Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
I PETŐFI NÉP E ALMANACH Bocsa POLGÁRMESTER: Eifert Ferenc ALPOLGÁRMESTER: Frittman József A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI: Adorjánná Csábi Éva, Gál László, Kiskopárdi Lajos, Kőhegyi Gábomé, Petróczi Balázs, ifj. Rázsonyi László, Trepák Pál, Weiszhab Györgyné. JEGYZŐ: Velcz Károly ALJEGYZŐ: Tóth Márta Bócsa a Homokhátság bugaci táján, Kecskeméttől 38 kilométerre fekszik. Az 54-es főúton közelíthető meg a megyeszékhely és Soltvadkert felől. Területén gazdag leletanyag emlékeztet arra, hogy a koraközépkori pásztomépek (avarok) számára kitűnő legelőt és megélhetést kínált a vidék. A honfoglalás után magyar törzsi szállásterület, amely a tatárjáráskor elpusztult, majd a kunok telepedtek meg itt. Neve akkor Bojcsaszállása volt. A török időkben elnéptelenedett pusztát I. Lipót császár a Wattayaknak ajándékozta a környező területekkel együtt. Később több földesúr birtoka, majd a jobbágyfelszabadítás és megváltás után Tázlár, Harka, Kötöny, Nagybócsa, és Kisbócsa puszták 1872-ben együtt községgé alakultak Tázlár néven, amelyből Bócsa, Kisbócsával 1906-ban különvált. A 40-es években nagy belvíz tette a belterületet lakhatatlanná. AII. világháború után alakult ki a mai falukép. A tanyákról beköltöző lakosság a kikövezett 54-es út mellett épített házakat. Központi iskolája a 60-as években épült, amelyet később sportcsarnok és művelődési ház követett. A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül is a szőlőtermesztéssel. Ennek bizonytalan helyzete miatt sokan választották megélhetési forrásul a kisállattenyésztést. Erre jó lehetőséget kínáltak a még meglévő tanyák és a nagy porták. Kialakultak a falu kulturális hagyományai is. Legnagyobb rendezvényük a szüreti napok, amelyet színpompás felvonulással ünnepelnek meg. SZÜRETI FESZTIVÁL. Bócsa legnagyobb rendezvénye az október eleji szüreti ünnep. Felvonulással, szórakoztató programokkal ünnepük a termés betakarítását.____________________________________■ Nem várnak csodára A kistelepülések főként mezőgazdaságból élő lakossága nincs könnyű helyzetben mostanában. így van ez Bócsán is, ahol azonban a megélhetésért folyó örökös küzdelemben edződött emberek szorgalma, megoldást jelenthet az életfeltételek javítására. Eifert Ferenc polgármester, tizenhat esztendeje a falu vezetője. Amióta hivatalában van, mindig is a takarékos gazdálkodást szem előtt tartva igyekezett javítani az itt élők életkörülményein. - Óvakodtunk a hitelfelvételtől, mert nem akartunk eladósodni. A halaszthatatlan fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket mindig reális lehetőségeink figyelembe vételével hozta meg a falu vezető testületé - mondja a polgármester.- Milyen jelentősebb beruházásokat végeztek el az elmúlt másfél évtizedben?- 1987-ben alig 2-3 utcában volt szilárd burkolatú út Bócsán. Előre elkészített ütemterv alapján kezdtünk hozzá a belterületi utak építéséhez, és tavaly befejeződött a program. 1988-ban a kistelepülések közül elsőként elvégeztük az ivóvíz vas- és arzénmentesítését. A kilencvenes évek közepén, a gázprogram megvalósításával teljessé vált a község infrastruktúrája. Sőt, miután a lakosság 40 százaléka külterületen él, a legsűrűbben lakott Fischer-Bócsára is kiépítettük a gázvezetéket. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (FŐ)- Mennyire 1998: JSLm 1939 rékos gazdálko-1999: L 1917 dús az intézmé-2000: 1904 nyék működé-2001: ’ 1896 sét? 2002: [yyy P 1875- Az integráci-Forrás: Polgármesteri Hivatal óban működő alapfokú oktatás, közművelődési és sport tevékenység alapvető feltételeit minden évben biztosítottuk. Ez nem kis összeg, ebben az évben például elérte a 85 millió forintot, ami a költségvetésünk 40 százaléka. Ebben az évben privatizáltuk az egészségház és az orvosi lakás épületegyüttesét, és reméljük, hogy ez kedvező hatással lesz az egészségügyi ellátás színvonalára.- Találnak-e Bócsán munkalehetőséget a helybeliek?- A községben 4-5 jelentősebb és több kisebb vállalkozás működik. Ezek felvesznek ugyan valamennyi munkaerőt, de a lakosság döntő több-EIFERT FERENC polgármester 1949-ben született Bócsán. 1967- ben gimnáziumi érettségi, 1975- ben középfokú közgazdász végzettség. Munkahelyei: 1967-től Bócsa, Petőfi Tsz., 1972-től Soltvadkert és Vidéke ÁFÉSZ, 1978-tól BKKM. Állattenyésztési Felügyelőség, 1987-től tanácselnök. 1990-től polgármester. sége a mezőgazdaságból él, annak minden gondjával együtt. Legjelentősebb ágazat a szőlőművelés, aminek hagyományai vannak településünkön. Miután az ismert okok miatt ebből nem lehet megélni, sokan másfajta tevékenységgel egészítik ki jövedelmüket. Ilyen, többek között a ltisállattenyésztés, amelynek ugyancsak megvannak a maga problémái, de a több lábon állással valamennyire biztosított a lakosság megélhetése. A jövő generációja azonban már nem tekinti életcéljának ezt a bizonytalan tevékenységet. Akik középiskolába, felsőfokú intézményben tanulnak, már nem igazán jönnek vissza Bócsára. A megyeszékhely közelségét és a jó közlekedési viszonyokat kihasználva többnyire Kecskeméten vállalnak munkát, vagy más nagyobb településen alapítanak családot. Ebből adódóan évente 20-25 fővel csökken a lakosság létszáma.-Milyen további fejlesztésekkel kívánják növelni a község megtartó képességét?- Idén kezdődött el a Fischer-Bócsát Tázlárral összekötő 3,8 kilométeres szilárd burkolatú útszakasz építése. Régóta vártak erre a külterületen élők, mert ezáltal lehetőség nyílik termékeik értékesítésére Kiskunmajsán és Kiskunhalason is. A költségekre SAPARD-pályázaton nyertünk 53,5 millió forintot, a közel 90 milliós beruházás többi részét önerőből kell biztosítanunk. Ennek érdekében első alkalommal vettünk fel hitelt, mert úgy gondoltuk, hogy megéri a kockázatot. A későbbiek során Szánk felé is kövesutat szeretnénk nyitni. Sikeresen pályáztunk az óvoda felújítására is, amelynek kétéves programja tízmillió forintba kerül. A települési szilárd hulladék kezelése érdekében csatlakoztunk a „Tiszta tér” regionális konzorciumhoz, valamint társult beruházásként tervezzük kiépíteni Tázlárral közösen a szennyvízcsatorna hálózatot. Több lábon állva Csirkefarm. Odrobina Miklós korszerű csirkefarmján több ezer baromfit nevel, Miután a szőlészet és a borászat nem biztosított biztos megélhetést a bócsaiaknak, többen is megpróbálkoztak a kisállattenyésztéssel.- Amíg a helyi Petőfi Tsz működött, addig jól jövedelmezett az integrált baromfitenyésztés - mondja ifj. Odrobina Miklós a Halas Csirke Kft. bócsai telepvezetője, aki a mai napig is foglalkozik saját gazdaságában brojlercsirke-neveléssel.- A 90-es évek elejétől azonban egyre rosszabbá vált a helyzet, ezért a legtöbben abbahagyták a csirkézést, vagy átálltak pecsenyekacsa, liba nevelésre. Ez kevésbé kockázatos, mint a csirke és viszonylag jövedelmezőbb is. .Sajnos az utóbbi időben ez az ágazat is válságba került a piac telítettsége miatt. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, mert az uniós szabályok rendkívül szigorúak. Ha valóban be kell tartanunk az ismert előírásokat, akkor szerintem megszűnik az országban a baromfitenyésztés, itt Bócsán pedig a több lábon állás lehetősége - állítja a telepvezető.________■ A falu büszkeségei A bócsai birkózók neve jól cseng a sportág kedvelőinek körében. Számos országos és nemzetközi versenyen szereztek hírnevet a településnek.- Tizenhárom évvel ezelőtt alakult meg Bócsán a birkózó szakosztály. A szakmai vezetést Filus Sándor, soltvadkerti edző vállalta, aki jelenleg is a bócsai sikerek kovácsa - mondja Petróczi Balázs, a szakosztály elnöke. - 10- 12 éves gyerekekkel kezdtük el a munkát és az első tíz évben kialakult egy tehetséges társaság. Szülők, szponzorok, és az önkormányzat biztosította az edzés és a versenyzés feltételeit. Az első években még csak tanulás céljából vettünk részt a korosztályos versenyeken, de ahogy jöttek az eredmények úgy váltak egyre lelkesebbé és főként ismertté birkózóink. Serdülő és junior korú versenyzőink magyar bajnokságokat nyertek, meghívást kaptak a válogatottba és ezáltal kijutottak a korosztályos világversenyekre is. Fiatal birkózóink pontszerző helyeken végeztek az Európa- és világbajnokságokon, csapatban pedig felkerültünk az NB. I.-be, majd az Extraligába. Ott sem vallottunk szégyent, mert a számos felnőtt olimpiai- és világbajnokot adó Csepel, Vasas és Honvéd mögött a negyedik helyen végeztünk. A szakosztály elnöke büszkén sorolja a neveket, akik dicsőséget szereztek a kis településnek. Kárász Roland, a Benkő ikrek, László és Attila, a fiatalabbak közül Petróczi Roland, P. Szabó Zsolt, és az utánpótlás korú Császár Tamás, Molnár Géza nevét már jól ismerik a hazai és nemzetközi birkózó világban. Filus Sándor munkáját ma már az általa nevelt edzők, Kiss Imre és Benkő László segítik. Összefogással egy új, rangos versenyek megtartására is alkalmas edzőtermet építettek. - A falusi gyerekek számára „repülőszőnyeggé” vált a birkózószőnyeg, ezáltal jutottak el Bócsáról a világ országaiba, - mondja nem kis büszkeséggel az elnök. m CITERAZENEKAR. Bócsa kulturális értékei közé tartozik a többszörös aranyminősítésű citerazenekar. Az együttes nem csak a községben népszerű, gyakran szerepel az ország különböző vidékein és külföldön is sokszor bemutatkoztak már. ■ Az alpolgármester Frittman Jói zsef az egyik legnépszerűbb ember a községben, amit a választási eredmények is igazolnak. Korábban tanácstag volt, négy cikluson át pedig a legnagyobb szavazati aránnyal került be a képviselőtestületbe. Sőt, 1990-ben a megyei közgyűlés tagjának is megválasztották. Bócsán született, Kalocsán végezte el a tanítóképzőt, majd tanári diplomát szerzett. Tíz évig tanított a Bócsa környéki tanyai iskolákban és 36 évig a központi iskolában, amelynek 23 évig igazgatója is volt. - Meggyőződésem, hogy a pedagógusnak közéleti szerepet is kell vállalnia - vallja, és erre az ő élete, munkássága a legjobb példa. Az ügyvezető Kindl József, Bócsa legjelentősebb borászati üzeme, a Weinhaus Kft. ügyvezetője. A kizárólag magyar tulajdonban lévő cég évente átlagosan 50 ezer hektoliter bort forgalmaz és az egyik legjobb helyi adófizető. Az alapanyagot részben saját ültetvényeiken termelik, de vásárolnak szőlőt a helyi termelőktől és a Kunsági borvidék területéről is. Az utóbbi években megerősödött kereskedelmi tevékenységük és más borvidékek borait is palackozzák, forgalmazzák a bel- és külföldi piacokon. - Az utóbbi években igyekeztünk jobban bekapcsolódni a település életébe, mert dolgozóink nagyobb hányada helybeli - mondja az ügyvezető. A virágboltos Kőhegyiné Pohankovics Erzsébet, tíz évvel ezelőtt Kiskőrösről került Bócsára. Férjével akkor cukrászdát, majd virágboltot nyitottak a községben. Már az első évben megválasztották az iskola szülői munkaközösségének elnökévé. Amikor a falubeliek megtapasztalták dinamikus munkavégzését, kitűnő szervezőkészségét, a közélet más területein is számítottak rá. A hagyományos szüreti fesztivál és más községi rendezvények egyik fő szervezője azóta is. Bizalmuk jeléül tavaly önkormányzati képviselővé választották a bócsaiak. Azóta még nagyobb aktivitással és szélesebb körben végzi a szervezés nem mindig könnyű munkáját.
