Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-18 / 244. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH BÁTMONOSTOR Bátmonostor Lakott hely volt már a honfogla­lás előtt, de keletkezését az 1191. esztendőre tesszük. Ekkor kezdte építeni a mai falu mellett a középkorban még fennálló monostort Bot bihari ispán. Károly Róbert 1320-ban hűsé­ges hívének, Becsei Imrének adományozta. Két fia, Töttös és Vesszős Nagy Lajos királyt szolgálta hűséges odaadással. A Becsei nemzetség utód nélkül maradván, Töttös László 1466- ban örökösödési szerződést kö­tött a leányágon rokon Váradi családdal. A bátai bencések bir­tokát a kalocsai érsek lefoglalta, majd a pápa közbenjárására 1337-ben visszaadta a rendnek. Ekkor a bátai apát a grangiát fil­­iális apátság rangra emelte, és ehhez méltó kolostort építtetett. A monostor egészen a török ve­szedelemig megvolt. • A középkorban Bátmonostor a vidék legnagyobb települése volt. A török hódoltság alatt a bajai já­ráshoz tartozott. A híres monos­tor elpusztult, a bencések elmen­tek. Helyükre Szent Bazil-rendi szerb szerzetesek, kalugyerek érkeztek, majd 1724-ben távoz­tak. A monostorból és a temp­lomból megmaradt romokat a kamara felrobbantatta. A fel­használható építési anyagot a környék templomaiba, illetve az itt 1762-ben Szent József tisztele­tére emelt templomba építették be. Egy évtized múltán pedig fel­épült a plébánia. • A török hódoltság után 1727-ig kamarai birtok maradt. Akkor a Czobor-család kapta meg Bajá­val együtt, majd továbbadta Vay Lászlónak és Orczy Lőrincnek. Végül a Grassalkovich-család tu­lajdonába került. • A képviselő-testület: Korsós Já­nos (polgármester), Eke József (alpolgármester), Pappné Bükk Margit, Csili Zoltán, Gál Bálint, Hideg Bálint, Janota István, Kö­kény István, Magyar Zsolt, Né­meth János (képviselők). Jegy­­ző: Gyenes Gabriella_________■ Telkekkel csábítják a fiatalokat Primőr zöldségek tonnáit termesztik a szor­galmas monostoriak. Rengeteg a fóliasátor, a falunak még sincs jelentős gazdasági ereje. Baja felé a kertvárosszerű, leendő lakóparkba kívánják csalogatni az ifjú házaspárokat. Ez­zel helyben munkalehetőséget teremtenének sok ácsnak, kőművesnek, segédmunkásnak.- Mivel lehet vonzóvá tenni egy forráshiánnyal küszködő települést?- Sok álmatlan éjszakám volt emiatt. Ugyanis évek óta önhibáján kívül forráshiányos települé­sek kiegészítő támogatásában részesülünk. Éves költségvetésünk 158 millió forint, ami 20 millió­val kevesebb attól az összegtől, amivel „alapjára­ton” lehet működtetni az intézményeinket. Ilyen körülmények között eretnek ötletnek számított egy korszerű új lakóövezet kialakítása. Úgy tűnik mégsem fogtunk mellé, mert a 34 közművesített telekből 22 már elkelt. Villany-, víz- és gázbekö­tést, kábeltévét, járdát, utat biztosítottunk négy­zetméterenként 300 forintért. Bajától mindez csak 6 kilométerre van, mégis az ottani ár töredé­kéért jutnak ingatlanhoz az építkezők. Ez egyál­talán nem mindegy annak, aki hitelből építkezik. A kijelölt új lakópark lehúzód- ______________ hat a településtől északnyugat­ra, egészen a csatornapartig, ami összesen akár 300 építési telket is jelenthetne. A telkek eladásából némi bevétel szár­mazik, a hozadéka viszont en­nek a többszöröse. Jelenleg so­kan kényszerülnek ingázásra, hogy munkát szerezzenek. Az építkezések beindulásával azonban szakmunkás­ok, segédmunkások, fuvarosok helyben dolgoz­hatnának, a letelepülőkkel pedig megfiatalodna a falu. Ezért nem kellene óvodát, iskolát bezárni. Van ennek a tervnek egy másik része is, az ipari övezet, Bátmonostor déli felén, Nagybaracska irá­nyába.- Mekkora az iparűzési adóból származó bevé­tel és hogyan növelhető?- Jelentéktelen, mindössze 3 millió forint éven­te. Sajnos a fafeldolgozó üzem bezárt, már csak egyéni vállalkozók fizetik az iparűzési adót. Je­lentősebb mezőgazdasági termelő mindössze 15 van, a fóliasátrakat zömmel őstermelők működ­tetik igen nagy ráfordítással. Ötven vállalkozó fi­zet kommunális adót, ami a magánszemélyek KORSÓS JÁNOS 1954-ben született Nagybaracs­­kán. 1978-ban biológia-testnevelés szakon végzett a szegedi tanárkép­ző főiskolán. 1988-tól Baján a me­gyei fenntartású speciális közokta­tási intézményben dolgozott. 1998 óta polgármester. Nős, 3 gyermek édesapja. SZAMOKBAN lélekszám 1730 lakóházak száma 688 új telkek idén 34, jövőre 64 iskolások száma 128 óvodások száma 50 ______TORRÁS POLGÁRMESTERI HIVATAL rint bevételt jelent. Mégis úgy gondolom, hogy le­endő EU tagállamként a befektetők számára igen kedvező áron tudunk telephelyeket biztosítani, ami miatt nem volt felesleges az ipari övezet kije­lölése. Szerintem a közeljövőben a bátmonostori bevizsgált, jó minőségű agyagnak is lehet jövője. Hogy kiváló agyagunk van, az a vaskúti regioná­lis hulladéktároló építése során derülhet ki. Bár­mikor beindítható egy erre alapozódó korszerű ÖKO-HÁZ program, amilyenhez hasonlók gomba módra szaporodnak Európa-szerte. Mindez fejlő­dést eredményezhet és tovább növelhetné adóbe­vételeket.- Milyenek a kikapcsolódás, a művelődés lehe­_____________ tőségei?- Messze földön híres a bát­monostori népviselet és a nép­tánc. Itt még él a májusfa állítá­sának és kitáncolásának szép hagyománya. Régi vágyunk a faluház felépítése. Sajnos az eddigi pályázatokon nem nyer­tünk rá pénzt. A meglévő mű­velődési ház, a raktárként hasz­nált mozi és a lakodalmas terem már alkalmatla­nok arra, hogy a civil szervezetek és egyesületek szívesen belakják. Ami a sportot illeti, megyei másodosztályú focicsapatunk van, fejlett a motokrossz, vízitúrákat szervezünk a Dunán, a Ferenc-csatornán pedig élénk a sporthorgászat. Két falunapot tartunk minden évben. Az egyiket május elején, a másikat augusztus 20-án, megfe­lelő folklór, sport, fogatos és lovas bemutatókkal, versenyekkel, vacsorával egybekötött bállal. Ezenkívül még szüreti bált is szervezünk októ­berben. Testvértelepülésünk a németországi Königseggwald kétévenként egy-egy hétvégére 30 bátmonostori lakost lát vendégül, amit mi a következő évben viszonozunk azzal, hogy csalá­doknál helyezzük el az ide érkező küldöttség tag­kommunális adójával együtt összesen 5 millió fo- jait. Ez a kapcsolat 12 éve él. Hagyományok vonzásában Immár 14 éve él a bátmo­nostori iskolában a Töttös­­avatás szép hagyománya. Mint azt Kökény István megbízott igazgató elmond­ta, a falu középkori (az 1320-as, 1330-as, illetve az 1410-es években valóban le­játszódott) történelmén ala­puló lovagi játékról van szó, mellyel a lokálpatriotiz­must kívánják megerősíte­ni a diákság körében. Október második felében a di­ákönkormányzat a pedagógu­sok bevonásával kerek asztal megbeszélést tart. Diákvezért jelölnek, élőben valódi kam­pányt folytatnak, ki-ki a saját programját ismerteti, majd ezt követi a diákvezér, a Töttös megválasztása. Az előző évi Töttös ekkor adja át az ural­mat, feleséget választ magá­nak, kinevezik a bátai apátot. Történik mindez korabeli jelmez­ben, korhű beiktatási ceremóniá­val. A beiktatás napján a Töttös irányításával a diákság átveszi az iskola irányítását, megszervezi a lovagi tornát, feladatokat oszt ki. Az iskolaév vége felé, júniusban a diák-önkormányzati héten egy napra ismét a diákvezér veszi át tanácsadóival a hatalmat. A nép­szerű történelmi játék főszerep­lőinek, az újkori Töttösök neveit őrzi egy az iskolai emlékparkban elhelyezett réztábla, valamint a minden évben egy új fényképpel gyarapodó tabló. Emellett a XVIII. és a XIX. szá­zadban kialakult népi hagyomá­nyokat is hűen ápolják a falubeli­ek. Mind a mai napig tucatnyi fe díszített májusfát állítanak a légi nyék a lányos házak elé, majd ar nak rendje és módja szerint, d szes monostori viseletbe öltöző néptáncosok és zenészek kíséri tében kitáncolják. Idegenforga mi látványosságnak is beillő hiti les népszokásról van szó, melye idősek és gyermekek egyarár gyakran az 100-120 éve készü ruhákat, fejdíszeket viselne! Messze földön híres a bátmonc stori lakodalmas. Kellő támog; tással évről évre ezt is fel lehetn eleveníteni akár több száz ebédr és vacsorára hivatalos, reggeli tartó mulatozásra vágyó vendé számára. i A baptista közösség temploma 2002-ben épült fel. A mester A krónikás A testedző Tóni Pista, Bátmonostor. Az így meg­címzett levelet Papp István biztosan kéz­hez kapja.- Családom­ban 7 híres pa­­rasztvarró volt. Jómagam 41 éve nem csak varrom, rekonstruálom, hanem szenvedélyesen gyűjtöm is a mo­nostori népviseletet. Nálam var­ratják sokan a német, a bunye­­vác és a sokac ruhákat. Őrzöm a paraszti múlt mindenféle tárgyi emlékét. 1965 óta táncolok, 15 éve feleségemmel vezetjük a cso­portot. Bátmonostori lakodal­mast adunk elő, májusfát tánco­lunk ki és zarándok utakat szer­vezünk, főként Máriakönynyére minden évben. Három évtizede szervezem a farsangi és szüreti bálákat, járom a csoporttal a folklór fesztiválokat. ■ Desecsárné Kubatovics Gyöngyi 1997 óta a falu könyvtárosa. Végzettsége szerint iroda­lom és nyelv szakos böl­csész, de könyvtáros diplomával is rendel­kezik. Bátmonostor ünnepkörök szerinti népszokásait jegyezte le egyik szakdolgozatában. Ugyan­akkor a település történelmét is feldolgozta. A tízezer kötetes könyvtár állományának elavult részét leselejtezték, évente 170 ezer forintért vásárolnak szép­­irodalmat és szakirodalmat. A zömmel fiatal olvasók megtalál­ják a kötelező olvasmányokat és a kiselőadásokhoz, dolgozatok­hoz szükséges alapműveket. - Már elkelne egy könyvtári prog­rammal bíró számítógép ebben az intézményben - mondja. ■ Csili Zoltán 1965-ben szü­letett. Amatőr labdarúgó, majd 7 évig játékvezető volt. 1992-ben alapította az Atlasz Sport­egyesületet, melynek elnöke. Konditerme létesített és testépítő verse nyékét szervez. Bár folyamaté san edz, ma már csak bírókén és szervezőként jár az erős portversenyekre. Országos é vidéki dobogós testépítő ver senyzők kerültek ki egyesületé bői. Nevéhez fűződik több lát ványos erős ember bemutat« megszervezése. - Képviselő ként ésszerűen támogatón mind a focit, mind a salakmo tor, mind pedig a szabadidi sportágakat - hangsúlyozza. / hangsúly mégis a legnépsze rűbb labdarúgáson marad, i

Next

/
Thumbnails
Contents