Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-20 / 245. szám
PETŐ FI NÉP E ALMANACH Magyar-magyar kapcsolat Tázláron kedvelik a nótákat. Az egykoron népszerű, Nyílik a rózsa elnevezésű mozgalom is újraéledt a községben, és sokan álltak már a közönség elé, hogy bemutassák énektudásukat. A helybéli Rozmaring asszonykórusra is büszkék lehetnek a falubéliek, hiszen a tizenhat fős énekkar már arany-minősítést szerzett. Citerazenekara is van a községnek, melynek általános iskolájában néptáncot is tanítanak. A „szomszédolás” is gyakori, így gyakran vendégeskednek Tázláron a környékbeli hagyományőrző csoportok, de a tázláriak is átrándultak már több szomszéd településre. A község kapcsolatai ettől az évtől kezdve már az országhatáron túlra is átnyúltak. A Bács-Kiskun megyei kistelepülések kezdeményezték a testvériskolai kapcsolatok felvételét határainkon túli, többségében magyarok lakta falvakkal. A vajdasági Horgos táncosai emlékezetes fellépéssel színesítették a tázlári szüreti fesztivált. A tázlári fiatalok pedig egy nagyon hasznos természetvédelmi táborban vehettek részt a nyáron, a határhoz közeli településen. A magyar-magyar kapcsolatokat tovább szeretnék erősíteni. A tázláriak jelentkeztek az Országos Széchényi Könyvtár pályázatára, s ha sikerrel járnak, akkor 700 ezer forint értékben vihetnek ajándékba magyar nyelvű könyveket, kiadványokat Horgosra. ■ A Templomhegy titkai Emberi csontokat hozott a felszínre a földgyalu. A régi feljegyzésekben utalások találhatók arra, hogy a faluszéli dombocska alatt valaha egy templom állt. A helybéliek a helyet Templomhegynek nevezték. A legenda 2003 tavaszán igazolódott, amikor tereprendezési munkák során emberi csontokat és cserépmaradványokat hozott felszínre a földgyalu. A kutatóárkok kiásása után Gallina Zsolt régész irányításával kezdődött meg a feltárás. A templomot ugyan még nem találták meg, de egy XII.-X11I. századi temetőt már igen. A kulturális tárca is támogatta a leletmentést, melyet késő ősztől folytatnak. A templom és temető körül egy árkot találtak, ami egy erődített építményre utal. Ez az építkezési mód nem jellemző az alföldi településekre. A templomtól nyugatra egy III.-IV. századi szarmata település maradványai is előkerültek, de az ott talált körárkos sírt kirabolták. Hogy milyen titkokat rejt még a Templomhegy, csak egy nagyobb feltárás után derülhet ki. ■ KOPJAFA 1956 HŐSEINEK. A református templom előtti parkban, a millennium évében kopjafát állították fel az '56-os forradalom és szabadságharc emlékére. „Hit, haza, szabadság, szeretet, becsület” - olvasható az emlékművön. A református templom alapkövét 1950- ben rakták le. Négy év múlva készült el, tornyát később építették. A katolikus templom építési engedélyének kiadása 1951-55 között elhúzódott, a templomszentelésre 1958-ban került sor,_________■ HAJÓGYÁR A „SIVATAGBAN”. Két éve épült fel a Pedro-Boat Kft. hajóépítő üzeme a tázlári ipari parkban. Az elegáns, folyami-tavi kishajók révén Tázlár nevét már sok országban megismerhették, hiszen Hollandia mellett Skóciában, Németországban, Franciaországban és újabban már Oroszországban is szelik a vizet a „homoksivatagban” készített 4-8 személyes hajók. Évente 30-35 hajó készül az üzemben, és még 2003-ban átadják a századik, Magyarországon épített vízijárművüket._________________________■ Biztonságosabb jövőt remélnek A zömében mezőgazdaságból élő tázlári családok többségének jóléte attól függ, hogy milyen az adott év termése. A 2003-as aszályos esztendőben már hamar sejthető volt, hogy nehezebb lesz a megélhetés az egyre csökkenő lélekszámú faluban. A tázláriak mégis bíznak a jövőben, mert ipartelepítésre alkalmas területet alakítottak ki. Kószó Endre polgármestert arról is kérdeztük, hogy mi jelentheti a község vonzerejét a befektetők számára.- A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával idén tudjuk befejezni a tázlári ipari terület infrastruktúrájának teljes körű kiépítését. Ezt követően már nem lesz akadálya az elérhető áron telephelyet kereső helyi és vidéki vállalkozások részére, hogy jó adottságú területen, közút mellett létesíthessenek üzemet, természetesen bővítve ezzel a helyi munkalehetőségeket. Várjuk a környező településekről kiszoruló és új befektetőket egyaránt.- Melyek azok az elképzelések amiket a közeljövőben szeretnének valóra váltani?- Terveink között szerepel az ÁMK-nál működő, elavult napközis konyha mai követelményeknek megfelelő szintre emelése. Ehhez a községi rendezvényeket is kiszolgáló, a kultúrházzal funkciós kapcsolatban lévő új konyha építése lehet a megoldás. Szeretnénk Sapard-támogatással kiépíteni a Tázlár-Fischerbócsa összekötő út még hátralévő szakaszát. Kész tervekkel rendelkezünk a hivatal és intézményeinek akadálymentesítésére, és folytatni karjuk a belterületi utak szilárd burkolatának kiépítését a Radnóti utcával. Soha nem A LÉLEKSZÁM ALAKULÁSA 1999 ffc; 2001 2000 1985 2001 •Am 1962 2002 Ült 1965 2003 Forrás: polgármesteri hivatal 1942 KÓSZÓ ENDRE 1962-ben született Kiskunmajsán. 1984-ben kertész-üzemmérnök diplomát szerzett a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán. 1984-tól 1990-ig üzemegységvezető a Béke Szakszövetkezetben. 1991-93 között BM-alkalmazott volt. 1994 óta Tázlár polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. voltunk tervek híján, de sorrendet kell állítanunk a beruházások között.-Az itt élők sorsa a mezőgazdaságtól függ. Milyen reményeik lehetnek a gazdáknak?- Sajnos a lakosság hagyományos mezőgazdaságra épülő megélhetési formái veszélybe kerültek a szélsőséges időjárás és a mindenkori irányítás elmaradt, meg nem született döntései miatt. Az emberek sokszor úgy érzik, hogy hiányzik a szándék a vidéki, mezőgazdaságból élők életét javító, életterét megtartó döntések meghozatalához.- Milyennek ítéli a falu közbiztonságát?- A legnagyobb helyi problémánk jelenleg a közbiztonsági helyzet drasztikus romlása. A közelmúltban tárgyaltuk a megdöbbentő rendőrségi tájékoztatót. Kérdésünkre, hogy hogyan értelmezzük a felsorolt tényeket - a börtönök megteltek, de közel ugyanannyian várnak a bekerülésre, a rendőrőrs szakmailag megállapított állományát létszámstop miatt nem lehet feltölteni, és a járművek futása is korlátozva van -, az érintettek sem tudtak válaszolni. Megállapítottuk, hogy a rendőrség a munkájának ellátásához komoly segítségre szorul. Elhatároztuk a térfigyelő kamera rendszer felállításának előkészítését, a vendéglátó egységek rendjének szigorítását, az Önvédelmi Egyesület és a mezőőrség munkájának megerősítését. A probléma megoldásához kérni fogjuk a szakmai és politikai segítséget az érintettektől és döntéshozóktól egyaránt._______________________________■ Tázlár A vért alakú községi címer vízszintesen három részre osztott. Felső harmadában zöld halmokon vágtázó lovas, hátrafelé nyilazó harcost ábrázol. Alsó harmadának bal oldalán ezüstkék hullámok a víz, jobb oldalán egyaranykalász a föld jegyeket jeleníti meg. A középső harmadban baloldalon a sás és a három buzogány jelképezi a féltett természeti értékeket, a templom az faluteremtő ősök hitére emlékeztet. • Az oklevelekben Tázlár neve 1429-ben szerepel először. Dr. Karácsony János nyelvtudós szerint a település neve a kunok idejéből eredhet, amikor a területen a Táz nevű család szállásai voltak. A „lár” végződés a keleti nyelvekben a többes szám jele. (A település történetéről számos érdekesség olvasható a Szabadi Pál által öszszeállított Tázlár krónikája című kiadványban, mely a község alapításának 125. évfordulójára jelent meg 1997-ben.) • Tázlárt 1872-ig pusztaként jegyezték, de abban az évben öt puszta - Tázlár, Kis-bócsa, Nagy-bócsa, Harka és Kötöny - összevonásával önálló községet hoztak létre Tázlár néven. 1907-ben Bócsa különvált, míg Tázlár, Harka és Kötöny puszta új községet hozott létre Prónayfalva néven. (A névadó Prónay Dezső (1848-1942) báró volt, aki a korabeli nemzeti ellenállás egyik ismert vezetője, de semmiféle közvetlen kapcsolata nem volt a községgel. A történészek szerint a rejtélyes névadás egyik oka az volt, hogy így remélt anyagi támogatást Prónay bárótól az új település.) Prónayfalva 1947- ig létezett, amikor Harka és Kötöny puszta különválása megkezdődött és Tázlár visszakapta ősi nevét._____________■ Az igazgató Balogh Tibor, a tázlári Általános Művelődési Központ igazgatója 1979 óta dolgozik Tázláron. - 1981-től élek a községben, az első két évben ingáztam kiskunmajsai lakóhelyem és Tázlár között. Abban az évben kértek fel igazgató-helyettesnek, s 1998- ban választottak meg az intézmény vezetőjévé. Az ÁMK a legnagyobb munkaadó a községben, hiszen negyvenhárom dolgozója van. A feladatunk összetett hiszen az óvoda, az iskola, a sportcsarnok, a napközis konyha, a könyvtár és a művelődési ház működtetése tartozik az intézményhez. Hat óvodapedagógus valamint tizenkilenc tanító és tanár foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodába jelenleg hatvanötén járnak, míg az iskolások száma 201 fő. Örömömre sok egykori tázlári diák tér vissza a településre a tanulmányai után, a kollégáim közel ötven százaléka is egykor tanítványom volt.________________■ A falugazdász Lázár Antal tősgyökeres tázlári családból származik. Maga is ott alapított családot és két gyermeket nevelnek feleségével. A negyvenegy éves szőlész-kertész üzemmérnök 1999 óta falugazdász, korábban a helyi szövetkezetben dolgozott a szakmájában. A helybéli gazdálkodók ügyeinek segítése mellett, besegítő falugazdászként Kecel környékén is akad feladata. Tázlár lakóinak zöme kötődik a mezőgazdasághoz. Az őstermelők száma hatszáz körüli, de nagyobb gazdák száma alig harmadrészüket teszi ki. A környékbeli földek rossz adottságúak, csak egy nyolcvan hektáros területen van jobb minőségű, kötöttebb talaj. - Sajnos, kevés itt a munkahely, sokan ingáznak Soltvadkertre, Pirtóra vagy Halasra. A falu lakossága elöregedőben van, s úgy tűnik, hogy a mezőgazdasággal próbálkozók számára sem lesz könnyebb a megélhetés._________________■ A hajóépítő Jan van der Weide már harmincöt éve épít hajókat. A holland vállalkozó 1989-ben járt először Magyarországon, majd két év múlva egy vitorlás hajó készítése miatt újra hazánk volt az úticélja. Az ittléte végül hosszabbra nyúlt a tervezettnél, és a derék hajóépítőnek már több mint tíz éve magyar felesége van. A kishajók gyártását egy kiskunhalasi telephelyen kezdte 1996-ban, de a vállalkozás a jobbnak tűnő feltételek miatt áttette székhelyét Tázlárra. A Pedro Boat Kft. a helyi ipari parkban felépített korszerű hajóépítő üzemében huszonöt ember dolgozik, s ahogyan a cégvezető mondta: mindannyian jó szakemberek. Jan van der Weide is ott építette fel otthonát, s mint megtudtuk tőle, ez az első állandó magyarországi lakhelye. A vállalkozó időközben kiválóan megtanult magyarul, s a községben már több barátra lelt. ■ Az agrárvállalkozó Csipák István Károly élete gyerekkorától összefonódott a gazdálkodással. A faluszéli családi birtokon mindig akadt feladat a legkisebbeknek is, s ahogy gyarapodott a gazdaság, egyre nagyobb részt vállalhattak a munkából a Csipak-fivérek, akik édesapjuk halála után teljesen átvették a gazdálkodás irányítását. - Hét éve már, hogy Róbert öcsémmel végezzük a munkát minden területen - mondta el a harminckét éves gazdálkodó. Az ötven holdas birtokon mindig akad tennivaló. A jószágok mellett saját gépparkjuk is van, így az aratástól kezdve a szántásig mindent maguk tudnak elvégezni és gépi bérmunkát is vállalnak. A hétvégeken sem pihenhetnek sokat, mert akkor a vállalkozás könyvelése veszi el az időt. - A mezőgazdaságból ilyen szinten még meg lehet élni, de meggazdagodni nem - summázott a fiatal gazdálkodó. ■
