Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Október 13., hétfő 1|| Sajátos életutak Tavaly ősszel a halasi mozgáskorlátozottak maguk is lapátokat ragadtak, hogy felhívják a figyelmet kiszolgáltatottságukra. A tolókocsikkal közlekedők számára manapság sem sokkal jobb a helyzet, habár sok közintézménynél építettek már utólag rámpákat. Korábban aligha gondoltak rájuk a tervezők, vagy csak nem volt kötelezően előírt feladat. Sajnos, még most is túlsúlyban vannak azok a közintézmények és hivatalok, melyek a mozgáskorlátozottak számára segítség nélkül megközelíthetetlenek. A kapaszkodók nélküli lépcsők, magas útpadkák az idősek és a babakocsit tolók számára is sokszor komoly akadályokat jelentenek. Nem jobb a helyzet a vasútállomásokon, vagy épp a buszpályaudvarokon sem, ahol valóságos légtomászmutatványokat kell bemutatniuk a le- és felszállásnál. A csapadékosabb időkben, vagy télen ez a vészhelyzet a síkosság miatt tovább fokozódhat. Nincsenek értesüléseim arról, hogy mennyien sérülhettek meg például a vonatlépcsőknél, de szerintem elég gyakran előfordulhattak kisebb-nagyobb balesetek, mert egy teljesen egészségesnek tűnő embernek sem könnyű feladat a vagonmászás. Megismerni, megérteni, elfogadni Az idei év kivételes volt a fogyatékkal élők számára, mert az elmúlt hónapokban Európában az ő speciális élethelyzetükre igyekeztek felhívni a figyelmet. Bács-Kiskun megye is számos rendezvénnyel kapcsolódott a nemzetközi évhez. ----------------------------------------------- Kiskunhalason egyébként példásan igyekeznek segíteni mindazokon, akik valamilyen oknál fogva, fogyatékkal élnek. Néhány hete foglalkoztató központot avattak, ahová negyvenegy, többségében értelmi fogyatékos ember jár, akik napi négy órában dolgoznak, a többi időt pedig foglalkozásokkal töltik. A munka során szivacsot aprítanak, szőnyeget szőnek. A napközi avatóján egy kis színielőadással is meglepték a vendégeket. Látszott rajtuk, hogy boldogok voltak. Érzik, hogy szükség van rájuk és egy olyan közösséghez tartoznak, ahol szeretik őket. A városban nemrégiben ért véget egy segítő program, mely a nehéz sorsú gyerekek iskolai lemorzsolódását volt hivatott csökkenteni. Megismerni, megérteni, elfogadni. Ezek voltak a program kulcsszavai. Találó összegzés, mert aki nem rendelkezik ezekkel az alapismeretekkel, aligha érezhet felelősséget a fogyatékkal élőkért. Sikeres kortárs drámaírónk, Spiró György darabját állította színpadra a kecskeméti Katona József Színház. Az eredeti cím, a Fogadó a Nagy Kátyúhoz - feltehetően nézőcsalogató szándékkal - kapott egy feleimet is, ami sejtetni engedi, hogy a színpadon zajló eseményeknek köze lehet a Liliomfihoz. Kecskemét Van is. A szerző Szigligeti Ede több mint százötven évvel ezelőtt íródott vígjátékához, a Liliomfihoz nyúlt vissza - illetve „hozzá” - amit, ha színházi élményként nem is, Makk Károly örökbecsű filmjéből mindenki ismer korosztályra való tekintet nélkül „Ha az eredeti darab gyönge, jót lehet írni belőle. Ha jó, akkor még jobbat” - vallja Spiró György, s tette ezt Szigligeti darabjával (is). A figurák változatlanok, a szemünk előtt azonban nem a jól ismert andalító történet szálai szövődnek. Más a helyszín: a kies, napfényes balatoni miliő helyett egy vedlett, útszéli fogadóban, tomboló hóvihar közepette zajlanak az események. Hogy pontosan mikor? Leolvashatjuk a gerendáról: 1849-ben! És decemberben, mint az a dialógusokból kiderül. Spiró Györgyöt mellbe vágta ugyanis az a tény, hogy Szigligeti vígjátékának ősbemutatóját - frenetikus sikerrel - ekkor tartották a Nemzeti Színházban. Nem sokkal a szabadságharc leverése, s két hónappal az aradi vértanúk kivégzése után! Spiró tehát a bemutató időpontjában játszatja a történetet és ettől egy csapásra minden megváltozik. A jól ismert figurák egy már nálunk visszaköszönő üzleti fogásnak - a fogadó melletti, garantáltan tengelytörő kátyú szakavatott mélyítésének - köszönhetően botlanak egymásba az említett gödörhöz címzett fogadóban. Szigligeti művében a komikum abból fakad, hogy a szereplők másnak adják ki magukat, mint akik, de a végén mindenki lelepleződik, van aki pórul jár, az arra érdemesek pedig egymás nyakába borulhatnak. Spiró azonban egyszerre több szerepet is játszat figuráival, a számtalan leleplező szerep- és ruhacserét, egymás feljelentgetését és „eladását” követően pedig elmarad a nagy egymásra találás. Egy kettős csavarral szinte valamennyi alakját kapcsolatba hozza a Mariska (Haumann Petra) és Liliomfi (Makranczi Zalán), amint éppen egymást szeretik. FOTÓ: WALTER PÉTER szabadságharccal. Szilvái Tódor professzor császári igazolást lobogtat arról, hogy nem kompromittálta magát a „vészterhes” időszakban. Liliomfi, alias Szilvái Gyula nemcsak azért adja ki magát színésznek, mert bácsikájától szabadulna, hanem leginkább azért, mert honvéd őrnagyként bujdosik. Egykori századosa a fogadó Gyuri pincérét játssza, hasonló cipőben. A költő-színész Szellemfi, ki Petrovicsról magyarosítani egyelőre nem mer, lelkében a honszerelmet dédelgeti. Schwartzék, a német fogadósék pedig magyarabbak a magyaroknál, ők megengedhetik maguknak, hogy fennhangon Petőfit citálják. A fogadós Kányái pedig hol együtt érző gyászt mutat, hol kötelességtudóan följelent. Az egyetlen rejtélyes figura a csapszékben némán üldögélő, s október 7-e óta ugyanazt az újságot olvasó Uracs, aki a darab végén garabonciásként süvít ki a hóviharba, kétségek közt hagyva az immár végérvényesen külvilágtól elzárt kompániát: besúgó volt-e, vagy maga a bujdosó Petőfi Sándor. A fogadó deszkapadlóján zajló színjátékból kiveszik részüket a nők is: Mariska, a szende úrilány bárkivel, de szerelemre éhes. Nevelője, az élemedett korú Kamilla pedig az ájulásig képes elképzelni a professzorral remélt perverziókat. Merő Béla rendező hullámvölgyektől - igaz, felejthetetlen pillanatoktól is - mentes, lendületesen pergő művet alkotott. A körülbelül egy-egy órás felvonások maradéktalanul lekötik a figyelmet, nem élnek vissza a nézők türelmével. Gazdagon, de ízléssel alkalmazza a bohózati elemeket, ötletes megoldás a finálék csoportképpé merevítése. A művészekkel nem sokat kockáztatott, mivel a társulat legrutinosabb tagjai alakítják szinte valamennyi figurát. Rubold Ödönnek (Jászai-díjas) már a darab legelején sikerült túllépnie modorosságán, s innentől nagy meggyőző erővel játssza a liliomtipró gondolatokat forgató professzort (katedrával!). Ismét sokoldalú talentumáról tesz tanúságot Réti Erika, szerencsésen esett rá a választás a hivatalból szigorú, emellett kéjsóvárságtól remegő Kamilla, egyúttal az abszurd „kaméleon” szerepére. A rendszerint marcona hadfik, méregkeverők képében feltűnő Makranczi Zalán most túl snájdig és vonzó Liliomfiként lép színre, így a darabbeli Mariskát, akit Haumann Petra személyesít meg, nehezen érteni, miért is nem kell neki. Szívós Győző halvány öniróniával színesíti a „Petrovics” figurát. A puritán, de jól funkcionáló színpadképben (Mira János) remekül érvényesülnek a fantáziadúsan korhű, sokszor „kellékként” is szolgáló jelmezek (Jánoskúti Márta, Érdemes művész). Operettes hangulatot ad a darabnak Másik János zenéje. A szólókat, például Szellemfiét, vagy az ifj. Schwartzét (Reiter Zoltán) és a duetteket, Liliomfiét és Mariskáét, Erzsiét (Horváth Erika) és Gyuriét (Hegedűs Zoltán) nagy tapssal jutalmazta a műfaj iránt elkötelezett közönség. Ezúttal az élőzene varázsát sem kell nélkülöznünk. A Liliomfiék az Alföldön, avagy Fogadó a Nagy Kátyúhoz nem az a fajta darab amin előadás után még órákig el lehet rágódni, de ott és akkor felhőtlen szórakozást nyújt. Ahhoz sem kell túl érzékeny vevő (készülék), hogy a mának szóló üzeneteket kódolni tudjuk belőle. KORMOS EMESE Kiszűrik a hibás teherautókat! Közlekedésbiztonság Bács-Kiskun megyében egy nyári közlekedési ellenőrző akció során a megállított teherautók és buszok 60 százalékánál találtak valamilyen műszaki problémát. A gépjárműveket egy olyan kamionba épített rendszerrel ellenőrizték, amilyet a napokban a megyei közlekedési felügyelet is átvehetett. Saját mobil vizsgáló járműve van a Bács-Kiskun Megyei Közlekedési Felügyeletnek. A hivatal képviselői csütörtökön vették át a kamiont Pomázon, Csillag István gazdasági és közlekedési minisztertől. Bács-Kiskun mellett Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megye is kapott egy ilyen autót. Békési István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója az ünnepélyes átadáson elmondta, hogy a három ellenőrző állomással ötre nőtt az ilyen speciális kamionok száma. A tervek szerint 2006 végéig további öttel bővülne az országban ez a járműpark. A teherautók darabja 130 millió forintba került. A berendezésekben a közúti ellenőrzés során azok a mérések végezhetők el, amelyek egyébként csak egy műszaki vizsgabázison oldhatók meg. így ellenőrizhető a járművek műszaki állapota, mérhető a tengelyterhe-A kamionba akár egy másik teherautó is beállhat. FOTÓ: GERENCSÉR ZOLTÁN lés és a károsanyag kibocsátás is. A teherautó megfelelő nagyságú terület esetén bárhol letelepíthető. Elsősorban kamionok és buszok műszaki állapotát vizsgálják majd benne, de a kisebb gépjárműveket is képes ellenőrizni a rendszer. Karsai Attila, a megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója hozzátette, hogy rövid ismerkedés után, várhatóan két héten belül rendszerbe áll a kamion. A nyár folyamán egy ilyen mérőállomással már dolgoztak a megyei szakemberek. Akkor megdöbbentő adatok születtek. A megállított kamionok és buszok 60 százalékánál találtak valamilyen műszaki problémát. Ennek egy részét a helyszínen ki lehetett javítani, de előfordult olyan autó, amely súlyos fékproblémákkal közlekedett. Karsai Attila elmondta még, hogy a kamion használatával két műszaki vizsga között is kiszűrhetők a hibás járművek, így csökkenthető a nehéz gépjárművek hibájából fakadó balesetek száma is. A vétkes autósok súlyos hiba esetén arra is számíthatnak, hogy a rendőrség lekaparja a műszaki érvényességet igazoló matricát, vagy leveszi a rendszámot a gépkocsiról. A speciális gép bárhol feltűnhet a megye útjain. o.z. Nézőpont Tapodi Kálmán Liliomfiék a Nagy Kátyúban Zenés vígjáték a Katona József Színházban