Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-10 / 261. szám
P E T Ő F I N É P E ALMANACH A Duna ajándéka Bődön hajóval ajándékozta meg a Duna Hartát, legalábbis a településen élők ezt mondják. Ez év augusztusában ugyanis az alacsony vízállás miatt az iszapágyban láthatóvá vált egy hajó. A szakemberek szerint 3-600 éves vízi járműről van szó. Ahhoz, hogy meg tudják őrizni a jelenlegi állapotát továbbra is vízben' kell tartani. Jelenleg ugyanis faszén szerű elégettségi fokozatban van, ezért nem szabad, hogy megszáradjon. A hajótest 8,2 méter hosszú, és egy óriás tölgyfa törzséből vájták ki. Valószínűleg kereskedelmi hajó volt, amiben árut is lehetett szállítani. A hajót a közeljövőben restaurálni fogják, ami legalább két évig fog eltartani. A szerves anyagot, ami jelenleg képlékeny állapotban van megkövesítik, így a korát is meg lehet majd állapítani. m Tájszólással németül Harta történelmében feketével írták az 1600-as évek végét. Akkor ugyanis nem volt falu és nem volt lakója sem. Az újrakezdés után német földről érkeztek családok, akik természetesen német ajkúak voltak. Azóta lehet azt mondani, hogy a település dunai sváb falu. A mai öregek sajátos tájszólással beszélik a németet. Ezt hartai nyelvnek is nevezik. A változás, a fejlődés által nagyon sok magyar szót is használnak. A tájnyelv Rajna vidékinek mondható. Ezt a tájszólást egyre kevesebben, de azért még néhányan, főleg az idősebb korosztály közül a mindennapi életben még beszélik. Pontos adat nincs, de a településen élők fele vallja magát német ajkúnak. Festett bútorok Aki már betért a hartai falumúzeumba, az láthatta, hogy milyen festett bútorokat készítettek korábban a községben. A település újjáépítésének a kezdetétől, 1723-tól, több mint száz éven keresztül legtöbbször tölgyfából, de mindenképpen keményfából készült bútorok voltak a jellemzőek. Ezek natúr színűek voltak. Csak ezután kezdték fenyőfából készíteni a bútoraikat. Johan Kaszt volt az, aki az első színes bútorokat készítette. A magával hozott forma és színvilágot a har- taiak elfogadták és ők is elkezdték alkalmazni. A két világháború között komoly megélhetést jelentett a bútorfestés a településen. Az asztalos és festői munkákat is férfiak végezték. Az intarziás jellegű bútorok egész felületét aprólékosan, részletesen készítették el a jellegzetes stilizált virágmintákkal és a vonal- kákkal együtt. Jelenleg hárman foglalkoznak még a hagyományos festéssel a településen. Schneider Péterné népi iparművész, Sebőkné Leitner Julianna, és Mundiné Seiner Klára. Az utóbbi években már csak kisebb tárgyakat készítenek és festenek, mert erre van igény. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy tárgy elkészüljön nagyon sok kézimunka szükséges. Emiatt az ilyen tár- gyak ára ennek megfelelő. ■ Folyamatosan fejlődő település Kevés település mondhatja el magáról, hogy az utcái száz százalékban szilárd burkolatú- ak. Harta ezek közé tartozik. Jelentős számú német nemzetiségű lakója van a nagyközségnek, ami megkülönbözteti más megyebeli településektől. A Duna közelsége is nagy szerepet játszik abban, hogy a falu vonzó képet mutat.- A rendszerváltás óta eltelt időszakban milyen fejlődésen ment keresztül a község?- Az elmúlt évek nagyon sok változatosságot hoztak - mondja András István polgármester. Először az infrastruktúra teljes kiépítésére törekedtünk. Ebben az időszakban épült ki a telefon- hálózat, a gázvezeték, elkészült a szennyvízcsatorna-rendszer, pótoltuk a külterület ivóvíz ellátását. Ezt követően fontosnak tartottuk a falukép és az emberek komfortérzetének a javítását. Ez elsősorban út és járdaépítésben illetve felújításban nyilvánult meg. Csapadékvíz-elvezető rendszert építettünk, kapubejáróval, szegélykővel. Megpróbáltunk mindenki számára elfogadható utcaképet kialakítani. Másik jelentős feladat volt a Kis-Duna rehabilitációs program végrehajtása, ami három szigetet érintett. Hidat építettünk a hartai szigetre. Átszerveztük az intézményi struktúrát, a kor és nagyközségünk követelményének megfelelően. Nagy eredménynek tartom azt is, hogy tíz évvel ezelőtt két civil szervezet működött községünkben, most pedig 25, amelyek meghatározó közösségek. Az ifjúsági fúvós zenekar, a hagyományőrző táncegyüttes jelentős hazai és nemzetközi sikereket ért el. Úgy érzem, hogy jól haladunk, folyamatosan fejlődő, értékeinket, hagyományainkat megőrző településsé váltunk.- Mit jelent a Duna közelsége a településnek?- A Duna és a víz közelsége két különböző dolog. Egyrészt elzár bennünket a Dunántúltól, ugyanakkor észak-déli irányban összeköti a teleANDRÁS ISTVÁN 1961-ben született Budapesten. 1979-ben repülőgépszerelőként kezdett el dolgozni. 1989-ben mérlegképes könyvelői oklevelet, 1993-ban gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1994 óta polgár- mester. Két fiú gyermeke van. püléseket a folyó bal partján. A víz közelsége az elmúlt évszázadokban meghatározó volt. Életteret, megélhetést teremtett az itt élőknek. Az elmúlt évtizedben, a község lakóinak a szabadidő hasznos eltöltését jelentette, kultúrált környezetben. Egy olyan helyet biztosít, ahova szívesen járnak a településünk lakói. Felélénkült a víziturizmus, a túrázók kedvenc helye a Duna-part.- Az elkövetkezendő időben milyen feladatokat szeretnének megvalósítani?- Az útépítési program az infrastruktúrát követően 1997-ben indult, amelynek 60-70 százaléka már elkészült. A hátralévő évek feladata ennek befejezése lesz. Az oktatási rendszerben szeretnénk azokat az eredményeket megőrizni amit eddig elértünk. Nagyon fontos a kisebbségi nyelv, a német oktatása, az óvodától egészen a nyolcadik osztályig. Önálló zeneiskolát alapítottunk. Jelenleg mintegy százhatvan növendéke van az iskolának. Jelentős feladat a civil szervezetek létének biztosítása, ami önkormányzati támogatás nélkül nem jöhet létre. Az egészségügyi ellátásban teljes körű privatizációt hajtottunk végre, amit a lakosok szinte észre sem vettek. A legfontosabb feladatunk azonban a munkahely-teremtés lenne. Ebben nehéz a helyzetünk, de a kezdő lépéseket már megtettük. Az, hogy ennyi mindent sikerült már megvalósítanunk, a lakosság jó hozzáállásának köszönhető, mert évtizedek óta anyagilag is támogatják a község törekvését. ____________■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 1910 JjU 4147 1960 ' V , 5964 1980 HpÉ 5015 2003 Ill'll 3974 Forrás: polgármesteri hivatal_______ H arta A képviselő-testület tagjai: András István polgármester, Énisz Péter alpolgármester, Czibere Vilmosné dr., Dollen- stein László, Eichamer János, Gottscall Péter, Hinkel Henrik, Hinkel János, Kónya Ferenc, dr. Leitert János, Mayer Zoltán, Wéber Péter, Fábián Sándor jegyző. • A honfoglalás előtt avarok lakták ezt a területet. Az Árpád-házi királyok idején Fejér megye solti járásához tartozott. 1409- ben Egyházasharta, 1445-ben Nagy-harta néven említik az oklevelek. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult. • A XVIII. század elején gróf Ráday Pál evangélikus és református németeket telepített a birtokára. A község gyors fejlődése Rádaynak volt köszönhető. Az evangélikusok 1798-ban, a reformátusok harminc évvel később építették fel templomukat. • A községet sokszor sújtotta árvíz, 1852-ben a tűzvész majdnem teljesen elpusztította. A lakosság szorgalma, összetartása újból helyreállította és továbbfejlesztette a települést. A tűzvész után alakult ki a község rendezett képe. • A II. világháború után jelentős változás történt a falu lakosainak életében. Államközi egyezmény alapján 287 hartai német családot telepítettek ki, míg a Felvidékről és a Délvidékről 243 magyar családot telepítettek be. • A községhez tartozott Dunate- tétlen és Érsekiharta puszta, Hartaimikla, Hartaibojár puszták, valamint Vejte és Patajibojár puszták. A község lakóinak anyanyelv szerinti megoszlása 1930-ban egyharmada magyar, kétharmad német volt. • Harta közigazgatási területéhez tartozik Állampuszta, ahol 1884 óta büntetés-végrehajtási intézet működik. ■ A jegyző Fábián Sándor harminc éve került a községbe, akkor vb titkárként dolgozott, most a jegyzői feladatokat látja el. - Ennek a harminc évnek az az előnye, hogy ha bejön hozzám valaki, tudom, hogy miért jött be, mit akar, de azt is, hogyan lehet kezelni a problémáját. Kicsi a településünk, azért van ez így. Az eltelt idő alatt megszoktam, megszerettem a települést, mert összetartó, függetlenül attól, hogy az itt élők fele német nemzetiségű. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk nincsenek problémák, de nem azzal telik el a nap, hogy csak azzal foglalkozzak. Szerencsére olyan képviselőink vannak, akik nagy szellemi kapacitással rendelkeznek, ezért megkönnyítik a munkámat. A hivatalban arra törekszünk, hogy minél több felső képesítésű munkatársunk legyen, és németül is tudjanak beszélni, mert az idősek közül sokan még úgy beszélnek. ■ Az igazgató Pálfi Tibor 11 éve az általános iskola igazgatója, gyermek kora óta él Hartán.- Az iskolán kívül az óvoda, a könyvtár, a művelődési ház és a gyermekjóléti szolgálat tartozik hozzánk. Mivel nemzetiségi település vagyunk, a nyelvoktatást két formában valósítjuk meg. A hagyományos nyelvoktatás heti öt órában történik az első osztálytól. A kétnyelvű oktatási forma is az első osztálytól működik, annyi különbséggel, hogy a nemzetiségi nyelv mellett különböző tantárgyakat is németül oktatunk. Minden évben a végzős tanulóink alap és középfokú nyelvvizsgát tehetnek. A speciális képzésben részesülők nagy többsége leteszi a vizsgát. Továbbra is ezen az úton szeretnénk haladni, mert a nyelvtudás az unióba való csatlakozás után még nagyobb előnyt jelent majd. A hagyományok ápolásra is fontos szerepet játszik iskolánkban, m A vállalkozó Klippel Henriknek tizenkét éve működik vállalkozása Hartán, pedig ő nem ott lakik. Fém megmunkálással foglalkoznak. - Először csak helyet béreltünk a településen. Három évig ott dolgoztunk, majd megvásároltunk egy épületet, ami sokkal modernebb és jobban megfelel annak a célnak, amire nekünk szükségünk van. Minden olyan munkát elvégzünk, ami acél szerkezettel és megmunkálással történik. Az acélon kívül alumíniummal is foglalkozunk. Ötven embernek tudunk munkát biztosítani, de kisebb kft.-k és bt.-k is dolgoznak nekünk, ahol még további harmincán dolgoznak. A termelésünk 90 százalékát exportra szállítjuk. A környéken Hartán van a legjobb munkaerő, ezért választottuk ezt a települést. A vállalkozásunkat folyamatosan fejlesztettük, ezért évi 20 százalékos növekedést tudtunk elérni. ■ A helytörténész Gotschall Péter tősgyökeres hartai, de a település történetével csak öt éve foglalkozik. - Rétfalvi Teofil tanár úr, a helyi múzeum megalapítója visszavonult és én vettem át a helyét. Fordulatához is érkezett a 35 éves gyűjtemény anyagunk, mert egy százéves tipikus hartai házban helyeztük el, ami már nem felelt meg a célnak. A 648 anyag és az épület is kezdett romlani. Ebben az évben átköltöztünk egy felújított házba, ami 1920-ban épült. A hajózási emlékeket nagyon sok fényképen és korabeli hiteles leírásokban őrizzük. Már 1723- ban a falu történelmének az újrakezdésekor is leírták, hogy volt vízimalom a Dunán, ami megfogta a német földről érkező és az új otthont kereső magyar családokat. Ahogy nőtt a település, vízi molnár falunak nevezték. Ma már a régi épületekből is kevés van, mert a modernizáció beleszólt a faluképbe, m EVANGÉLIKUS TEMPLOM. A településen három templom is van, közülük a legrégebbi az evangélikus, melyet 1759-ben építettek. A tornyot nem régen újították fel. _____________________________■
