Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-30 / 228. szám

Óriási előrelépés volt Mint önkormányzati vezetőnek, külön öröm számom­ra, hogy minden év szeptember 30. az önkormányzatok napja Magyarországon. Azért is fontos ez, mert ilyen al­kalmakkor visszatekinthetünk az elmúlt évek munkájá­ra, sikereire és eredményeire, és erre építve tudjuk ter­vezni a jövőt. A magyar közigazgatásban óriási előrelépés volt az önkormányzatok megalakulása úgy települési, mint megyei szinten. Az elmúlt 13 évben mint polgármester és mint megyei közgyűlési tag is figyelemmel kísérhet­tem az önkormányzati munkát, és az látszik, hogy az önkormányzati tör­vény és az ágazati törvények megalkotásával nagyobb feladat- és hatáskör és ezzel együtt nagyobb felelősség is került az önkormányzatokhoz, s az évek hosszú során több új feladatot is kaptak az önkormányzatok. Meg­határozó tény volt az is, hogy az önkormányzatok tulajdont is kaptak, és ez tovább növelte a felelősségüket. Az elmúlt 13 évre visszatekintve Kiskunfélegyháza szempontjából több pozitív eredményről is beszámolhatok. így például megfelelő szín­vonalon működtetjük intézményeinket. Arra törekszünk, hogy az ellátá­sok és a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen, hanem emelkedjen - e tékintetben sok felújítási és beruházási munkálatot végeztünk el intézmé­nyeinknél. Idősek otthonát, tornatermeket, iskolákat bővítettünk, de emellett új intézményeket is alapítottunk - például a szociális ágazat te­rületén. Jelentős infrastrukturális beruházásokat is végre tudtunk hajtani. Ilyen a belterületi útépítési program, a csapadékvíz-elvezetés és a jelenleg is folyamatban lévő szennyvízcsatorna-rekonstrukció, de ide sorolhat­nám a sűrűn lakott külterületi részeken a vezetékes gáz, az ivóvízrend­szer és az utak kiépítését. Külön öröm, hogy az elmúlt években a beruhá­zások a lakásépítés területére is kiterjedtek: 50-nel sikerült bővíteni a vá­ros lakásállományát. A város életében voltak negatív jelenségek is. Ezek közül, sajnos, meg kell említeni a lakosság számának csökkenését, amely több tekintetben okozott problémát. Például az oktatás területén: egy óvodát és egy általá­nos iskolát is meg kellett szüntetni emiatt. Az elkövetkező években szeretnénk folytatni intézményeink felújítását, rekonstrukcióját (iskolák, kórház), az infrastrukturális beruházásainkat, és továbbra is prioritást élvez a térségközponti szerep erősítése, valamint a gazdaságfejlesztés. ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere A válaszunk: igen A demokratikus jogállam kiépülésének fontos eseménye volt 13 évvel ezelőtt az önkormányzati rendszer létrejöt­te a választásokon. E jeles évforduló alkalmából kell vé­giggondolnunk, hogy akkor jól döntött-e az ország az ön­kormányzatiság nagy mértékű önállóságának biztosítá­sával. A megalakult önkormányzatok tudták-e teljesíteni azt a nemes, egyszerűnek tűnő, de nagyon nehéz felada­tot, hogy helyi ügyekben helyben szülessenek döntések? El kell gondolkodni azon is, hogy a választópolgárok, akik 13 évvel ezelőtt szavazatukkal létrehozták a helyi önkormányzatokat, vajon elégedettek-e gyermekük teljesítményével, fejlő­désével! Az önkormányzatban dolgozó képviselők, szakértők és a fontos feladatot betöltő hivatalok munkáját kellően segíti-e a jogszabályi háttér? Nos, a válaszunk szinte minden kérdésnél igennel kezdődik, és néhány szó után hozzá kell tennünk a „de” szócskát, mert önállóságunkat, a helyi ügyintézés bővülését, az állampolgárok egyre nagyobb jogos igényét nem kellően biztosítják pénzügyi lehetőségeink. Talán e fontos hiányosság meg­említése nem ünneprontás, hiszen csak ezt az egyet kellene még megolda­nunk. Az ünnepnapon meg kell említenünk azt az aktuális - a gazdasági szfé­rából kezdeményezett - indítványt, amely az önkormányzatokban dolgozó szakemberek létszámleépítését sugallja. A kezdeményezőnek - nevezete­sen a kamarának - köszönjük ünnepnapunkon a jókívánságot, de ne felejt­se el senki, hogy miként az önkormányzatok, a kamarák is az emberekért vannak, és azokért kell tenniük, azok igényét kell kielégíteniük annyi mun­kaerővel, amennyi az emberek elégedettségéhez szükséges. ______ TÖRÖK GUSZTÁV ANDOR, KALOCSA POLGÁRMESTERE A z önkormányzatiság évfordulóján Az önkormányzati törvény és az önkormányzati választások 1990. szeptember 30-án nagymérvű szabadságot és lehetőséget indítottak el az országban és a többszintű közigazgatásban. Az évfordulón pedig felmérhetjük, mennyire tudtunk és akartunk eme nagy lehetőséggel élni. Ez a kép nagyon vegyes: voltak olyan területek, ahol 3200 köztársaságot akartunk, volt, amit egyáltalán nem szerettünk. Egy biztos: a 90-es évek ele­jén, az akkori átalakulási folyamatban egyedül az önkormányzatok jelentették a biztos pontot: rájuk lehetett támaszkodni. A lakosság szempontjából ez nagyon hasznos és eredményes volt, megalapozta a lakosság bizalmát az önkormányzatok iránt. Bebizonyosodott: az új demokrácia helyi és középszintje megoldja feladatát, és tudja kezelni a nagyon sokrétű problémákat. Ugyanakkor az önkormányzatok és intézményrendszerük kihasználják a lehetőségeket a fejlesztésekben, nagyobb ütemű, gyorsabb és jobb minőségű fejlődést indítanak el az országban. A törvény szelleme ma már nem ugyanaz, mint amikor 1990-ben elfo­gadták - a megtöltendő tartalom helyett a kiürítendő tartalommá vált a 14 év alatt. Ez nagy hiba. A középszint, a megyei önkormányzat megőrizte és átformálta kapcsolatát a települési önkormányzatokkal. Úgy szakmai téren, mint az intézményrendszer vagy az önként vállalt feladatok területén nagyon sok segítséget nyújtott a megye településeinek. A közigazgatási hivatal - a többszöri átszervezés ellenére - jól megoldja feladatait. Mindig jó kapcsolatot tartottunk fenn a hivatallal: kölcsönösen törekedtünk a problémák lehető legjobb megoldására, hiszen a törvénykezés és a helyi demokrácia képviselői lehetőséget adtak szá­munkra, hogy sok területen ugyanazt másképpen értelmezzük. Fülöpszállás az önkormányzatisággal nagyon sokat nyert: a helyi demokratikus lehetőségek a település mozgatóerejévé váltak. A jelentős infrastrukturális fejlődés is ennek köszönhető. Az önkormányzat nem hagyhatja magára az embereket sem: a megszűnt munkahelyek miatt óriási teher hárul rá a szociális gondoskodás területén. De megtartottuk és fejlesztettük intézményeinket, szebbé, vonzóbbá tettük településün­ket. Térségi együttműködésünk pedig azt bizonyítja: mennyire fontos az összefogás például az ivóvízellátás, a szervezett szemétszállítás területén. ________ ____ CSEH SZAKÁLL SÁNDOR, FÜLÖPSZÁLLÁS POLGÁRMESTERE K öszöntjük az önkormányzatokat! „A szabad népek ereje...a községben rejlik. A nép általuk fér a szabadsághoz, s tanulja meg, hogyan élhet vele békésen... Községi intézmények nélkül nemzet létrehozhat szabad kormányzatot, de nem ismerheti a szabadság szellemét. ” (Tocqueville) Tizenhárom esztendeje szüle­tett meg és lépett hatályba az a törvény, amely egyszerre felelt meg hazánk haladó hagyomá­nyainak és az európai népek családjában évszázadok alatt kikristályosodott demokratikus gyakorlatnak. Az 1990-ben példás gyorsasággal megalkotott és elfogadott magas szintű jogszabály kellő ala­pot nyújt a közhatalom megosztásáról alkotott elvek mindennapi gyakorlatba ültetéséhez az­zal, hogy kimondja: a helyi önkormányzás jo­ga a választópolgárok közösségét illeti meg. Európai mértékkel mérve is korszerű önkor­mányzati rendszerünk megkérdőjelezhetetlen alapérték és jog, melynek gyakorlását védi az alkotmány, védi a törvény, a bíróság. Olyan jog, amely a legkisebb községtől a fővárosig minden közösséget megillet, és amelynek érvé­nyesítésében a szabadság évről-évre növekvő arányú kötelezettséggel társul. Ez a jog annak a ténynek józan belátásán alapul, hogy az em­berek közösségei maguk ismerik a legjobban a saját szükségleteiket. A választópolgárok érde­keit pedig azok tudják a legjobban képviselni, akik maguk is közöttük élnek, és e közösség életének jobbításán akár közvetlenül ellenőriz­hető módon és számon kérhetően fáradoznak. A választópolgárok nemcsak négyévenként egyszer kémek részt a döntések meghozatalá­ban! Egyre gyakrabban és határozottabban igénylik a beleszólást a közösség ügyeibe, ugyanakkor osztoznak számos közösen vállalt cél megvalósításában. Az önkormányzás áldo­zatkészséget és áldozatvállalást is igényel, hi­szen e nélkül nem épülhetnének szép számban középületek, utak, járdák, nem fejlődnének a közművek, nem lenne atinyi szép, otthonos te­lepülés a megyében. Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy az önkormányzat mi magunk vagyunk - a képviselő-testületek, tisztségvise­lők a mi megbízásunkból és felhatalmazásunk­ból töltik be tisztüket. Az önkormányzás alkot­mányos joga a lakosságé, a helyi politika köz­szereplői a mi bizalmunkból gyakorolják. A közbizalom megszerzése és megőrzése kötelezi a polgármestert, a közgyűlési elnököt, a testü­letek tagjait és hivatalok dolgozóit. A mai ün­nepi alkalom hivatott arra, hogy megerősítsük: a közszolgálatban az olyan fogalmak, mint a tisztesség, az erkölcsi értékek, a becsületes munka soha nem avulhatnak el! Azoknak, akik ezt a feladatot vállalják, tudniuk kell, hogy számukra magasabb a mérce, szigorúbb a közvélemény ítélete! Azok, akik vállalásuknak meg tudnak felel­ni, és akár több választási cikluson vagy évtize­deken át közmegelégedésre töltik be felelősség­teljes hivatásukat egy-egy város, község képvi­selő-testületének élén, nagy erőt ad a feléjük irányuló elismerés, bizalom és szeretet. Ezt iga­zolja vissza, hogy a megye minden harmadik polgármestere immár a negyedik ciklusban töl­ti be a tisztséget. Súlyos és komoly tartalma van a szónak: közszolgálat. Ezt a szolgálatot egyformán értelmezik min­den településen, minden megyében. A megyei önkormányzat a megye önkormányzatainak érdekeit szeretné képviselni, hozzájárulni ah­hoz, hogy a saját elképzeléseiket, céljaikat és terveiket minél sikeresebben megvalósíthas­sák. A megyei közigazgatási hivatal és a köz- igazgatási kollégium abban segítenek, hogy mindez törvényesen és közmegelégedésre tör­ténjen. A 119 településen élő, több mint félmillió em­ber számtalan közös és egyéni ügye, gondja ál­landóan a figyelem központjába állítja a köz­élet szereplőit. Élesen világít rá hibáikra, de el­ismeri és láttatja erényeiket is! A község, város lakója pontosan tudja: ki a jó polgármester, képviselő, jegyző vagy köztisztviselő. Ebben sincs különbség kis és nagy település, közösség között! A közügyek intézésében egyenrangúak vagyunk, a közfeladat vállalásának körében és mértékében különbözőek. Ezért tud a Bács-Kiskun Megyei Önkormány­zat olyan sajátos szerepet betölteni, amely meg­haladja az egyes önkormányzatok lehetőségeit, túlnő a városok, községek hatá­rain. Három esztendeje - az ön- kormányzati törvény tizedik . évfordulója tiszteletére - szüle- MEta"B5r tett rendelkezés tette ezt a na­pot az önkormányzatok, a közügyek intézésé­nek, a köz szolgálatának ünnepévé. A mai ün­nepnapon úgy köszöntjük a megye önkor­mányzatait, mint egyik szolgálattevő a mási­kat. Jó érzés tudni, hogy felelősségteljes, alkot­ni tudó, a települések érdekeit szem előtt tartó társakkal dolgozhatunk együtt. Elismerjük és nagyra értékeljük munkájukat, osztozunk a gondjaikban és - szerencsére egyre gyakrabban - örömeikben is. Mindezt abban a reményben tesszük, hogy a jövőben még szorosabbra fűz­zük a területen működő államigazgatási szer­vek és az önkormányzatok közötti együttműkö­dés szálait. Partnerségünk mára harmonikus, gyümölcsöző együttműködéssé formálódott. Kitűnő alapokra és jó barátokra építhetünk, akik a helyi közhatalom felkészült, a közjó ér­dekében munkálkodó képviselői. Amikor ezen az ünnepnapon a megye lakosságának figyel­mét a községek, városok önkormányzati testü­letéire, polgármestereire, a közhivatalok mun­katársaira irányítjuk, abban a reményben tesz- szük, hogy reálisan értékeli a közügyek intézé­sében tanúsított felkészültségüket, felelősség­teljes magatartásukat és a jogot a méltányos­sággal együtt gyakorolni tudó emberségüket. Szeretnénk, ha azok a tisztségviselők és mun­katársaik, akik megfelelnek az eléjük szabott és vállalt, egyre szigorodó és növekvő követel­ményeknek, szőkébb és tágabb környezetüktől egyaránt megkapnák azt a megbecsülést, tisz­teletet és elismerést, amelyet közmegelégedésre végzett munkájukkal megérdemelnek. Kecskemét, 2003. szeptember 30. DR. METZINGER ÉVA, A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL VEZETŐJE DR. BALOGH LÁSZLÓ, A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Az anyagiak terén változtatni kell! Új időszámítás 1990. szeptember 30-án Hajóson is - mint az or­szág minden településén - új időszámítás kez­dődött. A hajósi emberek saját maguk határoz­ták meg, hogy kivel és mit szeretnének az elkö­vetkező új világrendben a saját boldogulásuk érdekében tenni. A váltás előtt a pártszékházakból irányított és onnan kinevezett vezetők voltak Hajós tejhatalmú urai, akiknek semmi kötődésük nem volt az álta­luk irányított községhez, nem tudták és nem is akarták elfogadtatni magukat a nagyközség lakosságával. Mert ki­nevezésük, amit „választásnak” állítottak be, nem hajósi polgáro­kon múlott, hanem a fent említett pártszékházak mindenkori urai­tól. Erre jó példa az 1968 és 74 közt a település polgárai által válasz­tott és szeretett vezető meghurcolása és leváltása - mondvacsinált ürüggyel. Az 1990-es választás egy olyan új időszámítás kezdete volt, amelyben megszűntek a fenti kiváltságok, és a mindenkori válasz­tópolgár akarata érvényesül a demokrácia elveinek betartásaival. Ha nem így lenne, visszasüllyednénk az 1990. szeptember 30. előt­ti állapotra. A Mindenható mentsen meg bennünket ettől! ________ ____________________________SCHÖN FERENC, HAJÓS POLGÁRMESTERE m ítással differenci­álja úgy, hogy 5 szá­zalékot alanyi jo­gon megkap min­den település, a maradék 35 százalék pedig az adó-erőké- pesség számítás alapján válto­zó mértékben jut el az egyes településekre. Kiskunhalason jelenleg körülbelül 2 milliárd forintnyi szja képződik, amelynek 40 százaléka megközelíti a 800 milliót. Az 1999 előtti 25 szá­zalékos megoszláshoz képest rendkívül hátrá­nyosan érintette az adó-erőképesség számítás gyakorlata önkormányzatunkat: megközelítő­leg 250 milliós bevételkiesést okozott. A város önkormányzata a fokozódó bevételi kiesések láttán olyan intézkedéseket tett és tesz jelenleg is, amelyekkel a feladatok ellátá­sát zavartalanul biztosítani tudja, s emellett je­lentős fejlesztéseket is megvalósít. A fejleszté­sek megvalósulásánál minden esetben igyek­szik kihasználni a pályázati lehetőségeket, és ezzel is növelni bevételi forrásait. Összességé­ben elmondható, hogy Kiskunhalason az ön­kormányzatiság már egyre nehezebb feladat. A finanszírozás oldaláról megérett a változtatás, hiszen a jelenlegi rendszer már az autonómia rovására megy, és éppen az önkormányzatiság gátjává válik. ________DR. VÁRNÁI LÁSZLÓ, KISKUNHALAS POLGÁRMESTERE Ő szinte, jó kapcsolat A helyi önkormányzat célja az alapszolgáltatásokat, az intéz­ményi alapellátást - a kor követelményei szerint - olyan szín­vonalon biztosítani, hogy aki itt él, ebben a csendes, nyugodt, tiszta környezetű kis faluban, jól érezze magát, aki nem hely­ben dolgozik (lakóink többsége ingázásra kényszerül) öröm­mel térjen haza. Az önkormányzati törvény szerint „a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg”, amiket leginkább a képvise­lő-testület, a helyi képviselők útján tudnak gyakorolni. Tele­pülésünkön a helyi önkormányzati képviselők és a polgár- mester megválasztásán mindig nagy felelősséggel és nagy számban vesznek részt a polgárok (76 százalékos volt legutóbb a részvétel). A képviselő-testület minden évben széles nyilvánosság előtt számol be munkájáról, elvégzett felada­tairól, és az újabb esztendő célkitűzéseit is ismerteti. Az évenkénti beszámoló mellett a legfontosabb a polgárokkal való napi kapcsolattartás során felvetett problémákra azonnal megoldást keresni, illetve közvetlenül véleményt cserélni velük a közügyekről. A képviselők többsége (a háziorvos, az óvodavezető, a he­lyi postás, a vízműkezelő) a munkája során is naponta találkozik választóival. Az önkormányzat és a lakosság között őszinte, jó kapcsolat alakult ki. Köl­csönösen számíthatunk egymásra, ami megnyilvánul a falurendezvényeken va­ló részvételen túl abban az összefogásban is, amellyel a település fejlesztése ér­dekében közösen cselekszünk. pesti józsefné, fülöpháza polgármestere 1 „Nem lenet minaig megtenni azt, amit Keit, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet...” (Bethlen Gábor) <épest az önkormányzat- ak minden évben arány- :alanul kisebb mértékben ________________x bővüléséből. Ez szűkíti i legfontosabb kiadásokat az embereket érintő óléti és kulturális területeken. Kiskunhalas vá osa több éven keresztül volt kénytelen olyai költségvetést készíteni, amelyben jelentős vol i hiány - tette ezt azért, mert a lakosságot nen ikarta tovább terhelni. 1998-tól lépett életbe az úgynevezett adó nőképesség számítás gyakorlata, amelynél (lapján bizonyos mutatószámok szerint az átla ;osnál kedvezőbb helyzetűnek mutatkozó ön kormányzatoktól jelentős forrásokat vonnak el Az önkormányzat kötelezően ellátandó fel idataihoz normatív támogatás, valamint áten ;edett állami bevételek útján hozzájárul az ál am. Az átengedett bevételek alatt a helybei ermelődő szja bizonyos százalékát kell érteni melynek mértéke az elmúlt években többszö 'áltozott. 1990-ben még 100 százalék volt, am olyamatosan csökkent. 1998-ban már 25 száza ékra, az utóbbi négy évben pedig 5 százaléka :sökkent az önkormányzat ilyen jogcímű bévé ele. A törvény szerint elvileg most is 40 száza ék illeti meg az önkormányzatokat, ám ezt a; illám a fent már említett adó-erőképesség szá AZ UUKOimdliyZdUSdg dZ UUdllUSdg eS d SZdUdU­ság fogalmával írható körül. Az önkormányzás jelenti bizonyos kérdések önállóan történő sza­bályozását, és ez a szabályozás azon a területen mindenkire egyformán érvényes. A ’90-es évek eleje Kiskunhalason a nagybe­ruházások időszaka volt. Hatalmas fejlődésen ment át a település, ami az önkormányzatiság­gal lényegesen nagyobb önállóságot kapott. Az önkormányzást ebben az időszakban gyorsan el lehetett sajátítani, Kiskunhalas élt is ezzel a lehetőséggel. Rövid időn belül megalkotta az önkormányzat helyi szabályait, önállóan gaz­dálkodott a rábízott bevételekkel, vagyonnal. Ez az időszak rövid ideig tartott, egyre azt kel­lett tapasztalni, hogy az állam mind nagyobb mértékben kényszeríti a településeket - így Kis­kunhalast is - a saját bevételek növelésére az­zal, hogy a feladatokat - úgymond - leosztja, ám azokhoz csak részben biztosítja a szüksé­ges anyagi fedezetet. Márpedig ez egy város éle­tében komoly nehézséget okoz, hiszen a saját források lehetőségei finoman fogalmazva is korlátozottak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents