Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Kunpeszér A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Sipos Gyuláné. Alpolgármester: Kálóziné Csősz Erzsébet. Jegyző: Palla Tibor. A testület tagjai: Gyurgyik Péter, Kovács Lászlóné, Miion László, Nagy Erzsébet Judit, Nagy Sándor, Petőné Szurovszki Erzsébet. Településtörténet Kunpeszérről az első írásos em­lék 1264-ből származik. A csúti prépostság okleveleiben Pezer néven szerepelt, s feladata volt - a környező falvakkal együtt - a királyi udvar ellátása. • A Kecskeméti Katona József Múzeumban láthatóak azok a régészeti leletek, amik a telepü­lés régmúltját idézik. Olyan tár­gyak kerültek elő, melyek bizo­nyítják, hogy a községben már az időszámításunk előtt a II-III. évezred fordulóján nomád állat­tartó csoportok éltek. • Peszér Adaccsal együtt 1721-ben Savoyai Eugén herceg birtoka lett, később pedig a királyi kincstárhoz tartozott. A két pusztát 1872-ben összevonták és Peszéradacs néven önálló községgé szervezték. • Peszéradacsot pedig 1949. ápri­lis 30-án megszüntették, s Kun- adacs és Kunpeszér elnevezés­sel két kisközség kezdte meg működését. A körzetesítéssel viszont 1976- ban Kunpeszér Kunszentmiklós társközségévé vált, de az 1990- es önkormányzati választások óta önállóan működik. • A termelőszövetkezet 1992-ben történt megszűnésével az itt élő emberek fő megélhetési forrása a mezőgazdaság maradt. Vállal­kozóként, illetve őstermelőként dolgoznak a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben. A gyenge minőségű földeken első­sorban gabona és napraforgó terem. • A kunpeszéri vadásztársaság 1997-től működik. A terület rendkívül gazdag vadállomány­ban. ■ Ivóvíz és útépítés A község középpeszéri vízháló­zatának tervezése folyamatban van. A Dél-alföldi Régiós Fejlesz­tési Tanácsnál elnyert pályázat segítségével a beruházás jövő évben megvalósul. A Kuna- dacs-Kunpeszér közötti földút szilárd burkolattal való megépí­tése szintén a célok között van, a tervezése folyamatban. ■---------------------------------------------------------j--------------------------------­O rchideák A község területén lévő rétek, le­gelők nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében van. A vidék növényvilága is rendkí­vül gazdag. Az orchideák fajai közül mintegy 28 található a te­rületen. A védetté nyilvánított 19 hektáros őstölgyesben terem a tarka nőszirom és a gyöngyvi­rág. A lápréteken őszi vérfű, fe­hér zászpa, Szibéria nőszirom is terem. Megtalálható errefelé a homoki vipera, a túzok, a nagy­póling, a rétihéja, a hamvas metéka medvelepke, ___________■ L EGFŐBB ÉRTÉK AZ EGÉSZSÉG. A községben már minden gyermek - sőt felnőtt is - jól ismeri Szűcs Albertné védőnőt, hiszen már jó két évtizede látja el ezt a feladatot. Természetesen az óvodában is végig- vizsgálja az apróságokat, akiknek még tetszik is a vérnyomásmérés.________________________________ ■ A legfontosabb a lakosság jó közérzete Az 1990-es helyhatósági választások óta önálló önkormányzattal működik Kunpeszér. A Bács- Kiskun megye északi részén fekvő kistelepülés elöljárójával, Sipos Gyulánéval az eddigi ered­ményekről és a tervekről beszélgettünk.- Az utóbbi öt esztendőre elmondható, hogy a fej­lődés időszakát élik. Kevés az a fala, amely ter­jeszkedik és iskolát bővít.- Igen, erre büszke vagyok, s feladatom azért dolgozni, hogy ez így is maradjon. Az elmúlt öt évben a képviselő-testülettel együtt arra töreked­tem, hogy - a szűkös anyagi lehetőségek ellenére- az intézményeink folyamatos és színvonalas működését biztosítsuk, sőt azok fejlesztéséhez, bővítéséhez pénzügyi forrást teremtsünk. A fel­adatokat rangsorolni kellett. Először is Középpe- széren - ahol 50 család él - újjáépítettük a gazdát­lan villanyhálózatot, s itt és a belterületen is kor­szerűsítettük és bővítettük a közvilágítást. Ezután a közintézményeink felújítása következett. Meg­szépült és 112 négyzetméterrel bővült az isko­lánk, az udvarra térkőburkolat került. Kívül-belül felújítottuk és berendeztük a kultúrházat, az óvodát és végül a polgármesteri hivatalt. Intéz­ményeinkben az elmúlt évben belső világítás-korszerűsítés, idén a gázbekötés történt meg. A 2001. évi falunapon megnyi­tottuk a 3500 kötetes Móra Fe­renc Könyvtárat, ahol ma már több mint 4000 könyvből lehet válogatni. Idén májustól Teleház és Internetes Kávéház kezdte meg működését a kultúrházban. Itt a kulturális rendezvényeink mellett lehetőség van pingpongozásra, felnőtt tor­nára, Boros János vezetésével pedig edzenek a birkózó palánták. Az ő nevéhez fűződik a foci­csapat újjászervezése is.- Vagyis fellendülőben a közösségi élet, s az úgymond nem kötelező feladataikat is teljesítik. Talán emiatt is döntenek sokan úgy, hogy Peszéren maradnak.- Úgy gondolom, a hétköznapi munka mellett szükség van ünnepekre is. Hagyományteremtő céllal 1999-ben megszerveztük az első faluna­punkat. Anyák napján az édesanyákat köszönt­jük. Megrendezzük a falukarácsonyt, az idősek napját, a szüreti mulatságot, s megtartjuk a far­sangot. Szintén hagyomány a szülők jótékonysá­gi bálja. Működtetjük a falugondnoki szolgálatot, SIPOS gyuláné 1951-ben Budapesten született Ko­vács Katalin Klára. i|r > . lip 1970-ben Kunszentmiklóson érett­ségizett, s ezt követően képesített könyvelői vizsgát tett Kecskémé- ten. 1970-től 1992-ig a kunpeszéri téeszben pénzügyes munkakört tölt be. 1992-től a községházán ügyintéző. 1998-tól polgármester. Férjezett, két leánya és négy unokája van. amelyhez nagy örömünkre egy sikeres pályázat­tal új autóbuszt vásároltunk. Kajdácsi János falu­gondnok ezzel szállítja külterületről a gyerekeket az óvodába, az iskolába, a kirándulásokra, a ta­nulmányi és sportversenyekre. Kunszentmiklós- ról kihozza a gyógyszert és az ebédet. Szurovsz­ki Mihályné Marika a házi segítségnyújtást látja el: bevásárol, gyógyszert irat, vérnyomást mér, kirándulást szervez. Nemsokára társa is lesz. El­kel a segítség, hiszen Kunpeszérnek 160 idős la­kosa van. Tavaly 18 közművesí­tett telket alakítottunk ki, s ma már mindnek van gazdája. A le­telepedni szándékozóknak ked­vezményes áron telket, s az épí­téshez támogatást is nyújtunk. Két utca már új aszfaltburkola­tot kapott, s még idén felújítjuk a Széchenyi utcát.- Ezzel elérkeztünk a tervek sorolásához.- A faluvezetés legfőbb célja, hogy jól érezzék magukat itt az emberek. Játszóteret tervezünk építeni a kultúrház kertjében. Felújításra vár a sportöltöző és a ravatalozó. Reméljük rövidesen megnyithatjuk a piacteret. Régóta várunk egy itt lakó háziorvosra, akinek a jól felszerelt rendelő mellett háromszobás lakást adunk. Most dr. Ko­vács Gyula Kunadacs háziorvosa látja el a kun- peszérieket. A szennyvízcsatornázás sürgető fel­adat. A környező településekkel közösen szeret­nénk megoldani. A fejlesztési elképzeléseinket - úgy mint eddig - számunkra elérhető pályázatok segítségével tudjuk megvalósítani. A község fo­lyamatos működtetését pedig továbbra is úgy képzeljük el, mint eddig: takarékos gazdálkodás­sal, a feladatok rangsorolásával, hitelfelvétel és va­gyonfelélés nélkül. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (lő) 1000 Forrás: polgármesteri hivata 500 0­mm « co SÍ! ........ m; < ö> | to : f© 1970 1980 1990 2003 Elsődleges a gyermek- Arra törekszünk, hogy a kunpeszéri' általános iskolába járó gyerekek is megkapják azokat az alapokat, tanulási feltételeket, mint a városi diákok - mondta a község polgármestere, ami­kor az iskoláról esett szó. A nyolc- osztályos intéz­ményben minden tantárgyat szakta­nár tarnt. Van szá­mítástechnikai és angol nyelvoktatás is. Működtetnek kü­lönféle szakköröket, mint például kerá mia, sport, de tanul nak a gyerekek társas- és nép: táncot is. A nebulók továbbtanulását ter­mészetesen nyomon követik í pedagógusok. Jogosan büszkél­kedhetnek, hiszen a diákok szín­KÖZSÉGHAZA. A polgármesteri hivatalt egykoron e célra építették. Az előtte lévő park mindig virágos és gondozott. _________________■ T EMPLOM A LAKÓHÁZBÓL. Rosa Mystica nevet kapta az 1981- ben teljesen felújított kegyhely. A községlakók remélik, hogy egyszer tornya is lesz a templomuknak. A nyugdíjas D e v e c s a i György: Tassról 1935- ben jöttünk ide. Akkoron gyerek voltam még. Később aztán felmen­tem a főváros­ba. Voltam dokkmunkás, kohász, olvasztár. Katonáskodtam, majd fogságba is kerültem. Dolgoztam a TEFU- nál, a BKV-nál. Aztán 1980-ban nyugdíjas lettem. Visszavágy­tam ide, ahol a gyermekéveimet töltöttem. Tíz éve, hogy ismét megadatott: Kunpeszéren la­kom. Ez a föld az enyém. Az itt élő kunok között jól érzem ma­gam. Nemrégiben meg is alakí­tottam egy dalos csapatot. Most nyolc „lányom” van. Minden kedden összejövünk. Dalolga- tunk, nótázgatunk. Együtt va­gyunk. Nagy örömmel tölt el bennünket. De ez még csak a kezdet. Kell ennek a falunak is egy nyugdíjasklub. Most ezen serénykedem. ■ Az egyesületvezető A gazdálkodó Kálóziné Csősz Erzsé­bet: - Húsz évvel ezelőtt Fülöpszállás- ról költöztem ide. A posta vezetője vol­tam. Úgy ér­zem, hamar befogadtak az emberek, hiszen már a második ciklus óta képvi­selőnek választottak, most pedig alpolgármester lettem. Az Internetes Kávéház programme­nedzsereként is dolgozom. Öten vagyunk. Főleg a fiatalok járnak hozzánk. Van három számító­gép, fénymásolási, faxolási, nyomtatási és internetezési le­hetőség. Az Együtt Kunpeszér- ért Egyesület alapítója s vezetője vagyok. Harminchárom fős az 5 éves egyesület. A kulturális ren­dezvények szervezése a profi­lunk. A közéletiséget azért vál­laltam, mert mindig szerettem közösségben lenni. Az itteni em­berek nyíltak, őszinték, s érde­mes értük tenni. ■ Pető Lászlóné:- Itt nőttem fel. Szántóföl­di növényter­mesztésből és állattenyész­tésből élünk. A családi gaz­daság 150 hektár. Ebben van bérelt és saját terület. A ki­sebbik fiammal tartunk állato­kat is: vagy 120 birkánk van, s persze őshonos cigája is. Szür­kemarháink is vannak. Nagy gond az nekünk, hogy a peszéri terület jó része nemzeti parkos. Nem kellene bérelnünk egy da­rabka földet sem, ha úgy lehetne gazdálkodni, mint régen. Meg­győződésem: nem volna itt nemzeti park, ha egykoron s ed­dig nem jól gazdálkodtak volna az itt élők. Ez a mi érdemünk. Mi soha nem bántottuk a termé­szetet. Ez a falu nagyon szép. Nekem a legszebb! Ezt ki ne hagyja! Csendes. Itt béke van, amely a polgármesterünknek is köszönhető. ■ Az óvodavezető Tóthné Nagy Mária: - Pe­széren szülét- , tem. Voltam vállalkozó, majd képesí­tés nélküli óvónő. Utána Kecskeméten szereztem diplomát, s két éve a helyi nap­közi otthonos óvoda vezetője­ként dolgozom. A szüleim sze­rint kicsi koromban is anyatípus voltam. Szerencsére saját gyere­kem is van a harmincegy mel­lett. Nagyon jó kapcsolatunk van a fenntartóval éppúgy, mint a szülőkkel, vagy az iskolával. Két dajka és két óvónő és egy konyhai alkalmazott a dolgozói létszám. Igazi nagy család va­gyunk. Most egy vezetőképzőt szeretnék elvégezni és az angol tanulmányaimat tovább folytat­ni. Ugyanis heti két alkalommal angol nyelvű játékos foglalko­zást tartunk. De szoktunk kerá- miázni, van hitoktatás, népi tánc tanulás és úszásoktatás. ■ A gondnok Gudman Ist­ván: - Ez az én falum a születésem óta. Amíg a té- esz működött, addig a mű­helyben gép­szerelőként dolgoztam. Amikor megszűnt szerencsém volt: a tíz pályázó közül én let­tem a nyertes. Csinálok én min­dent. Ha buszváró kell azt, ha színpad, hát azt. Az iskolánál kerítés is van már. Az intézmé­nyek udvarai is akkor szépek, ha rendben vannak. Szerencsé­re nyertünk egy kistraktort a pá­lyázaton. A kerü munkáknál az a segítőtársam. Télen a fűtésekre is odafigyelek. Szólnak, ha vala­hol elromlik egy kilincs, netán zárcsere szükséges. Szaladok, megcsinálom, s megyek a követ­kező helyre. Néha a lakosság is hozzám fordul. Én szeretem az egész falut. Ha kell, a falugond­nokot is helyettesítem. Mikor, hol van rám szükség.___________■ A diákok szívesen adnak műsort a községi rendezvényeken te száz százalékban megtartjál az elvitt eredményeiket. Az iskola további építési terve iben egy zsibongó kialakítása és a tetőtér beépítése szerepel. _______________________________I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents