Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-14 / 240. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH A borsos kalács A messze földön híres sze­­remlei borsos kalácsról egyet­len írott dokumentum van. Nevezetesen dr. Tóth Kálmán Szerelmem Szeremle című könyvében. Ebben a néprajzi kötetben a kö­vetkezőket olvashatjuk: Ünne­pekre és lakodalmakra készült az üres kalács, amit pusztakalács­nak neveztek. Ugyanebből a tész­tából készült a borsos kalács, amit kálvinista kalácsnak is ne­veztek, s melyről az a szó járta, hogy ez volt a „nemzeti eledel” Szeremlén. íratlan törvény volt a falunk népe között, hogy jóvalélés, azaz úrvacsora osztás vasárnapján „mindön háznak ilyennek lönni kell”. Receptje: 1 kiló liszt, fél liter tej, néhány tojás és élesztő, amiből lágy kalácstészta készül. A megkelt tésztából csa­vart, gyűrű alakú ka­­lácskákat készítenek 15-20 centiméter átmé­rővel. A kisült kalácso­kat zsíros, tejfölös, sós, borsos lében megfor­gatják, majd mély tálba vagy vájdlingba teszik, jól leta­karva, s egy-két óra múlva fo­gyasztják. Ha a pusztakalács a sült tészták királya, a borsos ka­lács azok királynője Szeremlén. Szentségtörésnek számít ha valaki villával nyúl a borsos kalácshoz vagy késsel kaszabolja. Puszta kézzel kell azt enni - mondják a falubeliek. Szokás volt még keresztelőkön a komáknak borsos kalácsot csomagolni (ha párban volt akkor kettőt). Manap­ság a háziasszonyok nem közlik a felhasznált alapanyagok pontos arányait. Például a 2003. évi Sár­közi szüreti mulatságon a községi konyhán dolgozó szakácsnők is a sokéves tapasztalatok alapján, mérés nélkül szórták a lisztet, da­gasztották a kalácsot. Egyes asz­­szonyok kelés előtt kétszer-há­­romszor is kevernek a tésztába vajat vagy zsírt majd háromne­gyed órán át keleszük. Azt is sike­rült megtudni, hogy a fekete őrölt borssal ízesített tejfölbe azelőtt a lakodalmakhoz levágott tyúkok felmelegített zsírját keverték. Mostanában már étolaj, vaj, vagy margarin váltja fel a zsírt.- Nem én vagyok az egyeüen asszony a faluban, aki borsos ka­lácsot tud sütni. Nem is én talál­tam ki. Csakhogy ne­kem jutott eszembe megkínálni vele az ifjú miniszterelnököt, aki megtisztelt azzal, hogy el is jött a falunkba - mondja Kiss Dénesné, aki 2000-ben Szeremle községért díjat kapott. - Az igaz, hogy régi szeremlei ételkülönlegességről van szó, amit a falu hozomány­ként visz magával az EU-ba. La­kodalom előtt este, keresztelés­kor, sőt még húsvét és karácsony másnapján reggelire is forrón fo­gyasztanak mind a mai napig a falunkban. Azt mondják Csaná­­don is sütik, de a szokást oda is szeremlei menyecske vihette át, aki oda ment férjhez - sorolja Ju­ci néni. ■ Terveket is szövögetnek Egy éve foglalta el a polgármesteri széket Erős István. A kistelepülés első embere szerint az élő hagyományokra alapozva léphet tovább a község. Tervekben nincs hiány.- Úgy tűnik nem csak pénz kell ahhoz, hogy a fa­lu megmozduljon, megpezsdüljön az élet.- Maradjunk annyiban, hogy pénz, illetve pá­lyázati alap nélkül előbb-utóbb a legcsodálato­sabb ötlet sem váltható valóra. Költségek merül­nek fel a májusi gyermeknapon éppúgy mint a majálison, a pünkösdi ladikázás felújított szép néphagyományán, a Szent István-napon, a szüre­ti mulatságon, az idősek karácsonyán és a hagyo­mányteremtő fogathajtó versenyen egyaránt. Ez utóbbival kapcsolatban el kell mondani, hogy a Bácska Kupa egyik fordulóját bonyolítjuk le, ugyanakkor 2003-tól már a Szeremle Kupáért is lehet versenyezni. Való igaz, hogy a falu népe szép számmal vesz részt ezeken a megmozdulá­sokon. Szívesen kijönnek a fellobogózott Millen­niumi emlékparkba a kopjafá­hoz, melynek közelében van az 1848-as régi emlékmű is. Itt még élnek a hagyományok. Szí­vesen mutatkoznak az idősek és a gyerekek a sajátosan sze­remlei népviseletben. Sok ház­ban készülnek még kézi szőtte­sek a régi szövőszékeken.- Most már az árvizek sem fenyegetik a felújí­tott sportpályát?- A 2002-es augusztusi áradáskor a sportpályát teljesen ellepte a víz. A kondorosi részen ugyanis már 600-as víznél is tocsogott a pázsit. Itt a helyi sporthorgász egyesület támogatásával megerősí­tettük a 21 méteres védgátat, mely most a 8 méte­res vízállást is jó bírja. Pihenő padokat helyez­tünk ki, megoldottuk a pálya kivilágítását, immár locsolási lehetőség is van, ami az aszályos nyár fo­lyamán nagyon jól jött. Tavasztól őszig Szeremle minden rendezvényét ki lehet ide hozni.- Hogyan alakult a költségvetés és mire volt ele­gendő?- Költségvetésünk 2003-ban 150 millió forint. Ebbe kell beleférnünk, illetve addig nyújtózha­tunk amíg ez a „takaró” ér. Pályázati alapot hoz­tunk létre melynek összege 3 millió forint. E nél-ERŐS ISTVÁN 1955-ben született Szeremlén. 1973-ban halászati és tógazdálko­dási szaktechnikusi diplomát szer­zett. 1990 óta vállalkozó, a Baja- Hal Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-től Szeremle tiszteletdíjas polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. kül kevés esélyünk volna bármilyen támogatásra. Feladat pedig van bőven. Rendezni kell a temetőt, felújításra szorul az óvoda. A polgármesteri hiva­tal felújítása két éve kezdődött el. Megjavíttattuk a tetőszerkezetet mert beázások voltak, a folyó­són kicseréltük az ablakokat hiszen olyan rosszul szigeteltek, hogy óriási fűtési számlát kellett fizet­ni. Folytatjuk a hivatal felújítási munkálatai, min­denek előtt a tárgyaló rendbehozatalát, mert ezt házasságkötő teremként is használjuk. Nagy be­ruházást igényel a régi iskola­­épület is. Összesen 25 millió fo­rint támogatásra pályáztunk. Mégis a legnagyobb beruházá­sunk a szennyvízelvezetés lesz. Erre a célra közhasznú társaság alakult, azonban a munkálatok megkezdésével késésben va­gyunk. A szennyvízprogram keretében szeretnénk a megrongálódott utcák fel­újítását is megoldani. Szeremlén mindössze két utca van a falu szélén, ahol még nincs aszfalt. Oda 800 folyóméter zúzott követ hordtunk és simíttat­­tunk el.- Úgy hírlik falumúzeumot szeretnének létesí­teni?- Régóta szükség van rá. Él a faluban egy lelkes amatőr régész. Többek között tőle tudjuk, hogy Szeremle határában és a faluban is gazdag bronz­kori leletek, használati tárgyak, urnák vannak. Ezek mellé lehetne a meglévő néprajzi gyűjte­ményt (kéziszerszámokat, kézműves és földmun­kás és halászati eszközöket) rendszerezni és kiál­lítani. Elképzelésünk szerint a múzeumot a falu­ban egy nádtetős földes, tornácos házban kellene kialakítani. Sok ilyen van, csak meg kell vásárolni és rendbe kell hozni. ■ SZEREMLE SZÁMOKBAN Léiekszám: 1614 fő nyugdíjas 870 fő iskolás: 143 fő óvodás: 50 fő FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Szeremle A festői szépségű település - és ez különös érdekesség - a Sár­közhöz tartozik. Erre vall szín­pompás népviselete, sok szép élő néphagyománya. 1932-ig Pest megyéhez tartozott, és csak ezt követőleg Bács-Bodrog, majd 1950-től Bács-Kiskun me­gyéhez. Ősi magyar község, a honfoglaláskor a vidéken Bo­­tond törzse telepedett le. Sze­remle neve először azzal kap­csolatban fordul elő, hogy Szent László király 1093-ban a bátai apátságnak adományozta a fa­lut. 1122-ben a besenyők tele­pedtek be. A Szeremle név ere­detét a kutatók a „Szerémség­­ből való”-val kapcsolják össze. Története folyamán vagy húsz­féle alakban fordul elő, mint például Zeremlyan, Zeremlen, Szeremlye. • A község ezer szállal kötődik a Dunához, sorsa mindig összefo­nódott vele. A mocsár biztos me­nedéket, a folyó bőséges halter­mést adott. Érdekesség, hogy nem csak a falu költözött, a Du­na is gyakorta változtatta med­rét. Az 1700-as évek elején kelet­kezett térképen a jobb parton szerepel, akkor nem a folyó köl­tözött. 1830-ig a Nagy-Duna partján helyezkedett el. Ezután a főág lett - a szabályozások kö­vetkeztében - hűtlen a település­hez, mely ma a Duna hajdani medre, a Szeremlei Sugovica mellett fekszik. • A község legrégibb és értékes műemléke a református temp­lom. Eredetileg az utolsó letele­pedéssel egy időben, 1773-ban épült, csak a torony készült a templom keletkezési évének te­kintett 1797-ben. • Képviselő-testület: Erős- István (polgármester), Varga György (alpolgármester), Bárdos Kál­mánná, Virág Zoltánná, Kisné Kovács Zsuzsanna, Csuka Lász­­lóné, Ifj. Holka László, Farkas István, Burány Imre, Felső Attila. Jegyző: Molnár Csilla. A szep­temberben elhunyt Kovács Lász­ló képviselő helyét a választási eredmények alapján Szappanos János foglalhatja el._________■ A horgász Tóth Zoltán több mint egy évtizede a horgászok el­nöke, büszke szülőfaluja horgászvizei­re. Nem ke­vésbé arra, hogy két „A” és egy „B” kategóriás verseny­csapata van az 1958-ban alakult egyesületnek. - Az 52,5 hektáros szeremlei Sugovicára 2015-ig, a Kotya-tó 1,3 hektárjára 2050-ig megváltottuk a halászati jogot. Mintegy 500 horgásztársunk van, közülük csak néhányan pe­­cáznak a Dunán és Ferenc-csa­tornán. Halban gazdag vizekkel rendelkezünk. Pontyot, csukát, süllőt, kárászt, dévért, keszegfé­léket, két éve pedig egynyaras compót is bőségesen lehet ho­rogra akasztani itt. Küzdünk a törpeharcsával, melynek bolyok­ba verődő ivadékait összefog­­dossuk. Rendszeresen halasí­­tunk, viszont gondot jelent a túl­­szaporodott hínár, súlyom. ■ A tánctanár Kisné Kovács Zsuzsanna if­jú kora óta tagja a tánc­csoportnak, melynek most elnöke. Baján 1987-ben vég­zett a tanító­­képzőben, szülőfalujában néptáncoktató és napközis tanító. - Nagy múltja van itt a hagyományápolásnak. 1926 óta működik, kezdetben a Gyöngyösbokréta csoportjaként, egy éve pedig Szeremlei Nép­tánc Egyesület néven a 3 korcso­portos együttes. Idén bekövetke­zett a nemzedékváltás. A felnőtt csoportot a 13-19 évesek váltot­ták fel. Most 6 fiú és 15 leány al­kotja a „magot”, de a 40 tagú két gyermekcsoport is felcsepere­dik. A nyár folyamán csatlako­zott hozzánk a 20 tagú Sugovica Asszonykórus. Én a gyermek­­csoport koreografálását vállal­tam. Az együttes Simon Gábor bajai tánctanár szakmai irányítá­sával működik. ■ Az igazgató Scheidl Ró­bert 1961-ben született. Itt töltötte gyer­mekkorát, majd tanítói, később törté­nelemtanári diplomát szerzett. 1995 óta iskolaigazgató. Ma az ösz­­szevont intézmény Széchenyi István nevét viseli és magába foglalja az óvodát, iskolát és művelődési házat. - Néhány éve nincs gond a gyermeklét­számmal. Most 50 óvodásunk és 143 iskolásunk van, de vár­ható egy kisebb hullámvölgy. Felújítottuk az iskola régi épü­letszárnyát és bővítettük az in­formatikai eszközöket. A 7 meglévő számítógépen mint­egy száz felnőtt alapfokú kép­zése van folyamatban, bár a 20 órás tanfolyam iránt ennél jóval nagyobb igény van a faluban. Akkor lendül majd be ez az ok­tatási forma, ha javulnak a mű­szaki feltételek. ■ A tiszteletes Varga György református lel­kész és alpol­­gármester. Bácsalmáson született 1972- ben. Baján járt iskolába, 1998-ban dip­lomázott Bu­dapesten, a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetemen. - Negyedéves voltam amikor megkértek, hogy vállaljam el a helyettesítést. A gyülekezet megválasztott, így ki is költöztünk orvos feleségem­mel a faluba. Elöregedő a gyüle­kezet. Öt év alatt 9 keresztelés volt. Erőnket meghaladja a mű­emlék templom fenntartása. Biz­tató, hogy immár a gyülekezeti házban tarthatom a hitoktatást, heti háromszor. Közösséget csak úgy lehet építeni, ha aktívan részt veszek a falu vezetésében. Ezért vállaltam el az alpolgár­mesteri teendőket is. Ez függet­len a felekezeti hovatartozástól, mégis összhangban van a lelké­sz! indíttatással. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents