Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-07 / 234. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Partnerek közel és távol A németországi Baden-Würtenberg tartományban található Walzbachtal várossal 1993. április 11-én kötött Bácsbokod testvérvárosi szerződést. Szokatlan módon talált egymásra a két település. A bokodiak egy német újságban hirdetést adtak fel, amelyben közhírré tették szándékukat. Leírták, hogy a településen élnek németek, összesen mennyien vannak, a gyerekeik is tanulnak németül. Erre a hirdetésre jelentkezett Walzbachtal település vezetése levélben, majd érkezett egy delegáció, amelynek megmutattuk a falut, kirándulást szerveztek a szűkebb és tágabb környezetükben, ünnepi műsort adtak a gyerekek. Téglák a Bácsbokodon vasútépítés közben 1884-85-ben régi sírokat találtak. Ugyanitt 1903-ban harminc sírt tártak fel régészek. Fontos momentum volt, hogy a sírokban téglákat találtak. Azok úgy voltak elhelyezve, mint a vaszkai Árpád-kori temetőben. Cziráky Gyula régész erre a tényre, valamint a sírok irányára alapozva állította, hogy Bácsbokod Látogatásukat viszonozták a bácsbokodiak, majd a következő évben megkötötték a szerződést. Azóta a focisták, a fúvósok rendszeresen kijárnak Németországba, nyaranta az iskolások csereüdültetésen vesznek részt a hétezer lakosú, 1700 kilométerre fekvő településen. A vajdasági Nemesmilitics már negyed százada partner. A két termelőszövetkezet között élő sport és kulturális kötődés működött. 1990- től az önkormányzat vállalta fel a kapcsolat fenntartását és továbbvitelét. Természetesen ott vannak egymás ünnepein, nyaranta gyermeküdültetésre is sor kerül. A határon túli háborús helyzetben sem lanyhult a kapcsolat, a bokodiak igyekeztek segítséget nyújtani.___________________■ sírokban környékén Árpád-kori temetőt tártak fel. Ugyanis az Árpád-kori temetkezés rituális szokásai között tartják számon a fej alatti köveket. Ezek a sírok százötven centiméterre vannak a felszíntől. Valószínű Árpád-kori sírmező lehet Bácsbokod (Büked) község középkori temetőjének elődje. Templom is állt itt. Ez lehetett az első település helye._________■ Már 1340-ben plébániát kapott a település. 1733-ban a hívők az ősi templomot újjáépítették, melynek helyén áll az 1780-ban készült, ma is fennálló, nagy templom, melyet 1822-ben Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel. A templom 1879-ben tornyot kapott, 1911-ben kereszthajóval, szentéllyel bővült, festett üvegablakok készültek rá. Alom és valóság Mészáros István negyedik ciklusát tölti polgármesterként. A település első embere szerint sokszor hálátlan döntéseket is meg kell hozni, amelyek konfliktusokkal járnak. Gondnak tartja, hogy a szükséges fejlesztésekhez a pályázati önerő előteremtése is nehézségeket okoz.- Mi változott a településen az önkormányzatiság időszakában?- Tehettünk volna többet a falu fejlődéséért az eltelt tizenhárom év alatt. Egy idő után azonban be kellett látnom, hogy bizonyos feladatokra nincsenek helyben jól felkészült szakemberek. Itt sorolhatnám az ÁMK igazgatói konfliktusokat, sporttal vagy kulturális élettel kapcsolatos nem zökkenőmentes ügyeket. Ettől függetlenül van egy jól működő iskola és egy gyönyörű fedett sportcsarnok, ami 1994-ben épült 45 millió forintos költségvetéssel. A lakosság, valamint a környékbeli falvakból érkezők örömmel és rendszeresen használják. A nagyobb kulturális rendezvények is itt zajlanak, nyolcszáz ember is kényelmesen elfér egy-egy bál alkalmával.- Szavaiból úgy tűnik, mindezt nem ment egyszerűen.- Tizenhárom éve tele voltam optimizmussal és azzal a hittel, hogy ha jó szándékú döntéseket készítek elő a település érdekében, akkor vélhetően jó polgármester leszek. Ez sajnos álom maradt. Gyorsan meg kellett tanulnom, hogy a személyes és csoportérdekek másoknak mindig előrébb valók, mint a nagy közösség és a település érdeke. Az első leckék után megtapasztaltam, hogy másként kell politizálni. Az érdekérvényesítés minden eszközét fel kell használnom, hogy a célt elérjem. A munkával együtt jár, hogy időnként különböző társadalmi csoportokkal ütközésbe kerüljek. Ennek következtében mindig akad olyan ember, aki sértettként kerül ki a konfliktusból, s úgy ítéli meg, MÉSZÁROS ISTVÁN 1952-ben született Bácsbokodon. 1977-ben agrármérnökként Keszthelyen. 1993-ban a Külkereskedelmi Főiskolán végzett, jelenleg harmadéves joghallgató. 1990-ig a Bács^mási Állami Gazdaság szaktanácsadója. 1990-től polgármester. Elvált, 4 gyermek édesapja. Hobbija: kertészkedés, festészet, utazás. hogy a polgármester esetleg személyes okokból ütközött vele. Ezek a félreértések a rossz beidegződésből adódnak, mivel sokszor hálátlan döntéseket is meg kell hozni a település érdekében. Az adott részdöntések mindig a nagy egész érdekében történnek még ha azok személyes érdekeket sértenek is.- Hogyan alakalt a település anyagi helyzete?- Az önkormányzat számára a rendszerváltás utáni kormány volt anyagilag a legkedvezőbb. Cüdikusan fejlődött a falu: az Antallkormány alatt épült a sportcsarnok, a Hom-kormány idején a kerékpárút. Ezt követően egy 160 milüós fejlesztésbe kezdtünk: megépült a sportöltöző, megszerveztük a szemétszállítást, felújítottuk az intézményeinket, bérlakásokat vásároltunk és tettünk rendbe, gondoskodtunk a belvíz-elvezetésről. A jelenlegi állapot szerint 37 milliós költségvetési hiánnyal küszködünk.- Milyen célokat tűztek ki maguk elé?- Túl kell élni a jelenlegi önkormányzat-ellenes kormányzati döntéseket. A költségvetési hiány miatt elmaradnak a fejlesztések. A pályázati önerő előteremtése is óriási gondot okoz. Emiatt egy tucat olyan lehetőségtől esik el Bácsbokod lakossága, ami a további fejlődést, az itt lakók komfortérzetét javítaná.________________________■ _________DEMOGRÁFIAI ADATOK_________ 1990 1995 2000 2002 Születések száma: 39 30 33 24 Elhalálozások száma: 45 40 48 41 ___________________________FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Az elnöknő Etsberger Mária a német kisebbségi önkormányzat elnöke. Elmondása szerint Bácsbokodon a német kisebbség aránya körülbelül húszszázalékos, de valóságos adat erre nincs. Aki kultúrájában, identitásában németnek vallja magát, azt a kisebbségi közösség befogadja s magaközé sorolja. A választások óta a kisebbségi önkormányzat új felállásban dolgozik. A munkát egyenlő arányban felosztották egymás között. Minden társadalmi fórumon képviselik magukat. Februárban megrendezik a hagyományos Sváb Bált, őszszel és tavasszal pedig a szekszárdi német színház elődadását nézik meg. - A közösségi szellem kiváló, terveink között szerepel december elején egy német nyelvű előkarácsonyi ünnepség megtartása._________■ Az állatorvos Dr. Szabó Béla 1968-ban került a faluba hatósági állatorvosként. - Soha nem éltem vissza az emberek tiszteletével és bizalmával. Állatorvosként a baromfi-szakképzettségemmel értem el jelentős eredményeket. Hosszú ideje mint igazságügyi állatorvosi szakértő is tevékenykedek. Az emberek állatokhoz való kötődése falun mindig más. Születésüktől fogva magukba szívták az állat szeretetét, de egy mostani állatgondozó szíve is inkább az otthoni jószágaihoz húz - mondja a doktor úr, akinek kedvenc állata a ló és a baromfi. Szerinte a fiatal generáció már inkább a kis és a hobbi állatokhoz húz igazán. A sertéstartókra manapság igen rossz idők járnak, a kisebb gazdálkodóknak pedig be kellene látniuk, hogy mostanság nem éri meg állatot tartani, m A vezető Uhercsák Györgyné Anikó tősgyökeres bácsbokodi, már a dédszülei is itt laktak. - Nagyon szép emlékek fűznek a falumhoz, ezért is megtiszteltetés, hogy a művelődési házat vezethetem. Három éve az alapítványi iskolák művészeti tagozatai itt is az intézményben működnek. Évente két kiállítást rendezünk a gyerekek munkáiból, a zenészek pedig koncertet adnak. Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a felnőtt lakosság egyre kevésbé veszi igénybe a kulturális közösségi teret. Leginkább a gyerekekre számíthatunk, akik szüleiket, rokonaikat és hozzátartozóikat vonzzák ide. Igyekszünk újítani, nemrég indítottuk az aerobikot. Pályázaton nyerünk berendezést a Teleházhoz, ami viszont nagyon népszerű - fogalmaz Anikó.____________■ Az elnök Muity Antal horvát kisebbségi elnök. - Nehéz megállapítani, hogy milyen a nemzetiségi arány, kik az „igazán” horvátok. A népszámlálás során száznál is kevesebben vallották magukat bunyevácnak. Ez viszont már nem tisztán az asszimilációs, hanem inkább politikai kérdés. Mások ugyanis azok, akik bunyevácnak érzik és vallják magukat, és azt a kultúrát élik. Mi itt a határ szélén különösen igényeljük a vajdaságiakkal való élő kapcsolattartást. Évente országosan is egyedülálló módon nagyszabású Prélót rendezünk, amelynek jelentősége kulturális szempontból átnyúlik a határon is. A leglényegesebb szempont pedig az, hogy mindnyájan békében, saját kultúránkat és identitásunkat őrizve, a másikét tisztelve jól megférjünk egymás mellett, m A tanár Matos Józsefné, Margit két éve a Móra Ferenc ÁMK általános iskolájának igazgatója. - A megtiszteltetés mellett nagy kihívásnak tartom, hogy ilyen fiatalon igazgatója lettem az intézménynek. Az iskolába 284 gyerek jár. A gyerekek nyolcvan százaléka nemzetiségi német nyelvet tanul, egy részük pedig horvátot. Angolt heti két órában tanítunk negyedik osztályban. Több szakkört is beindítottunk a természetbúvárok, a néptáncosok, a színjátszók, a számítástechnika iránt érdeklődők és az ifjú vöröskeresztesek részére. De tartunk szertorna és karate foglalkozásokat is. Egy igazgatónál is az a legfontosabb, hogy szeresse a gyerekeket. Vezetőként pedig nagy feladat, hogy jól tudjon sáfárkodni a költségvetéssel. A község területét már a rómaiak is lakták. Honfoglaláskor Botond törzse telepedett meg. Neve okiratban először 1208-ban említtetik, amikor II. Endre Bucchidot a bátai apátságnak adományozta. A név a feltételezés szerint a Bük személynév származéka, másik értelmezés szerint az ótörök bük (erdő, sűrűség, bozót) szóból származik. • A település nagyon sokszor cserélt gazdát. A bátai apát bérbe adta a bátmonostori Töttösnek. Megszenvedte a lakosság a Dózsa-féle parasztháborút, illetve a parasztháborút leverő csapatok, később pedig a török hadak mozgását. A törökök elől szerb és dalmát menekültek érkeztek. Ekkor keletkezett a település új neve: Bikittya. A török kiűzése után délről bunyevácok érkeztek. A falu kamarai birtok lett. A császár 1727-ben elismerte a Czobor-család igényét. így Bajával együtt a hozzá tartozó pusztákat, köztük Bikityet is birtokába adta. Az 1848-as forradalom leverése után telepedtek le nagyobb számban németek, és vált Bököd három nemzetiségűvé. • 1870-ben Bácsbokod bekapcsolódott a szekérposta forgalomba, mely a Baja-Szabadka útvonalon haladt, 1879-ben pedig megnyílt a postahivatal. 1885-ben átadták a Baja-Bokod-Bácsalmás- Szabadka vasútvonalat, mely a baja Duna-híd elkészülte után jelentős útvonallá, a helység pedig fontos állomásává vált. • 1904 márciusáig a település neve: Bikity. Akkor a képviselők egyhangú határozata alapján a község nevét Bácsbokodra változtatták. 1982. január 1-én Bácsbokod és Bácsborsód község egyesült nagyközséggé. 1990. január 1-től Bácsborsód kezdeményezésére szétváltak. • Képviselő-testület: Mészáros István (polgármester), Forgó Zoltán, Harsányi Zsolt, Hídvégi Attila, Kollár János, Kovács Dezső, Madajcsek Mihály, Muity Antal, Oberman László, dr. Szabó Béla, Szeibert Mihály, Vida Ottó, Ürge Sándorné. Német kisebbségi önkormányzat: Etsberger Mária, Mészáros István, Szauter Anna, Szeibert Mihály, Sziegl György. Horvát kisebbségi önkormányzat: Muity Antal, Jágity Borbála, Michler Ferencné, Papp Istvánná, Szabó Istvánná. ■ Kétszer tűnt el erről az emlékműről a korona ami az I. világháború halottainak állít emléket 1923 óta. Először 1948-ban főispáni döntésre vették le, majd 1956-ban visszakerült, ám mindössze tíz napot volt az emlékmű tetején. 2002 pünkösdjén az emlékműre ismét új koronát helyeztek._________________■
