Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

■ PETŐ F. I NÉP E ALMANACH Miről ír a társasági lap? Tiszta szó címmel 1999 óta Dunafalvának saját újsága, illetve ahogyan azt a fejlécben jegyzik: társasági lapja van. Nem egy szokványos hírmondóról van szó. A lapot a Dunafalváért Alapítvány jegyzi kiadóként, alapítója Gál Vil­mos, a munkatársak között lokál- patrióta pedagógusok és lelkes amatőr toliforgatók találhatók. Kezdetben havi rendszerességgel jelent meg a lap 4-10 oldalas terje­delemben, néhány száz példány­ban. Hetven forintért árusították és bizony szívesen forgatták mind a fiatalok, mind pedig az idős emberek, mert sokszor olyan témákat is feldolgoztak a tu­dósítók, melyekről még az egyes önkormányzati képviselők sem tudtak. Nagy vihart kavart példá­ul 2001 márciusában a Tiszta szó egy négyoldalas ingyenes kiilön- száma. Szennyvíztisztító-telep a falu közepén címmel a társasági lap írást közölt egy tervezett, több száz milliós beruházásról. Mind­ezt a népszerű dunafalvi strand közvetlen közelében, a lakosság tudta és megkérdezése nélkül. Idejében sikerült leállítani az ügyet, mielőtt még bármilyen ér­demi döntés született volna. Bár közölt a Tiszta szó önkor­mányzati, egyházi, sport- és más közérdekű híreket, soha nem ad­ta fel függetlenségét és nem vált pletykalappá. Bíráltak, finoman ironizáltak vagy parodizáltak a szerzők - még ha művelődési ese­ményről vagy iskolai rendezvény­ről volt is szó -, ha valami félresi­került. Az ötödik évfolyamra kis­sé belefáradt a szélmalomharcba a szerkesztőség. Megritkultak az oldalak, az értelmes tiszta szóra azonban vágynak a falu olvasói. Sokan kérdezik, miről ír a társasá­gi lap, így ismét nekilendül egy részben új nemzedék. ______■ P annónia határán A mai strand területén olykor ró­mai-kori emlékekbe botlik az em­ber. A Duna jobb partján helyez­kedett el Pannónia tartomány, itt a bal parton voltak az „ellenerő­dök”, azaz a római hídfők. A szemközti várhegyen állott Florentia, a mai Dunafalva terüle­tén pedig Contra Florentia marad­ványai fedezhetők fel a folyópar­ton. Valószínűleg Pertinax csá­szár kezdte építeni és Septimus Severus fejezte be a második szá­zadban. Fénykorát Diocletianus alatt, a második század végére ér­te el, midőn a Limes legfontosabb pontjaként védte Pannónia Vala- eria tartományt. Hídfőként a Dá­ciát Pannóniával összekötő keres­kedelmi utat is fedezte. A Duna 1800-as évektől megkezdett sza­bályozása következtében - mély fekvésű területen lévén - a torony romjai a víz alá, a folyam mai medírébe kerültek. Alacsony vízál­lásnál azonban kiemelkednek a romok. A torony-erőd egyik olda­la a túlpartnál, Dunaszekcsőnél található. A népház és a katolikus templom épülete. Csődhelyzetben Részben még mindig Baranyához kötődik, közigazgatásilag azonban Bács-Kiskunhoz tar­tozik a súlyos helyzetbe került település. Hosz- szú időre össze kell húzni a „nadrágszíjat”.- Évekre eladósodott a falu. Mit jelent a település számára a csőd?- Elődöm váratlan halála miatt időközi válasz­tásokra került sor 2003. májusában. Addig a falu alpolgármestere voltam. Súlyos örökséget vettem át, mint kiderült. Dunafalva adóssága ugyanis meghaladja a 80 millió forintot. Sokkal nagyobb települések is megroppannának ekkora tehertől. A mi esetünkben ez az éves -126 millió forintra ter­vezett - költségvetésnek több mint a kétharmadát jelenti. Minden önkormányzati ingatlanra jelzálo­got jegyeztek be, számláinkat zárolták. Az adós­ság rendezése alatt a kötelező feladatokra meg­kapjuk a központi támogatást, azonban nagyon hosszú időre össze kell húznunk a „nadrágszíjat”. Eddig 10 embert kellett elbocsátanunk az intéz­ményekből. A polgármesteri hivatalban, az óvo­dában és az iskolában 46 alkalmazottal igyeke­zünk működtetni a falut. Fokozottan hátrányos helyzetű településsé váltunk és a jelek szerint még sokáig azok maradunk. Pályázat útján 55 millió forint kistérségi támogatásban részesítenek ben­nünket, hogy az 1060 lélekszámú település ne érezze a csőd iszo­nyú terhét.