Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-18 / 268. szám

P E T Ö F l NÉP E ALMANACH Soltvadkert Soltvadkert Bács-Kiskun megye központjában, az 53-as és 54-es főút kereszteződésében fekszik, a Dunához és a Tiszához egyen­lő távolságban. • A település neve eredetileg Vad­kert volt, a hagyományok sze­rint itt vadásztak az Árpád-házi királyok. Az 1300-as években kunok kaptak itt birtokot. Az el­ső eddig ismert oklevél 1376-ban említi Vadkertet. • A levéltári adatok szerint Vad­kért a XV. században virágzó gazdasággal rendelkezett. A tö­rök hódoltság idején a település megsemmisült, lakossága elme­nekült, vagy a harcok áldozatául esett. • 1745-ben a báró Orczy család kezdeményezte Vadkert újratele­pítését. Ekkor hét sváb családot telepítettek ide, akik elültették az első szőlővesszőket. A település fejlődése felgyorsult, a németek mellett magyarok és más nemze­tiségűek is megjelentek Vadker­ten. Az 1882-ben kiépült vasút lendületet adott az itteni szőlő- termesztésnek és a borkereske­delemnek 1900-ban a település neve Soltvadkertre változott. A lakosság döntő többsége ebben az időben már a szőlőből élt. • A második világháború utáni helytelen gazdaságpolitika rá­nyomta bélyegét a község fejlő­désére. A hatalom minden erő­feszítése ellenére azonban köz­ség lakóinak törekvését nem le­hetett megtörni. A közösség ere­jéből megvalósult fejlesztések eredményeként Soltvadkert 1993-ban városi rangot kapott. • Polgármester: Berkecz László. Al­polgármester: Lehoczki Ferenc. A képviselő-testület tagjai: Bezse- nyi László, Dely Géza, Dobszai Zoltán, Font Sándor, Forgó Er­zsébet, Haskó László, dr. herényi János, Kévés Imre, Kocsis Ernő, Lantos Szabolcs, Somogyi Lász- ló, Zsikla Győző. ________________■ A MŰVELŐDÉSI HÁZ. Ebben az évben adták át a címzett támogatásból épült új művelődési házat. Az épületben helyet kapott a régóta nélkülözött mozi is. _______________ ■ M egbecsülik az értékeket Tavaly, Soltvadkert várossá nyilvánításának évfordulóján rendezett ünnepségen, a német- országi partnerváros polgármestere felszólalá­sában száguldó gyorsvonathoz hasonlította a települést. Ez azt bizonyítja, hogy nem csak a helybelieknek, hanem az idelátogató vendé­geljek is feltűnik a város dinamikus fejlődése.- Soltvadkertet két évtizeddel ezelőtt egy poros alföldi városként tartották számon. Azóta teljes körűvé vált infrastruktúrája, sőt 1993-ban kiérde­melte a városi rangot is, - mondja büszkén Berkecz László polgármester, aki tizennyolc éve a település első számú vezetője.- Mivel kezdődött a fejlesztések sorozata?- Legelőször is megterveztük az elvégzendő feladatok fontossági sorrendjét. Ebben első hely­re került a városkép rendezése, amelynek során eldöntöttük, hogy hol és mit akarunk megvalósí­tani. Miután a tervekben minden a helyére ke­rült, a „milyen legyen” kérdés került előtérbe. Ezt sem bíztuk a véletlenre. Mivel a vadkertiek sok­szor megfordultak nyugaton, a fejlett európai or­szágokból, városokból hoztak ötleteket a beruházások megva­lósítására. Ennek köszönhető, hogy néhány év alatt átalakult a városközpont és Soltvadkertet sajátos arculattal rendelkező kis­városok közé sorolják a látoga­tók. Kezdettől fogva nagy gon­dot fordítunk az oktatás körül­ményeinek javítására. Az egy­mást követő képviselő-testüle­tek mindegyike fontosnak tartotta és tartja a gye­rekek sokirányú képzését. így kerülhetett beve­zetésre a művészeti oktatás és az idegen nyelvek elsajátítása iskolánkban.- Hogyan értékelik a fejlődést az itt lakók?- Miután a fejlesztések döntő többségében az ő pénzük is benne van, megtanulták megbecsül­ni az elvégzett munkát. Értékelik a várost beháló­zó szilárd burkolatú utakat, a vezetékes gázt, szennyvízcsatornázást, a nemrégiben megépült BERKECZ LÁSZLÓ 1943-ban született Soltvadkerten. 1961-től szobafestőként dolgozott. 1980-ban érettségizett. 1985-től a település tanácselnöke. 1990-től polgármester. Nős, két felnőtt gyer­meke és két unokája van. körforgalmat, az új művelődési házat, parkosítást és a még kevés helyre jellemző kerékpárutat. Lát­ják, hogy szépül a város, ami nem csak európai követelmény, hanem az igényességre való neve­lés egyik fontos eszköze is.- Mennyiben biztosítja a lakosság megélhetését a korábban meghatározó szőlő- és bortermelés?- E tekintetben meglehetősen ellentmondásos a helyzet. A termelők egy része elöregedett és az ágazat bizonytalanságai miatt a fiatalok többsége más tevékenységben keresi a jövőjét. Az idény­munkások sorsának rendezetlensége miatt a szükségesnél jóval kevesebb a munkaerő, emiatt is sokan abbahagyták a szőlő- termesztést. Valójában majd ta­vasszal derül ki hányán folytat­ják az ősi mesterséget. Ugyan­akkor az is igaz, hogy több bo­rászati vállalkozás ért el jelen­tős sikereket a vadkerti borok hírnevének növelésében. A szakértelem és az alkalmazott korszerű technológia nyomán ma már országos viszonylatban is jegyzik a kitűnő minőségű borainkat. A lakos­ság megélhetéséhez nagymértékben hozzájárul a műanyagipar térhódítása városunkban. A sorra alakuló üzemek egyre több embert foglalkoztat­nak, piaci lehetőségeik bővülnek és helyi adóbe­fizetéseik mindinkább kedvező helyzetbe hoz­zák a város költségvetését. Igyekszünk minden lehetőséget megragadni, ami további fejlesztések forrása lehet és nem utolsó sorban, növeli az itt élő emberek komfortérzetét. ■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (tö) j Forrás: polgármesteri hivatal 1 100001 5000 0­a> rt a> h­ift oo f­<N CO ÍN £ 1999 2000 2001 2002 I A borász A vállalkozó Az alpolgármester Lehoczki Fe­renc alpolgár­mester „civil­ben” a Pack- Star Műanyag- ipari Rt. fő­könyvelője. Tősgyökeres vadkerti, ősei az első betele­pülők között érkeztek Solt­vadkertre. Ebből adódóan ezer szállal kötődik a városhoz, amit a helybeliek azzal ismertek el, hogy 1990 óta beválasztották a képviselő-testületbe. Ötödik éve alpolgármester, ezt megelőzően a pénzügyi bizottság elnöki tisz­tét töltötte be. Korábban nem foglalkozott politikával, de a rendszerváltás óta eltelt időben rendkívüli népszerűségre tett szert Soltvadkerten, mint város- politikus. - Érzékeny vagyok az emberek problémái és a város fejlődése iránt. Közszereplésem idejéből a második-harmadik vá­lasztási ciklust tartom a legnehe­zebbnek. 1998-tól három éven át költségvetésünk felét beruházá­sokra fordítottuk, s ez meg is lát- szik a városon - mondja. ■ • Frittman Já­nos, a Fritt­man Testvérek Kft. ügyveze­tője. Családjá­ban hagyo­mány a szőlő- művelés és a borászat sze- retete, ezért nem véletlen, hogy testvérével, Istvánnal, ők is ezt a pályát vá­lasztották. Borászati vállalkozá­sukban olyan magas szintre emelték a minőségi követelmé­nyeket, hogy termékeikkel nevet szereztek maguknak a szakmá­ban és rangot a városnak. Erről tanúskodnak a különböző bor­versenyekről elhozott aranyér­meik és díjaik. Legendás Ezerjó boruk a helyi borlovagrend zász­lós bora. Frittman János kezdet­től fogva vallotta: csak minőségi termékek előállításával lehet megtartani a térség borainak jó hírnevét. Vállalkozásában bebi­zonyította, hogy a hagyományos szőlőfajtákból is lehet kitűnő bo­rokat készíteni. Tevékenységü­kért idén kiérdemelték a Soltvad­kert Városért kitüntetést. ■ A vendéglős Szakái László neve nem csak Soltvad­kerten jelent egyet a magas színvonalú vendéglátás­sal. A jános­halmi születé­sű, de vadker­tivé vált vendéglős neves gaszt­ronómiai szakíróvá vált. Áldd meg Urunk asztalunkat! című könyvét a Pápa is megkapta és levélben köszönte meg Szakái László remekművét. - Szeret­ném a legjobb vendéglátós ha­gyományokat megőrizni és az utókor számára átmenteni köny­veimben. Ehhez a munkához kell a megértő és támogató csalá­di háttér. Szerencsésnek mond­hatom magam, mert ezeket tevé­kenységem ideje alatt magam mögött éreztem - vallja. Elveit a gyakorlatban is érvényesíti, ezért vendéglője falán évek óta látható a Magyar Gasztronómiai Szövet­ség és a Vendéglátók Ipartestü­letének védnöki táblája. A Szakái Vendéglő szerepel a hazai étter- mek Top 20-as listáján is. ■ Vas Gézától, a Vas és Társai Kft. ügyvezető igazgatójától nem lehet elvi­tatni, hogy ő a vadkerti mű- anyagipar „atyja”. Elő­ször Lajosmi- zsén, majd 1976-tól a Jóremény­ség szakszövetkezet melléküzem- ágában foglalkozott műanyag ter­mékek gyártásával. 1989-ben sa­ját céget alapított, s akik nála ta­nulták a szakmát szintén saját vállalkozásukban folytatták. Ma már a műanyaggyártás vezető iparág a városban, termékskálá­juk kibővült, országos piaccal rendelkeznek és a hazai mű­anyag-feldolgozás 40 százaléka Soltvadkerten történik. Vas Géza megosztotta tapasztalatait, tudá­sát a helyi vállalkozókkal. A fejlő­dő üzemek sok vadkerti ember­nek adnak munkát és növelik az önkormányzat adóbevételeit is. A soltvadkerti műanyagipar megte­remtőjét tavaly Soltvadkert Váro­sért kitüntetésben részesítette a képviselő-testület. _______________■ N yaraljon Vadkerten! A Vadkerti-tó meghatározó szerepet játszik a térség ide­genforgalmában. A vízi spor­tokra is alkalmas szikes tó nem csak kellemes nyara­lást, hanem szórakoztató programokat is kínál a láto­gatóknak. A város határában lévő 50 hek­táros tó kellemes vize már a nyár elejétől alkalmas fürdőzés­re. Az utóbbi években környe­zete is megszépült, infrastruktú­rája teljessé vált, ami jó hatással volt a külföldiek, főként néme­tek, hollandok érdeklődésére. Jól felszerelt kemping, számos panzió és egyéb szálláshely áll a vendégek rendelkezésére. A na­pi több ezernyi nyaraló ellátásá­ról hagyományos és speciális ételeket kínáló vendéglátó h lyek, büfék, üzletek gondoskoi nak. A tó körül épült nyaraló, üdülők ma már egy kisebb fali alkotnak, amely az első tavas napokban benépesül. A halba gazdag tó igazi horgászparad csőm a partról, vagy csónakbi pecázók számára. A füves napi zó terekkel, sétányokkal rende kező vízparton látványos szór, koztató programokat szerve; nek a nyár folyamán. Itt tartjá a vadkerti borfesztivált, ami lyen a szórakozás mellett me; kóstolhatják a vendégek a várc borászainak méltán híres termi keit. A háromnapos sörfesztiv; Ion pedig a hazai könnyűzen reprezentánsai lépnek fel sol szór tízezernyi ember előtt szabadtéri színpadon. A Vadkerti-tó partján rendezett sörfesztiválon a hazai könnyűzene sztárjai lépnek fel a tízezer főnyi közönség előtt. ____________________________________________ E gymástól tanulnak Gyümölcsöző partnervárosi kapcsolatot alakított ki Solt­vadkert a németországi Bo- delshausennel és a romániai Sarmasággal. Az együttmű­ködésben részt vesznek a civil szervezetek és a lakos­ság is. A több mint egy évtizedes part­nervárosi kapcsolatok hozadé- kát nehéz lenne tárgyszerűen felmérni. Az együttműködés ugyanis túllépte a protokolláris kereteket, s ma már szinte az egész város részt vesz valamilyen formában a kapcsolatok ápolásá­ban. Nem csak a települések ve­zetői látogatják egymás rendez­vényeit, hanem egyházi közössé­gek, szervezetek, intézmények, egyesületek, sőt a kialakult csalá­di kapcsolatok révén a lakosság is eljut a partnervárosokba. - A két várossal való együttműködés a sajátos lehetőségekre épül. A módosabb Bodelshausentől tűz­oltóautókat, technikai eszközö­ket és anyagi támogatást kapunk, közben ellessük az európai élet­mód normáit. A sarmaságiaknak mi nyújtunk segítséget, cserébe ők részt vesznek az itteni szőlő­munkákban. Már amennyire ezt a rossz törvényeink lehetővé te­szik. Lényeg az, hogy a kapcsola­tok során sokat tanulunk egy­mástól. Német barátainktól euró­paiságot és igényességet, a sar- maságiaktól magyarság tudatot, az emberi kapcsolatok megbe­csülését. Bizonyára nekik is je­lent valamit a velünk való együtt­működés, mert hosszú évek óta kitartanak mellettünk, - mondja Berkecz László polgármester. Bernd Eslinger úr, a németországi Bodelshausen polgármestere soha sem érkezik üres kézzel Soltvadkertre. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents