Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-04 / 232. szám
P E T Ő F I NÉPE A L M A N A C H A község a kiskunsági Homokhátságon, Kecskeméttől 50, Kiskőröstől 8 kilométerre, a Budapest-Kelebia vasútvonal mentén helyezkedik el. Területén található a Turjános tájvédelmi körzet, más néven Szűcsi-erdő, amely a Kiskunsági Nemzeti Park része, és növényzete egyedülálló Európában. • Tabdi első okleveles említése 1302-ből való, ahol Tábeli néven szerepel, mint Kiskőrös környéki falu. Később Thabd néven bukkan fel. A törökdúlás idején elpusztult, s újratelepítése lassan ment végbe. 1853-ban a szomszédos pusztákkal együtt Páhihoz csatolták. 1890-ben parcellázták, és újsághirdetés útján csalogattak ide embereket, letelepedési lehetőséget és földet kínálva. Az új lakosok több településről érkeztek, ez a magyarázata annak, hogy Tabdin nem alakultak ki jellemző népszokások és népviselet. 1890-ben épült fel az első iskola, 1900-1903 között Dankó Pistának volt itt nyaralója. A terület 1912-től hol Csengődhöz, hol Kiskőröshöz tartozott. 1950. január 1.-én vált önálló településsé, és ekkor alakult meg az önkéntes tűzoltó testület is. 1960-ban fejeződött be a falu teljes villamosítása, 1985-ben kiépült a vízhálózat és bekapcsolódott a távhívó rendszerbe, 1994-ben a gázvezeték, 2000-ben pedig a szennyvízhálózat épült ki. • A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Kollarik László Alpolgármester: Sinkovicz Pál A testület tagjai: Szikszai László, Kiss Gábor György, Szkenderovits Lajosné, Vargáné Nagy Melinda, _______Pagács József.______■ DANKÓ-VILLA. Tabdi legnevezetesebb épülete a falu határában álló Dankó-villa. Itt töltötte élete utolsó éveit a híres zeneszerző, cigányprímás.______________________________________________________■ Összefogással a tervekért Tabdi - a többi kistelepüléshez hasonlóan - küzd megmaradásáért. A falu többszörösen hátrányos helyzete ellenére az itt élő emberek bizakodva tekintenek a jövőbe. Kollarik László polgármester, a falu önálló településsé válásának ötven éve óta az első olyan vezető, aki születésétől kezdve itt él. Az emberek bíznak benne, mert ismerik, ahogyan ő is tudja milyen feladatokat kell megoldania jövőjük érdekében. - Tízmilliós hiánnyal kezdtük az évet, ami a költségvetési főösszeghez képest óriási tehernek tűnt. Szigorú intézkedéseket hozott a képviselőtestület, adónemeket emeltünk és szüneteltettük a civil szervezetek támogatását. Az emberek megértéssel fogadták ezeket a kényszerből hozott szigorításokat, aminek most érik be a gyümölcse. Várhatóan az év végére egyensúlyba kerül a költségvetésünk, és a következő évet tiszta lappal kezdhetjük - mondja a polgármester.- Ezek szerint ebben az évben nem jutott pénz fejlesztésekre.- A szoros gazdálkodás ellenére elvégeztük a legszükségesebb beruházásokat. Szerencsére több pályázaton is sikeresen szerepeltünk, így felújíthattuk az óvodaépületet és a rendőrlakást. A temetőben is befejeztük a régóta húzódó rendezési munkálatokat. Az elvégzett munka értéke jóval nagyobb a pályázaton nyert összegnél, mert a lakosság jelentős társadalmi munkával járult hozzá a tennivalókhoz.- Az önkormányzati intézményeket is érintették a pénzügyi szigorítások?- Az intézmények működésének feltételeit a nehéz körülmények ellenére biztosítottuk. Általános iskolánknak jó híre van a környéken, kiválóan képzett pedagógusok alkotják a tantestületet. Nagy örömünkre egyik tanárunk ebben az évben „Aranykatedra”-díjat kapott. A tanulók a falu jövőjének letéteményesei, ezért nem érdemes spórolni egyetlen oktatási intézményen sem. Az egészségügyi ellátás színvonalának megtartását ugyancsak fontos feladatként kezeltük. Orvosi, fogorvosi rendelő működik a községben és a hétvégi ügyeleteket Akasztó és Csengőd háziorvosaival közösen oldottuk meg.- Milyennek tartja a falu gazdasági megtartó erejét?- Tabdin a lakosság többsége a mezőgazdaságból él. Az utóbbi időben ez nem igazán jövedelmező ágazat, ennek megfelelően sokakat megérintett a létbizonytalanság. Két éve a belvíz, idén a fagy tizedelte meg a termést, ezért a legtöbben a szőlő és földművelés mellett állást vállaltak Kiskőrösön, vagy az itteni vállalkozóknál. Van néhány jól működő borászati vállalkozás a faluban, valamint üdítő gyártó és szesz üzem, amelyek, ha nem is nagy számban, de munkahelyet tudnak biztosítani. Munkanélküliségről nem beszélhetünk a községet illetően, mert valójában csak az nem talál munkát, aki nem akar dolgozni.- A költségvetési hiány rendezése után terveznek-e a faluban jelentősebb fejlesztéseket?- Mindenképpen szeretnénk befejezni a tíz éve félbehagyott szociális szolgáltatóházat. Az új tervek szerint orvosi, fogorvosi rendelő és váró, anya- és gyermekvédelmi szolgálat, valamint könyvtár és informatikai teleház kapna elhelyezést az épületben. A költségekre Phare-pályázatot nyújtottunk be, mintegy 60 millió forintos támogatásra számítunk. Az épület körül zöldövezetet alakítunk ki parkolókkal. A mellette lévő tűzoltószertár lebontásával egy faluközpontot hozunk létre, amelyet eddig nélkülöznünk kellett. Természetesen a nagy hagyományokkal rendelkező önkéntes tűzoltó egyesület is méltó elhelyezést kap. Ha a jövő évi költségvetés engedi, akkor szilárd burkolattal látjuk el útjainkat, és járdákat építünk. Szeretnénk fásítással, gondozott virágoskertekkel szebbé tenni a falut, a Vasút utcában lévő fenyves erdőben pedig a szabadidő eltöltését szolgáló parkerdőt, kirándulóhelyet kialakítani. Ezek a falu méretéhez képest nagy tervek, de hiszek abban, hogy összefogással, szorgalmas munkával megvalósíthatóak. ■ A község ünnepe 2003-ban rendeztek először falunapot Tabdin. A rendezvény sikere hagyományt teremtett a községben. Május végén, az új polgármester kezdeményezésére falunapot tartottak a községben. - A szervezést nagy izgalmak előzték meg, mert nem lehetett tudni, hogyan fogadja a lakosság a másutt már hagyományos közösségi összejövetel ötletét - mondta Kollari László polgármester. Mint kiderült, felesleges volt az aggodalom. A település lakossága örömmel vett részt a rendezvényen, sőt önkéntes munkával és anyagiakkal is hozzájárult sikeréhez. Ennek köszönhetően ezen a napon mindenki ingyenesen jutott, hozzá a bográcsokban főzött babgulyáshoz és a falubeli aszszonyok által sütött palacsintához. Az általános iskolások szórakoztatták műsorukkal a közönséget, a helyi borászatok pedig jóféle homoki nedűvel álltak a szomjazok rendelkezésére. Ezen a napon adta át a polgármester a község érdekében kiemelkedő munkát végzőknek a megérdemelt kitüntetéseket. A jól sikerült rendezvényt ezután minden évben megismétlik._________________■ A falu közbiztonságáért Polgárőrök vigyázzák a falu és a mezőgazdasági területek biztonságát. A jól működő szervezet hatékony együttműködést alakított ki a szomszéd települések polgárőreivel. A tabdi polgárőrség 1990-ben alakult meg, 36 fővel. A szervezet azóta jelentősen megerősödött, ma már 69 önkéntes ügyel a településen élők biztonságára. Járőrszolgálataik során különös gondot fordítanak a külterületen élők és a mezőgazdasági területek védelmére. Működésüket támogatják a helyi vállalkozók is, ezért cserébe felügyelnek telephelyeikre, értékeikre. Ebben az évben egy Ford Escort szolgálati gépkocsit kaptak a polgárőrség megyei parancsnokságától. Pályázaton nyert pénz jóvoltából ma már a szervezet tagjainak felét egyenruhával tudták ellátni. Munkájuk hatékonysága érdekében jól együttműködnek a helyi körzeti megbízottal és a környékbeli települések polgárőreivel. A baráti közösséggé formálódott csapat figyelme kiterjed a fiatalok védelmére is. Részt vesznek a drogmegelőző programokban és egyik legfontosabb feladatuknak tartják a kábítószer távoltartását a községtől. Valamennyi helyi rendezvényen jelen vannak és egyéb társadalmi munkával, önkéntes felajánlásokkal is részt vállalnak a falu életéből. ■ Az alpolgármester Sinkovicz Pál alpolgármester „civilben” szőlészettel, borászattal foglalkozik. Családi vállalkozásának tevékenysége nem csak a harminchektárnyi szőlő művelésére és feldolgozására terjed ki, hanem a palackozásra, értékesítésre is. - Ezer szállal kötődök Tabdihoz, már csak azért is, mert egyidős vagyok a település önállóvá válásával - mondja. Örömmel meséli, hogy lánya is itt alapított családot és ő is részt vesz a vállalkozásban. Sőt, nyolcéves unokája is folytatni kívánja a családi hagyományt, mert vincellérnek készül. Az alpolgármester mellesleg polgárőr, és a községi rendezvények lelkes támogatója^__________________■ A klubvezető Szlama Istvánnén, a helyi nyugdíjasklub vezetőjén meg sem látszik, hogy 74 éves. A világéletében tevékeny aszszony tíz éve vezeti az 1984-ben alakult klubot. - Ma már nyolcvanan vagyunk és legidősebb tiszteletbeli tagunk idén volt 103 éves - újságolja. A falu önálló településsé válásával egy időben költözött Csengődről Tabdiba. Az akkor megalakult községi tanácsnál anyakönyvvezetőként dolgozott, de képzettségénél fogva ő végezte a költségvetés készítését és a közigazgatási feladatok jó részét is. Szlama Istvánnénak, a faluközösségért végzett munkáját két évvel ezelőtt díszpolgári címmel ismerte el a képviselőtestület. ■ A hegybíró Bruder László a hegyközség megalakulása óta tölti be a hegybírói tisztet. - A községben 420 hektáron termelnek szőlőt. Az egy főre jutó termőterület átlaga 1, 2 hektár, amiből nem lehet megélni. A legtöbben főmunka mellett, vagy nyugdíjasként foglalkoznak szőlőműveléssel. Ennek ellenére a községben hat jelentős borászati üzem jött létre, amelyek kapacitása túlhaladja a település határait - mondja a hegybíró. Sajnálattal említi meg, hogy valaha igen jó híre volt az itteni boroknak, de az utóbbi időben igazságtalanul lejáratták. Ugyanakkor örömmel szólt arról, hogy egyre többen telepítenek minőségi szőlőfajtákat a területen. ■ A cipész Szkenderovits András cipészmesternek jó híre van a térségben. Hosszú időn át nem csak új lábbelik készítésével foglalkozott, hanem egyedül ő volt képes megjavítani a környéken működő néptánccsoportok csizmáit, cipőit. Szívesen vállalta ezt a munkát, mert ő maga is erősen kötődött mindenfajta kulturális tevékenységhez. Hatvanévnyi szakmai munka mellett volt mozigépész, moziüzem-vezető, sőt, a 70-es évek elején négy esztendőre őt bízták meg községi művelődési otthon vezetésével is. Segítőkész, jó szervezőkészségű, becsületes emberként tartják számon szülőfalujában, aki élete munkájával vívta ki a helybeliek tiszteletét. ■ Az igazgató Szikszai László, az általános iskola igazgatója 33 éve él Tabdin.- A családon kívül szakmailag is kötődök a faluhoz, mert mániám a kistelepüléseken élő gyerekek minőségi oktatása. Számukra is meg kell adni az esélyt, és ez csak magas szintű képzéssel érhető el - vallja. Kétségtelen, hogy a tabdi iskolának jó híre van a környéken, amit a továbbtanulók magas száma is bizonyít. Az igazgató fáradhatatlanul küzd a kisiskolák összevonása, körzetesítése ellen, mert az a véleménye, hogy a gazdasági szempontoknál fontosabb a gyerekek érdeke. Önkormányzati képviselőként is szilárdan kitart álláspontja mellett. ■ A tűzoltó Tóth Imre Tóth Imre önkéntes tűzoltóparancsnok családjában hagyomány a tűzoltósághoz való kötődés. Édesapjától, aki megalakulásától kezdve vezette a testületet, „örökölte” a parancsnoki tisztséget. Fia hivatásos tűzoltó főhadnagy, és kisebbik lánya is tagja a tabdi egyesületnek. - Tízéves koromban lettem tűzoltó és nagyon megszerettem az önként vállalt munkát. Örömmel segítek másokon, legyen szó akár tűzoltásról, belvízelhárításról, vagy közlekedési balesetnél való segítségnyújtásról - mondja. A vezetése alatt álló tabdi önkéntesek magas színvonalú munkáját bizonyítják kitűnő versenyeredményeik, amelyeket itthon és külföldön értek el. ■ KOLLARIK LÁSZLÓ 1957-ben született Kiskőrösön. 1975-ben szobafestő-mázoló szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Munkahelyei: 1976-ig BKKM Építőipari és Szerelőipari Vállalat. 1977-ben IGV kiskőrösi gyáregysége. 1997-ig Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat. 2002-től Tabdi polgármestere. Nős, két gyermeke van.
