Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-21 / 246. szám
PETŐF I NÉP E ALMANACH Csávoly Bronzkori urnasírok, szarmata és hun kori leletek bizonyítják, hogy már évezredekkel ezelőtt lakott hely volt. Az Ördögárok nevű földsánc a rómaiak jelenlétére utal. Az Árpád-házi királyok ideje alatti településről vallanak a 11. századi temető maradványai. Okiratban először 1323- ban említtetik, amikor a Töttös család birtokába került, Chayol néven. A Dózsa-féle parasztháború következtében elnéptelenedett, noha a török uralom alatti, az 1580-as adójegyzék 22 házat jegyzett fel, mely a feltelepedett szerb és bunyevác lakosságé lehetett. A török kiűzése után, 1687-ben nagy számban telepedtek le a bunyevácok. Az átmenetileg kamarai birtokot 1726-ban Czobor Márk kapta meg. 1736- ban 511 lakost jegyeztek fel. További lendületet adott a növekedésnek, amikor 1782-ben 424 német család költözött Csávolyra Soroksárról és környékéről. • A kiegyezés után nagyarányú fejlődés indult meg. 1900-ban önálló postahivatalt, majd óvodát és gyógyszertárat létesítettek. Visszavetette a fejlődést az I. világháború, amikor a község 240 fiatalt adott a harctérre. Közülük 138 soha nem tért vissza. További nagy veszteséget jelentett, hogy a II. világháború után a német lakosság egy része (kb. 250 fő) elmenekült, majd 47 személyt elhurcoltak málenkij robotra, végül 1947 augusztusában az itt maradottak egyharmadát (mintegy 600 főt) kitelepítették. • A képviselő-testület: dr. Kancsár István (polgármester), Pálfia Mihály (alpolgármester), Bíró József, Dékány László, Fischer József, Füle Péterné, Germánná Katona Irén, Keszi Géza, Kissné Osztrogonácz Zita, Krascsenics Gábor, Petres Jánosné. Jegyző: dr. Drávái László. Horvát kisebbségi Önkormányzat: Mándity István (elnök), Kissné Osztrogonácz Zita, ifj. Sákán Mihály, Szávity József, Zákányi Zoltán. Német kisebbségi önkormányzat: Pálfia Mihály (elnök), Bagóczky Rita, Kismaréi Imréné, Schauer Miklós, Vengertné Bitter Annamária. ■ Az általános iskolába kétszáznál több gyerek jár. Hitelek nélkül fejlesztenek Évekkel ezelőtt fejlesztési alapot képeztek a gázközmű-vagyonból, amit a helyi adókkal és pályázati pénzekkel megtoldva mára mintegy 47 millióra duzzasztottak. A közműprogramból már csak a szennyvízcsatorna hiányzik.- Sehol annyi köztéri szobrot és emléktáblát nem látni mint önöknél. Mi ennek a titka?- Többnemzetiségű közösség vagyunk. Értékeinket, hagyományainkat ápoljuk és igyekezünk méltóképpen bemutatni. Bácskai és felvidéki magyarok, bunyevácok, svábok, katolikusok és reformátusok példás, békés együttéléséről szólnak mindennapjaink. Ez tükröződik az Arany János utcában felállított műemlékeken, valamint a intézmények és lakóházak homlokzatán elhelyezett, a ki- és betelepítések, valamint a neves alkotók emlékét őrző márványtáblákon.- Miből teremtik elő a fejlesztési pénzeket?- Nem tartozunk az elesett községek sorába. Tartozásunk nincs. A fejlesztések alapját 1999- ben a 40 millió forint értékű gázközmű-vágyon visszaszármaztatásából képeztük. Akkor még mintegy 6 millió forráshiányunk volt, amit azonnal felszámoltunk, a maradék összeget pedig önrészként forgatjuk. Sáros, poros utcáink nincsenek. A szennyvíz-elvezetés kivételével minden közművesítési gondot magunk mögött tudunk. Legutóbb az 55-ös főút mentén két kilométer kerékpárutat építettünk. EU-komform játszóteret adtunk át a falu közepének számító Petőfi utcában. Űj iskolaszárnyat építettünk, végre egy épületbe került az alsó és a felső tagozat. Sikerült felújítani az orvosi és a fogorvosi rendelő épületét, hamarosan befejeződik a községi konyha korszerűsítése. Innen több mint 120 adag ételt hordanak el naponta a napközis gyermekek, illetve a rászoruló idős emberek számára.- Milyen mankalehetőségek vannak?- Csávolynak 2157 lakosa van, a talpon maradáshoz több vállalkozásra volna szükség. Valamikor a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. Évek óta csökken a földből és állattartásból élők száma, birtokkoncentráció van folyamatban. DR. KANCSÁR ISTVÁN 1948-ban született Rémen. 1972- ben diplomázott a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1975-ben Keszthelyen növénytermesztési szakmérnöki diplomát szerzett. 1978-ban Gödöllőn üzemszervezésből doktorált. 1982-1992: a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer alközpontvezetője. 1998 óta Csávoly polgármestere Nős, 2 gyermeke van. A KÖZSÉGRŐL SZÁMOKBAN költségvetés 265 millió Ft fejlesztési alap 47 millió Ft iparűzési adó 18 millió Ft kommunális adó 3 millió Ft gépjárműadó 4,5 millió Ft földhasználat 1 millió Ft FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Ennek eredményeként 20 nagyobb gazdálkodó kezében összpontosul a mezőgazdasági vagyon. A szövetkezet kis létszámmal, 60 alkalmazottal működik. A sertéságazat megszűnt, már csak a szarvasmarha-állományra, a takarmánynövényekre és a kenyérgabonára lehet támaszkodni. Jelentős foglalkoztató a csemegének számító, olajos magvakat feldolgozó üzem, ahol mintegy 100 ember talál munkát. Két textilipari üzemben hetvenen kapnak munkát. Az önkormányzat intézményei 60 üsztviselőnek és 4-5 közmunkásnak ad munkát. Sokan ingáznak Bajára, a regisztrált munkanélküliek száma 6,5-7 százalék körül van. Az egykori bölcsödében rehabilitációs központ létesült, ahol 30 csökkent munkaképességű számára adott a jövedelem kiegészítés lehetősége.- Mit terveznek a közeljövőre?- Felsőszentivánnal közösen kívánjuk megoldani a szennyvíz-elvezetést, melynek tervezése folyamatban van. Javítanunk kell a belvízelvezető árkokon, kátyúzni az utakat, pótolni a töredezett járdákat. A kerékpárút mentén a már megkezdett parkosítást folytatjuk, a kábeltévé számára pedig helyiséget biztosítunk. Mellesleg a lakosságnak közel 90 százaléka csatlakozik az ingyenes kábelhálózatra. Felmerült, hogy a falunapot október 23-ról előrébb kellene hozni. Sikerült hagyományt teremteni a Barai Nyár halfőző ünnepségből, melynek immár harmadik éve ezernél több látogatója van, akik egyre színvonalasabb műsort igényelnek. Mindez magával vonja a Bara-tó partjának rendezését._______________■ FALUMÚZEUM. A település történetének több mint három évszázadát mute ja be a falumúzeum. A gazdag helytörténeti gyűjtemény alapítója dr. Mándics j Mihály - felvételünkön középen -, aki évtizedek óta a község krónikása. A házigondozó Ábel Györgynét, az idősek és a csökkent munkaképességűek gondozóját több mint 50 háznál látják szíves vendégként. Végzettsége szerint ápoló és asszisztens. Önkormányzati alkalmazottként látja el 52 idős ember házi látogatását, gondozását. Úgy osztja be munkaidejét, hogy a gondozottaknál a vérnyomás és cukorszint ellenőrzése mellett jusson idő a lelki gondozásra, valamint a fürdetésre, hajmosásra is. A kiváltott gyógyszerekkel és a háziorvossal megbeszélt utasításokkal érkezik. Az esetek többségében szívbetegek, cukorbetegek, allergiások, érelmeszesedett és csontritkulásban szenvedő időseket ápol, a családtagok bevonásával. ■ Egyre népszerűbb a dalárda Páncsicsné Valcsik Vera nyugalmazott tanítónőt a társasági élet fáradhatatlan szervezőjeként, mozgatójaként ismerik a falubeliek. Vera néni tősgyökeres csávolyi. Nyolc évig volt önkormányzaü képviselő, három éve a nyugdíjasklub vezetője. Régi álma valósult meg 2002 novemberében, amikor végre sikerült megalakítania a Csávolyi Nyugdíjas Dalárdát. Nem népdalkörről van szó - hangsúlyozza Vera néni. A kórus repertoárjában természetesen népdalok is szerepelnek szép számmal, azonban sok ismert műdalt, tréfás átköltést és megzenésített Petőfi verset is énekelnek - mindig az alkalomhoz illően. Házi szerzőjük is van, Godonai Erzsébet személyében, aki szövegíróként ismert népies hangzású dallamokhoz faragja a rímeket. Lelkes 12 fős társaságról van szó. Valamennyien a nyugdíjasklub rendszeres látogatói. Pró báikat hétfőnként az esti órákba: tartják. Olykor 3-4 órát töltene! együtt dallikázással. Tervezik hogy horvát és német nyelv: népszerű népdalokat és műda lókkal örvendeztetik majd me; a hallgatóságot. Fellépéseiké ugyanis úgy programozták, hog' minden igényt kielégítsenek Szerepeltek már a csávolyi halfő ző népünnepélyen a Bara-part ján, az immár hagyományos nő napi vacsorával egybekötött tánc mulatságon, a nyugdíjasok majá lisán és az idősek karácsonyán Felsőszentivánon a felvidéki na pokon. Baranya, Somogy és Tol na megye közös nyugdíjas-talál kozójára Kazármislényre a dalár da már egyenruhákat kap támo gatóiktól. Egyelőre bordó hossz: szoknyát öltenek fehér blúzzal,, védjegyről ugyanis még nen döntöttek. A TEMPLOM. A falu első temploma 1740-ben épült. Ezt követte a ma is fennálló, bensőséges hangulatot árasztó római katolikus templom 1783-ban. Fennállásának 100. évfordulóján, 1883-ban átépítették és bővítették. A barokk stílusban emelt istenházát az Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelték be. A temetői kápolna szintén értékes műemlék. Engeszépítettékahlvekaz 1832. évi szörnyű pestisjárvány elmúltával. Az igazgató Bíró József 1941-ben született Csombárdon. 1963- ban diplomázott Pécsett a tanárképző főiskolán. Pedagógus feleségével 1967- ben került Csávolyra. - Egykor labdarúgó, majd sportköri elnök voltam. 1982-ig működtettem a központi műhelyt, melyben a járás iskolai szertárai számára készítettük anyagokat. Általános művelődési központként működünk 1984 óta. Ide tartozik a német nemzetiségi oktatást vállaló iskola (jelentkezők híján a horvát nyelvű oktatás megszűnt), az óvoda, a könyvtár és a sportcsarnok. Nemrég az új épületszárnyba költözött az alsó tagozat. Intézményünkből számos orvos, számítástechnikus, mérnök, kutató került ki. ■ A képviselő Füle Péterné egyéves gyermekként szüleivel a Felvidékről került a faluba. A Rákóczi Szövetség bácskai szervezetének elnökségi tagja, önkormányzati képviselő, i pénzügyi bizottság elnöke, mé: legképes könyvelő. - Gondosai megtervezzük mire költjük rendelkezésünkre álló pénzl ügyelve arra, hogy ne legyei adósságunk. Jut a labdarúgó- é a kézilabdacsapat működésére a mozgáskorlátozottaknak, Honismereti Baráti Körnek épj úgy, mint a nyugdíjasok kari csonyi csomagjaira és a nyugd: jasklub működésére. Támogai juk a sporthorgászok rendezve nyeit, a katolikus és a reformé tus egyház szervezeteit is felke roljuk.______________________i