Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-11 / 238. szám
10. oldal - Petőfi Népe PETŐFI N E P E 2003. Október 11., szombat Tanyavédő együttgondolkodás Kétnapos konferenciával zárta másfél éves mankáját a Tanyakollégiam Dr. Balogh László „A Duna-Tisza közét két meghatározó, lényeges tartalmat őrző fogalom jellemzi: az egyik a Tisza, a másik a tanya” - idézte Klebelsberg Kunót a Tanyakollégium kétnapos zárótanácskozásának megnyitásakor tartott előadásában a házigazda, Lezsák Sándor. Az országgyűlési képviselő utalt a Tiszát ért cianid-szennyeződésre, amely életre hívta a Tisza Kollégiumot, melynek tapasztalataira építve két éve megszerveződött a Tanyakollégium. A honatya kiemelten szólt az utóbbi évtizedek legnagyobb méretű tanyakutatásáról, amelyet a Szent István Egyetem hallgatói végeztek dr. Csatári Bálint professzor és a MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet irányításával és cselekvő részvételével, s amely alkalmas arra, hogy a kormányzat, a parlament, a politika számára olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek mögött a valóság tapasztalata áll. Az emberek körében tapasztalt érdeklődés azt igazolja, hogy jó híre van a Tanyakollégiumnak - hangsúlyozta Lezsák Sándor. Hozzátette: valójában ez is a céljai közé tartozott ennek a sajátos népfőiskolái formának, hogy lehetőséget adjon egy kis lebeszélésre a térségben élők számára, s az olyan fiatalokkal való együttgondolkozásra, akik majdan, a következő évtizedekben alakítói, formálói lesznek a magyar életnek, s ezen belül a tanyák sorsának. A Tanyakollégium munkájában 2002-ben és 2003-ban a Szent István Egyetem negyven tanára és százhúsz egyetemi, illetve főiskolai hallgatója vett részt - hangsúlyozta a kutatások főbb eredményeinek ismertetése Kapcsán dr. Csatári Bálint, a KfÍA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója. Hozzátette: a felmérést végzők huszonnégy alföldi település több mint nyolcszáz tanyáján jártak. A kérdőívekből kiderült: mindössze a tanyák negyedében létezik életképes gazdaság. Ugyanakkor a tanyák több mint felében van autó és vízöblítős WC. A felmérések szerint a tanyasiak számára ma is nagyon fontosak a szomszédsági kapcsolatok és erősek a megszokások, és ami nagyon lényeges: a tanyán élők 73 százaléka nem kíván elköltözni. A közelmúlt eseményei kapcsán a professzor elmondta: bizonyos tanyás térségek szempontjából nagyon fontos esemény volt a nemzeti parkok megszervezése, amely új lehetőségeket biztosított számukra. A felmérés tanulságaként dr. Csatári Bálint leszögezte: külső támogatás nélkül a tanyák részleges rehabilitációja sem lehetséges. Hozzátette: az európai vidékfejlesztéssel szoros összhangban áll a magyar tanyák rehabilitációja. A professzor rámutatott: az uniós vidékfejlesztési törekvések között nagy hangsúlyt kap a tájrehabilitáció, a természetvédelem, a fenntartható, természetkímélő ökogazdálkodás, továbbá az idegenforgalom, a turizmus és a hagyományok megőrzése. Megítélése szerint a magyar tanyák megújítása szorosan illeszkedik az uniós törekvésekhez, annál is inkább, hiszen a tanyák „az ökogazdálkodás mintaterületei” lehetnének. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere ismertette azt a felmérést, amelyet tízezer Csongrád megyei tanyán végeztek a közelmúltban. A honatya elmondta: a felmérésnek elsősorban az volt a célja, hogy megismerjék a kistérséget, az ott lakókat, és megtalálják azokat a közösségeket, amelyek segíteni fognak a majdan megfogalmazott programok megvalósításában. Munkájukhoz a következő mottót választották: „A kinyújtott kezet csak megfogni érdemes, elengedni vétek, ellökni átok. Az egymásba simuló kezek tartják össze a világot.” A felmérés abból indult ki, hogy segítségre mindenkinek szüksége van, a segítséget mindenki el is fogadja, amennyiben az jó szándékú és előremutató - hangsúlyozta Nógrádi Zoltán. Egyúttal azt is bebizonyította, hogy minden pesszimista vélemény dacára, van a tanyán élet, van lendület és erő - fűzte hozzá. A polgármester honatya elmondta: a déli végek tanyái még jóval érintetlenebbek, mint Bács-Kiskunban, ennek köszönhetően jóval nagyobb az esélye az ott felhalmozódott értékek megmentésének is. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a Bács-Kiskun megyeiekkel szemben a déli végek tanyáinak népessége nemhogy fogyna, inkább folyamatosan nő. Nógrádi Zoltán hangsúlyozottan szólt arról, hogy a felmérés során kiemelten vizsgálták a A konferencia három előadója: Csatári Bálint, Nemcsók János és dr. Balogh László. szomszédsági viszonyokat, hogy kapcsolódási pontjaiban érinthessék meg a tanyás közösséget. Nógrádi Zoltám Lezsák Sándor köszönti a résztvevőket, mellette Andrásfalvy Bertalan és Csatári Bálint. Ahhoz, hogy megértsük a tanyák lényegét, előbb meg kell ismerünk, mi a tanya és mi a puszta - vetette fel előadásában Andrásfalvy Bertalan. A korábbi kulturális miniszter elmondta: a honfoglalást követően az ország egész területét, nagyjából azonos sűrűségű településhálózat fedte le. Ezt a településhálózatot a török valósággal lesöpörte. A durva beavatkozást alig féltucatnyi mezőváros, valamint a Duna és a Tisza mocsaras területein megbúvó lakosság vészelte át. A tanyavilág kialakulása a hajdani mezővárosok környezetében a XVIII. század elején - a lakatlan területek újranépesítése-A konferencián a Tanyakollégium hallgatói mellett számos tanyás település polgármestere is részt vett. kor - indult. Ebben a sajátos, természetközeli világban a helytállás mellett olyan emberi értékek edződtek meg, amelyek ma is vonzóak. A zárókonferencia keretében adták át a frissen végzett európai uniós agrárpályázati szakértőknek az oklevelet. A képzés idén februárban indult a gödöllői Szent István Egyetem és a Lakitelek Népfőiskola közös szervezésében. A Tanyakollégium nem előzmény nélküli - mondta a kezdetekről szólva dr. Szendrő Péter egyetemi tanár, a Szent István Egyetem rektora. Négy évvel ezelőtt, a Tisza élővilágát elpusztító cianid-szennyeződéskor Lezsák Sándor azzal a kéréssel kereste meg, hogy szüksége volna az ifjúságnak a valóság élményére, tapasztalatra és a térségnek is egy bölcs gondolkodásra: Hogyan tovább, a szennyeződés után? A szennyeződés ugyanis nemcsak a vizet pusztította, hanem a lelkeket is, a környezetet, a népességet, a megélhetést, a jövőbe vetett hitet. És akkor az új egyetemen megtörtént a csoda, mert Gyöngyöstől, Jászberényen át a Villányi útig azok a fogékony gyerekek és tanárok, szám szerint százötvenen első szóra jelentkeztek, hogy ide jönnek, tanév közben kétszer, egy-egy hétre, és bejárják a Tisza mentét, a településeket, beszélnek az ott élőkkel, önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel, papokkal, orvosokkal, egyszóval: mindenkivel, mit lehetne cselekedni? Nagy siker volt - hangsúlyozta a rektor. Hozzátette: ennek a sikernek és a Tanyakollégium sikerének az volt a legfőbb záloga, hogy a csillagok együttállásában együtt volt egy csodálatos táj, népesség, elkötelezett tudósok - Csatári Bálint és csapata -, nagyszerű helyszín és lelkes diákok. Mindez megalkotta azt a csodát, amely nemcsak arra volt jó, hogy a pesti gyerek, a térségben született, vagy a Dunántúlról érkezett megtapasztalta azt a világot, ahol a gyökereit keresi ez a nemzet, hanem megjegyezte azt is, hogy a természet, a táj sérülése, mit jelent a terület számára. Végezetül Szendrő Péter bejelentette: a Szent István Egyetem együttműködési megállapodást kötött a Lakitelek Népfőiskolával, amelynek alapján hamarosap beindulhat a négy féléves felsőfokú agrárszakember-képzés a népfőiskolán. Dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke kijelentette: óriási szerencsének tartja, hogy dr. Szendrő Péter rektor révén Bács-Kiskun megye önkormányzatának van egy együttműködési megállapodása a Szent István Egyetemmel. Nagyon reméli - fűzte hozzá -, hogy akár ennek, akár más programnak a keretében együtt tudnak működni, és a megyei önkormányzat valamilyen formában segíteni tudja az ott tanuló fiatalokat. A tanyák korábbi helyzetére utalva dr. Balogh László elmondta: harminc éve Bács-Kiskun megye hús-, tejtermék- és tojásértékesítéséből a tanyák részesedése hetvenöt százalék volt. A népesség harminc százaléka, 164 ezer ember élt külterületen. Legtöbben a Homokhátságon: Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas környékén. Aztán jött a rendszerváltás és a megváltozott körülmények átrendezték a tanyákat is. Napjainkban a lassú elöregedés és eláramlás jellemzi a tanyavilágot - hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke. Ám mint hozzátette, ugyanakkor észlelhető egyfajta visszaáramlás is. Új lakosok, új funkciók jelennek meg. A tanyák jövőjéről szólva dr. Balogh László leszögezte: meg kell tartani, ami arra érdemes, és meg kell változtatni, amit lehetséges. A tanya több, mint a gazdálkodás helyszíne, a tanya életforma. A tanyai létforma lehet értékes hungaricum is számunkra, amelyet meg kell őriznünk. De lehet idegenforgalmi szempontból is értékes hely, vagy az a közeg, ahol a városi ember közelebb kerül a természethez. A tanya 250 éves történelme bizonyítja, hogy életképes - hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke. Aki a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a tanya azt termeli, amire igény van, Szendrő Péter (balra) és Lezsák Sándor aláírja a megállapodást. ehhez meg kell kapnia a szükséges támogatásokat is. Gazdálkodásához éppúgy, mint életfeltételeihez. A megyei közgyűlés elnöke leszögezte: azokkal ért egyet, akik a tanyák jövendő gazdasági szerepét egy komplex agrárstratégia meglétéhez kötik. Hozzátette: kérdés, hogy a tanyák mekkora hányadából válhat életképes farm, versenyképes agrárvállalkozás? A tanyák jövőjét illetően dr. Balogh László kijelentette: reméli, hogy ebben a kérdésben is létrejön egyfajta, pártállástól független összefogás. A megyei agrárstratégiában mindenképp szükséges újjáéleszteni és megerősíteni az úgynevezett farmtanyákat, a biogazdálkodással foglalkozó tanyák számára piacot kell teremteni, támogatni kell az kiegészítő jövedelmet biztosító tanyákat. Speciális támogatási formákat kellene létrehozni a tradicionális létformákat újraélesztő tanyák számára. Végezetül a megyei közgyűlés elnöke leszögezte: fontosnak tartja a tanyavillamosítás folytatását, a postát, illetve a telefont és a kommunikációt. Kijelentette: elengedhetetlen a falugondnoki hálózat és a szolgáltatások bővítése, valamint egy szociális stratégia kidolgozása azok számára, akik már nem tudnak elköltözni, de emberi módon szeretnének élni. A tanya egy olyan társadalmi képződmény, amely akkor érheti el a jövőjét, ha a korszerű agrártermelés egyik dinamikus központjává válik - jelentette ki dr. Magda Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Hozzátette: a csak saját szükségletre termelő tanyák előbb-utóbb elhalnak. A politikus szerint a tanyák szempontjából kétféle jövőkép létezik: az egyik az ökotermelésen alapuló foglalkoztatás, a nagy teljesítmény. A másik egy valóban európai, ligetes környezet megteremtése, amely elsősorban az olyan emberek nyugalmát, kényelmét szolgálja, akik nem akarnak egymáshoz túl közel élni. A konferencia zárónapján a hallgatók egy, a jászszentlászlói tanyavilágról készült filmet tekintettek meg. Majd Buda Ferenc József Attila-díjas Dr. Magda Sándor Buda Ferenc költő dedikálja verseskötetét az erdélyi Ferencz Gabriellának. költő elmondta Homok-haza című versét. Az egyéves kutatómunka eredményeként a Tanyakollégium résztvevői és szervezői hat témakörban tizenhat ajánlást fogalmaztak meg a kormányzat számára a tanyák megmentése és jövője érdekében. Ebben leszögezték: a tanyák megmentése olyan ügy, amely felül kell emelkedjen a politikán. A nyilatkozatot Lezsák Sándor országgyűlési képviselő ezen a héten kedden, napirend előtti felszólalásban ismertette a parlamentben. Végezetül a Tanyakollégium valamennyi résztvevője egy-egy Buda Ferenc-verseskötetet kapott ajándékba, melyet a költő a helyszínen dedikált. ▲