- Milyen erőforrása­ik vannak?- Amit ebben a helyzetben megtehe­tünk, az a korábban meghozott rendelete- ink szigorú betartatá­sa. Beszedjük az adókat. Ez hatmilliós bevételt jelent. Sajnos en­nek a kétszerese sem volna elegendő arra, hogy az állami normatíván felül hiányzó részt biztosít­suk az iskola szükségleteire. Elöregedő települé­sünkön 12 százalékos a regisztrált munkanélkü­liség. Az emberek itt zömmel a mezőgazdaságból élnek. Sajnos a tejcsarnokunk is bezárt az idén, így az állattartók a tejet kénytelenek önállóan ér­tékesíteni. A Kossuth Szövetkezet a legnagyobb foglalkoztató. Az aktív lakosság eljár napszámba vagy ingázik Mohácsra, Bajára. Ilyen körülmé­nyek között csak önmagunkban bízhatunk. Meg­teszünk mindent, hogy az alapítványaink jól mű­ködjenek. Új bérlője van a kempingnek, mely nyáron sok vendéget vonz a faluba, így megél az a csatlakozáskor MAGOSI GYÖRGY 1956-ban született Kiskunfélegy­házán. 1974-ben végzett a szegedi erdészeti technikumban. 1974 óta erdész Dunafalván. 2003 májusá­tól Dunafalva polgármestere. Nős, egy gyermeke és egy unokája van. egyetlen panzió, az alakuló lovasfarm és csurran- cseppen a szakmunkásoknak, segédeiknek a Du- na-parti üdülők felújítása során.- Mi az, ami működik Dunafalván?- Kielégítő a közellátás. Úgy tűnik, a részben önkormányzati tulajdonban levő kompjárat nem áll le. Kevéssé, de csökken a gyermeklétszám. Je­lenleg 23 óvodás és 86 iskolás gyereknek kell biz­tosítanunk az oktatást és étkeztetést. Kiadásaink csökkentése érdekében az óvoda beköltözik az is­kola épületébe. így egy épülettel kevesebbet kell fűteni. Távlati terv az idősek otthonának kialakí­tása. Amíg erre nem lesz lehetőség, a szociális el­látásra szoruló idős embereknek be kell érniük a meglévő melegedővel. Működik a könyvtár, az amatőr színjátszó kör, a néptánccsoport és egy vallási alapon szerveződő természetgyógyász ci­vil szervezet. Termé­szetesen működik a háziorvosi és a fogor­vosi rendelő. A védő­nő Dunaszekcsőről, tehát a szomszédos megyéből, a Duna túl­só partjáról jár ide. Sürgősen fel kellene újítani az orvosi ren­delő homlokzatát, de a rendelő megfelel az alapkövetelményeknek.- Létezik valamiféle kitörési lehetőség?- ígéretesnek tartom a fagyapotüzem újraindí­tását. Tudomásom szerint hazánk EU-csatlakozá- sával könnyen előállítható, jól értékesíthető ter­mékhez jutnánk. Olyan speciális csomagoló­anyagról van szó, melynek gyártását felszámol­ták, pedig az üveg- és porcelángyárak, valamint a képtárak és múzeumok nem tudnak meglenni nélküle. Csírájában ez ma is létezik. Csak újra be kellene üzemelni a meglévő gépet és a nyereséget visszaforgatni a fagyapotot gyártó és értékesítő részleg korszerűsítésére, automatizálására, reklá­mozására. ________________________________■ HELYI ADÓK Helyi adók összeg kommunális adó (szemétszállítással együtt) 6000 Ft/ház/év iparűzési adó 1,5% telekadó (közművesített) 2000 Ft/ház/év telekadó (közmű nélkül) 1000 Ft/ház/év üdülőkre fizetendő adó 250 Ft/négyzetméter összes bevétel 6 millió Ft/év FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Dunafalva Nagyon sok lelet mutat arra, hogy a település közelében hú­zódott a római határ. • A török időkben elnéptelenedett a térség, de a török kiűzése után viszonylag hamar újra benépe­sült. Az 1700-as térképek kiter­jedt szállásokat jelölnek itt, me­lyekhez templom is járult. A szállások dunaszekcsői gazdák tulajdonában voltak, akik itt ál­lattenyésztéssel és növényter­mesztéssel foglalkoztak. Az idő múltával egyre többen keresték itt a megélhetésüket, és teleped­tek le a területen. Általában a kö­zépbirtokosok jelenléte volt a meghatározó. • A település egészen az 1954-es esztendőig Dunaszekcsőhöz, egyszersmind Baranya megyé­hez tartozott. Ekkor önálló köz­séggé alakult Dunafalva néven. Az önálló község élete szörnyű tragédiával kezdődött. Az 1956- os jegesár elpusztította az egész települést, melyet szorgalmas la­kóinak teljesen újjá kellett építe­ni. A munka eredménye egy na­gyon szép, rendezett község lett. • További szervezeti változás kö­vetkezett be az önállóvá válás után éppen négy évtizeddel. Ma­gyarázata,, hogy a Baranya me­gyéhez tartozást megnehezítet­te, néha meg is akadályozta a Duna. A tűzoltók, és a mentők jószerével csak Bajáról tudták megközelíteni a községet. Nép­szavazást rendeztek, melynek eredményeképpen Dunafalva kérelmezte Baranya megyéből való elbocsátását, és felvételét Bács-Kiskun megyébe. Az elbo­csátó, illetve befogadó nyilatko­zatok után, - az országgyűlés döntése szerint - Dunafalva 1996. január 1-jétől Bács-Kiskun megyéhez tartozik. • Képviselő testület: Magosi György (polgármester), Hágen Józsefné (alpolgármester), Far- kasné Pataki Margit, Jasperné Ebner Gabriella, Martina Já- nosné, Trencsák Zoltán, Ifj. Ki­rály Péter, Pölhe István, Ka- lányos György (képviselők). Jegyző: Gál Vilmos Zsoltné. A műkedvelő Kaszur László kőműves leg­alább olyan jól faragja a ríme­ket, írja a szín­darabokat, je­leneteket, el­beszéléseket, mint ahogyan a házakat épí­ti. 1999-ben egyik alapítója volt a színjátszó körnek. Kezdetben a csoport kabarékkal szórakoztat­ta a közönséget a Népházban. Ezt követte két mesejáték Kaszur László szövege alapján, a szerző rendezésében, majd A daróci be­tyárok és a legújabb színmű A varázskönyv. - A Színképtár Színjátszó Kör a Dunafalváért Alapítvány keretében működik. Magunk tervezzük és készítjük el a jelmezeket és a díszletet. Próbáinkat hétvégeken tartjuk, amikor a középiskolások hazalá­togatnak. Felléptünk már Baján, Újmohács, Dunaszekcső, és Bár közönsége előtt. _________■ A z elnök A teleházas Kari Antal Kari Antal 1971 óta él itt, sorsa egybe­forrt a falué­val. Kezdetben főállattenyész­tő, 1982-től el­nökhelyettes, 1985-től pedig a ma 70 em­bernek kenyeret adó szövetkezet elnöke. - Ezernyolcvan hektár szántón gazdálkodunk, a tehené­szet 300 szarvasmarhával bír. Gabonát, szóját, kukoricát, őszi és tavaszi árpát termesztünk. Ta­karmánykeverővel és tápbolttal rendelkezünk, silókukoricát ké­szítünk. Az árbevétel 30 százalé­kát vitte el az aszály. Tapasztalt vezetőként és az értékesítési gondok ellenére sem csügged. Ehelyett pályázatok útján a már elavult géppark lecserélését és az EU-követelményeknek megfele­lő trágyatároló megépítését ter­vezi. Büszke 3 lányára és 2 fiú unokájára._____________■ O rmai Tímea az iskola titká­ra. Feladatkö­rének nagy ré­szét a teleház és a könyvtár működtetése tölti ki. - Két éve működik 9 számítógép­pel és egy fénymásolóval a tanu­lói, lakossági és vállalkozói igé­nyeket is kielégítő teleház. Csü­törtök és vasárnap kivételével minden délután este 8-9 óráig le­het internetezni. A diákok ese­teinek, lebonyolítják az elektro­nikus levelezést, olykor letölte- nek egy-egy játékprogramot is. Főként a közép- és főiskolások használják a világhálón fellelhe­tő adatokat. Alapfokú számítás- technikai tanfolyamokat is tar­tunk 8 gépen Farkasné Pataki Margit szakmai irányításával. Immár 30 felnőtt képezte magát itt. A nyári szünidőben 20-25 lá- togatója is volt a teleháznak. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents