö­rülményekben?- Jelentősen megváltoztak a belső arányok. A területfejlesztési törvény 1997-es belépése óta nö­vekedtek a pályázati lehetőségek, amelyek nagy mértékben befolyá­solják fejlesztési lehetőségeinket. Ezekkel persze sosem lehetünk elégedettek. De érdemes visszate­kinteni az azóta megvalósult fej­lesztésekre, beruházásokra. Üt­és csatornaépítésekre, intézményi felújításokra futotta. Lényeges, hogy közben a város hitelállomá­nya kisebb-nagyobb változások­kal együtt 1 milliárd forint körül maradt. Azt sem szabad elfeledni, hogy nyolc-kilenc éve 3,5 milliár­dos költségvetésre jutott ekkora teher, most pedig közel 15 milli- árdra. Ez egészen más helyzet. Persze az elviselhető, ésszerű mértékre mindig vigyázni kell.- Az Európa Pályázati Előkészí­tő Alap pályázatára bajai és kis­térségi fejlesztési ötleteket nyújtot­tak be. Ezek összértéke 8,5 milli­árd forint. Nagyot markoltak. Nem tart tőle, hogy keveset fog­nak?- Tíz pályázatot adtunk be. Há­rom kategóriában született meg a döntés. A humán szférára nem pályáztunk, az elektronikus fej­lesztések körében jónak találták pályázatunkat, megsimogatták a buksinkat, de nem nyertünk. Az intézmények energiaracionalizá­lására beadott pályázatunkat tel­jes körűen támogatják, azaz ötle­tünket elfogadták, állami pénze­ken megterveztetik és a szakértők megírják az EU-s pályázatot, hogy a következő évben benyújtható legyen. Ha ezen a vonalon nem si­kerül pénzhez jutni a remélt fej­lesztésekhez, akkor megpróbál­kozunk más csatornákkal. Az öt­leteket tovább akarjuk vinni.- Ebben a pályázati csomagban a legnagyobb tétel a 3 milliárd fo­rint becsült költségű, kistérségi idegenforgalmi fejlesztési elképze­lés. Mi lesz ennek a sorsa?- Ez ügyben nincs döntés. Re­mélem hamarosan megszületik és bízom benne, sikerrel jártunk. Ez a terv - egyebek mellett - tartal­mazza a Gemenci ártér kisvas­út és kerékpárút hálózatá­nak fejlesztését, az Elcsípett mondatokról Széli Péter nyilvános megszólalásain kínosan ügyel megfo­galmazásaira. Időnként azonban kiszalad a száján egy-egy meglepő mondat. Ilyenek kommentálására kértük. „ A franc akar 500 milliós hitelt felvenni!"- Hát, igen! - mondja nevetve. - Már korábban elhatároz­tuk, hogy az Ipari Park és a laktanyák infrastrukturális fej­lesztésére komoly összeget fordítunk. Az ipartelepi út men­tén jártunk már úgy, hogy egy befektetést fontolgató üzlet­ember csupán annyit kérdezett: Hol van a vízvezeték és a csatorna, amire ráköthet? Csak azt tudtam megmondani, hogy hány száz méterre van a csatlakozási lehetőség. Ez tarthatatlan állapot. Ezért idén 50 millió forint körüli ösz- szeget költöttünk ezekre a területekre. Jövőre akarjuk ki­építeni az infrastruktúrát. Amikor ennek forrását kerestük, azt mondtuk: Minden lehetséges megoldást megpróbá­lunk, a legrosszabb esetben hitelt is hajlandóak vagyunk vállalni a fejlesztés érdekében. Ez lenne mintegy félmilliárd forint. A hitelkerethez kellett a képviselő-testület hozzájá­rulása. Ahogy a vitában is hangsúlyoztam: csak akkor nyúl­nánk ehhez a pénzhez, ha más módon nem teremthető elő az alap infrastruktúra kiépítéséhez szükséges összeg. Ez nélkülözhetetlen a vállalkozások betelepítéséhez. Ennek ellenére, egyes képviselők visszatérően úgy beszéltek, mintha másnap könnyelműen hitelt akarnánk felvenni. Ek­kor szakadt el nálam a cérna. .Néha az a kényszerképzetem, hogy a város polgármeste­re vagyok!" Olykor a képviselő-testület tagjai megfeledkeznek maguk­ról az ülésteremben. Érdekes módon előfordul, hogy a mo­ökoturizmus feltételeinek javítá­sát. Szintén szerepel benne a Pe­tőfi- és Nagy-Pandúr szigetek kö­zötti gyalogos, kerékpáros híd megépítése, ami újabb lökést ad­hatna ezen terület fejlesztésének.- Szinte már örökös téma a Szentháromság tér felújítása...- Amióta emlékszem, minden bajainak és 1990 óta minden kép­viselő-testületnek a vágya a meg­újítása. Az elmúlt években elké­szíttettük a terveket. Megjelent a Phare-Orpheus program, egyik eleme a leromlott városközpon­tok rendbetételére ad lehetőséget. Komplex pályázatot nyújtottunk be 800 millió forintra. Tervünk­ben szerepel továbbá a volt Bajai Áruház homlokzati felújítása, va­lamint a városháza udvarán a ki­sebb szabadtéri színi előadások­hoz, koncertekhez méltó környe­zetet kialakítása. Ez a program 2005 végéig tarthat.- Mikorra várható döntés?- Úgy gondolom, 2004 első ne­gyedévében. Hozzáteszem, sok fontos feladatunk van. Ezeket rangsorolnunk kell, hogy egyik te­rület se szenvedjen végleges hát­rányt. Csatornát, utat még szá­mos helyen kell építeni a város­ban. A csapadékvíz problémát is meg kell oldani. Ezért volt fontos, hogy az első nagy lépést megte­hetjük a Livodai főgyűjtő kiépíté­sével. Ez több városrész csapa­dékvizét vezetheti majd a Duna- völgyi főcsatornába.- Épül-e sportcsarnok?- Változatlanul a szigetre, az if­júsági ház és az uszoda melletti területre képzeljük a csarnokot, amit konferenciák és nagyrendez­vények kiszolgálására is használ­hatónak szeretnénk. Pénz híján azonban nem tudunk hozzákez­deni az építéséhez. Előzetes becs­lés szerint 2 milliárd forint körüli összegbe kerülne. Márpedig az utóbbi években ehhez mérhető pályázati lehetőséggel nem talál­koztunk. De nem tettünk le meg­valósításáról. Az utóbbi időben szóba került, hogy PPP-s (Public Private Partnership) megvalósítá­sa sem kizárt. Azaz nem önkor­mányzati tőkéből épülne meg, de a város hosszú távra bérbe venné. Változatlanul arra törekszünk, hogy az intézményi tornatermek száma gyarapodjék. Most épül a Bereczki-szakképzőben, jövőre a Központiban folytatnánk a sort.- Csak pályázatból áll a világ?- Fejlesztések szempontjából mondhatjuk ezt is. Remé­lem az Európai Unió­ban jobban tervezhető­ek lesznek a pályázatok és hosszabb előkészü­letekkel lehet in- dúlni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a terve­zésre. Évek óta szeretném meg­győzni - nem csak az önkor­mányzatnál - az embe- r e k e t , hogy pá­lyázza­nak. Tu­dom, ko­moly fel­adat, sok energiát, türel­met igényel a biltelefonon minden gombot megtalálnak, kizárólag a kikap­csolásra használatosat nem. Máskor a parlamentáris gya­korlattól eltérően kötetlen beszélgetéssé válik egy-egy napi­rend megvitatása. Az ülés vezetőjeként nekem lenne a tiszt­ségem mederben tartani a vitát. Egy ilyen fecsegésre váltó helyzetben hangzott el a mondat. „Részeges munkáltatói jogok gyakorlója vagyok!"- Természetesen részleges munkáltatói jogokról volt szó. Ez azokban az esetekben bír jelentőséggel, amikor egy ve­zető szabadságáról, béremeléséről, jutalmazásáról vagy felelősségre vonásáról kell döntenem. Megjegyzem: furcsa lenne, ha a Hajós-Bajai Borvidéken felrónának az ember­nek egy-két pohár italt. Persze, nem a képviselő-testület ülésén fogyasztva. különféle igazolások beszerzése. De néhány millió, esetleg tízmil­lió forint megszerzése komoly* könnyebbséget jelenthet. Néhá- nyan részesei vagyunk a dönté­seknek, illetve azok előkészítésé­nek. A pályázatírás szakmává nőtte ki magát. Ezért hoztuk létre a Felső-Bácskai önkormányzatok­kal a Febtega Kft.-t, mely figye­lemre méltó sikereket ér el. De magáncégek is komoly gyakorla­tot szereztek ezen a piacon. Szük­ség van „talált pénzekre” is, nem szabad kihagyni a lehetőségeket. Kapcsolatok- Az év egyik nagy feladata volt a Komplex Kistérségi Társulás létre­hozása. A 19 település együttmű­ködése „alapjáraton” indult. Eset­leges fejlesztéséről azt mondták, függ az állami támogatások mér­tékétől. Lesznek-e területek, ame­lyeken szorosabbra fűzik a telepü­lések a szálakat?- Az országban hat kistérség vett részt a modell kísérletben. Szerénytelenség nélkül mondha­tom, hogy a miénk a legösszetet­tebb, mi jutottunk legtovább. El­mondható, hogy a bajai kistérség, illetve a bácskai önkormányzatok az átlagnál évek óta több dolog­ban együttműködnek. Voltak, vannak vitáink, de nem ezek hatá­rozzák meg kapcsolatunkat. En­nek eredményei is vannak. Ilyen a vaskúti hulladéklerakó megépülé­se, vagy például az önkormány­zatok tulajdonában lévő Bajavíz Kft. kiegyensúlyozott, biztonsá­gos működése. Úgy gondoltuk, ér­demes megkeresni azokat a terü­leteket, amelyekben együttmű­ködve kölcsönös előnyöket élvez­hetnek a települések. Másik irány­ból nézve, az Önkormányzatiság hajnalán egy öntevékeny, önálló­ságára építő rendszer jött létre. Csakhogy nem finanszírozható. Ez szinte mindegyik kormányzati ciklusban gondot jelentett. Ma a törvény a 200 lelkes településnek ugyanolyan feladatokat ad, mint egy nagyvárosnak. Valóságban pedig egy apró település néhány fős hivatalában a legnagyobb jó­akarat mellett sem lehet megfelel­ni mindazon szakmai követel­ménynek, amelyeket jobb mun­kamegosztással sikeresen teljesít­hetők. Ebben nyújthat segítséget a komplex társulás. Igazgatási, ha­tósági feladatokban, önkormány­zati szolgáltatásokban, területfej­lesztésben már ma is sokféle együttműködés létezik. Az óva­tosság érthető, hiszen kötelezett­ségeket kell vállalni. Egy köztiszt­viselő alkalmazása nem egy-két hétre, hónapra szóló feladat. Fele­lősséggel csak a forrásokat látva lehet dönteni. Ezért ki akarjuk várni, hogy a központi költségve­tésben a kistérségek működési fel­tételeinek kialakítására szánt 9,5 milliárd forintból ki és milyen fel­tételekkel részesülhet.- Nem csak az útviszonyok mi­att van messze Kecskemét. Szük­séges Felső-Bácska önálló műkö­désének megfogalmazása - jelen­tette ki néhány napja a gazdasági tanácsadó testület és legnagyobb bajai adófizető cégek vezetői előtt. Kifejtené ezt az elképzelést?- Bács-Kiskun a legnagyobb megye. Székhelye a déli települé­sek egy részétől 130-150 kilomé­terre van. Kilencedik éve dolgo­zom polgármesterként, néhány halvány kísérletet tettem már az együttműködésre. Értelmes dol­gokban közös odafigyelést, tenni- akarást igyekeztem elérni. Ehhez alkalmi gesztusokat próbáltam tenni, de nem igazán éreztem a vi­szonosságot egyik kecskeméti pol­gármester részéről sem. Próbál­koztam, nem jött be, tudomásul vettem. Erre utaltam az említett beszélgetésen. Azt gondolom, Kecskemét jól elvan a maga lehe­tőségeivel, az autópálya kínálta pozíciójával. Nincs ezzel semmi gond! A baj az, hogy a fejleszté­sekből a megye déli része kima­rad. Ha az M5-ÖS autópálya to­Legek 2003-ról Véleménye szerint a képviselő-testület idei munkájában mi volt a... ... legfontosabb döntés?- Egyértelműen a gazdasági koncepció kialakítása, az ipari parki ás a laktanyai területek hasznosításának kérdése. ... a legjobb döntés?- Megismételhetem az előző választ? ...legnehezebb döntés?- Az mindig az el nem költhető forintok körül szokott kialakulni. Idén a Kommu­nális és Szolgáltató Kht. kapcsán kellett tapasztalnunk, hogy az évek óta elha­lasztott áremelések miatt a városi cég felélte tartalékait. Ezért a kötelező fel­adatai biztonságos ellátása érdekében nem volt módunk a különböző központi árváltozások kompenzálásra. Erre csak a közétkeztetésnél nyílt lehetőségünk. ...a legszomorúbb nap?- Sajnos, ezen nem kell gondolkodni. Amikor egy 14 éves fiú tragikus balese­tet szenvedett és elhunyt a városházán. Ezt nagyon jó lett volna elkerülni. Borzal­mas visszagondolni rá, hiszen mindenki vétlen volt, mégsem tehetett semmit. ...a legörömtelibb, legemlékezetesebb nap?- Sok szép nap volt. Az egyik ilyen, ami­kor a Transelektro Közlekedési Rt.-nél egy 100 milliós beruházást adtak át és a nagy múltú cég vezetése a következő évekre is hasonló mértékű fejlesztések­ről tájékoztatott. Az önkormányzat szempontjából legalább ilyen jelentősé­gű volt, amikor először nézhettünk körül a kórház új műtőblokkjában. Már lát­szott, hogy a tervezettnél hamarabb, ta­lán már tavasszal át lehet adni. Az egészségügy mai helyzetében egy 1,7 milliárd forintos fejlesztés komoly jelen­tőséggel bír. vább épül Szeged felé, akkor is 100 kilométerre lesz Bajától, tehát a felső-bácskai térség nagyobb ré­szére semmiféle érzékelhető javu­lást nem eredményez. Nézhetjük másik oldalról is. Kecskeméttől az országhatár 150 kilométer. Ami az itt élőknek fontos, az a megye- székhelynek túl távolinak tűnhet ahhoz, hogy igazán érdekelt le­gyen benne. Márpedig számunkra lényeges az országhatárokon át­nyúló együttműködés. Kapcsola­tunk egy Zombor,-Eszék, Mohács, Baja négyszögben kulturális és gazdasági előnyökkel járhat. Ne­kem személy szerint nincs bajom egyetlen kecskemétivel sem. En­nek ellenére minden, Bajával kez­dődő mondatot jobban szeretek.- Májustól hazánk az Európai Unió tagállama lesz. Mit remél a csatlakozástól?- Történelmi lépés lesz, ami­nek következményeit még nem lehet felmérni. Bízom benne, hogy nagyobb betűkkel és jogo­san írhatjuk ki, hogy Baja, az Eu­rópai Unió déli kapuja. Az a sze­rep, aminek lehetőségét néhány éve elképzeltünk, kézzelfogható­vá válik. Ezután megvalósításá­ban kell tennünk a dolgunkat. Senki nem gondolhatja, hogy a csatlakozásnak csak jó oldala lesz. Alkalmazkodnunk kell. Ahogy az lenni szokott, amikor valaki újként érkezik egy család­ba. Közben arra kell figyelnünk, hogy minél többen megőrizzék vállalkozásaik életképességét és új lehetőségeket találjanak. Sok­kal jobban kell majd törekednünk arra, hogy eladjuk azt, amire ké­pesek vagyunk. Magánember­ként, vállalkozásként, település­ként egyaránt. Ma még nem tud­hatjuk pontosan, hogy mi vár ránk. Ugyanakkor az országhatár Ausztria vagy Szlovákia felé alig jelent majd többet, mint egy mai megyehatár. Bízom benne, hogy ezt rövidesen Románia esetében is elmondjuk. Jó lenne ugyanezt minél előbb déli szomszédainkra is vonatkoztatni. Hiszem, hogy Baja és környéke megtalálja a ma­ga lehetőségeit. Bízom az itt élők kreativitásában és alkalmazkodó­képességében. Ennek reményében kívánok a Petőfi Népe olvasóinak boldog és sikeres új esztendőt. KUBATOVICS TAMÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents