Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-11 / 288. szám
A petróleumlámpától a dinoszauruszig Az volt életem legszebb karácsonya, amikor áramszünet támadt szentestén Ladánybenén. Apámék meggyújtották a petróleumlámpát, s abban a különös fényben még misztikusabban csillogtak az ezüst színű sztaniolpapírba becsavart diók a fenyőfán. Ebben a mondatban két korosztályt akarok megdicsérni: apá- mékat, akik anyagi helyzetüktől függetlenül is nagy súlyt helyeztek az élet díszítőelemeire, másrészt meg a saját korosztályomat, amelyről szerintem azt kell tudni, hogy nem felejt. Vagyis, hogy olyan hároméves voltam, mégis emlékszem mindenre. Arra persze már nem, hogy milyen ajándékot kaptam, de a petróleumlámpást idézve, valószínűleg nem villanyvasutat. Azok a karácsonyok! Tényleg az a legjobb, amikor kisgyereke van az embernek. Másik legszebb karácsonyom az volt, amikor a nagyobbik fiam hároméves, a kisebbik meg egyéves volt és először vettünk világító elektromos gyertyákat a fára. Azt az ájult csodálatot, ahogy a színes égőkkel beburkolt fát nézték, a Jézuska eljövetele után, azt nem lehet leírni! Szemeikben visszatükröződött a karácsonyi ünnepkör értelme. Később a narancsillat fonódott össze a karácsonnyal, mert akkor volt narancs. Mondhatnám, hogy egy kicsit sárga, egy kicsit savanyú, de a mienk volt, azonban ez nem igaz, mert külföldről jött, nagyon drága volt és egyszerre csak egy kilót vehetett meg egy családanya a zöldségboltban. Viszont rátettük a héját a kályhára és még szilveszterkor is narancsillat lengte be a szobát. Minden karácsony szép volt. Mostanában se könnyebb a helyzet. Mármint a szervezési kérdéseket illetően. Mielőtt az ember az angyalszárnyak suhogását hallaná a levegőben, szenteste harmóniájában, meg kell küzdenie a kereskedelmi karácsony minden nehézségével. Már majdnem azt mondtam, hogy koboldjaival, holott ez már nem keresztény fogalom. Meg kell venni az ajándékokat, a különböző árú és fajtájú fenyőfák közül se könnyű válogatni, a pénztárca ugye egyre apad, ráadásul minden munkahelyen hirtelen karácsony előtt jönnek halaszthatatlan belső feladatok. A reklámgyerek meg azt mondja a rádióban folyvást, hogy azért szereti a karácsonyt, mert műanyag dínókat szokott olyankor kapni. Műanyag dínó meg már sehol. Nehéz az élet. Nem olyan egyszerű a mai világban ráhangolódni a szeretet ünnepére, de ha sikerül, az nagyon jó. Szerintem általában mindenkinek sikerül, de ellenőrizni nem tudom, mert minden karácsonyt családi körben töltök, mint ahogy önök is, ha jól sejtem. Boldog karácsonyt mindenkinek! HÁMORI ZOLTÁN A tartalomból: Adventi kalendárium SOK CSODÁVAL 4. OLDAL jelentkezik a fenti időpontra, közel 10.000 Ft megtakarítást (a tandíjból) érhet el; diákkedvezmény; tankönyvkölcsönzés; i részletfizetés. nnep-elő
