Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-31 / 254. szám

PETŐFI N É P E ALMANACH * Gondoskodnak az idősekről Az imrehegyi képviselő-testü­let igyekszik a helyi szociális hálót még „sűrűbbre szőni”. Tizennégyféle különböző jog­címen, összesen 19 millió fo­rintot költöttek szociál politi­kai juttatásokra, így a lako­sok 53 százaléka-a részesült valamelyik támogatásban. Mint mondják: Imrehegyen szociális biztonság van, és természetesen nem feledkez­tek meg az idősekről sem. A községben 1985 óta működik a házigondozói szolgálat. A két szociális gondozó, Szilágyi Ferencné és Gyóni Imréné na­ponta keresik fel a segítségre szo­rulókat. - Főként a külterületen élő idősek ellátását végezzük. Ál­talában húsz-huszonöt fő részére viszünk meleg ételt, segítünk a bevásárlásban, az orvoshoz való eljutásban, a gyógyszerek kivál­tásában és más ügyes-bajos dol­gaik elintézésében - mondta el munkájukról röviden Szilágyi Ferencné. A gondozók szorosan együtt­működnek az 1995-ben létrejött falugondnoki szolgálattal. - Nagy segítséget jelentett, hogy tavaly a Mikulás egy új autót hozott ne­künk ajándékba, s így könnyeb­ben tudunk közlekedni a tanyák­hoz vezető földutakon - számolt be Velker József, aki negyedik éve falugondnok Imrehegyen.- Nagyon aranyosak mind­annyian! A férjemmel együtt mi már több mint tizenkét éve az ellátottak közé tartozunk, de nem lehet semmi panaszunk. Lehet akármilyen zord az idő, egy nap sem marad el, hogy ne nyitnák ránk az ajtót - mesélte a 76 éves Fejes Istvánná, akit épp Récéiről hoztak vissza az orvosi vizsgálatról. Vekler József falugondnok, Szilágyi Ferencné házigondozó és Fejes Istvánná.______■ A tűzoltókra is büszkék A kisebb-nagyobb közössé­gek sok dicsőséget szereztek már Imrehegynek. Az önkén­tes tűzoltóegyesület tagjai ál­tal elnyert serlegek regiment­je sorakozik a polgármesteri hivatalban. Mint kiderült, so­kan felkerülhetnének a kép­zeletbeli „dicsőség táblára”. A községháza falait egy fiatal imrehegyi tehetség Sebestyén Andrea rajzai díszítik. A főiskolás lány lerajzolta a település „fejlő­dését”, a legfontosabb középüle­teket. A szintén képzőművészet­tel is foglalkozó Körtélyesi Péter alkotásaira is büszkék lehetnek a falubeliek. A településnek két na­gyobb ünnepnapja van. Május el­seje a családi majális keretében zajlik. Augusztus első hétvégéjén tartják a falunapokat, melynek idejére többen vannak Imrehe­gyen, mint az állandó lélekszáijn. A közös vigasságra ugyanis haza­jönnek a rokonok és a település­ről elszármazottak is. A Dániában elhunyt, pécsi származású pap, Árpás Ferenc nevét viselő dán alapítvány ré­vén rendszeresen támogatják a szegényebb sorsú helybéli tanu­lókat. A pályázatra legutóbb hú­szán, zömében felsőfokú tanul­mányokat folytató imrehegyi di­ákok jelentkeztek. A környékbeli erdők gazda­gok vadban, és egy nagyon jól tevékenykedő vadásztársaság is működik a községben. A vál­lalkozások közül a Béla Borá­szati Kft. révén, már sok helyen megismerhették a település ne­vét. A cég pincészetéből kikerü­lő, kiváló minőségű borok már több versenyen is arany minősí­tést érdemeltek ki. A községben munkalehető­séget biztosítanak a megválto­zott munkaképességű emberek számára is. A helybéli érintet­tek mellett, sokan Récéiről jár­nak dolgozni az imrehegyi já­tékösszerakó üzembe. A KATOLIKUS TEMPLOM. Az alig több mint félévszázados település egyik ékessége a római katolikus templom.______________________________________________________________________________■ Összkomfortos falut szeretnének A megye egyik legfiatalabb településén ma­napság alig több mint nyolcszázötvenen él­nek. A kistelepülésen maradók azonban erős gyökerekkel kötődnek őseik földjéhez. A jövő­be vetett bizalom szimbóluma, hogy a rend­szerváltoztatás után katolikus templomot és iskolát építettek. A község belterülete mind­össze 73 hektár, a lakosság fele ma is külterü­leten él. A település vezetése azt is szeretné, ha összkomfortossá válna a falu. Imrehegy jö­vőjéről is kérdeztük Takács Jánosné polgár­­mestert.- Az önkormányzat tagjait újraválasztották, tehát mi ott folytathattuk, ahol abbahagytuk a választá­sig a kitűzött célok megvalósítását. Jólesik érezni a bizalmat a lakosaink részéről. Talán ez annak is köszönhető, hogy döntéseinket nem pártérdekek, hanem a faluérdek motiválja. A lakosság ötven százaléka külterületen él, de ennek ellenére el­mondhatjuk, hogy komfortos a községünk, hi­szen vállalkozó háziorvos, védőnői szolgálat, falu­­gondnoki szolgálat, alapfokú oktatás, óvoda, könyvtár, posta, takarékszövetkezeti kirendeltség, hegyközség és kereskedelmi egységek biztosítják az itt élők „kiszolgálását”. Heti rendszerességgel a IMREHEGY TERÜLETI ADATAI (ha) Összesen 7030 hektár Gyümöl­szemétszállítást is megoldottuk. A mostani legna­gyobb beruházásunk, a tornaszoba megépítése a TAKÁCS JÁNOSNÉ. 1949-ben született Récéién, csa­ládja 1956-ban költözött Imre­­hegyre. Közgazdasági techniku­mot végzett Baján (1967), majd az államigazgatásban dolgozott pénzügyi vonalon az imrehegyi tanácsházán. 1987-ben tanácselnökké válasz­tották, majd 1990-től polgármestere Imrehegy­nek. Férjezett, két gyermek édesanyja. .................................................................. TM uuuuwtww"v,wiujiL «« UVU befejezés előtt áll, melyet az iskola bővítésével-, és természetesen pályázati forrás bevonásával valósí­tunk meg. Mindezek ellenére, sajnos minket sem kerül el a kistelepülésekre jellemző szindróma,” a természetes fogyás és az elköltözések.- Milyen céljaik vannak?- Az „összkomfortos faluhoz” nélkülözhetetlen a szennyvízhálózat kiépítése. Kecel városával szö­vetkeztünk a szennyvízprogramban és már létre­jött a helyi víziközmű társulat. A beruházáshoz szükséges önerőt lakosaink lakás-takarékpénztári betétként, havi rendszerességgel fizetik. A hulla­dékgazdálkodás is a ciklus kiemelt feladata. E cél­ból csatlakoztunk a nyolcvannégy település egyi­keként, a homokhátsági regionális szilárdhulla­dék-kezelési társuláshoz. Tervbe vettük a polgár­­mesteri hivatal felújítását, aljzat-, illetve a térbur­kolat cseréjét. Szeretnénk továbbfejleszteni a sza­badidőparkot, lehetőség szerint szomszédos terü­letek tulajdonjogának megszerzésével. A ravatalo­zót is szeretnénk felújíttatni.- Gondozott közterületeket látni a faluban. Mi­vel tudják még vonzóbbá tenni a települést?- Imrehegy népességének megtartása céljából jelentős építési-, lakásvásárlási támogatást biztosít az önkormányzat. Lakosaink jó közérzetének biz­tosításához a településünk további szépítését, fásí­tással, virágok kihelyezésével is célul tűztük. Kö­zös összefogással úgy érezzük ezek az elgondolá­sok megvalósíthatóak. Ha a tervek valóra válnak, akkor nyugodtan kijelenthetik az itt élők, hogy jó imrehegyinek lenni._______________________■ Imrehegy A település megalakulásának (1952) ötvenedik évfordulójára elkészült Imrehegy címere. A jelképei a falu múltját idézik. Imrehegy Kiskunhalas és Ke­cel közötti tanyás területből alakult ki. A legkorábbi neve: Szentimrehegy. A terület egy­koron a kalocsai érsekség tu­lajdona volt. A címerben, a lili­­omos korona Szent Imre her­cegre utal, akinek az egyházi ikonográfiában a jelképe a lili­om és a korona. Az arany sző­lőtőke az itt lakók szőlőműve­lésére utal, amely a legfőbb ke­nyérkereseti forrásuk. • A középkorban Bánegyháza né­ven említik a történeti források a települést, mely nevét a macsói bán által épített templomról kaphatta. • 1952 előtt a pusztaság Ke­­celhez tartozott. A két világhá­ború között sok hegyközség alakult, melyek létrejöttét a káptalan-majori pince is támo­gatta. • Az új község a létrejöttekor - szétszórt tanyarendszerben - 570 ingatlant jegyeztek a terüle­ten, ahol akkoriban 2100 fő élt. • 1961 májusának végén hatalmas jégvihar söpört végig a közsé­gen. Az ítéletidő hatására több­­százan elköltöztek Imrehegyről a környező városokba, és az iparban keresték a megélhetést. • A' település környéke érdekes látnivalókat nyújtafúrázók szá­mára. A védett növények közül a tavaszi kérics előfordulása a legjelentősebb. • 2003. július 24-én kötött test­vértelepülési szerződést Imre­hegy és a romániai Szilágy-me­gyében található Kraszna (Crasna). Az erdélyi településsel szoros kapcsolatot ápolnak. • A képviselő-testület tagjai: Antóni Balázs, Flaiszné Trényi Mária, Márkus András, Sebes­tyén István, Szilágyi Ferenc, Vörösváczki József. Polgármes­ter: Takács Jánosné, alpolgár­mester: Molnár Ferenc. Jegyző: dr. Ferenczi Mária. ■ ISKOLAI TORNATEREM. Hamarosan új szárnnyal bővül az 1989- ben épített imrehegyi általános iskola. A tornaszoba kialakítása az önkormányzat legnagyobb 2003-as beruházása. A testnevelés órákat december 5-től már az új helyiségben tarthatják az intézményben ta­­nuló harminchat alsó tagozatos gyerek számára.____________■ Az alpolgármester Molnár Fe­renc tízéves kora óta él Imrehegyen. A helyi szö­vetkezet föld­ügyi előadója­ként, majd a földhivatal munkatársa­ként is megismerhette az itteni földügyeket. - Az itteniek közül szinte mindenkinek van egy kis­­parcellája. A szőlőterületek nagysága ezer hektárra tehető, de úgy 700 hektár körüli a termő ültetvények száma. 1995 óta hegybíróként is tevékenyke­dem. Több kisebb borászat is működik, így nincsenek felvá­sárlási gondok. A képviselő-tes­tületbe 1990-ben kerültem, s megválasztottak alpolgármes­ternek. A kettős munka nem te­her számomra, hiszen azt én vállaltam a községért._______■ A háziorvos A képviselő A borász Dr. Szabadosi Katalin már huszonhárom éve gyógyítja község lakóit. A fővárosi származású orvosnő sze­gedi egyetemi évei után ke­rült a ide, és nem bánta meg döntését. - Nyugodtan mond­hatom, hogy szoros lelki vi­szonyban állok az itt élőkkel, akiktől nagyon sok szeretetet, támogatást kapok. Az itteni em­berekre jellemző a szívósság, tele vannak akarattal, így sokan még a nyolcvanadik évük körül is keményen dolgoznak. A tele­pülésen kiválóan megszervez­ték a szociális ellátást, példaér­tékű a rászorulók életének segí­tése, ami az én munkámat is megkönnyíti. Jól érzem magam Imrehegyen._______________■ Sebestyén Ist­ván tősgyöke­res imrehegyi családba szü­letett 1958- ban, így ter­­mészetes, hogy szív­ügyének te­kinti a falu fejlődését. - Tizenhetedik éve dolgozom a községházán, ahol karbantartóként a parkok gon­dozását is felügyelem. A mai napig méhészkedem, és a vadá­szat is kedves időtöltésem. 1990 óta mindig megválasztot­tak önkormányzati képviselő­nek. A helyi ünnepségek, bá­lok, kirándulások főszervezője vagyok. Sokan ismernek és lát­ják, hogy törődöm a szülőfa­lum sorsával. A lányainkra is büszkék vagyunk, akik közül az egyik itt tanít az iskolában, míg ketten még főiskolások. ■ Béla Zoltán szülőhelyén Kecelen él, de mindennap­jai Imrehegy­­hez kötik, ahol a családi vállalkozás- ...... ként működő — Béla Borásza­ti Kft-ben kamatoztatja borász szakmérnöki tudását. - A saját szőlőültetvényeinkre, a palac­kozóra, a káptalani pincészet­re és a szakmai tudásra alapoz­tuk a vállalkozásunkat, mely nyolc helybélinek biztosít ál­landó munkát. A bor húsz szá­zalékát palackozva értékesít­jük. A szőlő és a bor sok törő­dést, szíwel-lélekkel végzett munkát és állandó felügyeletet igényel. Minőségi fehér, a rosé és a kékfrankos boraink jól szerepelnek a regionális verse­nyekem___________________■

Next

/
Thumbnails
Contents