Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-08 / 260. szám

Izsák A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Mondok József. Alpolgármester: K. Szabó József. Jegyző: dr. Hauzmann János. A testület tagjai: Ázsóth Tamás, Bakonyi Zoltán, Bálint Vilmos, Bérces Lajos, Bognár Béla, Damásdi Gábor, Hambalkó Fe­renc, Kállai Gyula, Nagy Ferenc, Nagy Ferencné, Nagy Máté, dr. Szabó Károly. ______________■ T elepüléstörténet A település nagy múltra tekint vissza. A talált leletek bronz- és késő avarkorúak. Ezek bizonyít­ják, hogy több ezer éve is éltek itt emberek. • A Tihanyai Apátság irattárában lévő dokumentum szerint 1055- ben említik először a települést Culun Aqua néven. Ez a ma is meglévő Kolon-tavat jelenti. Később Kun László birtokleve­lében Isak-ként szerepel. Az egyházi feljegyzésekben 1474 óta írják Izsákot a jelenlegi ne­vén. • Városi rangja - amelyet I. Ferenc király adományozott vásártartá­si joggal együtt - először 1816- ban lett a településnek. Az okta­tás színvonalára jellemző, hogy 1822-1824 között Táncsics Mi­hály tanított a katolikus iskolá­ban és bevezette az egységes ol­vasókönyvet. • A mezővárosi rangot 1876-ban, a közigazgatás átszervezésekor elvesztette Izsák. • A Sárfehér szőlőfajta telepítése már az 1800-as évek végén megkezdődött. A polgárosodás a kiegyezés időszakára tehető, amikor létrehozzák a katolikus és a református olvasókört, megszervezik az önkéntes tűz­oltó-egyesületet, majd megépül a vasút, a posta, a távirda. Több mint 60 évvel ezelőtt már szü­lőotthona, könyvtára van a tele­pülésnek. Ezután létrejön az ál­lami gazdaság, megépül a piac­tér, az áruház, s OTP-fiók nyí­lik. Később elkészül a kultúr­otthon, a strand, téeszek alakul­nak, s néhány évig gimnázium is működik. • A középszintű intézményeket bár Szabadszállásra viszik, de a fejlődés nem áll meg. Ezt bizo­nyítja, hogy 1971-ben nagyköz­ségi címet kap Izsák, ahol fellen­dül a pezsgőgyártás, megalakul a vízműtársulás. A nyolcvanas években már benne vannak a gázprogramban, a nemzetközi távhívásban. Később elkészül a sportcsarnok, a fogathajtópálya, az új iskola. • Az ipar profilja a borászat. A te­lepülés szinte önerős fejlődése olyan látványos lett, hogy Izsák jelenlegi vezetése 1997-ben si­kerrel pályázott a várossá nyil­vánításért. ■ Neves szülöttek A településnek több neves szü­löttje is van: Mátyás József költő (1765), Ádám Gerzson iroda­lomtörténész (1832), Madarassy László író, jogakadémiai tanár, Amerika-utazó (1838). ______■ P ETŐFI NÉP E ALMANACH Erősítjük kistérségi szerepünket Izsák az a város, ahol elmondhatják: teljes az infrastruktúra. Olyannyira igaz ez, hogy már az uniós elvárásoknak is megfelelnek.- Polgármesterkedésének kezdete majdhogynem egybeesik a nagyközség várossá nyilvánításával E megtisztelő rím elnyeréséhez is nagyban hozzá­járult. Utána pedig kinyilatkozta: a település veze­tése városhoz méltó életkörülményeket szeretne te­remteni, sőt térségi vezető szerepre törekednek. Mennyire sikerült a valóra váltási- Az egyik nagyberuházást be sem fejeztük, már ott volt a másik. A szennyvízcsatornázás és a tisztítómű megvalósításában a két szomszédos település - Orgovány és Ágasegyháza - is kivette részét. Bár mire elkészült a regionális szilárdhul- ladék-lerakó, sok vihart kavart, de végül is 16 tele­pülés vezetésének nem okoz fejfájást, hogy e te­kintetben miként tegyenek eleget az uniós elvárá­soknak. Mindemellett a zöldövezettel körülvett korszerű létesítmény jól szolgálja a térség kör­nyezetvédelmét. Egyébként meg kell jegyezni, hogy nem az európaiság követelte ezt a több mint hatszázmillió forint értékű beruházást, hanem önmagunk, s gyermekeink, unokáink jövője. Az okmányiroda, az építésigazgatás és a gyámhiva­tal szintén a térségi feladataink ellátását is szol­gálja.-----ft TELEPÜLÉS SZÁMOKBAN------ teken kívül ki­L akosság 6200 fő sebb-nagyobb A város területe 10800 ha felújításokat, Belterületi lakásszám 2200 db csinosításokat Forrás: polgármesteri hivatal__________ is végeztek.- A teljesség és a rangsorolás igénye nélkül: felújítottuk a pi­acteret, korszerűsítettük a közvilágítást. Gyalo- goshidat építettünk a Kecskeméti úton. A telepü­lés általános üzemeltetésére létrehoztuk a KHT- t. A sportcsarnoknál, a városközpontban, a vas­út mellett parkot alakítottunk ki, s játszótere is van a városnak. Bővítettük a vízhálózatot, felújí­tottuk a csapadékvíz-elvezető rendszert, meg­szerveztük a mezőőri szolgálatot. Szép lett a helytörténeti és az italmúzeum. Ötven fővel megalakult a polgárőr egyesület, s részt veszünk a tanyabiztonsági programban. Tantermekkel MONDOK JÓZSEF 1956-ban született Izsákon. 1973-ban szakmunkásképzőt vég­zett Kecskeméten. 1973-tól 23 éven át az izsáki áfész egységveze­tője. 1992-ben saját kereskedelmi vállalkozást alapított. 1990-től ön- kormányzati képviselő, majd alpolgármester. 1998-tól Izsák polgármestere. Nős, családapa. ............w......myilUJJ.^Vv...............v...v...ll.iW....t,.v.......,1,111,1.,... b ővítettük az iskolát, szervezzük a közmunka- programot. Kisizsák is a miénk. Ott járda épült, s jól halad a főként adományokból készülő ká­polna. Azért, hogy mindez megvalósulhatott, köszönetét kell mondanom minden izsákinak, akik partnerek voltak e fejlesztésekben. Egyéb­ként minden település csak akkor tud előreha­ladni, ha polgárai békések, együttgondolkodásra és -munkálkodásra képesek.- Milyen tervek megvalósulását tűzték célul?- Vízgazdálkodási társaság létrehozását tervez­zük Fülöpszállással és Soltszentimrével közösen. Zászlónkra tűztük az idegenforgalom fellendíté­sét is, hiszen városunkban jelentős az átutazó. Megállásra, azaz helyben maradó vendéggé sze­retnénk őket „kényszeríteni”. Az értékeink már adottak, azokat csak ki kell használni. Ott a pá­ratlan szépségű Kolon-tó is. A minden év szep­tember utolsó hétvégéjén rendezett Sárfehér Na­pok rendezvénysorozatáról, a nívós fogathajtó bajnokságokról már nem is beszélve. Szeretnénk a csapadékvíz-elvezető rendszert megépíteni, s természetesen nem hagyhatók ki a sorból az üt­és járdaépítések. Kellene egy, a város központját elkerülő útszakasz is. Az egykori állami gazdaság épületéből idősek otthonát szeretnénk kialakíta­ni, ami térségi feladatokat is ellátna. Sürgető vol­na egy rendőrőrs megszervezése is. Az viszont örömteli, hogy egyre több kisebb-nagyobb vállal­kozás telepedik le nálunk, segítve ezzel a foglal­koztatást. A kistérségi szerepünk erősítése mel­lett továbbra is azon vagyunk, hogy alkalmasak legyünk a 2004 május utáni nagy kihívásokra - fejezte be Mondok József. ______________ ■ R angos ünnep a Sárfehér Napok A Sárfehér szőlőfajta telepíté­se 1875-ben kezdődött Izsá­kon. Ehhez kötődően 1936- ban rendezték meg az első Sárfehér Napokat azzal a cél­lal, hogy a megtermelt árukat bemutassák, s azoknak pia­cot keressenek. Az egykoron útjára indított ünne­pet 1990 óta újraélesztették. Az­óta minden esztendőben meg­szervezik e hagyományos prog­ramsorozatot, amelynek bősége­sen van „ráadása” is. Ezért is so­kak számára vált az elmúlt évti­zedekben fontos és várt ese­ménnyé. A térség határa e tekin­tetben is évről évre tágul, hiszen az ország egyre több tájáról ér­keznek a vendégek. A szakmai konferenciák - amelyeknek té­mája legfőképpen a Sárfehér sző­lő, illetve bor-, termék- és ter­ménybemutatók mellett megany- nyi színvonalas kulturális, szóra­koztató rendezvényt kínálnak. Ilyenkor találkoznak az Izsákról elszármazottak is. A sport sem maradhat el. A dr. Várady Jenő emlékversenyen, a Sárfehér Ku­páért mindig megküzdenek a hajtők. Az idén például Izsák adott otthont a Magyar Köztársa­ság fogathajtó egyéni és csapat- bajnokságának, amelyen az egyes és négyes fogatok vettek részt. A hegybíró Kállai Gyula:- Bár Páhiban születtem, né­hány hónapos korom óta Izsákon élek. A kecskeméti kertészeti egyetemen szereztem diplomát. A helyi Sárfehér Szö­vetkezet 1974-ben lett az első, s egyetlen munkahelyem. Hegybí­ró 1996 óta vagyok. Kezdetben nem is tudtuk, mivel jár ez a munka. Majd nyolcszáz terme­lővel és hatvan borásszal vagyok kapcsolatban. A szőlőtelepítés­től a kivágásokig mindennel kell foglalkozni. A szőlő és bor szár­mazásával összefüggő admi­nisztratív teendők sokasága mellett idefordulnak az emberek az adózási problémáiktól kezdve a földügyekig. Rengeteg a papír­munka. Nem is nagyon győztem már az utóbbi időben. Ez év ja­nuárjától már van egy admi­nisztrátor segítségem. Kellett is, hiszen alig volt időm a területen való mozgásra. Pedig az is a fel­adataim közé tartozik. Emellett képviselő is vagyok, s az Izsá­kért Alapítvány kuratóriumi tag­ja­___________________■ A z iskolaigazgató Hambalkó Fe­renc: - Izsáki születésű va­gyok. A kö­zépiskolás éveim után a szegedi tanár­képzőn bioló­gia, földrajz, mezőgazdasá­gi ismeretek és gyakorlatok szakágon végeztem. Ide, a Tán­csics Mihály Általános és Zene­iskolába 1967-ben kerültem, ahol 1977-től igazgatóhelyettes, 1999-től igazgató lettem. A gye­rekeket mindig szerettem. Ák- koron az iskola közeli, jól felsze­relt üvegházakban és fóliákban korszerű növénytermesztési el­járásokat plántáltam a gyerekek­be. Aztán „átbillentünk” a szá­mítógépre. Elvégeztem az okta­tás-informatikus képzést, majd a közoktatás-vezetőit. Több mint 600 gyerekünk, s 53 magas fokú szakmai felkészültséggel rendelkező pedagógusunk van. Gyerekközpontú az iskolánk. Délelőtt intenzív képzés van, délután színes programok. Tő­lünk nincs elvándorlás a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba. Sőt a környező településekről is 45 tanuló jár hozzánk._______■ A főszerkesztő Tetézi Lajos:- Itt szület­tem. A kecske­méti piaristák­nál érettségiz­tem, majd a debreceni ta­nítóképző­ben, illetve az ELTE-n sze­reztem diplomát. Kerekegyhá­zán, mint művelődésiház-igaz- gató dolgoztam, majd ugyanezt a beosztást látom el 1978 óta, amióta visszajöttem Izsákra. Amikor a kultúrház 1995-ben visszakerült az egyház kezelésé­be, létrehoztuk a tájékoztatási és kulturális központot. Itt van az idén tízéves városi tévé, s e helyen készül 13 éve az Izsáki Hírek. Ez kezdetben 900, ma már 1150 példányban havonta jelenik meg. Mindezek főszer­kesztője lettem. A lakosság tájé­koztatása szép feladat. Valójá­ban a kulturális élet magjáról is gondoskodni kell. Szervezem a Sárfehér Napokat, a különféle ünnepeket. A tévében heti két szerkesztett adásnapunk van. Az önkormányzati üléseket élő­ben közvetítjük. Elindítottuk az Izsáki Hírek kiskönyvtára soro­zatot is. ■ A vállalkozó Juhász Sán­dorod Cseri Ilona: - Csalá­di a vállalko­zásunk. Az izsáki házi­tészta a neve­men - Juhász- né - „fut”. Ti­zennégy éve Kiskunfélegyházáról költöztem ide. A tésztaüzem vezetője vol­tam Kunszálláson. Ott kettő, e városban pedig egy üzemünk van. Gyártunk megannyi leves­betétet és körettésztát. Itt 60 em­bert tudunk foglalkoztatni, s majdnem ugyanennyit Kunszál­láson. Naponta 150 mázsa áru készül, amit saját kocsikkal szál­lítunk az ország minden részé­be. A határon túli exportunk kapcsán régóta ismerik a száraz- tésztáinkat többek között a cse­hek, a litvánok, az osztrákok, a kanadaiak, a svédek. A Nestle levesporokban is tőlünk van a lúdgége tészta is. A vevőinket az állandó jó minőséggel tudjuk megtartani. Most új üzem építé­sét tervezzük, ami ha megvaló­sul, még kéttucatnyi embernek adunk munkát. Szerencsénk van, hogy a város vezetése is po­zitívan áll a vállalkozókhoz. ■ A néptánctanár Lukács Lász­ló: - Tizenhat éve kerültem Kecskemétre. Öt éve, hogy Izsákra já­runk a felesé­gemmel, Ha­ránt Eszterrel a Sárfehér Néptáncegyüttest tanítani. Mi évekig a Magyar Állami Népi­együttesben táncoltunk. Aztán izsáki lakosok lettünk. Nyolc­van gyerekünk van és 20 fős ha­gyományőrző felnőtt csoport. A feleségem az idei tanévtől a he­lyi iskola tanára. Én Kecskemé­ten vagyok néptáncpedagógus. A minősítő néptáncversenyen a szakmai zsűri is csak jókat tu­dott mondani az izsáki fiatal együttesről. Két pár pedig beju­tott az országos szólótáncver­senybe. Hazánk több ezer tán­cos gyerekéből a 70 legjobb kö­zött volt Sándor Judit, Fodor Éva, Hajma Zsolt és Tóth Ta­más. Nemhiába olyan segítő­kész a város vezetése. Vannak már viseleteink is. Azt szeret­nénk, hogy az izsáki együttes benne legyen az ország néptánc vérkeringésében, s valamilyen minősítést elérjen. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents