Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2003. November 25., kedd Újabb kastélyok találhatnak gondos gazdára Beszélgetés a Magyar Kastély lexikon-sorozat kecskeméti szerzőjével Nem mondhatni, hogy unalmas dolgot művel az, aki a magyar- Virág Zsolt. - Azaz nincs változás országi kastélyok, kúriák történetét kutatja: sok-sok igazán a könyv adataiban, tartalmában, fordulatos „sztori” birtokába juthat. Hiába no, Európa keleti Bács-Kiskunban egyébként jóval felén nem az olyasféle sok évszázados változatlanság jellemzi kevesebb kastélyt, kúriát tartha- egy-egy nemesi épület sorsát, mint a skót felföldön. Főképp a tunk számon, mint Pest megyé- huszadik század hozott - többnyire tragikus - fordulatokat, ben vagy Fejérben (ezek kötetei Hogy mást ne is említsünk, volt egy 40 éves időszak, amikor - így vaskosabbak is), ami persze finoman szólva - nem a történelmi családoknak, meg a magán- történelmi okokra vezethető tulajdonnak állt a zászló. Hogy mi az, ami megmaradt, sőt, új- vissza. Érdekes ugyanakkor, jászületett, és mi az, ami végképp elveszett? Ezt hivatott szám- hogy a többi megyéhez képest vi- a venni a néhány éve elindított Magyar Kastélylexikon-soro- zat. És a sorozat Bács-Kiskun megyei kötetének már a második kiadása látott napvilágot. DR. VIRÁG ZSOLT 1977-ben született Kecskeméten. 1996-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban. 2000- től jelennek meg Magyar Kastélylexikon-sorozatának köte­tei. 2001- ben jogi diplomát szerzett, jelenleg művé­szettörténet szakon ötödéves. 2003-tól a Magyar Kastélyprogram Kht. ügyve­zető igazgatója, illetve az Országgyűlés Kasté­lyok, kúriák, várak-albizottságának tanácsadója. Web: www.kastelylexikon.hu A kecskeméti dr. Virág Zsolt és munkatársai szeretik az ódon épületeket és a fordulatos törté­neteket. A Magyar Kastélylexi- kon-sorozat szerző-szerkesztője és csapata mind a 19 magyaror­szági megyét bejárja, hogy köte­tekbe gyűjtse, dokumentálja az ismertebb, pompásabb kastélyo­kat és a szerényebb kúriákat, a régi fényükben tündöklő és a ro­mos épületeket, sőt, azokat is, amelyekre ma már csak archív képek, régi rajzok, leírások emlé­keztetnek. A Bács-Kiskun megyei kastélyok, kúriák történetét, mai állapotát bemutató rész - mint ar­ról akkoriban a Petőfi Népe hírt adott - másodikként jelent meg a sorozatban 2001-ben (a Pest me­gyei után és a Fejér megyei előtt).- A második kiadás prózai, de örömteli oka, hogy az első másfél évvel ezelőtt elfogyott - mondja szonylag jónak mondható itt a kastélyszállók aránya, azaz az ál­talunk leltárba vett 128 épületből hatot állítottak helyre a tulajdo­nosok azzal a céllal, hogy a bél­és külföldi turizmust, a színvo­nalas vendéglátást szolgálják. Egyébiránt elmondható, hogy a megyebeli kastélyok, kúriák ma igen sokféle funkciót töltenek be: az egyikben múzeum kapott he­lyet (ilyen a bajai Vojnits-kúria), a másik üdülőként működik (Solt-Kalimajor), a harmadikból szociális intézmény lett (Bács- borsód), stb. No, és a rendszer- változás óta egy­re több ilyen épület nyeri vissza eredeti funkcióját, azaz ismét laknak benne. Ez fő­képp a kisebb kúriákra igaz, mert elsősorban ezek kerülnek magántulajdon­ba. Bács-Kiskun- ra amúgy éppen- hogy nem a nagy kastélyok a jellemzők.- Van kereslet ? Kik a vevők?- Nos, ebből a szempontból természetesen Vas megye van a legjobb helyzetben, de az autó­pályának köszönhetően Bács- Kiskun sem áll rosszul e téren. Tehát viszonylag könnyen gaz­Legenda a lelőtt jobbágyról Vojnits-kúria, Baja (ma: Nagy István Képtár) „A bajsai Vojnits család Baján és Bács-Bodrog vármegyében hosz- szú ideig komoly közéleti-politi­kai szerepet töltött be. A Voj- nitsok első írásos említése 1687- ben történt, amikor a család férfi­tagjai a szabadkai határőrséghez kerültek. (...) A bajai kúriáról és az egyik Vojnitsról fennmaradt egy XVIII. századi legenda. Esze­rint a földesúr erős felindulásában agyonlőtte egy jobbágyát, amiért azt a büntetést kapta, hogy a bajai kúria kapuját egy éven keresztül éjjel-nappal nyitva kellett tartania. A bajsai Vojnitsok valójában csak a XIX. században, 1830 táján emeltették kúriájukat a települé­sen. (....)” (Magyar Kastélylexikon 2. kötet, Bács-Kiskun megye) dára talál - és így sokszor a végső pusztu­lástól menekül meg - egy-egy ódon nemesi hajlék. Ami pe­dig a vevőkört illeti: a magán­kézbe adható magyarországi kastélyok, kúri­ák közül eddig mindössze öt került vissza eredeti tulajdo­nosához, illetve annak örököseihez. Ez igen sze­rény szám, ám egyáltalán nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy a régi nemesi családok le­származottai ma legfeljebb tisz­tességes polgári jólétben élhet­nek, de korántsem olyan anyagi körülmények közt, hogy vissza­vásárolhatnák az ősi birtokot. In­kább csak azok tehetik ezt meg, akik külföldről települnek haza. Sok viszont a holland, a német, az osztrák vásárló. Megfigyelhe­tő például, hogy külföldi cégek magyarországi leányvállalatai­nak vezetői előszeretettel fekte­tik a pénzüket kastélyba, kúriá­ba. A Vas megyei Ostffy- asszonyfán hármat is ők vettek meg, de egy szabadszállási kúria is e vevőkörben talált gazdára.- Ezek szerint, aki ma Magyar- országon kastélyt vagy kúriát sze­retne - akár lakásnak, akár ide­genforgalmi vállalkozásnak -, az gond nélkül hozzájuthat, csak le­gyen elég pénze megvenni, felújí­tani...- Természetesen a hazai ingat­lanpiac e területén sem ennyire egyszerű a helyzet. Egy sor épü­let ugyanis, amiben fantáziát lát­nának befektetők, rajta van az ál­lami tulajdonban tartandó mű­emlékek listáján. Azaz nem ad­ható magánkézbe, viszont egyre rosszabb állapotba kerül, mert az államnak nincs pénze rendbe hozni, hasznosítani. Arra meg nehezen vehető rá egy befektető, hogy úgy áldozzon valamire, hogy az nem kerül a birtokába. De úgy tűnik, ez ügyben érik a változás, főképp, hogy a Kincstá­ri Vagyoni Igazgatóság számítása szerint az említett listán szereplő mintegy 300 épület esetében csak az amortizáció kompenzáci­ója 50 milliárd forintot tenne ki évente. A lista tehát a tervek sze­rint szűkül, ami azt jelentené, hogy könnyebben lehet nagyobb kastélyt venni Magyarországon. Természetesen továbbra sem el­adók a nemzeti kulturális örök­ségünk legértékesebb részét ké­pező épületek, tehát senki se pá­lyázzon - teszem azt - a keszthe­lyi Festetics-kastélyra. KOSA GYÖRGY A kecskeméti B. Farkas-kúria / villa. Jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szociális Foglalkoztató Ott­hOna működik benne. (MAGYAR KASTÉLYLEXIKON 2. KÖTET, BÁCS-KISKUN MEGYE, FOTÓ. KOMJÁTI JÁNOS) A Szigetvári Takarékszövetkezet köszöntötte Kecskemétet Tegnap este benépesült Kecskeméten a Katona József Színház: a Szigetvári Takarékszövetkezet tartotta jubileumi rendezvé­nyét. A meghívott vendégek között több neves sztárral is talál­kozhattunk, akik saját műsorszámukkal tették emlékezeteseb­bé az estét. A rendezvényt nyugodtan jellemezhetjük a nem mindennapi jelzővel, hiszen a fellépők szinte valamenynyien a nagy múltú takarékszövetkezet lakossági vagy vállalkozói ügy­felei. A Szigetvári Takarékszövetkezet 45 éve áll a lakosság szolgálatában, s ma már az ország legnagyobb ta­karékszövetkezete. Sikerét a háló­zat, a szolgáltatások és a technikai feltételek kiterjesztése, valamint a munkatársak folyamatos képzése teremtette meg. A kecskeméti fiók tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapu­it. A kirendeltségen folyamatos emelkedést mutat a lakossági ügy­félszám, de emellett jelentősen megnőtt azon vállalkozások száma is, akik folyószámlájuk vezetésével a takarékszövetkezet bízzák meg. Kiemelten kezelik a vállalkozói hi­telezést, és a különböző kedvez­ményes konstrukciók közvetítését a kis- és középvállalkozások részé­re. Az ügyfelek, akárcsak a taka­rékszövetkezet többi fiókjában, igénybe vehetik a teljes körű szol­gáltatást: a forint- és devizaszámla­vezetésen, hitelezésen, elektroni­kus banki (Flome-banking, Internet-banking) szolgáltatáson túlmenően a napjainkban is na­gyon keresett lakáshitelek, FHB-hi- telek is ajánlataik között szerepel­nek. A meghívott vendégek között szép számmal voltak közismert személyiségek, akik nemcsak az est kulturális színvonalát emelték, hanem maguk is valamennyien a takarékszövetkezet ügyfelei. A meghívón nem szerepelt a prog­ram, így nem kis meglepetést vál­tott ki, amint színpadra lépett egy- egy „ügyfél”. Az évzáró rendez­vény első fellépője Vermes Tímea operaénekes volt. Csodálatos mű­sora után dr. Kiss Endre, a takarék- szövetkezet elnöke vette át a szót, s köszöntötte a találkozó résztvevő­it. Majd Maksa Zoltán és Gráf Csil­la előadását tekinthették meg a vendégek. Az ismert színművé­Dr. Kiss Endre (balról), a takarékszövetkezet elnöke az ünnepi szavakat követően kö­szöntötte Csicsáky Pétert, a Takarékbank vezérigazgatóját. Király Linda csodálatos hangja minden vendéget lenyűgözött. Jordán Tamás saját költeményével lepte meg a közönséget. Beleznay Endre ezúttal is humoros oldalát mutatta meg. A Maksa Híradóból többek között a bank­élet híreit ismerhettük meg. szék ezúttal is vidám perceket sze­reztek. Ezt követően láthattuk Gregorovics Tamást, a Pécsi Nem­zeti Színház művészét és Muskát András operaénekest. A műsor összeállításánál hang­súlyt fektettek arra is, hogy Kecske­mét lévén egy helyi közismert for­máció is színpadra lépjen. A vá­lasztás a Kuna Family fúvóskvar­tettre esett, akik fergeteges zenei repertoárjukkal nagy sikert arattak. Őket Beleznay Endre színművész követte, majd a Pécsi Balett művé­szei kápráztatták el a jelenlévőket. Nagy meglepetést váltott ki Jordán Tamás fellépése, aki maga is szin­tén lakossági ügyfél Pécsett. A Nemzeti Színház igazgatója, Kos- suth-díjas színművész sztárpro­dukciója után pedig Király Linda csodálatos hangja zárta a gálát. Bízván kijelenthetjük, hogy a közel kétórás találkozó feledhetet­len perceket szerzett minden meg­hívottnak. Hiszen valóban nem mindennapi zenei repertoárral kedveskedett a takarékszövetkezet kecskeméti lakossági és vállalkozói ügyfeleinek. ▲ A gálaműsor után a takarékszövetkezet megvendégelte ügyfeleit. A Pécsi Balett művészei a Carmenból adtak elő részletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents