Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-15 / 291. szám

PETŐFI N E P E ALMANACH Homokmégy Homokmégy a kalocsai Sárköz keleti részére, az Örjeg mocsarai mellé, árvízmentes kiemelke­désre települt. Határában van a Sárköz legmagasabb pontja, a Halomi hogy (106 m). 1938-ban László Gyula avar kori temetőt tárt fel Halomban, ásatásának anyagát a Nemzeti Múzeum őr­zi. 1996-ban az alsómégy-ho- mokmégyi földút mellett X.-XI. századi sírokat ástak ki. • Az Árpád-kori Mégy határában ma három hasonló nevű telepü­lés található, ezek közül csak Alsómégy fekszik a valamikor Sár, az Orjeg mocsara mellett. Kecskemégy nevét 1426-ban Homokmégyét 1444-ben emlí­tik először oklevélben. A név mégy utótagja száraz meder, időnként kiszáradó ér jelentésű, homok előtagja pedig a talaj faj­tájára utal. • Mai területén volt Homokmégy, Sármégy, Kecskemégy, Halom (Apátihalom), Körme, Mária- háza, Nádasd, Hillye és Mayos- háza. A XVIII. század végén ala­kult ki a település újabb szállása Mácsa. Az egyedi szerkezetű, szállásokkal rendelkező Ho­mokmégy közigazgatási terüle­téhez napjainkban öt kisebb te­lepülés tartozik: Alsómégy, Hillye, Halom, Kiskecskemégy, és Mácsa. • Római katolikus plébániája 1877- ben létesült, anyakönyveit 1878- tól vezetik. 1878-ban Szent Adalbert tiszteletére szentelték fel új templomát. Az önkor­mányzat 1997-ben természetvé­delmi területté nyilvánította a 600 hektáros Őrjeget. • Képviselő-testület: Matos Attila (polgármester), Pirisi László (al­polgármester), Aranyos Árpád, Baloghné Lovasi Zsuzsanna, Fe­kete Sándor, ifj. Karcsák László, Kárpi Lajos, Makrella Károly, dr. Molnár István, Ráczné Kapitány Katalin. Körjegyző: dr. Áncsa- Molnár Katalin. Díszpolgárok: Flaskay Istvánná (1998), Gubá- nyi Imréné (posztumusz, 1998), Lakatos Ferencné (1998), Pirisi László (1998), dr. Regős János (posztumusz 1998), Tóth László (posztumusz 2000). Testvértele- pülés: Székelyvarság (Erdély), m Könyv Homokmégyről HOMOKMEGY 1991-ben alakult meg a község kulturális életét támogató Ho- mokmégyért alapítvány. 1998- ban ünnepelte a település fenn­állásának 800. és az önállóvá vá­lás 100. évfordulóját, ebből az al­kalomból született a település monográfiája. ______________■ H at kisközség, egy település Homokmégy több szgjnpontból is érdekes tele­pülés. Az 1000 esztendős magyar múlt nyoma­it megtalálták a község határában, nem csak hagyománya, élő népművészete van, és egy igen sajátos településszerkezete. Homokmégy községet hat, egymáshoz közel fekvő kistele­pülés, szállás alkotja. Az adottságokból követ­kező nehézségekről is faggattuk Matos Attila polgármestert.- Milyen az infrastruktúra kiépítettsége?- 1985-ben kerültem a településvezetői székbe, akkor még tanácselnökként. Első közmű-beruhá­zási-feladatunk az ivóvíz-hálózat kiépítése volt. Majd következett a telefonhálózat, amit lakossági önerős fejlesztéssel, a ’90-es évek elején fejeztünk be. A gáz bevezetése volt a harmadik beruházás. Ezt azért fontos kiemelni, mert a szállásokat is be­vontuk,^ és a teljes költséget az önkormányzat fe­dezte. Éppen a szállásrendszer, szétszórt telepü­lésszerkezet miatt fejlesztéseink nehezebben való­sulnak meg. Legutóbbi nagyberuházásunk, a csa­tornarendszer kiépítése sajnos nem is jutott el a szállásokra. Idén épül a kábeltelevíziós hálózat, ami 140 lakásba jut el. Ezzel a lehető legteljesebb lesz Homokmégy infrastruktúrája.- Egyedi szerkezete van a falunak. Mit jelent a szállásrendszer?- Hat kistelepülés­ből áll a falu. Homok­mégy a közigazgatási központ, ám a telepü­lés lakóinak fele a szállásokon él. Éppen a sajátos szerkezet miatt nehéz forráso­kat találnunk a fej­lesztésekhez. Az or­szágban nem gyakori az ilyen település- szerkezet. Örülnünk kell, hiszen Homok­mégy 4 orvosi rende­lővel rendelkezik. A háziorvos a szálláso­kon is tart rendelést. A kiépített falugond­noki szolgálat ebédet visz a külterületeken élők­nek. Naponta 77 gyermek iskolába utaztatását is az önkormányzat finanszírozza. A szállásokat is bevontuk a szemétszállítás rendszerébe. Biztos vagyok abban, hogy a lakosság hamarosan hozzá­szokik az új rendszerhez. Szeméttelepből is 4 volt. Természetesen ezek is szállási lerakók. A rekulti­vációt pályázati pénzből oldjuk meg. MATOS ATTILA 1960-ban Kalocsán született, tős­gyökeres homokmégyi. 1981-ben a kecskeméti kertészeti főiskolán szerzett diplomát. 1981-től a kis- kunmajsai MGTSZ szőlészeti ag- ronómusa. 1985-től tanácselnök Homokmégyen. 1990-től polgármester. Nős, egy gyermek édesapja.- Hogyan gazdálkodik az önkormányzat?- Igyekszünk a fejlesztéseket pályázati pén­zekből megoldani. Minden évben nagy hang­súlyt helyezünk arra, hogy ne költsünk többet, mint a normatív keretünk. Ennek érdekében körjegyzőségre léptünk Öregcsertővel, és közös a védőnői szolgálat is. A mi konyhánk főz az öregcsertőieknek is, tehát igyekszünk minden területen úgy gazdálkodni, hogy a kihasználtság javuljon és költséget takarítsunk meg. Ez lehet az oka, hogy nem vagyunk forráshiányos tele­pülés, így ilyen címen nem is pályázhatunk. Szállásainkról is gondoskodnunk kell. A köz­épületek karbantartását fontosnak tartjuk. Ezért Halomban felújítottuk az orvosi rendelőt, Alsómégyen vizes­blokkal korszerűsítet­tünk. Helyben a rava­talozót újítottuk fel. Folyamatosan építjük az utakat, így túlnyo­mó részt aszfaltozott burkolaton lehet köz­lekedni. Elkezdtük a járdák felújítását, és nemzetközi pályáza­ton az iskola informa­tikai fejlesztését kí­vánjuk megvalósítani.- Mi a legnagyobb problémájuk?- A legnagyobb fog­lalkoztató az önkor­mányzat. A fiatalok nem jönnek vissza, éppen a munkahelyek hiánya miatt. A szülők egy része követi gyermekét, így sok ház áll üresen a településen. Nálunk is elkezdődött a betelepülés az ország gazdagabb régióiból. Közülük csak azokkal a családokkal, emberekkel van gondunk, akik nem dolgoznak, segélyért állnak sorba. Erre nincs forrásunk, kizárólag a gyerekes családokat tudjuk támogatni. ________________________■ H OMOKMÉGY LAKOSSÁGÁNAK MEGOSZLÁSA, éves éves éves fölött Forrás: polgármesteri hivatal Honfoglalás Homokmégy területén, terepbejá­rások során Árpád-kori temetke­zési hely nyomait fedezték fel szakemberek, 1996 őszén. A Homokmégy-székesi feltárások még abban az évben elkezdőd­tek, és 2000 márciusában feje­ződtek be. Közel 300 objektum került elő. Ezek közül egy késő bronzkori, egy szarmata, egy Ár­pád-kori falurészlet, és a X.-XI. századi temetőt tárták fel. A temetőben 215 sírt tártak fel a régészek. A jellemző általános vonások mellett a sírmező ren­delkezik néhány egyedi, vagy rit­ka sajátossággal is. Szakemberek 250-270 sírsorra becsülik a teme­tő eredeti nagyságát, amibe a ko­rabeli köznép temetkezett. A haj­dan volt sírkert kiindulási pontja egy gazdag leletanyagot tartalma­zó női sír, és körülötte számos fegyveres - nyílhegyes - férfisír. Ezek a férfiak alkothatták a har­cos, fegyveres réteget. Az elhunytak többségét halotti lepelbe csavarhatták, erre utal­kori temető nak a szoros végtagok és a felhú­zott vállak. A sírba helyezés mód­ja igen változatos képet mutatott a régészeknek. Néhány halottat ugyanis a megszokottól eltérően hántolták el. Egy gyermeket erő­sen zsugorítva helyeztek örök nyugalomra. Testhelyzete a kö­zösségből való kizárásra utal. Több elhunytat oldalra fordított, enyhén zsugorított helyzetben helyeztek a sírgödörbe és előke­rült három összekötözött lábú csontváz is. Az életben maradók hite szerint így akadályozták meg a halottak rontó szándékú vissza- járását. További érdekesség, hogy az egyik gyereksírból csu­pán a koponya került elő. Ez ösz- szefüggésben lehet a koponyava­rázslás szokásával. Az korabeli emberek még pogány módra te­metkeztek. Ezt jelzi a lókop’onya védő erejébe vetett hit, több óvó­védő szerepű tárgy, néhány amu­lett, a sírba lőtt nyíl a koponyava­rázslás és a számos rendellenes temetkezés. ■ Homokmégyi hagyományok A település népi hagyományait az iskolások is óvják. Néhány éve kisebb gyűjtemény hoztak létre a diákok segítségével. Há­rom tárlóban mutatják be a faze­kasság, a kenderfeldolgozás és a kenyérsütés régi eszközeit. A hagyományok egy része még él a településen. Hat-nyolc asz- szony aktívan foglalkozik pingá- lással, de elterjedt a kézi- és gépi hímzés, írás is. A diótorta (ége­tett cukortorta) egyre népsze­rűbb. Fiatal asszonyok szívesen tanulják meg a munka különbö­ző fázisainak fortélyait az idő­sebbektől. A készítés menetét al­kalmanként a nagyközönségnek is bemutatják. A művelődési házban jelenleg Illés Zoltán oktatásával a néptánc foglalkozásokat tartanak. Támo­gatásukra jött létre a Homok­mégyi Néptánc-hagyományokért Alapítvány. Két jelentős ünnepe van Homokmégynek. A tavaszi falunap és az őszi szüreti felvo­nulás. Ezeken kívül fellépnek a táncosok különböző meghívá­soknak is eleget tesznek. A helyi népviseletet már csak ünnepi al­kalmakkor, vagy a néptánc be­mutatókon lehet látni. Á homok­mégyi viselet jól megkülönböz­tethető a környező települések hagyományos ruházatától. A fa­luban mindig is jellemző volt a zenélés. Sokaknak nevében sze­repel (ragadványnév) a zenei utalás. Jelenleg három zenekar játszik tradicionális lakodalmas zenét, nagy sikerrel. _________■ F elújított templom. A homokmégyi embereknek erős a vallási kötődé­sük. Ezt bizonyítja, hogy a közel­múltban felújított templom díszki- I világítást is kapott. A több mint fél­millió forintos beruházás után a helyiek szerint szebb lett este a templomuk, mint napközben. A háziorvos Az alpolgármester A sportszervező A gazdálkodó Az igazgató Több mint 30 évvel ezelőtt, 1970-ben ke­rültem a tele­pülésre - me­sél dr. Molnár István házior­vos. Korábban a kalocsai kór­házban dol­goztam, majd a helyi körzeti ál­lás megüresedésekor vállaltam el a homokmégyiek egészségügyi ellátását. Sajnos nálunk is domi­nál az elöregedési tendencia. Az elmúlt években csökkent a tele­pülés megtartó jellege, a munka­helyek hiánya miatt. Akik ma­radtak messzebbre járnak dol­gozni. Jelenleg, nyugdíjasként 1620 betegről gondoskodom, míg erőm engedi, folytatom a praxist. Elsődleges feladatom a betegsé­gek megelőzése. Nagy fejlődésen ment át a szakma, és az emberek tudata is átépült, egyre többen keresnek meg az éppen aktuális védőoltásért. ■- Kisgyermek korom óta szoros a kap- c s o 1 a t o m Homokmégy- gyel. A főisko­la elvégzése után előbb a környező tele- püléseken, majd a helyi általános iskolában tanítottam. Érdekes volt azokkal az emberekkel kollégaként dol­gozni, akik korábban engem ta­nítottak. Majd az iskola igazgató­jává neveztek ki. Akkoriban - 1972-ben - 340 diákunk volt, most mindössze 126 gyermek jár a helyi iskolába. Életem leg­emlékezetesebb pillanatai közé tartozik, amikor a köztársasági elnöktől vehettem át a díszpolgá­ri címet. A közéletben való sze­replésem régen kezdődött, az önkormányzat megalakulása óta képviselő vagyok, és már máso­dik ciklusban töltöm be az alpol- gármesteri posztot. _________■ A 1970-1990 között aktív, nagypályás futballista vol­tam - vallott a múltról Kárpi Lajos. Időköz­ben, 1983-ban feleségem ré­vén kerültem Homokmégyre. Mindig közel tudtam maradni a focihoz, a ’90- es évek elején alapítottuk meg a Homoki 11 nevű kispályás csa­patot. Rendszeres résztvevői va­gyunk a kalocsai városi bajnok­ságnak. Az eredményeinkkel is elégedettek vagyunk, hiszen leg­utóbb tavaly nyertük meg a téli kupát, méghozzá 100 százalékos teljesítménnyel. Három évvel ez­előtt megalakult a szenior csapat is, Homokmégyi Öreg Bikák né­ven. Ez a csapat is remek ered­ményekkel büszkélkedhet, fo­lyamatosan nyerjük a kupákat, így a bajnokságban két helyi csa- patunk is indul. _____________■ T ősgyökeres homokmégyi vagyok, Kalo­csán érettsé­giztem, majd a helyi TSZ- ben vállaltam állást - mond­ta Szabadi Ta­más, gazdál­kodó. Brigádvezetőként dolgoz­tam 1989-ig, a rendszerváltás után 30 hektáron kezdtem gaz­dálkodni társammal. Időközben alakultunk magángazdálkodók­ból kft.-vé. Mára 350 hektárnyi területtel rendelkezik a cég. Nem csak növénytermesztéssel, de állattenyésztéssel is foglalko­zunk. Jelenleg a 70 darab fejős­tehén és szaporulata teszi ki az állományt. Évente 30 ezer liter tejet értékesítünk. Szeretnénk fejlődni, de sötéten látom a jö­vőt, és jelenleg nem találom a ki­utat. Úgy érzem, ellehetetleníte­nek minket, információt sem ka­punk ____________■ B alogh Csaba Harminc év­vel ezelőtt, ké­pesítés nélküli tanárként ke­rültem Ho­mokmégyre - mondta a mű­velődési ház igazgatója, Ba­logh Csaba Zoltán. Természetesen időköz­ben több iskolát is végeztem. Ta­nári képesítés mellett több sza­kon is szereztem diplomát. Töb­bek között népművelői képesíté­sem is van jelenlegi munkám végzésére, amit tiszteletdíjasként folytatok. Főállásom az iskolá­ban, angoltanári poszton van. Legfontosabb feladatomnak tar­tom, hogy a művelődési ház programjait minél színesebbek legyenek. A gazdaságos műkö­dés érdekében az elmúlt időszak­ban több felújítás, rekonstrukció volt. Terveim között szerepel egy igényes tanácsterem kialakítása a házon belül. ■

Next

/
Thumbnails
Contents