Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-08 / 285. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Nehéz a földművelés Miske lakói hagyományosan a mezőgazdaságból élnek. A község termőföldje kiváló, átlagosan mintegy 25 aranykorona értékű, de nem ritka a 40 aranykoronás tábla sem. A település határában kiépített mesterséges öntözőfürt - amely a Dunát övező csatornákból kapott vizet juttatja szivattyúkkal a földekre - lehetővé teszi az intenzív zöldségtermesztést, de az utóbbi években ennek aránya csökkent az extenzív, szántóföldi növény- termesztés javára. Valaha rengeteg fűszerpaprika, káposzta csemegekukorica és zöldborsó élvezhette az öntözés előnyeit, ám a gazdák ma azt mondják, hogy nem éri meg öntözni, mert any- nyira költséges. (Az alapdíjat ugyanis akkor is fizetni kell, ha az időjárás nem igényli a mesterséges vízpótlást. Ha valaki egy ideig nem fizet, utána már csak akkor kap vizet, ha az alapdíjhátralékát kifizette.) Miske határában ma főleg gabonatáblákat, kukoricát, napraforgót és esetleg szóját találunk. Utóbbi növény a tapasztalatok szerint jól bírta az aszályt. 2003-ban jelentős kártételt okozott a határban a kukoricabogár, ami az előző évekhez képest jóval nagyobb mennyiségben jelentkezett. Jellemző birtokméret a gazdajegyző szerint a 20-30 hektár, de kevés, jószerével teljesen hiányzik az igazi, 300 hektáros nagyságrendű mintagazdaság. Az állattenyésztés az utóbbi időben szintén visszaesett, főleg a tehenes gazdák várják aggódva, hogy mi lesz az Európai Unióban. Félő, mondják, hogy amit az ország az EU-tól kap, azt mind Budapest nyeli le, s kevés jut majd az igazán rászoruló gazdálkodóknak. ____________■ N emzetiségek egymás mellett Miske több nemzetiségű település. Legkorábban a szlovákok (helyi elnevezésben tótok) kerültek a faluba, 1718-ban Csáki Imre kalocsai érsek katolikus szlovákokat telepített be. Ez a kisebbség a legnépesebb a településen. A cigány kisebbség létszáma egyre jelentősebb. Ez a nemzetiség napjainkban is fokozatosan növekvő számban van jelen Miskén. Jellemző, hogy a mérsékelt ingatlanárak vonzzák a faluba az embereket. Mára németek (svábok) is szép számmal élnek a településen. Ez a kisebbség kopjafát állított a település központjában. Mindhárom nemzetiség kisebbségi önkormányzattal is képviselteti magát, így helyi érdekeiket könnyebben egyeztetik a közösség egyéb feladataival. Miskei születésű a falu legismertebb embere, a szlovák gyökerekkel bíró Tóth Menyhért festőművész. Az alkotó emlékét szorgalmasan ápolják a helyiek. Általános iskolájuk is a művészről kapta nevét. Minden esztendőben rajzpályázattal, egész napos hagyományőrző műsorral tisztelegnek a művész emléke előtt. 2004-ben születésének 100. évfordulójáról is pompás műsorral emlékeznek meg szü- lőfalujában. ________________■ T EMPLOM. A miskei ? templomot 1738-ban > Csáki Imre kalocsai"1 érsek emeltette, Szent Mihály tiszteletére. - Az idősebb helyi tót IC asszonyok ragasz- \ kodnak szokásaik- ( hoz, így napjainkban is a hagyományos - népviseleti ruhájuk-^ ban mennek a vasárnapi misére. ALTALANOS ISKOLA. Minden település életében fontos az ifjú nemzedék nevelése, oktatása. A miskei Tóth Menyhért általános iskola diákjai nem csak felújított épületben tanulhatnak, de iskolájuk névadója akár példaképük is lehet. Három célkitűzés, sok feladat Három fontos célkitűzése van a miskei önkormányzatnak. Biztosítaniuk kell a pénzügyi egyensúlyt, új, saját bevételi forrásokat tárnak fel és a pénzügyi gazdálkodást hitel nélkül folytatják. Ezekről a feladatokról és egyéb tervekről kérdeztük a település polgármesterét, Illés Attilát.