Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-09 / 236. szám
A B ács-K iskun M egyei • • Önkormányzat oldala A területfejlesztés szép eredményei Korábban soha nem érkezett annyi pénz megyénkbe, mint ebben az évben. Hét esztendő alatt 10,4 milliárd forinttal támogatta a megyei területfejlesztési tanács a megye kistérségeit és településeit, idén azonban - az eddigi források mellett - újabb, megközelítőleg 3 milliárd forintos többlettámogatást is kapnak a sikeres pályázók. Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke adott tájékoztatást az elért eredményekről.- Bács-Kiskun megye GDP-mutatója az 1998-as 76 százalékhoz képest 70 százalék alá csökkent, minek következtében Bács- Kiskun bekerült a hét hátrányos helyzetű megye közé. Ez egyrészt sajnálatos, másrészt viszont a parlament által megszavazott 2003-as költségvetési törvény új lehetőségeket teremtett az ágazati többlettámogatások elérése szempontjából. Ennek megfelelően Bács-Kiskun nyolc minisztérium fejezeti előirányzataiból - a determinációkat is figyelembe véve - összesen mintegy 2,8 milliárdos megpályázható támogatási lehetőséggel rendelkezik. A területfejlesztési tanács közzétette a pályázati feltételeket, a beadási határidők most zárulnak le, a döntésekre várhatóan október második felében kerülhet sor.- Sajnálatos módon az év elején súlyos károk keletkeztek a hosszan elnyúló tél és a nagy havazás miatt. A megyei területfejlesztési tanács - megértve a települések gondjait - a kármentesítésre használta fel teljes „vis maior” keretét, továbbá eredményesen járt el a Belügyminisztériumnál, így összesen mintegy 150 millió forint támogatást kaptak a megye települései. Azaz gyakorlatilag valamennyi bejelentett rendkívüli költség megtérült. A hagyományos megyei területfejlesztési keretek közül az önkormányzatok rendelkezésére álló lehetőségek mintegy 70 millió forinttal növekedtek, így majd’ 1,4 milliárdos keretre nyílt pályázati lehetőség. A döntések egy része megszületett. A céltámogatási decentralizált alapból (CÉDA) eddig mintegy 150 millió forintnyi támogatás került az önkormányzatokhoz intézményeik felújítására, fejlesztésére. Ebből az alapból támogatta a tanács a megye egyik fontos kulturális értékét és szimbólumát jelentő kecskeméti Cifrapalota rekonstrukcióját 50 millióval, amihez a Belügyminisztériumtól további 122 millió forintot sikerült szerezni.- A területfejlesztési tanács augusztus végén döntött a területi kiegyenlítő keretre beadott pályázatok támogatásáról. A megközelítőleg 1 milliárd forintból több mint 1,7 milliárdot igényeltek az önkormányzatok. A tanács a döntéshozatalkor figyelemmel volt a megyei fejlesztésekre. Ennek köszönhetően kapott 23 millió forint támogatást a megyei kórház műszerbeszerzése, amihez központi alapokból több mint 43 milliónyi támogatás társul. Hasonlóan megyei beruházásként valósulhat meg az évek óta problémát jelentő kunfehértói gyermekotthon rekonstrukciója. Ezt a fejlesztést a tanács 14 millióval támogatta, amihez központi alapból 33 milliós támogatás társul. Több kistelepülés problémája is megoldódik a meghozott döntések révén: Hajóson megvalósulhat a pincefalu szennyvíz-csatornázása 16 millió forint támogatással, Dusnokon felújítják az óvodát 5 millió forint támogatással, Orgoványon pedig útépítést támogatott a tanács 9,5 millióval. Egy 75,5 milliós támogatással megvalósuló útépítés Kiskunfélegyháza közlekedési gondjait enyhíti, a bácsalmási önkormányzat akadálymentesítése pedig 2,5 milliós támogatással készül el.- Mekkora összeget kapott a délalföldi régiónak nyújtott keretből Bács-Kiskan?- Eddig az esztendőig többnyire formálisan működött a régió. A kormány idén úgy döntött, hogy regionális szinten pályázati lehetőséget nyújt önkormányzatoknak és vállalkozóknak. Az augusztus végén meghozott döntések szerint a determinációkkal rendelkezésre álló, mintegy 2,8 milliárdos regionális keret több mint 40 százalékát sikerült Bács-Kiskun megyének megszerezni. Önkormányzataink közül Baja 110 milliós támogatásban részesült csapadékvízelvezetésre. Solt járáspusztai részére eljuthat a vezetékes ivóvíz - 100 millió forintos támogatás révén. Kiskunhalas útépítési pályázata 64 milliós támogatásban részesült. Dávodon az általános iskola korszerűsítését tudják megoldani 10 milliós támogatással, Nagybaracskán pedig az önkormányzati konyháét 7 milliós segítséggel. A megyei vállalkozások közül a Kalória Sütőipari Kft. 72 milliós támogatással korszerűsíteni tudja üzemét, a dunaegyházi Haladás Mg. Rt. a burgonyatárolóját fejlesztheti 40 milliós segítséggel, Solton pedig a Kossuth Mg.Rt. zöldségtárolót építhet 34 milliós támogatással.- Hogyan összegezné az eddigiekben elért, 2003-as eredményeket?- Eddig soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre Bács-Kiskun megyei területfejlesztésre. A hagyományos pályázati rendszerünk, továbbá a megye hátrányos helyzetéből adódó források révén 4,5 milliárd forintnyi fejlesztési összeg segíti a megye önkormányzatait és vállalkozóit. Ehhez a régiós alapokból mintegy 1,2 milliárd forintot sikerült megpályázni,_____________a VILÁGBAJNOKOK. A friss csapatvilagbajnok kettesfogathajtok is ott voltak a minap megrendezett izsáki Sárfehér Napokon, igaz, rajthoz nem álltak az ottani fogathajtó versenyen. Felvételünkön dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke - többek közt - Nyúl Zoltán, Lázár Vilmos (jobbról a 2. és a 3.) és Lázár Zoltán (balról a 2.) társaságában. A felnőtté válás útján GONDOLATOK AZ ÖNKORMÁNYZATISÁGRÓL A magyar önkormányzati rendszer az elmúlt 13 évben képes volt arra hogy viszonylag rövid időn belül felmutassa az önkormányzatoknak a he lyi közügyek önálló és demokratikus intézésének általános értékeit. / rendszer legfőbb értéke, hogy létrejött és funkcionál. Hatalmas társadat mi, lakossági alkotó energiák szabadultak fel, és ezek igen jelentős fejlesz tésekben öltöttek testet. Hartán az elmúlt évtizedben teljes körűvé vált oú infrastruktúra, minden közmű kiépült. A kihasználtság meghaladja a 91 százalékot. A beruházások befejeztével most a közterületek, a kömyeze rendbetételével európai községarculatot szeretnénk kialakítani a lakosság aktív részvételével. Az intézmények működésén túl hagyományápolásra, értékmegőrzésre, új értékek teremtésére húsznál több civil szervezet ala kuk. A lakosság, az egyesületek, a civil szervezetek az önkormányzattá közösen építik a jövőt. A testületi üléseket a helyi kábeltelevízió egyene: adásban közvetíti. Az ülés ideje alatt a lakosság telefonos kérdésekkel, ja vasiatokkal segítheti a képviselő-testület döntéseit. Külkapcsolataink ré vén (Anse, Lossburg, Hammerbrücke) a hartaiak közelebb kerültek Euró púhoz is, intézmények, civil szervezetek, egyesületek ismerhették meg mát országok értékeit, kultúráját. Igaz barátságok születtek. 13 év: a kamaszkor kezdete. Az önkormányzatok jó úton haladnak c felnőtté válás felé. Ehhez azonban szükség van a teljes támogatási rend szer felülvizsgálatára: olyan támogatást kell nyújtani, amely az önkor mányzati intézmények működtetése mellett lehetőséget ad fejlesztésekre Választ kell találnunk a regionalizmus kihívásaira is. Olyan települést sze retnénk, ahol minden korosztály számára jó és érdemes élni. Az önkor mányzati rendszer a felnőtté válást követően ehhez mindent biztosíthat. _________________________________________ANDRÁS ISTVÁN, HARTA POLGÁRMESTERE A tanyák újjászületése a hatalom felelőssége A Szent István Egyetem 40 tanára és 120 hallgatója két éven keresztül tanyakutatást végzett a Kiskunság 24 településén a Lakitelek Népfőiskola szervezésében és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete (MTA RKK ATI) szakmai irányításával. Ennek a munkának az eredményeit összegezte szeptember 26-27-én az a lakiteleki tanyakonferencia, amelynek résztvevői összeállították ajánlásaikat, javaslataikat a jogalkotóknak a tanyák jövője érdekében.- Éveken át egy tanyasi iskolában tanítottam, így közvetlen élményem van a tanyasi életformáról, az ott élő emberek, családok küzdelmes hétköznapjairól - mondja Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a konferencia főszervezője. - Meggyőződésem, hogy hamarosan eljöhet a tanyák reneszánsza, újjászületése, hiszen a tanya nemzeti érték, a nemzeti örökség része, talán egykor még a világörökség része is lehet. Ugyanakkor az országot járva bárki tapasztalhatja, hogy az elmúlt évtizedben a tanyák többségének megváltozott a funkciója. A termőföldről szóló törvény nem határozza meg valósan a mai kor tanyáit, amelyeknek ma már csak egy kisebb részén folyik mezőgazdasági termelés és ehhez kapcsolódó termékfeldolgozás. Egyre gyakrabban találkozhatunk lakás, nyaralás, pihenés céljából vásárolt tanyákkal, vendéglátási és idegenforgalmi célból hasznosított tanyákkal vagy olyanokkal, amiket valamely hobbi - például lovaglás, horgászat, vadászat, természetjárás - érdekében tartanak fenn. A folyamatos válto-Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a konferencia főszervezője (jobbra) a békési Hevesi Ferenc festőművésszel zások miatt jogbizonytalanság keletkezhet, amit meg kell előznie az országgyűlésnek. A konferencián javasoltuk, hogy a tanyás térségek kerüljenek a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény kiemelt térségei közé. Szükséges egy önálló tanyatörvény vagy egy olyan vidékfejlesztési törvény megalkotása, amelyben a tanyák és a tanyás térségek, ezek megőrzése és fejlesztése külön fejezetként, önállóan szerepel. A tanyás térségek fejlesztésének kiemelt szerepet kell kapnia, és arra jelentős forrásokat kell elkülönítem a nemzeti költségvetésben, illetve támogatást kell igényelni az Európai Unió Strukturális Alapjaiból.- A tanyákon élők esélyegyenlősége érdekében minden olyan határrészen, ahol azt a külterületi lakottság indokolja, biztosítani kell az elektromos áramot, valamint a szilárd burkolatú úton történő megközelítés lehetőségét. Erre a helyi önkormányzatok forrásalapja szűkös, ennek megvalósításához állami források szükségesek. A külterületen élők oktatása, egészségügyi és szociális ellátása több forrást igényel, mint a belterületen élők ellátása. Szükséges lenne a jelenleg méltatlanul alacsony külterületi normatíva megemelése. A tanyasi népesség tanyákon való megtartása elképzelhetetlen tanyai iskolák és olyan kulturális-közösségi épületek nélkül, amelyekben a külterületi népesség társadalmiközösségi életet élhet. Módosítani szükséges a helyi önkormányzatok választását szabályozó törvényt, mégpedig oly módon, hogy a tanyai szórvány számára legyen meg a lehetőség a települési önkormányzatban való garantált képviseletre. A részönkormányzatok létrehozásának jelenlegi lehetősége ezt nem biztosítja.- A tanyák megóvása, fejlesztése a vidékfejlesztés egyik kulcskérdése. Amíg vannak olyan családok, amelyek vállalják a tanyasi élet nehézségeit és szépségeit, addig a társadalom kötelessége, hogy segítse ezt az életformát, mert az nem csak a tanyán élé 200 ezer ember ügye, hanem egyfajta életmód, kultúra, nemzeti örökség, amelyért mindannyiar felelősséggel tartozunk - összegez Lezsák Sándor. A tanyakonferencián dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke ismer tette azokat a terveket, amelyek nélkülözhetetlenek a tanyák meg mentése érdekében. Hangsúlyoz ta: a magyar tanya hungaricum egyszerre szolgál kömyezetvédel mi, gazdasági, idegenforgalmi célokat, és ebben a formában egyedülálló Európában. Ezért a tanyák jövőjét hosszú távon garantáló; komplex támogató stratégiára var szükség, amely részletes agrár- és szociális stratégiából, valaminl infrastruktúra-fejlesztésből tevődik össze. A megyegyűlés elnöke vallja: a tanyakérdés sorskérdés - politikusoknak, agrárszakembereknek, településfejlesztőknek; tudósoknak együttesen kell a jövő érdekében munkálkodniuk. a 3,1 milliárd a megye két kórházának A kormány szeptember 3-án - szakmai, gazdaságossági és költségvetési szempontok mérlegelésével - úgy döntött, hogy a támogatásra javasolt beruházások között terjeszti a parlament elé a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata által közösen benyújtott kórház-rekonstrukciós pályázatot - összesen 3,1 milliárd forint értékben. A számos szakmai fórumon elismerést aratott közös pályázat révén - az előző parlamenti ciklusban három alkalommal elutasított próbálkozás után - Kiskunfélegyházán most mintegy 1,8 milliárd forintért a már eddig is igen magas színvonalon működő kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) rehabilitációra és a gyógyvízre épülő, mozgásszervi rehabilitációs centrum megépítése válik lehetővé. Áttételesen ez nagyban előre fogja mozdítani a félegyházi Strand-Fürdőszálló rekonstrukcióját is a már gyakorlatilag viszszaszerzett honvédségi ingatlanok felhasználásával, akár egy több milliárdos wellness-turisztikai beruházás formájában. A megyei kórházban a műtőblokk felújításának teljes körű befejezése, az onkoradiológiai központ bővítése, a bőrgyógyászati osztály áttelepítése és modernizálása, a stroke (agyi érbetegségek és katasztrófák) -rehabilitáció fejlesztése szintén jelentős szakmai előrelépést tesz lehetővé Kecskeméten. A fentiekből kitűnik, hogy a közös pályázat orvosszakmai szempontból elsősorban a leggyakoribb, népegészségügyi szempontból rendkívül fontos és rengeteg áldozatot követelő - keringési és daganatos - betegségek korszerű, progresszív ellátását célozza meg. A beruházásokkal létrejövő, bővülő egészségügyi szolgáltatások - messze túlmutatva a megye határain - az ország egész délkeleti régiójában élők számára kínálnak majd gyógyulási lehetőséget, egyben - természetesen - javítva ezzel a két kórház jövedelemtermelő képességét. A fentiek nagyban hozzájárultak a közös pályázat sikeréhez, de a programban is már megfogalmazott regionalitási elv a későbbiekben szintúgy szakmai kiindulási pontja lehet további - akár uniós- pályázatok elnyerésének. 2002 tavaszán Medgyessy Péter - akkor még miniszterelnök-jelöltként- Kiskunfélegyházán ígéretet tett a félegyházi kórház rekonstrukciójának támogatására. Akkor még „csak” 1 milliárd forintról volt szó, de úgy néz ki, ezt egy színvonalas pályázattal, szakmai összefogással - a valószínűsíthető parlamenti jóváhagyás után - sikerül megháromszorozni és kiterjeszteni immár a megye két kórházának fejlesztésére - a megyénkben, a régiónkban élő betegek gyógyulásának elősegítésére. GARAI ISTVÁN DR., A MEGYEI KÖZGYŰLÉS TAGJA, __________________„AZ ÉV ALPOLGÁRMESTERE” Gyarapodó kórházak Bács-Kiskunban A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat komoly támogatásával idén mintegy 400 millió forintot fordítunk a kecskeméti megyei kórház fejlesztésére. Jelentős eszközberuházások valósultak meg, megkezdődött az endoszkópiai centrum építése, folyamatban van az új intenzív osztály és új műtők kialakítása, és várhatóan a következő évben is tovább tart ez a kedvező tendencia. Az előzetes kormánydöntés alapján befogadták a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat és a kiskunfélegyházi önkormányzat közös pályázatát, és várhatóan 3,1 milliárd forintot ítélnek oda a közösen pályázóknak. A két kórház között már hatályban van egy együttműködési szerződés, amelynek tárgya a feladatmegosztás, a közigazgatási reform elindulása után regionális térségi feladatok ellátása. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának orvos-szakmai koncepciója alapján jövőre befejeződik a központi műtőblokk felújítása. A növekedést mutató betegforgalmi adatokra alapozva új emelettel bővítjük az onkoradiológiai központot. A Nagykőrösi utcai elavult épületből átköltözik a bőrgyógyászat a Nyíri úti telephelyre, és a fekvőbeteg-osztályokon is további komfortosítások valósulnak meg - teljes körű berendezés-, gép- és műszerfelújítással. A műszaki épület szintén újabb emelettel bővül a műszaki és kiszolgáló funkciók részére. Beigazolódni látszik, hogy a megyei kórház fejlesztései megalapozottak. Az eddigi beruházások, szakmai fejlesztések a lakosság egészségi állapotában számottevő pozitív változást idéztek elő. Az onkológiai halálozási arány ma Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb, és számos további eredménnyel büszkélkedhetünk. A következő évben sem lehet más a célunk, mint az ápolási hatékonyság további növelése és a magas színvonalú gyógyító munka folytatása. DR. ZOMBOR GÁBOR, A MEGYEI KÓRHÁZ FŐIGAZGATÓJA
