Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-03 / 231. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Kunszentmiklós A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Bődi Szabolcs, al­polgármester: Juhász László. Jegyző: dr. Gergely Sándor, al­jegyző: dr. Herczeg Julianna. A testület tagjai: Alács Sándor, Bá­bel Péter, dr. Bórák Ákos, Dinnyésné Mászáros Irén, Kreisch Mihály, Kun Bálint, Kur­di János, Lesi Árpád, Malinák Árpád, ifj. Szőke Imre, Vassné Kelemen Ágnes, Vida István. ■ Településtörténet Amikor a kőkortól lakott vidéken a honfoglaló magyarok a templo­mos helyen sátort vertek, a mai Kunszentmiklós ősi alapjait rak­ták le. A település története a XII. századra nyúlik vissza. • A tatárjárást követően kunok te­lepedtek le e vidéken, majd többször elnéptelenedett. Ám mindig újraépítették a csak 1637-ben II. Ferdinánd király ál­tal Kunszentmiklósnak nevezett települést. • A törökdúlás alatt a község nagy része elpusztult. A törökök ki­űzése után megkezdődött az új­jáépítés. Kunszentmiklóst a bé­csi udvar 1702-ben eladta a né­met lovagrendnek, de 1747-ben a település kifizette a váltságdí­jat. A mezővárosi rangját 1794- ben kapta, majd kórháza, gőz­malma épült, s 1800-ban elké­szült a vasútvonal, az 1930-as években a belvízelvezető rend­szer. Postája 1780, gyógyszertá­ra már 1812 óta van. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (FŐ) Forrás: polgármesteri hivatal Az első kunkapitány Bíbó Ká­roly volt. A település fejlődésével párhuzamosan nőtt Kunszent­miklós közigazgatási státusza is: 1956-ig járási székhely, 1970-ben középfokú igazgatási és ellátási szerepkörre jelölték ki, 1984-től városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől Kunszentmiklós ismét város. ■ Sportközpont A város sportéletének legfonto­sabb színtere az önkormányzat tulajdonában lévő Miklóssy Já­nos Sportközpont. Az ezer négyzetméteres létesítmény négy részre osztható küzdőtér­rel rendelkezik, amely 400 néző befogadására is alkalmas. Vala­mennyi egyesület itt tartja edzé­seit és megannyi bajnokság, ver­seny helyszíne is. Mögötte van a városi strandfürdő, ahol 33x20 méteres tanmedence és egy 150 négyzetméteres me­legvizes medence, s gyermek­pancsoló is van. A termálvíz hatásainak vizsgálata után azt gyógyvízzé minősítették. Jóté­kony hatással van kopásos jel­legű izületi és gerincbetegsé­gekre, idült ideg-, illetve nő­­gyógyászati gyulladásokra, különféle utókezelésekre. A sportintézmény jól felszerelt. ■ A VÁROSHÁZA. Klasszicista stílusban - a helyi téglagyár kétszázezer darab téglájából - 1826-ban épült a műemlék jellegű városháza. Falán márványtábla őrzi Petőfi Sándor 1845-ös látogatásának emlékét. Az épület előtt áll az I. világháborús emlékmű, illetve Petőfi mellszobra._____________ ■ Térségi szerepre törekszünk A történelmi hagyományokból eredően Kun­­szentmiklós mindig is a Felső-Kiskunság meg­határozó városa volt. Vonzáskörzete, térségi ellátó szerepe ma is jelentős.- A település mezővárosi mivoltát évszázadokon át őrizte. Akkoron még nem volt ismert a munka­­nélküliség fogalma. Ma pedig e mutatóban veze­tő helyet foglalnak el.- A hetvenes évek elejétől jelentős ipar települt ide. Több száz főt foglalkoztató nagyvállalatok működtek. Aztán jött a rendszerváltozás. A nagy cégek kis káeftékké zsugorodtak. A kárpótlás­ként visszakapott földek termelőeszköz híján nem tudták felvenni a felszabadult munkaerő so­kaságát. Emellett a háztáji gazdaságok egy részét is megingatta a mezőgazdasági miniszterek kap­kodó politikája. Ezért is kiugróan magas nálunk a munkanélküliségi ráta. A képviselő-testület prog­ramjának egyik sarkalatos pontja a munkahelyte­remtés. Erőfeszítéseink már eredményeket hoz­tak: a volt akkumulátor gyár területén a MOSZ­­CAR Kft. autóbontót tervez létrehozni. Az ipari parkban egy könnyűipari külföldi beruházó több mint kétszáz fős munkahely megépítését vállal­ta. A munka világába való bevezetést célozták a közmunkapályázataink.- A város infrastrukturális lemaradása szem­betűnő. Ugyanakkor a nem kötelező feladatok el­látásából jócskán vállalt az önkormányzat. Emel­lett néhány áj építkezés is kinövőben.- Az évek óta tartó csatornázási kényszer miatt nem készültek utak. Bár legutóbb sem nyertünk a pályázaton, de mégis elkezdtük a lemaradás pótlását. Szerencsére ivóvízgondunk nincs. A szi­­lárdhulladék-lerakásban pedig csatlakoztunk a' Közép-Dunántúli regionális szemétfeldolgozó konzorciumhoz. Ennek áldásos, bár költségnöve­lő hatásával 2005-2006-ban szembesülünk. A meglévő lerakónk rekultivációja viszont megtör­tént. A nem kötelező feladatokat pedig egyhangú döntéssel vállalta fel a képviselő-testület. Meg­őrizzük a szociális ellátó hálózatot: a szakrende­lőt, a szakközépiskolát és a sportcsarnokot to­vábbra is működtetjük. Ezek jelentős terhet ró-BŐDI SZABOLCS 1951-ben Kunszentmiklóson szü­letett. 1973-ban a bajai tanítókép­zőben, 1992-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szer­zett diplomát. Munkahelyei: 1973 óta Kunszentmiklóson tanított, majd művelődési felügyelő, később művelődési­­ház-igazgató lett. Később a helyi, kollégiumban nevelőtanárként helyezkedett el. 1988-tól a helyi ÁMK-ban pedagógus. 2002-től Kunszentmiklós polgármestere. Nős. Öt fiúgyermek édesapja. nak a költségvetésre, ezért is szigorú takarékossá­gi intézkedéseket vezettünk be. Ugyanakkor a la­káshelyzeten is igyekszünk javítani. Bár az öt költségalapú és a négy szociális bérlakás koránt­sem elég, de erre vonatkozóan a Széchenyi-terv befagyasztása óta nincs pályázati lehetőség. Ettől eltekintve a nyugdíjasoknak is tervezünk lakás­építést. Bár nem saját beruházás, de jövőre meg­kezdődik az új bíróság építése. Jelentős lépéseket teszünk egy mentőállomás elkészültéért is. Az új posta pedig már működik. A városközponti refor­mátus templom és a Diószegi-ház is megújult. S ha már a különös értékeinknél tartunk, szólni kell az öreg gimnáziumról és a gyülekezeti terem­ről. Ezek a műemlékvédelmi értékeink közé tar­toznak. A Baksay-emiékszoba és könyvtár szin­tén gyönyörű. A jó harmincezer kötet között cso­dálatos egyedi példányok is vannak.- Milyen Kunszentmiklóst szeretnél- Egy jól felszerelt iskolavárost - benne sokszí­nű középiskolával és egy kihelyezett főiskolai ta­gozattal -, ahonnan a kiművelt emberek sokasá­ga nem menekül el. Egy környezetbarát ipartele­pet, sok munkahellyel, forgalommentesített bel­várossal. Csatornázott, virágos kistérségi köz­pontot pezsgő kulturális élettel. Fürdőcentrumot, reumatológus orvosokkal. Olyan közbiztonságot, ami Kunszentmiklós jellemzője volt évtizedeken át, s elfelejteni ezt a 15 évet, amit remélhetőleg rövidesen magunk mögött hagyunk._________■ A háziorvos Dr. Völgyes Attila majd’ félévszázada él a városban. Korábban bel­gyógyászként dolgozott, most házior­vos. - A gyö­kereim nem ide kötnek, de itt nőttem fel. Most már szinte minden idehúz, szeretek is itt élni. Az elsők kö­zött voltam, aki vállalkozó or­vosként folytatta a munkáját. Kunszentmiklóson is az orszá­gos átlagot tükrözi a betegek száma. Szerencsére környezeti ártalom nem veszélyezteti az it­teniek életét. A munkanélküli­ség miatt inkább a pszichés problémák fordulnak elő. Az or­vosi alapellátást öt felnőtt és két gyermekorvos látja el. Sajnála­tos dolog, hogy a városunk hát­rányos helyzetű, ezért az utóbbi időben nem nagyon tapasztal­ható fejlődés. Márpedig pénz nélkül semmin sem lehet előbb­re vinni. Bár az emberek türel­mesek, de a tenniakaráson vál­toztatni kellene, akkor más len­­ne a helyzet._______________■ A vállalkozó Juhász László 22 évvel ez­előtt egyéni vállalkozó­ként kezdte a hal-csali gyár­tását. Most már nemcsak hazánkban is­merik a ter­mékeit, hanem Európa számos országába, de még Dél-Afrikába is szállít. - Kezdetben csak 2-3 dolgot készítettem. Ma már több, mint 130 féle csalit gyár­tunk. Szerettem nagyon hor­gászni, ezért indultam el ezen az úton. Lassan, saját erőből ju­tottam el odáig, ahol most tar­tok. A városban sok mindent tá­mogatok. Ötmillió forinttal já­rultam hozzá, hogy Kunszent­­miklós-Kunbábonyban - ahol élek - legyen vezetékes ivóvíz. Nem vagyok adakozó, de köte­lességemnek érzem, hogy bizo­nyos mértékig támogassak civil szervezeteket is. A helyi óvodá­sokat ingyen szállítom, és min­dig megkapják a buszt, ha kell nekik. Szeretem Kunbábonyt. Megszoktam, hogy itt élek, és itt van az üzemem is. ■ Az ügyvezető Könnyű Vil­­mosné tős­­gyökeres szentmiklósi. Több, mint 30 éve dolgozik a sütőipari szakmában.- Korábban ál­lami vállalat­nál dolgoztam. Tizenkét évvel ezelőtt kétszemélyes kft.-t alapí­tottunk, aminek az ügyvezetője vagyok. Mintegy százan dolgoz­nak nálunk három műszakban. Sütő- és tésztaüzemünk van, de babapiskótát is gyártunk. Újab­ban üdítőgyártással is foglalko­zunk. A környező településeket mi látjuk el kenyérrel és péksü­teményekkel. Naponta nyolc­tízezer ember élelmét biztosít­juk. Exporttevékenységünk a száraztésztagyártás. A nagy élel­miszer áruházakat mi látjuk el babapiskótával, s 14 féle üdítőt is készítünk. Nemsokára bővít­jük az üzemet, amihez pályáza­ti pénzt nyertünk. így további 20 dolgozót tudunk alkalmazni. Az új technológia bevezetésével tel­jes egészében megfelelünk az uniós követelményeknek. A Kiskunság iskolavárosa A város oktatási intézményei­ben mintegy kétezer diák van. Nem csak a kistérségből, de az ország egész területéről jönnek ide tanulni. Ma három óvodát - ahol három­száz kisgyermek van - működtet az önkormányzat. Az Általános Művelődési Központ 1985-ben épült 16 tanteremmel, 42 ezer kö­tetes könyvtárral. Az ÁMK-ban lévő iskolával együtt négy helyen történik tanítás. A 31 csoportban 756 diák tanul. Az alapfokú mű­vészeti iskola 2000 óta működik. Csoportjai képzőművészet, tánc és drámajáték. Kihelyezett cso­portok vannak Kunpeszéren, Kunadacson, Szalkszentmárton­­ban és Tasson. A zeneiskola több mint 30 éves, s 1998 óta önálló művészet-oktatási intéz­mény, ahol hangszeres oktatás - billentyűs, pengetős, vonós, ütő, magánének, fa- és rézfúvós - fo­lyik. Az iskola rendelkezik egy fúvós-, illetve egy citerazenekar­­ral, szólistákkal, több kamara­­együttessel, s alkalmi énekkarral. Szerepléseik - legyenek bárhol - mindig sikeresek. A Virágh Ge­deon Szakközépiskola és Szak­iskola Észak-Bács megye egyet­len szakképző intézménye, ahol 37 iskolából (még Pest megyéből is) vannak tanulók. A 400 diák fe­le szakközépiskolás, akik - a vi­lágbanki tanterv alapján - emelt­szintű képzést kapnak az infor­matika és az elektronika tan­tárgyból. A szakiskolások aszta­los, szobafestő-mázoló-tapétázó, hegesztő, villanyszerelő, mező­­gazdasági gépszerelő és női ruha­készítő szakmát tanulnak. Lehe­tőség van a 13. évfolyamon elekt­ronikai és számítástechnikai technikus képzésre, valamint érettségi után autószerelő és szerszámkészítő szakma tanulá­sára is. Negyven főt befogadó kollégiuma is van az intézmény­nek. A Református Kollégium anyakönyvét 1766-tól vezetik. Le­gendává nőtt tanítók, kiváló ta­nulók alakjait Varga Domokos örökítette meg könyvében. Baksay nevét 1989-ben vette fel az intézmény, ahol 1992-től Baksay Sándor Református Gimnázium lett, s visszatérhe­tett alapítójához, a református egyházközséghez. Jogutódaként a korábbi iskolának 2000. szep­temberétől megalakult a Kun­­szentmiklósi Református Kollégi­um. Részei a Fördős Lajos Álta­lános Iskola, Baksay Sándor Gimnázium, Vargha Tamás Di­ákotthon. Ezzel lehetővé vált, hogy a közoktatás teljes időtarta­ma alatt, akár 12 éven át a refor­mátus iskola által nyújtott lehető­ségeket igénybe vegyék a diákok. A nyolcosztályos tagozatra az ál­talános iskola negyedik, a négy­­osztályosra pedig a nyolcadik osztályát végzett tanulók jelent­kezhetnek. Az intézményben magas szin­tű idegennyelv és számítástech­­nikai oktatás is folyik.________■ Tánccal szórakoztatnak A régi Gyöngyösbokrétás mozga­lomra épült a helyi néptánccso­port. Egyesületté 2000-ben szer­veződtek. Számtalan kül- és bel­földi szerepléseik mellett minden esztendőben részt vesznek a he­lyi szüreti felvonuláson és bálon. Vezetőjük Izsák Zoltán, oktató­juk Haránt Károly. A görög tánccsoport viszony­lag fiatal, hiszen 2002-ben ala­kult. A fiatalok temperamentuma és különleges előadásmódja ha­mar óriási sikert aratott. A helyi fellépéseiken túl a megannyi fel­kérésnek is szívesen tesznek ele­get. Vezetőjük és oktatójuk Izsák Zoltán. A táncoslábú fiatalok fellépéseikkel mindig nagy sikert aratnak._________________■ A nyugdíjas A tiszteletes Pintér Gyula 2000-ben köl­tözött a város­ba. - Más gyü­lekezetbe is hívtak, de Kunszentmik­lóst választot­tam, mert itt nagyobb a ki­hívás. Sok munka fogadott és mindig új feladatok várnak. Azt hiszem sikerült örömet szerez­nünk azzal, hogy elkészült a templomtorony sisakja, és az öreg gimnáziumot is felújítot­tuk. Hálás vagyok ezért Istennek és a gyülekezetnek, amelynek tagjai partnerek voltak ebben. Nekem fontos az, hogy Isten ho­gyan ítéli meg a munkámat. Az mindennél többet ér, ha lelkileg békességben élhetünk. Szeren­csére kiváló munkatársaim van­nak. Az eddigi működésemet azt hiszem azok tudják megítél­ni, akik kívülről látják. A gyüle­kezeti életemben és a magyarsá­gomban is érnek kritikák, bár nem nagyon foglalkozom a poli­tikával. Bárhol is dolgoztam, mindenütt szerettem az embe­­reket és a környezetet._______■ Francsics Györgyné év­tizedeken át köztisztviselő volt a város­házán. Most nyugdíjas. - Munkámmal elsősorban a település fej­lődését és üzemeltetését segítet­tem elő. Részt vettem - 18 éve­sen - a városháza előtti piac át­telepítésében, a lakótelepi laká­sok, az óvoda, az ÁMK, a szak­orvosi rendelő, a konyha, a sportcsarnok, az uszoda építé­sében. Megvalósítottuk a föld­­gázellátást. Sikerélmény volt, amikor pályázati támogatással megépült a lakótelepi játszótér. Fájón vettem tudomásul a 2. sz. óvoda, a bölcsőde, a kisegítő is­kola bezárását, a központi­konyha felszámolását, a bösztöri pünkösdi napok elma­radását. Hiányzik a nagy híd, ami a csatorna városközponti lefedésével eltűnt. Régi álmom valósult meg, amikor felújítot­tuk Diószegi-házat. Szeretem ezt a várost. Munkámat mindig megbecsülték._____________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents