Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Egységben az erő Az azonos érdekek összeková­csolják az embereket Jól tud­ják ezt a csengődlek is, ezért sikerült 18 civil szervezetet alakítaniuk, amelyek mind­egyike a településért dolgozik. Csengőd lakossága változatos összetételű. A múlt század elején benépesített pusztából létesült te­lepülés első lakói sok helyről ér­keztek, és magukkal hozták sajá­tos gondolkodásmódjukat, kultú­rájukat. Bölcs emberek voltak az ősök és életük során nem a kü­lönbözőséget, hanem az azonos­ságot keresték egymásban. Kései leszármazottaik ugyancsak nin­csenek híján e bölcsességnek, mert létük megkönnyítése és la­kóhelyük jövője érdekében meg­találták a módját az erők egyesí­tésének. Szervezeteket hoztak létre, amelyekben ki-ki érdeklő­désének megfelelően élheti kö­zösségi életét, ugyanakkor mind­annyian egy irányba haladnak: előre. Csengődön nincs széthúzás, viszálykodás, mert jól tudják az itt lakók, hogy annak a falu, és leginkább ők látnák kárát. A tele­pülésen létrejött civil szervezetek időről időre összeülnek, egyezte- ük programjaikat és megvitatják a lakóhelyükkel kapcsolatos kér­déseket. Ebben partner az önkor­mányzat is, ezért nem csoda, hogy élénk társadalmi élet jellem­zi a falut. A közösségek szívesen látják egymást programjaikon, a közsé­gi rendezvények, nemzeti és álla­mi ünnepek szervezésében pedig valamennyien részt vesznek. A szervezetek sajátos ötleteikkel, le­hetőségeikkel segítik az egész te­lepülést megmozgató eseménye­ket. Ennek köszönhető, hogy leg­nagyobb rendezvényükön, a Csengődi Falunapokon ma már háromnapos programmal várják a vendégeket. Az ötletgazdag és színvonalas rendezvény a szórakoztatás mel­lett nem nélkülözi az emelkedet- tebb, ünnepélyes pillanatokat sem. Talán ezért is népszerű a helybeliek és a környékbeli tele- püléseken élők körében. ______■ B izalom a jövőben Faültetés. Az idősek is bíznak a falu jövőjében. Béleczki Mihály fát ültet a jövő generációja számára. Csengődön komolyan veszik a mondást miszerint; aki fát ültet, az bízik a jövőben. Ez évtől, Pün­kösd idején a falu öt legidősebb polgára egy-egy fát ültet el a vas­útállomás melletti parkban, ajándékot adva a jövő generáció­jának. Ugyancsak fát ültet min­den évben az iskolakertben az Év Diákja is. Csengődön nem alapított kitüntetéseket az ön- kormányzat, helyettük mara­dandóbb emléket állítanak a fa­luközösségért legtöbbet tevő embereknek. Kősziklára erősí­tett emléktáblán őrzik meg ne­vüket. KÖZSÉGHAZA. A közel százéves épület felújításával az új évezred követelményeinek megfelelő köz- igazgatási központot hoznak létre. _________________________________________■ A jövőn gondolkodnak Csengődöt „összkomfortos” településként tart­ják nyilván a helybeliek. Ebben nincs semmi túlzás, mert a község valóban fejlett infrast­ruktúrával rendelkezik. Kikövezett útjai, ivó­víz- és szennyvízhálózata, a gázvezeték kiépí­tése tanúskodnak arról, hogy a község vezetői jól sáfárkodtak a lehetőségekkel Baltás István polgármester büszke falujára, de legfőképpen az itt élő emberekre. - Támogatásuk nélkül, aligha valósulhattak volna meg az infrast­rukturális beruházások. Szót tudtunk érteni egy­mással, ezért bátran bele mertünk vágni a sok­szor nagy falatnak ígérkező fejlesztésekbe. Most már mindannyian látjuk, hogy megérte, mert él­hető, lakható települést teremtettünk magunknak - mondja a polgármester.-Mi a faluvezetés legfőbb gondja mostanában?- Egy mondattal válaszolva: jövőt biztosítani az embereknek. Bővebben kifejtve ez azt jelenti, hogy munkát, megélhetést kell találnunk az itt élő lakosságnak. Legtöbbjük a mezőgazdaságból él, aminek haszna legfeljebb jövedelem-kiegészí­tésre elég. A település kifejezetten gyenge termő­helyi adottságokkal rendelkezik, ezért itt a mező- gazdaságnak nem lesz nagy jövője az uniós csat­lakozás után. Ezt már jó ideje tudjuk, de eddig még nem találkoztam olyan meggyőző program­CSEHBŐD KÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA (FŐ) (fó) 2500 2000 1500 1000 500 1996 1998 2000 2002 BALTÁS ISTVÁN polgármester 1954-ben született Kiskőrösön. 1972-ben Vasútüzemi technikus végzettséget szerzett. 1984-ben Nemzetközi Szállítmányozási ké­pesítést kapott. 1980-tól tanács­tag. 1990-től önkormányzati kép­viselő. 1994 óta polgármester. Nős, egy gyerme­ke van. mai, amely lehetőséget kínálna a jövőre nézve. Mi megpróbálunk saját kútfőnkből ötleteket me­ríteni és felkészülni a bizonytalan évekre.- Van olyan tervük, ami megoldást kínálna?- Első hallásra talán furcsának tűnik, de mi ipartelepítésben gondolkodunk. Van egy, úgyne­vezett vasúton túli területünk, amely minden te­kintetben alkalmas ipari üzemek létrehozására. A százhektárnyi területen nincsenek az építkezést megnehezítő természeti akadályok, az infrast­ruktúra egésze ott áll a küszöbön, a vasút közel­sége lehetővé tenné iparvágány kiépítését. Már csak jó szemű, hosszú távon gondolkodó vállal­kozók kellenének, akik felismernék a környezet előnyeit. Egyelőre azonban rájuk még várni kell.- A fejlesztésekre honnan tudnak pénzt előte­remteni?- A megfontolt gazdálkodásnak köszönhető­en eddig nem kellett szembe néznünk hiánnyal, költségvetésünk minden évben egyensúlyban maradt. Ugyanakkor kihasználunk minden pá­lyázati lehetőséget, amelyek sikere esetén meg­valósíthatjuk terveinket. A már említett vasúton túli területen való útépítésre nyújtottunk be SAPARD-pályázatot, ugyancsak pályázati pénz­ből szeretnénk felújítani a polgármesteri hivatal épületét, hogy megfeleljen a huszonegyedik szá­zad közigazgatási elvárásainak. Korszerű eszkö­zökkel kívánjuk fejleszteni iskolánkban az infor­matikai oktatás színvonalát is. Büszke vagyok iskolánk jó hírére, amit az is bizonyít, hogy je­lenleg 47 csengődi fiatal vesz részt felsőfokú képzésben.- A község lakossága egyetért a jövőre vonatko­zó elképzelésekkel?- Ahogyan eddig, most is mindent megbeszé­lünk az emberekkel, mielőtt döntenénk. A párbe­szédre megtaláltuk a leghatékonyabb fórumokat, amelyeken megvitatjuk közös dolgainkat, és együtt alakítjuk ki álláspontunkat. Másképpen nem megy. Csak az itt élő emberek összefogása és cselekvőkészsége által biztosíthatjuk a község jövőjét.___________________________________■ Csengőd Polgármester: Baltás István Alpolgármester: Kállai István Jegyző: Rádulyné dr. Petrányi Júlia A képviselő-testület tagjai: Rácz Mihályné, Kákonyi István, Batiz Attila, Farkas Gyula, Biber József, Brecska István, Fülöp Zoltán, Somogyi Levente. Településtörténet Csengőd, a Kiskunsági Homok­hátság egyik települése, a me­gyeszékhelytől közúton mint­egy 50 kilométerre, az 53-as fő­úttól 6 kilométerre helyezkedik el. Vonattal Budapest és Kiskő­rös irányából érhető el. • Kiemelt tájvédelmi körzete a Turjános, amely a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében áll. A Kolon-tó egy része is Csengőd- höz tartozik. A hagyomány sze­rint Árpád fejedelem és fia, Solt birtokához tartozott és nevét egy Csenged nevű hűbéres vi­tézről kapta. Csenged lakott tele­pülés 1408-ban szerepel először oklevélben. • A török időkben elnéptelenedett pusztát 1891-ben vásárolták meg falutelepítés céljára. 1900- ban Csengőd lakóinak száma 807 fő. Postája és vasútállomása van. Napjainkban a lakosság kö­zel 25 százaléka tanyán él. Kül­területi lakott helyek: Bucka, Kiscsengőd, Kuliér, Tibold. A la­kosság fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, illetve azokhoz kapcsolódó feldolgozóipar jelen­ti. A község az ezredfordulóra teljes körű infrastruktúrával el­látott. Az alapvető víz- és gázel­látottság mellett 2001-ben elké­szült a szennyvízcsatorna-háló­zat is. • A falu határában van a Du- na-Tisza közének egyik legré­gibb templomromja. Ugyan­csak a közelben található a hí­res nótaköltő, Dankó Pista fel- újitott kúriája. _____________■ C sengődi falunapok A Csengődi Falunapok folklórműsorának állandó szereplője az asszonykórus. Az alpolgármester Kállai István tősgyökeres csengődi, szü­lei, nagyszülei is itt születtek. Kiskőrösön a Közútkezelő KHT üzem- mérnökségén dolgozik, de ezenkívül minden szülőfalujá­hoz köti. Alpolgármesterként a civil szervezetekkel foglalkozik, koordinálja tevékenységüket és mozgósítja őket a faluközösség érdekében végzendő feladatok­ra. Népszerű ember a község­ben, amit az is bizonyít, hogy 1980-tól tanácstagként, az első szabad választások évétől pedig önkormányzati képviselőként végez közéleti tevékenységet. Kiváló szervező és remek kom­munikációs készsége folytán szót ért az emberekkel. Éppen ezért az önkormányzat és a szervezetek, intézmények kö­zötti kapcsolat első számú fele­lőse. ■ A háziorvos Dr. Ruzsáli Pál háziorvos huszonnégy éve él Csengő­dön. - Azért jöttem akkori­ban a község­be, mert az it­teni orvosi rendelő a leg­jobbnak számított a térségben. Szükség is volt a korszerű orvo­si ellátásra, mert sok az idős, be­teg ember a faluban. Az embe­rek is befogadtak, így itt marad­tam és továbbra sem áll szándé­komban elköltözni - mondja a köztiszteletnek örvendő házior­vos. Már az első években bekap­csolódott a helyi közéletbe, ta­nácstagnak, később önkor­mányzati képviselőnek is meg­választották. Több, jól működő civil szervezetbe is eljár beszél­getni, ahol nem csak orvosi ta­nácsokat kérnek tőle az embe­rek. Tíz éve vállalkozó orvos és jelenleg a rendelő felszerelésé­nek korszerűsítésén fáradozik.! A ny. igazgató Zódor Mihály nyugalmazott iskolaigazgató a szomszédos Soltszentim- rén született, de negyven- nyolc éve Csengődön él. Akkoriban ta­nárjelöltként, majd matematika­fizika szakos tanárként dolgo­zott a helyi iskolában. Csengődi­nek érzi magát, mert 41 évig itt tanított, amelyből 26 évet igaz­gatóként töltött el a jó hírű intéz­ményben. Volt járási szakfel­ügyelő és 16 évig vezette a kul- túrházat is. A 60-as évek elején ő kezdeményezte a zeneoktatás bevezetését Csengődön, amely­ből kinőtt a kiskőrösi zeneiskola kihelyezett tagozata. Egész élet­művét és személyét nagy tiszte­let övezi a községben. Ennek bi­zonyítékaként az ez évi faluna­pok rendezvénysorozaton róla nevezték el az általános iskola fi­zika szaktantermét. ■ A fogtechnikus Kákonyi Ist­ván Csengő­dön született és közel ötven éve dolgozik szakmájában. Már az első választások al­kalmával be­került a képvi­selő-testületbe, és azóta is tagja, korelnöke a grémiumnak, vala­mint az ügyrendi bizottság veze­tője. - Mindig érdekelt az embe­rek sorsa és jómagam is érintett voltam a falu dolgaiban. Arra tö­rekedtem, hogy a település fej­lesztésében egy irányba húzzon a lakosság, mert csak így válhat­nak valóra terveink. Éreztem az emberek bizalmát, ami nélkül nem működne jól a faluközös­ség, ezért vállaltam a közszerep­lést - mondja. Kákonyi István igazát bizonyítja, hogy Csengőd képviselő-testülete alig változott az első választások óta. Ugyanis a hiteles emberek iránti bizalom töretlen maradt. ■ A településen élők közösségtuda­tának erősítése érdekében rende­zik meg 1995 óta a Csengődi Fa­lunapokat. Ebben az évben külö­nösen jól sikerült a rendezvény. Nótaesttel emlékeztek Dankó Pis­tára, egyháztörténeti kiállítást nyitottak az új közösségi házban, bemutatkoztak a helyi és kör­nyékbeli képzőművészek, kéz­művesek. Szüreti felvonulással, szabadtéri mulatsággal, folklór- műsorral tisztelegtek a szőlő- és bortermelők fáradtságos munká­ja előtt. A műsorban fellépett a nyugdíjasklub énekkara is. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents