Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-28 / 277. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Több lábon próbálnak állni A Soltszentimrén élők döntő há­nyada ä földből, a mezőgazda­ságból él. A meghatározó tevé­kenység korábban is, és most is a szőlőtermesztés. Talán annyi vál­tozás történt az utóbbi időben, hogy több lábon próbálnak meg­állni. Már nemcsak a hagyomá­nyos Ezerjót termesztik, hanem új fajtákat is, és a fehér mellé, kék szőlőt is telepítettek, ami ed­dig nem volt jellemző a térségre. De nemcsak a szőlőtermesztés­ben vannak változások. Koráb­ban csak saját fogyasztásra ter­meltek gyümölcsöt, most már na­gyobb területen, nagyobb meny- nyiségben foglalkoznak vele, és már a bodza is megjelent néhány családnál. Az állattartásban sem csak a juhászat a jellemző, ha­nem a szarvasmarhatartás. A mindennapi élet fenntartásához szükséges pénzt akarják így meg­teremteni. A juhászkodás a korábbi évti­zedekben is jellemző volt és az most is. A talaj aranykorona érté­ke nem magas, legeltetésre vi­szont kiválóan alkalmas és ezt ki is használják a juh tartók. Szövet­kezet is működik a településen, minimális létszámmal. Gondok­kal küszködnek, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy tovább tudjanak élni és dol­gozni. Szőlő felvásárlással és bor értékesítéssel foglalkoznak. m Felújított Csonka-torony A Csonka-torony Soltszentimre jellegzetes épülete, Árpád-kori templomrom. Pontos építési ide­jét nem tudták még megállapíta­ni, az 1200-as évek végén, az 1300-as évek elején épülhetett, egy valamikori római contra cas- trum helyén. Ezt az előkerült agyagedények, római pénzérmék is bizonyítják. A legenda szerint István király építette fiának Imre hercegnek. Rendeletében ki­mondta, minden tíz falu köteles egy kőtemplomot építeni, ebben felhasználni az ott lévő helyi épí­tőanyagot. így található a Cson­ka-toronyban is római kori tégla, réti mészkő (darázskő). A temp­lom orientált, nyugat-kelet elhe­lyezkedésű. A torony a nyugati oldalon helyezkedik el, kilenc méter magas. A torony felújítása 1961-ben történt. 1999-re az állaga ismét nagyon megromlott, ezért szük­ségessé vált egy újabb felújítás, amelynek tervezési munkálatai 1999-ben el is kezdődtek. Az építkezés 2000. augusztus 20-ra fejeződött be. Megtörtént a teljes fal felújítása. A torony egy védő­tetőt kapott, a falkoronát kijaví­tották. A templom előtt lévő ke­reszt, mely Szent Imrét ábrázol­ja, Pólyák Ferenc népművész fa- faragó alkotása.___________■ • • Összkomfortos települést szeretnének Soltszentimre, a többi környező településhez hasonlóan nem rendelkezik jó természeti adottságokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a községben élők ne tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy megfelelő körül­mények között éljenek.- Milyen feladatokat kellett megoldani az elmúlt években az önkormányzatnak - kérdeztük Kádár Németh István polgármestert.- A legfontosabb feladatunk az intézménye­ink: iskola, óvoda és a hozzá tartozó konyha fenntartása, volt, de az ma is. Amennyiben azt akarjuk, hogy a községünk hosszú időig fennma­radjon és ne sorvadjon el, akkor mindenekelőtt a közintézmények ellátását kell szem előtt tarta­nunk. Ennek a mai napig maradéktalanul eleget tettünk. Ettől függetlenül jut pénz felújításra és fejlesztésekre is. Említhetném a járdaépítést, vagy a művelődési ház felújítását. Ebben az év­ben 78 millió forintból gazdálkodunk. Ez egy mi­nimális összeg, de panaszra nem lehet okunk, mert hitelmentesen tudtunk eddig gazdálkodni. A településünkön lévő utcák mintegy hetven szá­zaléka szilárd burkolatú. A többi út portalanítása az elkövetkezendő évek feladata lesz.- Mivel magyarázható az, hogy eddig nem kel­lett hitelt felvenni? A NEPESSEG ALAKULASA 1996 ,J 1365 1998 m Ifi 1391 2002 <fr 1410 2003 1422 Forrás: polgármesteri hivatal- A közsé­günkben, mond­hatjuk ügy, nad­rágszíj összehú- zási program működik. Meg tudtuk győzni a településen élő­ket, hogy kicsit összébb kell húzódni ahhoz, hogy a későbbiek folyamán is fenn tudjuk tartani intézményeinket és hitelmentesen tudjunk gaz­dálkodni. Mindenki megértette, hogy most erre van szükség. Bár ne kellett volna megtenni, de el­kerülhetetlen volt.- Milyen terveik vannak a jövőt illetően? KÁDÁR NÉMET ISTVÁN 1952-ben született Csengődön. 1970-ben géplakatos képesítést szerzett. 1984-től vállalkozóként dolgozott. 1998-tól polgármester. Elvált, egy lánya van.- Az elkövetkezendő években a legnagyobb feladat a szennyvíz-program megvalósítása lesz amit Fülöpszállással közösen szeretnénk megol­dani. Amennyiben megépül, akkor teljes lesz az infrastruktúra községünkben. Minden jel arra mutat, hogy 2004-ben el tudjuk kezdeni az épít­kezést, amit 2005. augusztus 20-án szeretnénk átadni. A beruházás 1,3 milliárd forintba kerül, amiből ötszázmillió Soltszentimrét terheli. Bí­zom abban, hogy a lakosok türelmesek lesznek és közmegelégedéssel tudjuk befejezni az építke­zést. A községünkben élők kilencvenhét százalé­ka csatlakozott a programhoz. Ez azt is jelenti, hogy csaknem mindenki azt akarja, hogy össz­komfortos település legyünk. Bízom abban is, hogy ezáltal nagyobb munkalehetőségre is kilá­tás nyílik. Keressük azt a kitörési pontot, ami a naposabb oldalba kell hogy vigyen bennünket. Ehhez nagyon sok és áldozatos munkára van szükség az önkormányzat és a lakosság részéről is.- Mivel magyarázható az, hogy az elmúlt évek­ben emelkedett a község lakóinak a lélekszáma?- A vonzerőnek talán a tiszta levegőt monda­nám, de munkahelyteremtő beruházások is léte­sültek. Remélem, hogy az elkövetkezendő évek­ben legalább stagnálni fog a községünk lakóinak a száma. Azt hiszem, hogy ész érvekkel, konkrét javaslatokkal, a jó ügy mellé lehet azokat is állíta­ni, akik esetleg nem azon a véleményen vannak, mint mi. Eddig még érvényesült mindig az az elv, hogy a feladatokat közösen valósítsuk meg és re- mélem, hogy ezután is így lesz. __________■ S oltszentimre A KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Kádár Németh István polgármester, ifj. Gelencsér Mihályné alpolgármester, Apró Tibor, Batiz Károlyné, Bozó János, Hajnal Györgyné, Nagy István, Rakonczay Mária Hermina, Schantlné Farkas Julianna, Zsikla Gyula képviselők. Bordás József jegyző. Soltszentimre a Duna-Tisza kö­zén, a kiskunsági Homokhátsá­gon fekszik, Szabadszállás és Kiskőrös között. A terület ho­mokhát jellegéből adódóan tala­ja nagyrészt futóhomok. • Szentimre néven már az Árpád­korban önálló település volt. Ré­gi levelek említést tesznek ró­mai katolikus plébániájáról. A hagyomány azt tartja, hogy a templomot Szent István király építette Imre fia emlékére. Mellé zárdát is emelt, a csekély számú hívő lelki gondozására. • A török hódoltság alatt a falu el­pusztult, a templom rommá, a hely lakatlanná vált. Később ez a terület évszázadokon keresz­tül a Földváry nemzetiség osz­tatlan birtoka volt. • A templomok védőszentjével Szent Imrével állhat kapcsolat­ban a település névadása. A Solt előtag Solt közelségével lehetett kapcsolatos. A névváltozások a következőképpen alakultak: Zentemreh 1408, Zent Emreh- falwa 1424, Zentemrek 1428, Zenthymre 1529, Szentimre 1562, Pusztaszentimre 1918. • Pusztaszentimre, mint önálló nagyközség 1919-ben alakult. A Soltszentimre nevet 1922-beti kapta, hivatalossá 1924-ben vált. Ebben az időszakban a község területének negyvenegy százaléka legelő volt, az itt élők állattenyésztéssel foglalkoztak. • 1961-ben két szakszövetkezet jött létre Ezerjó és Szőlőskert néven, majd a következő évben egyesültek. 1962-ben több hek­táron is szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. A gazdasági fejlő­dést jól szemlélteti, hogyl963- ban 500 férőhelyes juhodájt, 1964-ben pedig sertés fiaztatót építettek a község határában. 1988-ban a mezőgazdasági munkán kívül az Ezerjó Szak- szövetkezet üzemágai (méz­üzem, Ágiikon, kárpitosüzem) adtak munkalehetőséget a tele­pülésen élőknek. A jegyző Bordás József 1970 óta dol­gozik a hivatal vezetőjeként.- A szomszéd településről, Fülöpszál- lásról szárma­zom, ide nő­sültem. Úgy gondolom, hogy az elmúlt több mint harminc év alatt elfogadtak a helybéliek, legalábbis remé­lem. Az elmúlt évtizedek alatt több tanácselnökkel és polgár- mesterrel dolgoztam, de egyik­nek sem volt közigazgatási ta­pasztalata. Többet tettem, mint ami egy jegyző feladata lett vol­na. Egy kis községben ugyanis sok mindennel kell foglalkozni. Olyanokkal is, amit nem tudok kiosztani a kollégáimnak. Ilyen például az oktatási intézmények irányítása, vagy a közművelő­dés. Ezeket a munkákat azért nekem kell elvégezni, mert csak négy előadó dolgozik a hivatal­ban. Viszonylag jól felszereltek vagyunk számítógéppel, a mun­katársaim tanulják hogyan kell rajta dolgozni. ___________■ A z igazgató Cseh-Szakál Jánosné az ÁMK igazga­tója. - 1982- ben jött létre az ÁMK, az is­kola, az óvoda és a művelő­dési ház in­tegrálásával. Hozzánk tartozik kiegészítő te­vékenységként egy konyha is. Az iskolában száznegyvenen ta­nulnak, minden évfolyamon egy-egy osztály. Az óvodában két csoport működik 34 gyerek­kel. A művelődési ház együtt van a könyvtárral. A közműve­lődést az iskola és az óvoda kö­zösen végzi, szervezi. A könyv­tár hetente két alkalommal várja az érdeklődőket. Nyelvoktatás már negyedik osztálytól van, míg számítástechnikát ötödik osztálytól tanítunk. Az elmúlt évben alakítottuk ki a számító- gépes termet, tizenegy gép áll a gyerekek rendelkezésére. Inter­net hozzáférési lehetőség is van, amit főleg informatikaórán használnak ki a diákjaink, de az iskola munkáját is segíti. _ ■ A plébános Kovács Sán­dor plébános két éve szol­gál a települé­sen. - A Solt­szentimrén élők többsége katolikus val­lása A kis te­lepüléseken azt lehet tapasztalni, hogy némi vallásos maradvány van azért az emberekben. Sajnálatos dolog, hogy a kereszténység átcsúszott egyfajta vallásosságba. A kettő között azonban lényeges a kü­lönbség. A magam részéről kí­sérletet teszek arra, hogy hirdes­sem az evangéliumot. Olyan kö­zösséget szeretnék formálni, ami az evangéliumból él. Az eredmény nehezen jön, mert ami egyszer visszafejlődött, le­épült, azt nagyon nehéz vissza­állítani. Véleményem szerint biblia olvasása nélkül nincs ke­reszténység. Éppen ezért fontos­nak tartom azt, hogy a biblikus könyveket és magát a bibliát is olvassák az emberek. Különbö­ző egyházi tevékenységekről is tájékoztatást adok. __ _■ A könyvelő Hajnal Györgyné a KUTE Kft.-nél dolgozik mint könyvelő. - A kft. 1991-ben kezdte a tevé­kenységét, je­lenleg Tüskés Erzsébet a ve­zetője. A cég borászati tevé­kenységet folytat. Negyvenhét termékkel vagyunk jelen a hazai piacon. Ebből a nagy választék­ból mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt és az alka­lomhoz illőt. Áruink a nagy üz­letházakban és a kisebb keres­kedelmi egységekben is megta­lálhatók. Alkalmanként külföld­re is szállítunk bort. Üzemünk negyvennyolc főt foglalkoztat, a dolgozók többsége helyi lakos. A kft. a község egyik legjelentő­sebb munkáltatója, ezáltal az önkormányzatnak is jelentős adót fizet. A település életében sokat jelent a vállalkozás ered­ményes működése. A cégünk fo­lyamatosan fejlődött, nagy beru­házásokat hajtott végre, a minő­ségi termelés érdekében. a KATOLIKUS TEMPLOM. 1937-ben épült Möller Károly tervei alap- ján. Az oltárképet Márton Lajos festőművész készítette 1942-ben. ■ •K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents