Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-25 / 249. szám
1 PETŐFI NÉP E ALMANACH Fesztivál magas színvonalon A község lakói fontosnak tartják azt, hogy a fiatalokat is bekapcsolják a közéletbe. Azt mondják, hogy az ifjúság helyzete egy évtizeddel ezelőtt gyászos volt. Ezen mindenképpen változtatni kívántak. A szabadidős foglalkozásukba beépült a cserkész élet. Azok a fiatalok, akik ebben a szellemben nevelkedtek, ma már felnőttek és szilárd közösséget alkotnak. Kilenc évvel ezelőtt a zenélés közben jött az az ötlet, hogy másokat is meghívnak közös éneklésre, zenélésre. Létrehozták a Ladik Ifjúsági Egyesületet, amely mozgató rugója lett a Ladik Fesztiválnak. Az első nyolc évvel ezelőtt volt. Azóta minden esztendőben megrendezik az Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált, amelyre egyre többen érkeznek hazánk különböző részeiről. Ez az esemény - amelyet mindig augusztus első hetében tartanak - a település legnagyobb rendezvénye. A község teljes egészében magáénak tekinti a háromnapos programsorozatot. Az egyesület és a fiatalok mostanra sok mindent maguk készítenek el ahhoz, hogy sikeres legyen a fesztivál. Éppen ezért talán a legolcsóbbak közé tartozik az ilyen, és hasonló rendezvények sorában. Ebben az évben például tizenhat együttes lépett fel. Az sem mellékes dolog, hogy a találkozóra annyi vendég érkezik, mint amennyi a település lakossága: kétezerötszáz. Nem sajnálják azt, hogy náluk nincs diszkó. Fontosabbnak tartják azt, amit a fesztivál keretében létrehoznak. Erre ugyanis egész évben készülni kell ahhoz, hogy azt tudják mondani: sikeres volt. Az eddigi nyolc alkalom bizonyíték arra, az apostagi fiatalok tudják azt, hogy mit akarnak tenni, s ezt a település valamennyi tagja elfogadja, támogatja, sőt magáénak is tekinti. Büszkék arra, hogy községükben ilyen hatalmas eseményt meg tudnak szervezni, nem is akármilyen, hanem magas színvonalon. ■ Faluház lett a zsinagóga Apostagon a XVI. században kezdődött a zsidók letelepedése. Volt olyan időszak, amikor e vallást gyakorlók száma elérte az ezer főt. Maguknak 1768-ban zsinagógát építettek. Az 1820-as tűzvész azonban elpusztította az épületet. A jelenleg is álló klasszicista stílusú zsinagógát 1822- ben építették. A zsidóság egy polgári életstílust valósított meg e községben. A második világháborúban valamennyi Apostagon élő zsidó embert elvittek. Egyikük sem tért vissza. Ma a községben nincsenek ilyen vallásúak. A zsinagóga azonban olyan építmény volt, amelyet nem lehetett eltörölni. Az viszont kétségtelen tény, hogy méltatlan módon használták ezekben az években, évtizedekben. Kirabolták, feltörték, végül a termelőszövetkezet adta meg neki az utolsó döfést, amikor műtrágyát tárolt benne. Végül 1987-ben az apostagi zsinagógát- sok helybéli társadalmi munkájával - felújították. Egy évvel később elnyerte az Európa Nosztra-díjat, elsőnek a volt szocialista álla- j mok közül. A zsinagóga most olyan állapotban van, hogy bármikor fel lehetne szentelni. A helybéliek faluháznak és könyvtárnak használják, de itt rendezték be a Nagy Lajos-emlékszobát is. ■ Gyökeres változások tíz év alatt A települést sokan irodalmi tanulmányaikból ismerik, hiszen itt született Nagy Lajos író. A községet akik régen látták, talán meg sem ismernék, mert olyan változáson ment keresztül Különösen észlelhető ez a rendszerváltás után. Az eltelt tizenhárom év alatt teljesen kiépült az infrastruktúra-hálózat, amit sok település megirigyelhetne.- Melyek voltak azok a beruházások, amelyeket az elműt több mint tíz év alatt megvalósítottak? - kérdeztük Szabó József polgármestert.- A '90-es évek elején az volt a kérdés, hogy mikor kapunk gázt. A program 1991-ben kezdődött- amelyhez a megye is segítséget nyújtott -, de csak két évvel később sikerült a lakásokba bekötni. Ennek viszont mindenki örült. Fontos kérdés volt a telefon is. Az ezer lakásban mindössze 37 volt. Szükséges volt tehát a bővítése. Ezt 1995- ben tudtuk megvalósítani. Semmi sem bizonyítja jobban a fejlődést, mint az, hogy mostanra a községünk minden utcája burkolt, valamennyi belterületi lakóházban van víz, szennyvízcsatorna, telefon, földgáz és természetesen villanyáram. A községnek nem volt idősek háza, ezért építettünk, ahol harmincán férnek el. Nyolc éve készült el a Dunavecse-Apostag közötti kerékpárút, ami azért is lényeges, mert ma már annyian járnak Vecséről Apostagra dolgozni, mint Apostagról Vecsére. Ezt a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetjük. Az utóbbi évek legnagyobb beruházása a szennyvízhálózat kiépítése volt, amit Dunavecsével közösen valósítottunk meg. Minden utcában ott van a vezeték, a rákötés 70 százalékos. Fontos megemlíteni azt is, hogy azokba az utcákba is eljuttattuk a vezetékes vizet, ahol korábban valamilyen oknál fogva nem volt. Nem jelentéktelen dolog az sem, hogy a sportpályánkat felújíttattuk és új öltözőt építettünk. Az apróbb dolgokat közhasznú munkásokkal végeztetünk el. Nemcsak a közterületeket gondozzák, de karbantartási feladatokat is ellátnak. Ők építették az idősek házát is. A kétcsoportos óvodát 1999-ben adtuk át, 2001-ben pedig négy tanteremmel bővült az iskola. Mára felszámoltuk az összes földutat. Nagyon igényesek vagyunk a parkjainkra, gondozzuk a közterületeinket. Szép piacteret is kialakítottunk. Ez azért volt SZABÓ JÓZSEF 1945-ben Pesterzsébeten született. 1963-ban Híd-Vízműépítő technikumot végzett Budapesten. Eddigi munkáját köztisztviselőként végezte különböző helyeken. 1992 óta a település polgármestere. Nős, két gyermeke van. lényeges, mert nem engedjük a közterületen való árusítást és a házalást. Elkészítettük a csapadékvíz-elvezető csatorna tervét. Sajnos forrás hiányában még nem tudtuk megvalósítani.- Mondhatjuk, hogy Apostag az elmük tíz évben gyökeresen megvákozott?- Feltétlenül, legalábbis ami az infrastukturális állapotot illeti. Munkák lesznek az elkövetkezendő években is. Kicsit elhanyagoltuk a középületeinket, mert fontossági sorrendben végeztük a dolgainkat. Most azokra is költenünk kell.- Mit jelent a településnek a folyó közelsége?- Nekünk szívügyünk a Duna, amit sajnos az elmúlt évtizedekben majdnem tönkretettek. Elhatároztuk, hogy megteszünk mindent annak érdekében, hogy emberarcú legyen. Ugyanolyan harmonikusan illeszkedjen a község lakóihoz, mint negyven-ötven évvel ezelőtt. A mai kor színvonalának megfelelően élvezhessék az emberek a folyó kínálta lehetőségeket. Sokat várunk az új dunai híd megépítésétől. Minden bizonnyal a befektetőket is érdekelni fogja majd, és ennek pozitív eredményei lehetnek. Az út melletti területek ugyanis lehetőséget adnak majd különböző vállalkozások kialakítására. Mivel a híd és az épülő autópálya nemcsak Apostagot érinti, azt szeretnénk, hogy a megyei és az illetékes vezetők rangjának és értékének megfelelően kezelnék ezt a kérdést. Ez nagyon nagy kihívás lesz majd valamennyiünk számára. ■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Év Lakosok száma 1997 2208 1999 2179 2001 2174 2003 2147 Forrás: polgármesteri hivatal Az ügyvezető Pesthy Imre közel negyven éve él a községben. Azóta tekinti magát apostaginak. A Megváltozott Munkaképességű Dunamentieket Foglalkoztató Kft. ügyvezető igazgatója. - Tíz éve működik az üzemünk, amiben leszázalékoltak dolgoznak. Közel százharminc embernek tudunk munkát adni. Egy részük bedolgozóként végzi a feladatát. Kerékpárok kerekének fűzésével, centírozásával, gumik felszerelésével és szőnyegszövéssel foglalkozunk. A dolgozók csaknem fele helybéli. A volt mozit alakítottuk át, ott végezzük a munkát. Sokat jelent ez a rehabilitációs üzem a megváltozott munkaképességű, perifériára szorult embereknek. Az önkormányzatnak és a Cseke Kft.nek köszönhetjük azt, hogy ezt az üzemet megvalósíthattuk. A munkatársaink nyugdíj-kiegészítés miatt jöttek el dolgozni, és örülnek annak, hogy itt lehetnek. ■ A pedagógus Ács Tibor most abban az iskolában tanít, ahova valamikor ő is járt. Vannak olyan kollégái, aldknek régen a tanítványa volt. - Történelem-angol szakon végeztem, de csak ettől az évtől tanítok az iskolában. Az eddigi tapasztalatom nagyon jó, mert a kollégák mindenben segítenek. Az ötödik | osztálynak vagyok az osztályfő- ] nöke. Az iskolánkban ebben az ] évben kezdődött el az angol | nyelvoktatás, ami nagyon érdek- ; li a gyerekeket. Szabadidőmben a Ladik Ifjúsági Egyesület tagjaként tevékenykedem. Az egyesület legnagyobb rendezvénye az [ Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivál, amelyet nagy előkészülettel szervezünk. Ez elsősorban vallásos esemény, de arra törekszünk, hogy a három nap alatt mindenki jól érezze magát, és megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot. Mindig szerettem Apostagon élni, ezért | úgy döntöttem, hogy itt telepedek le. ■ A tiszteletes Mohácsi József a 29. református lelkész a településen és éppen huszonkilenc éve teljesít a községben szolgálatot. - 1629-től lehet Mohácsi József számolni azt, hogy Apostagon református lelkészek dolgoztak. Én vagyok a második, aki a leghosszabb ideig tevékenykedett eddig a gyülekezetben. Azt mondhatom, hogy a település nagyon jó közösséget alkot, függetlenül attól, hogy három felekezet tagjai élnek együtt. A katolikus vallásúak vannak a legtöbben, de mi is hétszázan vagyunk. Az eltelt 29 év alatt sok mindent tettünk. Felújítottuk a templomot kívülről és belülről, a tornyot vörösrézzel vontuk be, s a harangok is elektromosan működnek. A harangjainknak az a különlegessége, hogy nem bronzból, hanem acélból készültek, ami ritkaságnak számít. Az új parókiát 1984-ben építettük. Öröm az, hogy a három felekezet ilyen megértésben él együtt.___________ ■ A nyugdíjas Nagy Istvánné Apostagon született, de volt az életében olyan időszak, amikor tanult, s nem a településen élt. Magyartörténelem szakos tanár, nem régen ment nyugdíjba. - Harminchat évig dolgoztam a pedagógus pályán. Nagyon érdekelt a község története, s amikor nyugdíjba mentem hozzákezdtem a feldolgozásához. Különböző könyvekben próbálok utánanézni a régebbi dolgoknak, de a levéltárból is kapok anyagokat. Azt már kiderítettem, hogy 955-ben volt temploma a településnek. Tovább folytatom a kutatást, de ahhoz, hogy egy könyvre való anyag összegyűljön, sokat kell még dolgozni. Korábban sok helyre jártam, de most anyósom mellett a település legidősebb emberét, Hollner Gabriellát is gondozom, aki 98 éves. Két tanítványom is van, és az Apostagi Naplóba is szoktam írni. így kevés idő jut a régi idők felkutatására. ■ A cégvezető Horváth János nem régen került Apostagra. A Wágner Kft. cégvezetője. Autó-karosszéria alkatrészek gyártásával foglalkozunk és az ehhez szükséges szerszámokat is mi gyártjuk. Tíz évvel ezelőtt Wágner Alajos teremtette meg az üzemet, amit két éve eladott. Kilencvenkét embernek biztosítunk munkát. A technológiát folyamatosan fejlesztettük és fejlesztjük. Az itteni dolgozók nyitottak az újra, ezért van jövője a cégnek. Az amerikai tulajdonos egy új meggyőzésen alapuló vezetési szemléletet akar kialakítani. Informálni akarjuk a munkatársainkat minden területen. Ez még szokatlan Magyarországon. A cégnek négy üzeme van, az apostagi a legkisebb, de az a cél, hogy a legjobban fejlődjön. A nálunk gyártott termékeket Európába, az USA-ba szállítjuk. A belföldi értékesítést és az exportot is szeretnénk növelni. ■ Apostag A képviselő-testület: Szabó József polgármester, dr. Reha Józsefné alpolgármester, Ács Tibor, Csorba Zoltán, Murányi Péter, Milánkovics Szabolcs, Tóth- Szőllős Mihály, Valaczka János, Zakar Zoltán, dr. Szöllősi Károlyné jegyző. Apostag a XVI. században a folyó túlsó oldalán volt, a Dunántúlon. A Duna ugyanis nem folyt mindig a mai helyén. Ahányszor csak kilépett a medréből, a földeket elborította, a mederhálózat pedig átrendeződött. Az is elképzelhető, hogy a mai meder egykor csak mellékág volt, s a Duna máshol folyt. Sokkal valószínűbb viszont az, hogy a falu volt egy ideig a jobb parton, a mai Kisapostag helyén. Apostagon az Árpád-korban görög szertartású, centrális templom állt, amit a 12 apostol tiszteletére építettek. Ennek megfelelően Apostag eredeti neve Apostolok lehetett. Az ősi templom a mai református templom helyén állt. 1318-ban a magyar történelem egy fontos eseményének volt színhelye Apostag. Itt gyűltek össze tanácskozásra az ország érsekei, püspökei és papságának egy része. 1559-ben egy török összeírás két Apostagról tesz említést. A bal partinak Apastak, a jobb partinak Nagy-Apastak volt a neve. Apostag eredetileg a bal parton, a mai helyén feküdt, ott ahol ősi temploma is állt. A XIV-XV. században mindkél települést Apostagnak hívták, és páros településként tartották számon. 1709-ben azonban már ismét bal oldali Apostagot jelöl a térkép, mivel dunántúli párja jelentéktelenné vált. j A török uralom végére Apostag lakossága teljesen tönkrement A kegyelemdöfést mégsem a tö rökök, hanem a felszabadítói adták meg, akiknek élelemme való kiszolgálásáról a település nek kellett gondoskodni. 1686 ban a felszabadulás évéber Apostag szinte megszűnt létez ni. Csak tíz év múlva vált isme lakottá. A Duna áradása sok gondo okozott a településnek. Legsú lyosabb következményekkel a; 1941-es jeges árvíz járt, ameb teljesen elöntötte a községet. Apostag élete a II. világháborúi! teljes mértékben összefonódot a zsidósággal. Az ő kezükbei volt a legtöbb föld, az ő házuk al kották a falu főutcáját. Gazdagoi voltak, úri módon éltek. A hábo rúban elvitték őket és egy csalái sem tért vissza. . • A település legnagyobb szülött je Nagy Lajos. Hiába a szobo és az emléktábla, a falu nen szerette az írót és ez kölcsönö volt. Ennek az lehetett az oka hogy törvénytelen származás, miatt sokat gúnyolták, fattyú nak nevezték. Nagy Lajos nen is gondolta, hogy az aposta giak olvasni fogják műveit. | __________________________|
