Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-24 / 248. szám
T\|/T 1 I I " 7 A B ács-K iskun |Ü lo^Jjori ^rjry*p LV M egyei • • A. |y ^ j Ö nkormányzat OLDALA A Homokhátság jövőjéről beszéltek A Homokhátság vízpótlásáról tartottak szakmai Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatár- problémáinak megoldási lehetőségei az Országos nőst, az Alföld felzárkóztatásáért felelős kormányfórumot a múlt hét péntekén a kecskeméti megye- sai beszéltek a Duna-Tisza közi hátság vizháztar- Területfejlesztési Tervben. Dr. Balogh László, a me- megbízottat, majd Madari Jenőt, a megyei földműházán. A tanácskozást Szabó Károly, a Bács-Kis- tásáról. Őket követte dr. Kiss Zoltán, a Környezet- gyei közgyűlés elnöke arról szólt, hogy milyen terű- velésiigyi hivatal vezetőjét hallgathatták meg az kun Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd védelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtit- letfejlesztési elképzelések vannak Bács-Kiskunban érdeklődők. Mostani összeállításunkban a fórum dr. Varga György és dr. Szalai József, a VITUKI Rt. kára; előadásának címe ez volt: A Homokhátság a hátrányok leküzdésére. Végül dr. Nemcsók Já- érdekes gondolataiból tallózunk. A pártok feletti összefogás segíthet Legyen Bács-Kiskun az ügy gazdája! Lobbikonferenciának nevezte a Homokhátság ügyében szervezett fórumot dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. Mint mondotta: a Duna- Tisza köze népességének múltjáról, jelenéről, de leginkább jövőjéről van szó, és a Homokhátság megmentése csak széles körű politikai, társadalmi összefogással és térségi szemléletű területfejlesztési programokkal lehetséges.- E programok kidolgozásában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat aktív szerepet vállalt - jelentette ki előadásában dr. Balogh László. - A megye évek óta minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy a Homokhátság problémája igen is belevésődjön az emberek tudatába! Hogy tudják: nem egy térség gondjáról van szó, hanem olyan ügyről, amely az egész nemzet ügye kell, hogy legyen! Ezért a megyei önkormányzat különböző fórumok, konferenciák szervezésének kezdeményezője volt - 1992- ben foglalkozott először a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Homokhátság vízháztartásának helyzetével- és lesz a jövőben is.- A Duna-Tisza közének a felszíni és felszín alatti vízkészletek csökkenésével leginkább sújtott térsége a Gödöllői-dombságtól egészen a szerb határig húzódik. Az érintett mintegy 8000 négyzetkilométer - hazánk területének mintegy 8,6 százaléka - döntően megyénkben található. Több mint egy évtizede beszélünk a problémáról - sajnos nem tudtunk nemzeti ügyet csinálni belőle. Kormányhatározat, országgyűlési határozat született, regionális, megyei és kistérségi programok készültek, csak éppen a mindenkori költségvetésben nem lett elkülönítve megfelelő nagyságú keret a megoldásra, és nincs végleges, komplex, kis lépésekből összeálló megoldási program. Pedig a Homokhátságon idestova már több mint két évtizede tartós vízhiány tapasztalható, ami problémák egész tárházát idézi elő: a mezőgazdaság termelési feltételeit, védett természeti értékeinket, ivóvízkészleteinket, üdülőtavainkat egyaránt fenyegeti. De, sajnos, minden erőfeszítésünk ellenére sem hozott látványos eredményeket az utolsó évtized. Igaz, részleges beruházások megvalósultak, elkészült mintegy 60 zsilip, és végbement a vízkormányzást segítő csatornák tisztítása. Hét év alatt mintegy 1,2 milliárd forint jutott a vízhiány enyhítésére, de sajnálatos módon ez csak töredéke mind a korábbi határozatokban betervezett összegnek, mind pedig a szükségesnek - mutatott rá a megyegyűlés elnöke. A Duna-Tisza közi hátság vízháztartásának helyzetét ismertette dr. Varga György és dr. Szalai József, a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének két tudományos főmunkatársa. Mint elhangzott: korábban, a vízszabályozások előtt a Duna-Tisza közén nagyon sok víz borította és árvízjárta terület volt. Az 1930-as években például a Szappanos-szék e vidék egyik leglátogatottabb tava és egyben fürdőhelye volt - kiépített stranddal, öltözőkkel, színpaddal, vendéglátással. Ma ez a terület egy kiszáradt, füves rész csupán. A szakértők rámutattak: a Homokhátságon igen változékonyan- A Duna-Tisza közén a táj- és természetvédelem, továbbá a mezőgazdasági termelés biztonsága és a minőségi követelmények teljesíthetősége érdekében is szükséges a vízvisszatartó, illetve vízpótló berendezések fokozatos kiépítése. A vízvisszatartó rendszerek térségi javaslatait célszerű programokba foglalni - igazodva az Unió által támogatott programokhoz. A támogatások elnyeréséhez pedig elengedhetetlen az önerő biztosítása. Meg lehetne vizsgálni továbbá azt, hogy amennyiben csapadékosabb lesz az éghajlat, kell-e vízpótlás, vagy elégséges a vízvisszatartás, ám utóbbit cáfolni látszik az a megállapítás, miszerint a csapadékosabb évek csak a felszín közeli talajrétegekben eredményeznek víztartalom-növekedést, tehát a talajvízszint általában nem emelkedik - mondta dr. Balogh László, majd a következőket hangsúlyozta:- A térség vízháztartásának javítására olyan vízvisszatartási és - pótlási megoldásokra van szükség, amelyek - a műszaki háttér mellett - fontosnak tartják a terület vízgazdálkodásának jogi részét is. Szükség van a vízmegőrzésre alkalmas területek tulajdonviszonyainak rendezésére. Javítani kell a tájékoztatást, hogy az érintett térségben élők ismerjék a helyzet alakulását, tevékenységük lehetséges következményeit. A termelőket érdekelté kell tenni a táj, a természet értékeinek megőrzésében, így javítani lehetne a gazdálkodásból és az idegenforgalomból, falusi turizmusból származó bevételek növelésének esélyeit. Segíteni kell a gazdálkodók felkészítését az európai uniós csatlakozásra, s a Közös Európai Agrár- és Vidékfejlesztési Politikához való alkalmazkodásra. A vízkészletek hatékony visszatartása, a vízviszonyok nagyobb hatásterületen történő javítása érdekében fel kell mérni a tározási lehetőségeket - figyelembe véve az elfolyó csapadékvizek oszlik meg a csapadék úgy időben, mint területileg. Ráadásul az elmúlt évtizedekben kedvezőtlen változás következett be. Az utóbbi 32 évben 200 milliméterrel növekedett az éghajlati vízhiány, és folyamatosan nőtt a potenciális párolgás. A ’80-as évektől jóval több az aszályos esztendő, illetve nagyobb azok valószínűsége, nőtt az aszályossági index. A főmunkatársak hangsúlyozták: meg kell határozni a legfontosabb célokat, a területhasznosítási, az erdősítési és a mezőgazdasági művelési lehetőségeket, a természetvédelmi feladatokat, a Homokhátság vízpótlásának lehetőségeit. Fel kell mérni az itteni vlzforrásokat, a vízkészleteket, és meg kell szennyező hatásait. Cél, hogy az elmúlt évtizedekben elég gyakran változó birtokviszonyok miatt elhanyagolt, hajdan jól kiépített csatornahálózatot helyreállítsák, s megakadályozzuk azt a tarthatatlan helyzetet, hogy ugyanazon évben és ugyanazon a területen tavasszal belvíz, ősszel pedig aszály legyen. Ez nemcsak vízügyi beruházást jelent: mindehhez a térség településszerkezetére és foglakoztatásra ható programok is kapcsolódnak. Ezeket a folyamatokat kell erősíteni a Homokhátság vízutánpótlási programjának keretében. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette: továbbra is vizsgálni kell a Duna-Tisza-csatorna megépítésének lehetőségét.- A csatorna terve több évszázados múltra tekint vissza. Megépítésének szükségességét és szándékát a különböző korszakokban másmás indokok támasztották alá. A nagyszabású tervek meghiúsulásának okai azonban nem változtak: a pénz hiánya, az eltérő gazdasági célok, illetve a politikai és gazdasági megosztottság - mondta dr. Balogh László, aki arról is beszélt, hogy a fenntartható fejlődés kívánalmai óriási kihívást jelentenek egy olyan, környezet- és természetvédelmi szempontból is érzékeny, veszélyeztetett területen, mint a Duna-Tisza köze. Megemlítette továbbá, hogy hazánk uniós csatlakozása után pályázatokat adhatunk be a strukturális alapokon belül az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapra. Ennél szükséges a 25 százalékos saját forrás, de ha nincs önerő, nincs uniós támogatás sem. A megyei elnök végül kiemelte: a különböző pártállású politikai erőknek össze kell fognia, pártok felett álló lobbicsoportnak kell a programot megvalósítania. A lobbicsoport vezetésére pedig felkérte Lezsák Sándort, aki megígérte: mindent megtesz a probléma mielőbbi rendezéséért. A vizsgálni a vízpótlás lehetséges módjait és eszközeit. Dr. Nemcsók János, az Alföld kormánybiztosa szerint már nemcsak tervekről, de kézzelfogható eredményekről is lehet szólni. Az eredmény elsősorban egy sok szempontból összeállított és sokak által támogatott, konkrét kormány-előterjesztés, amelynek témája: „A Duna-Tisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásainak mérséklése.” Az előterjesztés felelőse - a tervek szerint - az európai ügyekért felelős, tárca nélküli miniszter lesz. Az előterjesztés nem más, mint az itt élő emberek által tett javaslatokból készült szakmai anyag, és megvalósítása immár nem csak jámbor óhaj. Térben és időben meghatározott, konkrét tervekről, feladatokról és összegekről van szó. A következő 3-4 esztendőre 10,1 milliárd forint szerepel ebben az előterjesztésben ezekre a feladatokra, és további 10 milliárd forint pályázható az EU- nál. Ebből 1,35 milliárd felhasználásáról szól az előterjesztés 2004-ben. Ez címkézett pénz, a különböző tárcáknál rendelkezésre álló 10 és 100 milliók ezen felül érkezhetnek még erre a területre. Az előterjesztés túl van a tárcaközi egyeztetéseken, és folyamatban van a beépítése a 2004- es költségvetésbe, ami alapján a kormánybiztos kizártnak tartja, hogy ez az 1,35 milliárd ne álljon rendelkezésre jövőre. A kormányzat és a kormánybiztos is igen nagyra tartja azt a munkát, amit a hátság megélhetési és életkörülményeinek javítása érdekében végeztek az érintettek az elmúlt 10-15 évben.- Paradigmaváltásról van szó. A dolog nem kizárólag a hátság vízutánpótlási gondjainak megoldásáról szól, hanem a megélhetési körülmények javításáról is. Ennek fontos eszköze a vízutánpóüás megoldása, de emellett fontos a nemzeti hagyományokon alapuló, progreszszív, gazdaságos mezőgazdasági termelés támogatása, és ugyancsak fontos a jellegzetes nemzeti település és gazdasági társulás, a tanyavilág támogatása és további hanyatlásának megakadályozása - mondta Nemcsók János, aki arról is szólt, Van válasz Milyen fejlődési lehetőségei vannak Bács-Kiskun agrárgazdaságának a megye természeti adottságainak függvényében? Erről beszélt Madari Jenő, az FVM Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője. A természeti adottságok elsődlegesen meghatározóak egy adott terület mezőgazdasága szempontjából, és az adottságokhoz való alkalmazkodás tulajdonképpen egyenlő az alkalmazott és alkalmazható agrotechnikai eljárásokkal, a termesztett növényfajokkal, fajtákkal - mondotta a szakember. Ezek az összefüggések általában igen hosszú idő alatt alakultak ki. Bács-Kiskunban - a megye nagy területi kiterjedése miatti heterogén talajösszetétel okán - különös jelentősége van a természeti adottságok figyelembevételének. A természeti adottságok mellett terhogy kormányzaü szinten új irányítási rendszer alakul ki. Ennek lényege, hogy az eddigi kesze-kusza, decentralizált és nem hatékony rendszer helyén - figyelemmel a megyei elnökök véleményére - létrejön egy tárcaközi bizottság, aminek vezetője a mindenkori alföldi kormánybiztos. Ennek a bizottságnak „több helyi pilléren kell nyugodnia”; a lényeg, hogy Bács-Kiskun megye legyen ennek az ügynek a gazdája. A programkidolgozásban az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetnek kell főszerepet adni, és be kell vonni a Kiskunsági Nemzeti Parkot, a megyei kamarákat, továbbá a Lakitelek Népfőiskola kapná - zászlóshajóként - feladatul ennek a sorsfordító és korszakváltó programnak a népszerűsítését a tanyavilágban, a falvakban. Az említett kormány-előterjesztés amúgy önkritikus: magába foglalja a lemaradásokat, azt, hogy eddig nem volt forrás a feladatokhoz, és hogy a tárcaközi egyeztetés sem működött. 2003-ra szinte teljesen leállt a költségvetési finanszírozás, és elakadt az egykori vizes élőhelyek és a tározók kialakítására alkalmas területek állami tulajdonba vétele is - de ennél még nagyobb probléma, hogy az érintettek igényeinek felmérése is félbeszakadt. Most azonban javaslatok készültek a program folytatására, és az a cél, hogy a jövőben egy minisztérium feladata legyen a program koordinálása. A fő célkitűzések egyébként a következők: 1. Területfejlesztési feladatok folytatása. 2. Népességmegtartó képesség megtartása, és a környezeti tényezőkhöz igazodó agrárszerkezetváltáshoz szükséges támogatások biztosítása. 3. A halmozottan hátrányos feltételek között folytatott gazdálkodás mellett a termelők érdekeltté tétele a táj, a természet értékeinek megőrzésében, a minőségi élelmiszer-termelésben, a jövedelmek növelése érdekében. 4. Az itt élő emberek felkészítése az uniós csatlakozásra. 5. Az előző ciklusban elért - nem lebecsülendő - eredményeket fel a természet mészetesen meghatározó a mezőgazdasági termelésre ható aktuális közgazdasági feltételrendszer is. E két tényező közös, gazdálkodásra gyakorolt hatása jelenti mindenkor a mezőgazdasági termelés eredményességét vagy eredménytelenségét. A megye tájegységei közül a Duna-Tisza közi hátság a természeti adottságoknak leginkább kiszolgáltatott rész - mutatott rá dr. Madari Jenő. Amellett, hogy alacsony a talajok termőképessége, a Homokhátság az ország csapadékban legszegényebb tájegysége. Mindemellett az elmúlt évtizedekben a nagymértékű talajvízszintsüllyedés hatására tovább romlottak a mezőgazdasági termelés természeti adottságokkal összefüggő feltételei. Ezért az elkövetkező időben meg kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát, ezen keresztül a térség lakosságmegtartó képességét. A növénytermesztésben előnyben kell részesíteni a talaj vízmegőrző képességét erősítő agrotechnikai eljárásokat, lehetőség szerint foglalkozni kell a kevésbé vízigényes növényfajok és -fajták termesztésbe állításával. A kertészeti ágazatban elengedhetetlen az ültetvények fajtaszerkezetének felülvizsgálata, az elöregedett ültetkell gyorsítani a pénzügyi források biztosításával. 6. A tanyai gazdaságok életképességének elősegítése. Alternatív jövedelemszerző képességek előmozdítása. Falusi, tanyai turizmus élénkítése. 7. Helyi adottságokhoz alkalmazkodó agrotechnológiák megvalósítása, elősegítése. 8. A tanyai építészeti és kulturális örökség megőrzése, megóvása. 9. Gazdaságosan nem csatornázható településeken a szakszerű szennyvízelhelyezés és a természetközeli szennyvíztisztítás állami támogatása. 10. A piacképes tudás megszerzésének elősegítése a tanyai humán erőforrások testreszabott fejlesztésével. 11. A Homokhátság mezőgazdasági szerkezetének átalakítása: • erdőtelepítés, • homoki gyepgazdálkodás és extenzív állattartás, • szárazságtűrő növények további kifejlesztése. A legfontosabb vízháztartási intézkedések pedig a következők: 1. 58-60 olyan tározót kell építeni, ami 10 ezer - 200 ezer köbméter víz befogadására alkalmas. Ezek tervezett helyei az egykori szikes mélyedések, tehát nem betonozott, tájba nem illő építményekről van szó! 2. A kialakult csatornahálózat egységes szempontok szerint lesz felülvizsgálva - elkerülendő azt, hogy egy éven belül ugyanazon a helyen belvíz és aszály is legyen. 3. Kecskemét és Kiskunfélegyháza térségében egy program készül a tisztított szennyvíz öntözési célra való felhasználása ügyében, amivel összefüggésben négy mintaterület kialakítását tervezik. Nem elég a belvizeket felfogni és gyűjteni, máshonnan is kell víz! 5. A kormánybiztos személyes terve egy vízpótlórendszer kialakítása, ami a hátsági főcsatorna megépítésére vonatkozó elképzelésben fogalmazódott meg. kihívásaira vények leváltása korszerű fajtákkal. A szőlő-bor ágazatban létre kell hozni a termelési integrációkat. Az állattenyésztés területén meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a nagy takarmányigényű ágazatokat fokozatosan miként egészítheti ki - ha lehet, egyes területeken miként válthatja fel - a tömegtakarmányra alapozott állattenyésztés. Fokozottabban indokolt kihasználni a megyében található réteket, legelőket, amelyek alapjai lehetnek a hazánk uniós csatlakozásától kezdve jobban elismert, húshasznú szarvasmarha-tartásnak, juhászainak. Az erdősítés növelésével kettős cél valósítható meg: egyrészt a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek hasznossá tehetők, másrészt az erdősítés természetvédelmi célokat is szolgál - sorolta a megyei FVM- hivatal vezetője. A szakember aláhúzta: a mezőgazdaság valamennyi ágazatában elengedhetetlen a termelési integrációk kialakulásának gyorsítása, ezen keresztül az EU-s támogatási források minél szélesebb körű kihasználása. ^ Az egykor népszerű fürdőhely ma füves puszta csupán
