Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-08 / 285. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. December 8., hétfő Nézőpont Géczy Zsolt____________ Részvényjegyzés sorok nélkül Ma fény derül a titokra - persze már akinek. Eldöntetik, hogy az el- múltjiéten jegyezhető Mól részvényeket pontosan mennyiért is mérik. Ők, a döntnökök tehát már ma tudják, a többiek meg majd holnap világosodnak meg. Annyi biztos, hogy 7100 forintnál nem lesz drágább egy papír, ami biztató, tekintve, hogy az elmúlt héten 6000 forint alatt is lehetett vásárolni a tőzsdén. Úgyhogy a kisbefektetőnek hívott tömeg most abban bízik, hogy a nagy, forint árfolyamot is megrengetni képes külföldi intézményi befektetők - azaz befektetési alapok - elröhentik magukat a magyarok ajánlatán, s alaposan lealkudják az összeget. Mert akkor mindenki olcsóért vehet. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a kisbefektetők, tehát a magyar állampolgárok tömege nem téveszthető össze az 1990-es évek közepén részvényt jegyző sokasággal. Annál ugyanis jóval kevesebben vannak. Az okokat firtatva felmerül az elszegényedés, azaz hogy kevesebb család bír olyan szabad pénzeszközzel, amit nem a napi betevőre költ. Vagy éppen gempának ugyan nincs híján, csak kicsinykét megrendült a bizalma a magyar gazdaságban, jórészt az azt uralni igyekvő befektetési társaságok sokaságának ámokfutása okán. Valószínűleg mindkét magyarázat hordoz némi igazságot magában. Hol vannak már azok a százalékra kiszámítható gyarapodást hozó kibocsátások? Amikor egyetemisták és főiskolások, no meg munkanélküliek tucatjait bízták meg a pénzes emberek, hogy estétől reggelig, mit reggelig, délidőig posztot fogjanak a részvény jegyzéseket lebonyolító bankfiókok előtt. így is utcákon át kígyózott a sor, nemcsak a nagyvárosokban, hanem például Baján is. Hálózsákban szunnyadtak az éjjeli várakozók, ki sörért, ki pár ezresért, hogy másnaptól mások tőkeszámláit duzzaszthassák. Na, ez a roham most azért elmaradt. Nem volt szükség egyenruhába öltöztetett biztonsági emberek garmadára, sőt sorszámot sem kellett osztogatni. Csak szépen, csendben csordogált a jegyzés, mintha nem az év legnagyobb horderejű akciójáról lenne szó. Várható volt, hogy a kedvező lehetőség ellenére sem fog özönleni a nép. A kormányok és a gazdasági élet irányítói, aktív szereplői közösen tehetnek arról, hogy Magyarország lakosságának jelentős hányada megvonta tőlük a bizalmát. Bizalom és pénz híján Nehéz volt idén rozé bort készíteni Munkában a bizottsági elnökök. Nyolc kiváló borból a legjobbat kellett kiválasztaniuk, amely a nagydíjat kapta. Tüskés Erzsébet a Kute Kft. tulajdonosa átveszi az aranyéremmel járó Oklevelet. FOTÓK: SZENTIRMAY TAMÁS Az idei év nem a rozé boroké volt. A túlérett szőlő nehéz feladat elé állította a borászokat. Akik időben szüreteltek, azok kiváló minőségű rozé bort tudtak készíteni, ám akik megvárták a teljes érést, azoknak nehezebb volt a dolguk. Utóbbiak borai inkább a vörösökre emlékeztetnek. Kecskemét-Miklóstelep A fentieket Kunszeri Miklós Péter italtechnológus, az Országos Borminősítő Intézet szakmérnöke mondta az V. Országos Rozé Borverseny Után szombaton, Kecskemét- Miklóstelepen. 118 pince, 167 borát nevezték, Soprontól-Egerig, Verpeléttől-Villányig. Természetesen a Kunsági Borvidék is képviseltette magát, összesen 67 mintával. Milyen is az a rozé bor, hogyan készül, tehetné fel a kérdést az olvasó. A kék szőlő zúzása-bo- gyózása után, a színiét rövid időn belül leválasztják a cefréről, és a fehér borokhoz hasonlóan, alacsony hőmérsékleten erjesztik, így benne marad a kék szőlő illat és zamat gazdagsága, valamint a fehér borok üdesége és frissessége. A rozé a fiatalság bora: aki mértékletesen iszik rozét, az a lelkében mindig fiatal marad. A borok közül a legnehezebb elkészíteni, mert nem mindegy, hogy a színiét mikor veszik el a cefrétől, erre csak egy-két órájuk van a borászoknak. Az optimális időpontot eltalálni nagyon nehéz. Az augusztusban megrendezett országos borversenyen, rozé kategóriában a solt- vadkerti Frittmann-testvérek kunsági bora lett a legjobb. Ebben az évben már ötödik alkalommal rendezték meg Miklóstelepen, a rozé borok országos versenyét, természetesen Miklós- napon. És hogy miért Miklós-napon? Mert a borok színe illik a Mikuláshoz. Az ötlet még 1991-ből származik, amikor is Sárospatakon tartották az országos borversenyt, és akkor az egyik bíráló bizottságban csak Miklósok ültek. Miklóstelepen is szinte csak Miklósok bírálnak, most négy bizottságban tizennyolc Miklós, egy Nikolett és dr. Mikulás József professzor vett részt. Majdnem minden minta idei volt. Mindegyik bizottság két-két legnagyobb pontszámot elért borát összevetették, a négy elnök újra kóstolt. A nyolc mintából kerültek ki a különdíjasok és a legjobb rozé. A nagydíjat, amit a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ajánlott fel - egy Zsolnai vázát - a szekszárdi Aranyfürt Szak- szövetkezet Cuvée-je (Merlot-Kékfrankos- Cabernet sauvignon) kapta. A húsz aranyérmes bor közül a Kunsági Borvidéknek kilenc jutott. A soltszentimrei Kute Kft. kettőt, a ceglédi Klément Borház, a kecskeméti kertészeti főiskola, az érsekhalmi Varga Mihály, a nyárlőrinci Szikrai Borászati Kft., a császártöltési Lovasi Gábor, a soltvadkerti Kunság Kincse Borászati Szövetkezet és a szintén soltvadkerti Majer Ferenc egy-egy aranyéremmel térhetett haza. A kilenc aranyon kívül tizenkét ezüst- és huszonegy bronzérmet szereztek a Kunsági Borvidék borászai. A többiek oklevelet kaptak. A legjobb borászati cégnek a soltszentimrei Kute Kft. bizonyult, öt mintája két arany-, két ezüstérem és egy oklevelet nyert. Az elismeréseket Tüskés Erzsébet tulajdonos vette át. Különlegességnek számított, hogy ezúttal nem papír oklevelet kaptak a szakemberek, hanem stílszerűen parafából készültet, amin rafiából készült akasztó volt. Kibővült a Jakó cukrászda Már reggel 7 órától várja vendégeit a neves kecskeméti hely Az ízletes süteményeiről, tortáiról híres Jakó cukrászda a napokban duplájára növelte üzlethelyiségét. Így ma már 80 fő foglalhat kényelmesen helyet a cukrászdában, s az édességek és kávé mellett reggelijét is elfogyaszthatja, miközben a reggeli lapokat átolvassa. Anno 1977 Jakó Lajos első cukrászdáját 1977-ben Kiskőrös szélén nyitotta meg feleségével, majd eredményes munkájuknak köszönhetően termékeik egyre keresettebbek lettek, s a 80-as évek közepén a város központjában már újabb két cukrászda várta az édességet kedvelőket. 1990-ben új lépésre szánta el magát a kiváló cukrászmester: Kecskemét belvárosában, a Petőfi Sándor utcában fagylaltozót alakított ki, ezzel párhuzamosan azonban a kiskőrösi egységek továbbra is üzemeltek. Egy évre rá a vállalkozás tevékenységi köre élelmiszer kiskereskedelemmel bővült a cukrászda szomszédságában. 1996 is fontos évszám a cég történetét illetően, hiszen ekkor Kecskemét külterületén egy nagy alapterületű ingatlant vásároltak, ahol megkezdhette saját cukrászüzemük és pékségük működését. Két évvel később a kiskőrösi üzleteket és üzemet bezárták, mivel a hírős városiak sokkal jövedelmezőbbek voltak és Kiskőrösön a további fejlődésre sem volt lehetőség. 2002-ben a kecskeméti kis fagylaltozó egy 80 négyzetméteres színvonalas cukrászdává nőtte ki magát, amely most néhány napja tovább bővült. Igényes kialakításával, óriási süteményválasztékával és az országban is szinte egyedülálló Illy olasz kávéjával valóban üde színfolt Kecskemét belvárosában. Évtizedes tapasztalat Az egykori cukrásztanuló Jakó Lajos végigjárta a ranglétrát. 1960-tól lett cukrászsegéd, majd 10 évre rá letette a cukrászmestervizsgát. 1981-ben a kiváló kisiparos ezüst, majd 1986-ban az arany fokozatát kapta meg. 1994-ben az Országos Cukrászipartestület legmagasabb kitüntetésével, az Aranykoszorús cukrászmester címmel tüntették ki. Idén pedig a cukrászda elnyerte a Dobos C. József díjat, melyet védnöki tábla fémjelez. Hangulatos és elegáns Amint a vásárló belép az igényesen kialakított üzletbe ámulatba ejtően sokféle sütemény, tortaszelet és kelyhek sokasága csábítja el. A választás nehéz, de egy biztos bármilyen édes finomság mellett is dönt, nem csalódik. Jakó Lajos és munkatársai több évtizedes szakmai tapasztalat alapján mindig finomat sütnek. Sokak talán nem is tudják, de a Jakó cukrászda egyik specialitása a fényképes torta. Bármilyen fotó, kép, szöveg vagy lógó alapján elkészítik a tortát, amelyen az illusztrációt egy fogyasztható ostyalapra szkennelik rá, majd zselével leöntik, s máris csodájára lehet járni az élethű képpel ellátott finomságnak. Kecskemét, Petőfi Sándor utca 7. Tortarendelés: 76/505-949 • Nyitva: H-P: 7-21, Szo-V: 9-21 óráig Nyitás reggel 7-kor S akkor még nem szóltunk a reggelikről, amely újdonság az üzletben, hiszen az átalakítást követően már reggel 7- kor nyit a cukrászda. Régi vásárlói igényt váltottak ezzel valóra, hiszen sok törzsvendégük szerette volna már reggelijét e kellemes helyen elfogyasztani. A változatos ízesítésű péksüteményekhez pedig természetesen az ízletes Illy kávét, capuccinót vagy teát kínálnak. Emellett természetesen alkoholos italok és üdítők sokszínű palettája is megtalálható az itallapon, amelyek között kiemelt helyen szerepelnek coctailok. Az üzlet két részre osztották, így mind a dohányzók és a nem dohányzók is kellemesen tölthetik el idejüket. ▲ Látogasson el Ön is a megújult Jakó cukrászdába! Meglátja érdemes! Huszonöt éve épült Baja Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a napokban a bajai bíróság épülete fennállásának 25. évfordulójáról. A megemlékezésen részt vett a Bajai Városi Bíróság és Ügyészség teljes munkatársi gárdája. A helyi önkormányzatot Barna György alpolgármester, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot dr. Bodóczky László elnök és dr. Négyessy Lászlóné elnökhelyettes képviselte. Dr. Csordás Pál elnök történeti visszatekintésében elmondta, hogy az első bajai bíróságot, mint Bács-Bodrog Vármegye egyetlen ítélőszékét még 1699-ben hozták létre, röviddel a török kiűzése után. Ettől kezdve a nemzet megpróbáltatásaiból a törvényszék is kivette a részét. 1922-ben, öt évtized múltán, a szerb megszállás után visszakerült Bajára. A királyi törvényszék a vármegyeháza emeletére (ma Bányai Júlia Szakképző Iskola), a királyi járásbíróság - tehát a mai bíróság elődje a Mátyás király, később Április 4. tér, ma Jelky térre, a jelenlegi Spar áruház helyére. Az egykori épület, - huszárlaktanyának készült, majd egy gabona-nagykereskedő lakott benne -, elképzelhetetlenül nomád körülményeket adott a bíróság dolgozói részére. Még kézmosási lehetőség sem volt és szenes kályhával fűtöttek. (Ennek ellenére meg kell jegyeznem, hogy egy 1931-es kiadású könyvben „bírósági palotaként” szerepel.) Az épület 1970-re - ekkor lett dr. Sárközi István lett a bíróság elnöke -, végképp alkalmatlanná vált. A kegyelemdöfést egy teherautó adta meg, mely az épület falának ütközött. A régi bajaiak még emlékeznek a gerendákkal megtámogatott, tulajdonképpen életveszélyes épületre. Az elnöki a bíróság iroda falán tenyérnyi rés tátongott, melyen keresztül az utcára lehetett látni. Mind dr. Csordás Pál, mind dr. Radványi János vezető ügyész kegyeletes szavakkal emelte ki néhai dr. Sárközi István múlhatatlan érdemeit, aki szinte az életét tette rá, hogy a bajai bíróság méltó körülmények közé kerüljön. Küzdelmét siker koronázta: 1978. november 23-án megkezdődhetett a Kazinczy utcai új épületben az ítélkezés. Volt igazságügy-miniszter, aki a bajait az ország legjobb bíróságai között említette, és volt ügyfél, aki ezzel ellentétes véleményének az épület falához dobott kézigránáttal adott nyomatékot. Dr. Bodóczky László méltatta a munkatársi gárda felkészültségét és jó munkáját. A jövőképről szólva megemlítette, hogy a bajai épület az egyik legjobb a megyében, melyet építésekor a város legszebb épületének szántak. TUDÓSÍTÓNKTÓL Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a napokban a bajai bíróság épülete fennállásának 25. évfordulójáról. fotó: gál zoltáh
