Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-29 / 301. szám
PETŐFI NÉPE ALMANACH Kevés a munkanélküli A rendszerváltás óta eltelt közel másfél .évtizedben szinte minden településen gondot jelentett a munkanélküliek helyzete. Hol kisebb, hol nagyobb arányban voltak jelen. Páhi azon kevés községek közé tartozik, ahol nem jelentős a munkanélküliség, legalábbis a regisztrált. Ez talán annak köszönhető, hogy az itt élők zöme mezőgazdasággal foglalkozik. Igaz, a talaj aranykorona értéke nem olyan magas, ezért nem lehet minden féle növényt termelni. Sokan a szőlőt tartják fő jövedelem forrásuknak. Gondozzák, ápolják, éppen ezért nem is jelentkeznek munkanélkülinek. Azt azért nem lehet elmondani, hogy mindenkinek^kad munkahelye és munkája. Ezt nem állítja senki. De a munkanélküliség nem olyan mértékű, amit ne tudna a község kezelni. A hátrányos helyzetű emberek miatt létrehozták a falugondnoki szolgálatot. A községhez ugyanis jelentős tanyahálózat tartozik. A községben élők huszonöt százaléka még mindig külterületen él. A lakott tanyák mindegyikébe bevezették az elektromos áramot. Ezt úgy is lehetne mondani, hogy ott maradtak meg a tanyák, ahol villanyvilágítás volt. Sokan a hátrányos helyzetük miatt élnek tanyákon. Ezért is jelent sokat a falugondnoki szolgálat. A falugondnok rendszeresen járja a külterületen élőket és segíti azokat, akik rászorulnak. __________________________I A nagy összefogás A kisebb települések, szinte kivétel nélkül, évente legalább egy alkalommal tartanak olyan összejövetelt, amire a község egész lakossága hivatalos. A falunapok jelentős rendezvénynek számítanak. Páhiban 1998-ban volt az elA világháborús emlékművet 1993-ban avatták fel. ső. Ennek már hat éve. Ilyenkor nemcsak ünnepelnek, de önmagukat is bemutatják a község lakói. A falunap mindig a szürethez kapcsolódik, éppen ezért szeptember elején tartják. Korábban volt szüreti felvonulás a községben, de valamilyen oknál fogva elmaradt. Ezt akarták visszahozni de valamivel többet is szerettek volna. A jeles napon kiállítást is tartanak legutóbb tűzzománc alkotásokat és fonott kosarakat állítottak ki, amit a helybéliek készítettek. Természetesen nem maradhat el a felvonulás sem. Ilyenkor a település apraja-nagyja részt vesz az ünnepségen, és a községből elszármazottak is hazatérnek, Megemlékeznek az első és a második világháborúban elesettekről. Megkoszorúzzák azt az emlékművet, amit 1993-ban avattak a tiszteletükre. A falunap alkalmával díszpolgári kitüntetés és Páhi Községért Kitüntető díjat is átadnak azoknak, akik munkájukkal sokat tettek a településért. A díjakkal pénz nem, csak emlékérem jár. Az ünnepség csúcspontja a vacsora és a tűzijáték. Ebben az évben hatszáz személyes sátrat állítottak fel a községháza udvarán. Ökröt sütöttek, amiből mindenki ehetett. A bálban nem volt belépődíj, csak a vacsoráért kellett fizetni. Sokat segítenek a vállalkozók, így az önkormányzatnak csak minimális pénzébe kerül a falunap megrendezése. Azt mondják a helybéliek, hogy összetartó a község. Amikor látják, hogy nemes, vagy jó célért kell tenni valamit, akkor összefognak. A falünapi rendezvény is egy nagy összefogás eredménye. Megbirkóznak a feladatokkal Nem igazán mondható, hogy Páhi jó adottságokkal rendelkezik. A községben élők mégsincsenek elkeseredve. Sokat dolgoznak, aminek látszik is az eredménye, mert szépen fejlődik a település.- Az elmúlt időszakban milyen fontos beruházásokat hajtottak végre - kérdeztük Oroszi István polgármestert.- A rendszerváltás utáni időszakban folyamatos fejlesztéseket hajtottunk végre. Gondolok itt elsősorban arra, hogy az utcáinkat szilárd burkolattal láttuk el, az épületeinket pedig felújítottuk. Ezek a beruházások kapcsolódtak az itt élők érdekével és igényével. Most már elmondhatjuk azt, hogy valamennyi utcánk kövezett, egyik sem földes. A szilád burkolat mellett járdákat és építettünk. Az ön- kormányzat intézményeit, mint az orvosi rendelő, iskola, óvoda, községháza, megpróbáltuk olyan állapotba hozni, ami a kor követelményeinek megfelel. Az önkormányzatunknak azonban nem volt annyi pénze, hogy ezt saját erőből tudta volna finanszírozni. Éppen ezért, amire csak lehetett pályáztunk. Az így nyert pénzeszközökből sikerült a terveinket megvalósítani. Sajnálatos dolog az, hogy az utóbbi években a lakosság létszáma folyamatosan csökkent. Ez azt is jelentette, hogy az önkormányzat bevételei is csökkentek. Az elképzeléseinket csak spórolva, kisebb léptékekben tudtuk megvalósítani.- Mennyi pénzből tudnak gazdálkodni1- Ez változó, százmillió forint körüli érték áll évente a rendelkezésünkre. Nem mondhatjuk el azt, hogy sok pénzünk van, egyre kevesebből gazdálkodunk. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a lakosság terhelhetősége is kicsi. Alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak. Ettől függetlenül a községünkben működik egy-két olyan vállalkozás, akik nemcsak azért jelentősek, mert helyi embereket alkalmaznak, hanem azért is, mert az önkormányzatnak fizetik az iparűzési adót. Nálunk csak ezt az egyetlen adónemet vezettük be, pontosan azért, hogy ne terheljük az itt élőket. OROSZI ISTVÁN 1960-ban született Kiskőrösön. 1977-ben autószerelő képesítést szerzett. 1982-ig dolgozott a szakmájában. 1983-tól gazdálkodó. 1992-től társadalmi megbízatású polgármester. Egy gyermeke van.- Nem gondoltak arra, éppen azért, mert szőrűd helyzetben van az önkormányzat, hogy több adónemet is be kellene vezetni?- Erre az egyértelmű válaszom az, hogy nem. Az önkormányzat felállása ugyanis olyan, hogy társadalmi megbízatású polgármester van. A képviselőtársaim nem kapnak tiszteletdíjat. Mondhatom azt, hogy ők is társadalmi munkában látják el a feladatukat. Éppen ezért arra még nem volt szükség, hogy másik adónemet is kivessünk. Nemrégen léptünk be az izsáki szilárd hulladék szállításba, ami terheket rótt a lakosságra. Eddig ugyanis nem kellett a szemét szállításért fizetni. A szilárd hulladék szállítás is megegyezett a lakosság akaratával. Igazából nem az a kérdés, hogy az önkormányzat mit tud megtenni, mert mi mindent megteszünk, amire képesek vagyunk, hanem az, hogyan élnek az emberek ebben a községben. Vannak-e munkahelyek, megtalálja-e mindenki a számítását? Ezek a leglényegesebb kérdések. Szerencsére ebben segítenek a vállalkozások.- Az elkövetkezendő időben mit szeretnének megvalósítani1- A legfontosabb feladatunk az, hogy az intézményrendszerünket tudjuk működtetni, és fejleszteni. Az iskolánál számítógépes rendszert akarjuk bővíteni. A lakossággal összefogva a játszótérről sem mondtunk le. A szennyvízberuházást Kaskantyúval közösen szeretnénk megvalósítani. Kicsit félve tekintünk a jövő elé, de reméljük megbirkózunk, mint ahogyan eddig is megbirkóztunk a feladatokkal. __________________■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA & Rí 1998 1999 2000 2003 Forrás: polgármesteri hivatal 1381 1352 1333 1305 Páhi A képviselő-testület: Oroszi István polgármester, Bránya György alpolgármester, Dinya Tibor, Farkas Béla, Gráczia János, Györfi Gábor, Kothencz Sándor, Kullai János, Rigó Gábor, Vajda Mihály, Balázs Istvánné jegyző. • Páhi a kiskunsági Homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven kilométerre, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre helyezkedik el. Keskenyvágányú kisvasúttal Kecskemét és Kiskőrös felől érhető el. Nem messze tőle található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó. • Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéből tudjuk, hogy Fejér megye solti székéhez tartozott Pah néven. A XVI. században a Baranyai család birtokolta. • A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak. • Közigazgatási hovatartozása a XIX. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek. • 1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskanytú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is, _____________■ A hegybíró Bránya György a község hegybírója. A hegyközségnek 370 tagja van, akik háromszáz hektáron gaz- dálkodnak.- A tagjaink nagy részének nyolcszáz négyszögöles telke van. Nemrégen telepítettünk harminc hektáron Cserszegi fűszerest, Biankát és Kunleányt. Sajnálatos dolog, hogy a községünket a fagy és az aszály gyakran sújtja. A hagyományos fajtáink az Arany Sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó és a Kövidinka, melyek fejművelésű- ek. A szőlő hetven százalékát értékesítik, a többit saját maguk dolgozzák fel a termelők. Sajnos öregednek a szőlőink. Ebben az évben negyven hektárról kértünk immunitási vizsgálatot, ami azt feltételezi, hogy 2004- ben várhatóan telepíthetünk. Eddig nem volt nálunk borverseny, de szeretnénk bevezetni, mivel már öt borász végzettségű kollégánk is van. Tagjainknak zöldkönyves tanfolyamot is szerveztünk, amelyen sokan vettek részt. ■ A kirendeltségvezető Kothencz' Sándorné 1972 óta dolgozik a takarékszövetkezetnél. Először mint alkalmazott, húsz éve pedig vezetőként. - A Rónasági Takarékszövetkezet munkatársai vagyunk, kollégáimmal mindössze hárman látjuk el a feladatokat. Többek között azt, hogy a településünkön élő embereket kiszolgáljuk hitelekkel, számlák vezetésével, betétekkel, értékpapírokkal. A számlán belül nagy segítség az ügyfeleinknek, hogy a közüzemi díjakat arról tudjuk rendezni. Az önkormányzat, a vállalkozók és gazdálkodók számláját is mi vezetjük. Ez mind a két fél számára előnyös. Bankkártyát is lehet nálunk kapni, amivel nemcsak a bankautomatából lehet pénz kivenni, de vásárlásra is használható. A lakossági számlával rendelkezők részére kedvező hitelt tudunk biztosítani, aminek a kamata is kedvező. Automatára nincs igény a községben, ezért nem is tervezzük annak a beindítását. ■ A cégtulajdonos Bazsó Zoltán a Royal-Hús Kft. társtulajdonosa.- 1987-ben vettük meg az ingatlant, ami korábban az állami gazdaság tulajdona volt, de akkor nem működött a vágóhíd. Csak sertések vágását végezzük. Hasított félsertéseket forgalmazunk belföldi és külföldi üzemek és kereskedelmi egységek számára. A beszállítóink miatt szerencsére minőségi termékkel tudunk a piacon megjelenni. Külföldre egyelőre csak Szlovákiába szállítunk. Kezdetben heti hatszáz sertést vágtunk, ami az évek alatt felfejlődött kettő-kettőezerötszázra. Az üzemünk megfelel az uniós előírásoknak, csak nagyon kis változtatást szükséges majd végrehajtanunk. Az egyik legnagyobb foglalkoztatója vagyunk a helyi lakosságnak, hatvan ember dolgozik nálunk. A nyomott felvásárlási árak miatt nehéz éveket éltünk át, de szerencsére ebben az évben is tudjuk teljesíteni a 2002-es árbevételt. ■ A gazdálkodó Farkas Béla 1978 óta dolgozik gazdálkodóként. - A községben nem sokan vagyunk olyanok, akik ilyen hosszú idő óta a gazdálkodással foglalkozunk. Én a szövetkezetben soha nem dolgoztam. Fő tevékenységünk a szőlő, melyből hét hektár van. A szőlőből bort is készítünk, és az a tervünk, hogy majd palackozunk is. Korábban szarvasmarhatartással is foglalkoztunk, de nem volt megfelelő a felvásárlási ár, ezért szétvertük a jászolt. Ráfizetéssel ugyanis nem lehet gazdálkodni. A szőlő mellett szálas takarmányt is termelünk. Egy juhásszal társultunk, a takarmányért trágyát kapunk cserébe. Beléptünk a TÉSZ-be, de eddig még elég kevesen vagyunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a fiam is segít a munkálatokban. Nagyon szeretek vadászni, az a hobbim. A vadászat is azzal jár, hogy gondozzuk a vadat hónapokon keresztül, télen pedig selejtezünk ____________________■ A KATOLIKUS TEMPLOM. A településen két templom van, a katolikus (felvételünkön) és az evangélikus, amit a reformátusok is használnak. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános Izsákról jár át misét tartani. ■ I