- Az önkormányzat megalakulásakor elsődleges feladat volt, hogy gazdálkodási terveink a jövőbe mutassanak. Gazdálkodásunkat már évek óta hitelek nélkül folytatjuk. Forrásainkat az intézmények működtetésére ésszerű, takarékos megfontolások segítik. Ennek a tervnek a jegyében léptünk oktatási társulásra a szomszédos Drág- széllel. Az összevont intézmény székhelye Miske, de működik kihelyezett óvoda a másik településen. Támogatjuk a diákok mindennapi utazását. Az iskola színvonalas oktatási lehetőséget kínál a gyerekeknek, hiszen bevezettük a német nemzetiségi oktatást anyanyelvi tanárral, fejlesztő pedagógust is foglalkoztatunk. így sikerült a működési költségek egy részét lefaragni. Elmondhatom, hogy a település intézményei nem csak jól, de eredményesen és gazdaságosan működnek - nyilatkozta Illés Attila.- Mire fordítanak különösen nagy anyagi figyelmet?- Megtakarításainkat igyekszünk visz- szaforgatni, mégpedig olyan beruházásokba, amik az itt élők kényelmi fokozatát növelik. így járdákat építünk, felújítunk és fontos az utak karbantartása is. Pályázati segítséggel beszereztünk egy új gépkocsit, ami megkönnyíti az önkormányzat működését. Tervezzük a polgármesteri hivatal felújítását, oktatási, közösségi informatikai központ építését, idősek otthona épületének megtervezését.- Nagyon fontos feladatunk a szennyvízhálózat kiépítése. Bár hosszú évek óta folyamatosan pályázunk a beruházás megvalósítására, a támogatási rendszer folyamatos változása miatt mindig elestünk a lehetőségtől. ILLÉS ATTILA 1955-ben Szabadszálláson született, Kalocsán érettségizett. 1981- ben szerzett általános agrármérnöki diplomát a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem Mosonmagyaróvári tagozatán. 1993-ig a miskei termelőszövetkezetnél, majd 1998-ig biztosítási üzletkötőként dolgozott. 1998-tól Miske polgármestere. Nős, három lány édesapja.-Milyen munkalehetőségek vannak a faluban1 - A szövetkezet felbomlása után nagyon kevés munkalehetőség maradt a faluban. A településen élők főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. Nincs parlagon álló föld, de kevés a nagygazda is. Túlnyomó részt 1-3 hektáron művelik a földet a miskei családok. Támogatjuk a mezőgazdasági képzést. A gazdakör szervezésében aranykalászos gazdaképzés folyik. Mivel jelentős az érdeklődés, anyagilag is segíti az önkormányzat a résztvevőket.- Vannak-e szociális feladataik?- Igen. Sok miskeiről kell gondoskodnia az önkormányzatnak, szociális segélyezés formájában. Házi gondozási szolgálatot működtetünk, és hosszú távú terveink között szerepel az idősek otthona megépítése is.- Milyen terveik vannak?- Nagy terveink nem lehetnek, hiszen kevés a pénz. A takarékos gazdálkodással évente 5-10 millió forintot fordíthatunk beruházásokra, fejlesztésekre. Elsődleges célunk a fiatalok felkarolása, így igyekszünk építeni Miske jövőjét. Jelenleg közel 30 diákot támogatunk anyagilag is. Nekünk is nagy problémánk a munkahelyek hiánya, ami miatt a képzett fiatalok nem tudnak visszajönni. A képzett fiatalok egyelőre máshol találják meg a munkalehetőséget, és a nagyobb városokban te- lepednek le - mondta a polgármester. _______p A LAKOSSÁG ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA (2002) Összes lakó: 1437 fő Ebből szállásokon él 244 fő 19-35 éves: 327 fő 14-18 éves: 85 fő férfi: 192, nő: 135 \_______ férfi: 44, nő:. 41 3 6-59 éves: 502 fő férfi: 247, nő: 255 Forrás: polgármester férfi: 143, nő: 209 0-13 éves: 171 fő | férfi: 88, nő: 83 | Miske Miske község Kalocsától délre, a Vajas és a Sárvíz összefolyásánál, a Sárköz vízerekkel szabdalt magas árterén fekszik. írásban 1345-ben említik először, nevének alapja a Mihály személynév kicsinyítő-becéző alakja. A község mai határán belül helyezkedett el a középkorban Hontoka, a kalocsai érsek egyik egyházi nemesi székének központja. A török megszállás alatt a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjébe szervezték. • 1548. évi összeírás templomos helyként említi Miskét. Csáki Imre kalocsai érsek 1718-ban római katolikus szlovákokkal telepítette be. Szent Mihály üszte- letére Csáki Imre templomot emeltetett 1738-ban, melyet Batthyány József 1768-ban szilárd anyagból újraépíttetett. Az 1853- ban felújított templomba 1882- ben villám csapott. • 1778-ban állították fel Keresztelő Szent János szobrát a templom mellett. 1828-ban nagy jégverés pusztított Miskén, ennek emlékére a határban is emeltek egy Szent János-szobrot. A jégverés napját fogadott ünneppé tették. Búcsúját Szent Mihály-napján, vagy az azt követő vasárnapon tartja. Miskén élt Tóth Menyhért festőművész, kinek szülőházát emlékházzá alakították át. • Képviselő-testület: Illés Attila (polgármester), Sima Dénes (alpolgármester), Hadnagy Attila, Horváth Attila, dr. Kiss Jánosné, Kohl Ferenc, Miskolczi János, Perity István, Ruff Ferenc, Tóth János. Jegyző: Mendler Mátyás- né. Szlovák kisebbségi önkormányzat: Schaffer Istvánná (elnök), Tóth János (elnökhelyettes), Bárány Józsefné, Frankhau- zer Ferencné, Lakatos Andorné. Német kisebbségi önkormányzat: Sima Mihályné (elnök), Vuits Atüla (elnökhelyettes), Kó- kai Jánosné, Mácsai Károlyné, Ruff Ferenc. Cigány kisebbségi önkormányzat: Jakab Béla (elnök), Borsos Miklós Károly (elnökhelyettes), Hatházi József, Jakab Péterné, Sándoriné Kővári Tünde. ■ A falugazdász Az elnök Az őstermelő A vállalkozó Gyurita László falugazdász szerint Miskén kiválóak az adottságok a földműveléshez. Azonban mintha kevés volna az igazi vállalkozói kedv, néha úgy látszik, hogy az igazi miskeiek inkább várják, hogy megmondják nekik, mit tegyenek. Ebből az állapotból csak a 2003. évi ezüstkalászos gazdatanfolyam mozdította ki a helybelieket, szép számban vettek részt a foglalkozásokon és szereztek oklevelet. Közöttük már fiatalok is, akik szeretik a gazdálkodást és remélhetőleg átveszik a stafétabotot az idősektől. Sokan jelentkeznek az EU-konform nyüvántartásban történő gazda- regisztrációra is. A gazdajegyző ezért bizakodó a miskei mező- gazdaság jövőjét illetően. m Immár 5 éve vagyok a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. Mi tótoknak tartjuk magunkat, Miskén a szlovák a legnagyobb létszámú kisebbség. Jómagam is beszélem a nyelvet, ami nem azonos a szlovák irodalmi nyelvvel. Egyelőre még nem sikerült szoros kapcsolatot kialakítanunk az anyaország egyik településével sem. Családommal, elsősorban fiammal a vállalkozást üzemeltetjük. Ezen kívül földműveléssel is foglalkozunk. A falunkban a munkahelyek hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Egyelőre csak reménykedünk benne, hogy a csatlakozás után esetleg változhat a jelenleg kilátástalan helyzet - mondta Schaffemé Ró- zsika. ■ A 62 éves Kovács Ferenc, aki úgynevezett adószámos őstermelőként műveli a gazdálkodást, hangsúlyozta, hogy nehéz itt az élet. Nem kis mértékben az a- szály miatt, amely a miskei határt különösen sújtotta 2003-ban. Mint mondja, gazdálkodott már szövetkezetben és magángazdaként is, de mindig „kísérleti egérnek” érezte magát, akin éppen kipróbálja az állam, hogy mi lenne a jó. Áz általa művelt 55 hektárt részben kárpótlásként kapta, de főleg vásárolta. Ő azon kevés gazdák közé tartozik a községben, akik vásárlással is igyekeztek növelni a birtokméretet. Dicséri a miskei termőföld minőségét, s reméli, hogy 24 éves fia kö- veti majd a foglalkozását. m Nem Miskén születtem, hanem Hülyén. Már a szüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak. Feleségem miskei, így itt építettünk és alapítottunk családot. Már korán megpróbálkoztunk a maszek élettel. Jó minőségű, értékes földek vannak a miskei határban. Először dinnyéztünk, de már egy évtizede a paprikával foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fektet a családi vállalkozás a minőségen túl a csomagolásra is. Elsősorban külföldi vendégeknek, nagy budapesti száüodáknak, éttermeknek szállítunk az általunk termelt és feldolgozott, csomagolt növényből. Nem törekszünk hirtelen nagy haszonra, de biztos megélhetést nyújt a váüalkozás. - mondta Szabó Károly. __ ■
