Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-15 / 266. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Megélni a kultúrából? A kétezer-ötszáz lelket számláló településen minden korosztály művelődéséről gondoskodik a művelődési ház. Bálok, zenés rendezvények és sportversenyek szerepelnek a gazdag programban. Az intézmény vezetőjének irányításával a Sobri Kupa halászléfőző verseny országos hírű rendezvénnyé fejlődött. Ragadics Zoltán a művelődési ház vezetője tősgyökeres baracskai. A községhez köti minden. Közel 20 éve dolgozik a település művelődéséért. Lakóhelyére csak aludni jár. Immár hetedik éve vállalkozásban működteti a kultúr- házat. Itt a hivatalos nyitvatartási időn túl szinte bármikor megtalálhatják - meg is keresőik - a nagybaracskaiak. Ő egyszemélyben a vezető, a karbantartó és a technikus. Munkáját dicséri a gyermek néptánctalálkozó sikere. A legutóbbi márciusi rendezvényen 350 gyerek táncolt. Legbüszkébb mégis a Sobri Kupára, mely messze földön vált híressé szervezettsége, magas színvonalú lebonyolítása miatt. A halfőző verseny ötlete az előző igazgatótól, Végvári Józseftől származott. Az volt a szándéka, hogy a környező települések kultúrházainak vezetői találkozzanak, ismerjék meg egymást. Egyúttal egy-egy főt hoztak magukkal, akik bebizonyíthatták főzőtehetségüket. Kezdetben a csónakháznál gyűlt össze a csapat. Évről évre többen jelezték vissza részvételi szándékukat. Az idei augusztus 8-án már 66 versenyző sürgött-forgott a tűz körül és főzte a kiváló halászlét Sobri-módra. A Sobri Kupa mellett számos rendezvény fűződik Ragadics Zoltán nevéhez. Szüreti mulatság, Póló-bálok, labdarúgó Baracska Kupa lehet vonzó a lakosságnak. A nyugdíjasok kéthetente találkoznak. A negyvenfős csoport együtt kirándul és szívesen tölti együtt szabadidejét a házban. Az idősek immár negyedik éve februárban falusi lakodalmat játszanak. Népviseletbe öltöznek, mint hajdanában és mulatnak. Ismeretterjesztő előadásokat is szervez orvosok, mezőgazdasági szakemberek, politikusok részvételével. Az ifjúság számára klubot működtet. A ! művelődési ház működését az önkormányzat az éves költségvetéséből támogatja. - Ma a kultúrából támogatás nélkül nem lehet megélni - mondja a fiatal népművelő. ■ A TEMPLOM. A falu központjában áll a nagyon szép római katolikus templom. A régebbi időkben a hívek Csátaljára jártak át istentiszteletre, majd 1749-ben készült egy szerény kivitelű, kis vert falú templom, majd 1789-ben a ma is álló, a réginél háromszorta nagyobb istenháza, melyet Szent Imre tiszteletére ajánlottak fel. ■ Lehetőség kellene a sikerhez A környékbelieknél kedvezőbb helyzetben vannak, de a továbblépéshez összehangolt, térségi fejlesztések szükségesek.- A képviselő-testületben négy Király kapott bizalmat. Eszerint királyi a helyzet1- Négyen vagyunk, ám három családból. De nem ezért közvetlen a légkör a testületben. Sajnos a település helyzete nem ennyire királyi, hiszen a rendszerváltás előtti időszak, majd a jugoszláviai háborúk következtében a térség sosem volt kiemelt. Környezetünkre rányomja bélyegét a bajai kikötő bezártsága, a hercegszántói határbővítés elmaradása és az 51-es főút állapota. Kedvezőtlen a gazdaság helyzete, a szabályozók pedig kiszámíthatatlanok. A környékbeli településeknél jobb helyzetben vagyunk. Kisebb a lélek- szám csökkenése, 12 tanulócsoporttal, 233 diákkal működik az iskola. A település közlekedési csomópont, ami a munkahelyek számára is jótékony hatású. Mégis úgy kell éreznünk, a senki földjén vagyunk.- Miben különbözik a község a másfél évtizeddel ezelőttitől?- Sokat költöttünk beruházásokra: telefonra, gázra, energia- takarékos világításra, a ravatalozóra, az Ili- mányi-hídra. Az ön- kormányzat stabil helyzetben van, számottevő forgalomképes vagyonnal rendelkezünk. Ezt nem akarjuk elherdálni és működésre költeni a befolyó pénzt. Inkább munkahelyteremtésre, fejlesztésekre fordítjuk tulajdonunkat, például pályázatok önerejeként. Amit lehet saját erőből végzünk el intézményeink korszerűsítésénél. A legnagyobb foglalkoztató egy tíz éve működő üzem, ahol közel nyolcvanan dolgoznak. A község számára az lenne a legüdvösebb, ha 5-10 főt foglalkoztató társaságok lennének, amelyek rugalmasan tudnak lépni a piaci elvárásokra. Ilyen például az a varroda, aminek elindulását segítettük. Reméljük, hogy a községtől kedvezményes áron megvásárolt területen sikeresen működik majd az a társaság, amely mintegy 300 milliós beruházással szárítót, gabonasilót, szarvasmarha-istállót épít. KIRÁLY SÁNDOR 1955-ben született Nagybaracs- kán. 1974-ben gépipari technikumban érettségizett. 1978-tól Püspökpusztán a faiparban dolgozott szállításvezetőként. 1986-tól a takarékszövetkezetben biztosításokat kötött. 1990-től polgármester. Nős, 2 gyermek édesapja.- Milyen lesz öt év múlva a falu?- Nincs ember, aki ezt ma meg tudná mondani. De abban biztos vagyok, nem visszafelé fogunk fejlődni. Rajtunk nem múlik. Az emberek dolgozni akarnak, de jövőnk attól függ, hogy a gazdasági szabályozók miképp alakulnak. Egy 60 hektáros területet jelöltünk ki iparfejlesztésre, visszafogott adómértékeket alkalmazunk. Jelenleg 124 vállalkozás működik, ebből 51 társas. Jellemző, hogy az 50 százalékos építési programban több száz méter járdára fordítottak pénzt, munkát. Ez is bizonyítja: meglévő adottságaink mellé csupán lehetőség kellene és sikeresen tudnánk alakítani sorsunkat.- Milyen fejlesztéseket terveznek?- Szeretnénk rendbe tenni a falu központját, kiépíteni a kábeltelevíziós rendszert, nyilvános internetszolgáltatást biztosítani a könyvtárban, sportcsarnokot építeni, folytatni az intézmények, utak felújítását, korszerűsítését. A legnagyobb tétel azonban a szennyvízcsatornázás. Mindezek mellett a jövőnk szempontjából is lényeges a 92 hektáros, idegenforgalmilag értékes Füzes fejlesztése. Ennek 24 hektára már belterület, több mint 50 üdülő épült meg. Természeti adottságaink kihasználásában összehangolt, térségi fejlesztés segíthet. Az együttműködés számos más területen is szükséges az önkormányzatok számára. Mi eddig is több összefogásban vállaltunk szerepet és kölcsönös előnyöket kínáló szerveződésekbe szívesen szállunk be. ■ Nagybaracska A régészeti leletek bizonysága szerint a mai Nagybaracska már a bronzkorban is lakott hely volt. Minden bizonnyal lakptt volt a honfoglalás után, az Árpád házi királyok korában is. Erre vall, hogy egy feltárás során - amikor a Ferenc-csatornán hidat építettek, nagymennyiségű homokra volt szükség - egy sírban I. András (1046-1060) ezüstpénzére leltek. A mai kis- baracskai határrészen volt a régebbi falu. Ennek egykori templomának nyomai is előkerültek. A falu neve okiratban először 1320-ban említtetik Baraccha formában. (A régi Barakcsa személynévből keletkezett.) A község felvirágzása a középkorra tehető. Egy időre ugyan elnéptelenedett, mert egy oklevél tanúsága szerint a falu birtokosa, Töttös László 1410-ben újratelepítette. A község címere a községet körülölelő, és életét meghatározó vizeket, a Dunát, a Ferenc-csatornát jeleníti meg, és a velük kapcsolatos halászatra, vízimalmokra utal. A kék mezőben álló, jobbjában liliomot, baljában a huszártornyos egykori templom makettjét tartó főalak Szent Imre, a tisztaság, szeplőtelenség jelképe. A templom a keresztény hitet jelképezi. A sisak arra emlékeztet, hogy a község mindenkor adott katonát a hazának, a korona, hogy hosszú időn át királyi birtok volt. A két búzakalász és a két vetélő a község lakóinak fő foglalkozásaira utal, végül a címerem álló kormorán azt jelzi, hogy a vizei halban gazdagok voltak, és megélhetést adtak a község népének. A török kiűzése után a Rákóczi-szabad- ságharc viharai, a kuruc és rác csapatok szakadatlan mozgása jelentettek a falu népe számára nehéz éveket. • Képviselő-testület: Király Sándor (polgármester), Kövesi Tamás (alpolgármester), Aladics János- né, Aladics József, Bari József, Király Imre, Kriskó Miklós, Szabó István, Király Attila, Király Fe- renc. Jegyző: Tóth Istvánná. ■ A táncos- A tánc az életem része - mondja Gyu- ricza László, aki hetedik éve vezeti a felnőtt néptánccsoportot. Az oktató célja minél több élményhez juttatni a fiatalokat. Szeretné megkedveltet- ni velük a táncot és átadni tudását a következő generációnak. - Jelenleg 7 fiú és 9 lány táncol. A többségében egyetemista, főiskolás fiatalok körében nehéz összehangolni a próbákat. Kemény munkával készülünk, de a fellépések sikere mindenért kárpótol. A próbák, fellépések segítenek, hogy megőrizzük a hagyományokat. Emellett az együttlét örömöt és jó erőnlétet ad. A tánccsoport idővel baráti társasággá alakult, a civil életben is szívesen va- gyunk együtt. _____________■ A horgász- A horgászat mindig fontos volt az itt élők számára. Egyesületünk 1950-ben alakult, a legfontosabb dátum azonban 1998. Ekkor haszonbérlőként 30 évre megkaptuk az önkormányzattól a Füzesi-Dunát, így saját vízhez jutottunk - mondja Szabó Sándor, a Haladás Horgászegyesület elnöke. - Tartottam tőle, hogy gazdálkodásunk gondot okoz, de bebizonyosodott: a horgász olyan mint az italos ember, a szenvedélyére mindig előteremti a pénzt. Hat év alatt 20 millió forint értékű halat helyeztünk ki és 18 milliónyit fogtunk vissza. A tagság harmada helybeli, 27 településről vannak tagok. Kétszázötven-háromszáz körüli felnőtt, tíz ifjúsági és 50-60 gyerek- korú horgászunk van. _______■ A gazda- Viszonylag kevés területtel rendelkezik a község, hagyományosan más települések földjeit is művelik a baracskaiak. Közel száz családnál meghatározó a mezőgazdaságból származó jövedelem, 11 családi gazdaság alakult - mondja Pál István, volt falugazdász. - Jelentősebb fejlesztésekre csupán 8-10 gazdának futja. Új ültetvényként alma, meggy, minimális szőlő telepítésére került sor, tervben van egy szilvás, spárgával is próbálkoznak. Az egykor meghatározó sertéstartás a töredékére apadt. A mezőgazdaságból élők rájöttek, hogy egyedül nem tudnak érvényesülni a piacon. Nagy kérdés az uniós csatlakozás, amire felkészülni más, mint megélni azt a hétköznapokon^ ■ • A népszerű termálfürdőt eladta az önkormányzat, ám a na© vízhozamú kút a község tulajdonában maradt
