Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-29 / 227. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH 1986 Bácsalmás A település már a bronzkorban is lakott hely volt. Rengeteg bi­zonyíték került elő az ásatások alkalmával, mely a szarmaták, majd az avarok tartózkodására vallott. A magyarok a honfogla­láskor azonnal birtokba vették. A tatárdúlás következtében el­néptelenedett az egész vidék, majd a déli térségekből feltele­pültek délszlávok. A 150 évig tartó török hódoltság és a rövi­desen kitört Rákóczi-szabad- ságharc - a hadak szüntelen mozgásával - újabb megpróbál­tatásokat mért a vidék lakossá­gára. A déli irányban kitakaro­dó török katonaság elől mene­külve bunyevácok érkeztek. A híres ásatás, az óalmási rác te­mető a település középkori he­lyére vall. • A Rákóczi-szabadságharc buká­sa után rövidesen elkezdődött a falu építése a mai helyén. A kö­vetkező évtizedekben a Felvi­dékről magyar és szlovák népes­ség települt be, 1786-ban pedig 195 német család érkezett. • A közbirtokosok 1808-ban kivív­ták az országos vásár tartásának jogát, Almás mezőváros lett. • A bácsalmásiak méltán büszkék elődeikre, akik 1848-ban Kos­suth Lajost választották meg képviselőjüknek. Ő maga he­lyett Vörösmarty Mihályt aján­lotta. így a költő lett a helység követe. • Képviselő-testület: Zalántai End­re (polgármester), Mancz Ferenc (alpolgármester), dr. Bednámé Kiss Ildikó tanácsnok, Bánfi Atti­la, Besír Márk, Boros István, Da- ám Tibor, Gertner Ferenc, Hajdú József, Kovács B. Károlyné, Ná- nási Károly, Rostás Tibor, Schob- locher József, dr. Tanács Róbert, Tóth Árpád (képviselők). • Horvát kisebbségi önkormány­zat: Kószóné Petrekanics Valéria (elnök), Bende Antal, Besír Márk, Kubatov Zorica, Petreka­nics Istvánná. Német kisebbségi önkormányzat: Horváthné Har­ten Anna (elnök), Cziczinger Antal, Krix János, Mantz Jó- zsefné, Ódor Anna. Cigány ki­sebbségi önkormányzat: Rostás Tibor (elnök), Rostás Angéla, Rostás Lajos, Rostás Tibomé, Ju- hász Györgyné. ____________■ EM LÉKMŰ. Szülőföldjükről el- űzöttek emlékműve áll 1997. ok­tóberétől a Hősök terén. Azokra emlékeztet, akiknek politikai ül­döztetést szenvedve kellett új otthont keresniük. A bronz, ülő alakot Fusz György szobrász- művész készítette. ■ CSAUSER-HÁZ. Az egykori bérpalotát Csauser Ádám építtette Kóbor Ferenc bácsbokodi építőmester tervei alapján. A díszes homlokzat Hoffmann Mátyás munkája. Az épületet műemlék jellegűnek minősí- tette a műemlékvédelmi felügyelőség. _____________________________________________________■ F el kell venni a tempót A település története is bizonyítja, hogy az or­szág egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsé­gének központja képes a megújulásra, véleke­dik Zalántai Endre, az egy éve megválasztott polgármester.- Milyen ambítiókkal látott munkához?- A testület tagjaként már dolgoztam Bácsal­másért. Azzal indultam, hogy a közbizalmat vé­gig megtartva, nyílt, őszinte vezetői munkával versenyképes, a fiataljait megtartani tudó, az idő­seit pedig megbecsülő várossá formáljam Bácsal­mást. Sok a feladat, és a gond, de sok a segítő is.- Melyek a legsürgetőbb feladatok?- Sok területen vannak restanciáink, hasonló­an másokhoz. A szociálpolitika területe sok mun­kát ad, a forrásaink szűkösek. De sikeres pályáza­ton vagyunk túl, 150 millió forint áll rendelkezé­sünkre, amelyből a szociális ellátó rendszerünk fejlesztése, infrastrukturális és szervezeti megújí­tása valósul meg. A népesség elöregedő, ez a te­rület kulcskérdés. Fontos, hogy a fiataloknak to­vábbtanulási lehetőséget biztosítsunk, és a vég­zett értelmiségieket is itthon tudjuk tartani.- Hamarosan főiskolai szintű oktatás indul.- A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara re­ményeink szerint rövidesen megkezdi a szakemberkép­■ zést. A térség elsősorban a mezőgazdaságból él, a korszerű termelési tech­nológiák térnyerése igényli a magasan képzett szakembereket. Egyébként a város oktatási rend­szere megfelelő alapot jelent a főiskolai oktatás számára. Gimnáziumunk több, mint 50 éves és jó eredményekkel rendelkezik.- Mit tesznek a városi szolgáltatások terén?- Vissza kívánjuk szerezni a közhivatalokat. Néhány évtizeddel bíróság, ügyészség működött itt. Másik célkitűzésünk, hogy vonzóvá tegyük a várost a befektetők számára. Munkahelyeibe van ZALÁNTAI ENDRE 1958-ban született Baján. 1981-ben közgazdász diplomát szerzett Pécsen. 1984-től a Tatahá­zi Petőfi Tsz főkönyvelője. 1991-től az OTP Bank fiókigazgatója. 2002­MM tői Bácsalmás polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. szükségünk, ezért minden módon erősítjük az információáramlást a város és lehetséges partne­rei között. Augusztus végén háromnapos találko­zón láttuk vendégül testvérvárosaink delegációit. Brüsszel is felfigyelt kezdeményezésünkre, gaz­dasági és kulturális programunkat közvetlenül anyagilag is támogatta.- Milyen fejlesztési módszereket alkalmaznak?- Dolgozunk a városháza informatikai rend­szerének korszerűsítésén, elkészítettük inter­netes oldalunkat. Készek a strandfürdő és rekre­ációs központ tervei, forrásokra pályázunk, de je­lentős saját erőt is elkülöní­tettünk erre a célra. Megvaló­sulása a város komfort foko­zatát emeli majd és turiszti­kai jelentősége is lesz. Mind­emellett több tucatnyi pályá­zatot készítettünk már az el­múlt egy évben, melyek a művelődési ház rekonstrukci­ójára, parkosításra, munkanélküliek foglalkozta­tására, oktatási célú fejlesztésekre és sok minden másra irányulnak.- Milyen reményei lehetnek a városnak?- Bácsalmás a nehéz időkben is képes volt megújulni. Úgy hiszem, hogy az Európai Unió­hoz történő csatlakozásunk - aminek a várható nehézségek ellenére is mindig elkötelezett híve voltam - valódi lehetőségeket kínál. A változó, és egyre inkább rohanó világ nincs tekintettel a le- maradókra, tehát fel kell vennünk a tempót. ■ NÉPESSÉG 2002 lakónépesség: 7694 fő népsűrűség: 71,0fő/km2 bevándorlás: 268 fő elvándorlás: 273 fő elöregedettségi mutató: 149, 9 % ____________FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL A z orvos Dr. Tanács Róbert 1995 óta háziorvos Bácsalmáson. Egyben a ren­delőintézetet működtető Bácsalmási Egészségügyi Szolgáltató Kft. egyik vezetője. Mint mond­ta, évek óta növekszik a betegek száma. Egészségromboló meg­élni a mezőgazdaságból. Emiatt számítani lehet arra, hogy 2004- ben a házi- és a szakellátó orvo­sok terhelése nagymértékben növekedni fog. A szakellátásban fontos, hogy minél több időt tudjon az orvos a betegére szán­ni egy-egy vizsgálat során, ezért jelentős óraszám növelésre len­ne szükség. A rendelőintézet­ben az előző években jelentős diagnosztikai beruházások tör­téntek, számítógépes hálózattal, valamint minőségbiztosítással rendelkeznek. ■ A plébános Bergmann Já­nos apát-plé­bánost 1986- ban nevezték ki Bácsalmás­ra. - A papi hi­vatásnak is megvannak a maga szépsé­gei. Papként nagyon boldog ember vagyok, bár nem mindig sikerül minden elképzelésemet megvalósíta­nom - mondja a plébános, aki egyik nagy feladatának tekinti, hogy összefogja a helyi hívő kö­zösséget. - Itt is vannak, akikre minden helyzetben számítha­tok, de Bácsalmásnak van egy óriási hátránya. A ki- és betelepí­tések miatt sok embernek még nem sikerült a lelkében beillesz­kednie, s ez nagymértékben megbontotta a korábban bizto­san létező egységet. Templo­munk novemberben lesz 180 éves, amit méltó módon szeret- nénk megünnepelni. ________■ A z igazgatónő Kerényiné Szalai Katalin hét éve igaz­gatója a Hu­nyadi János Gimnázium, Ipari Szak­munkásképző Iskola és Kol­légiumnak. A tősgyökeres almási születésű pe­dagógus elsődleges célja, hogy a tanulók a középiskolai tanulmá­nyaik során szerezzenek olyan lokálpatrióta kötődést, ami min­dig visszahúzza majd őket Bács­almásra. Fontosnak tartja továb­bá azt is, hogy a gimnázium ki­emelkedően jó (87-92 %-os) fel­vételi arányát megtartsák, a szín­vonalas oktatás mellett olyan di­ákprogramokat is szervezzenek, amelyekkel egyaránt elégedettek a tanulók és a szülők is. Mind­ezek mellett az iskola tevékeny szerepet vállal a város kulturális rendezvényein és a település kö­zéletében. ■ Mosolygós Őszikék- Kezdtünk összejárni egykori zárdái polgáriskolai osztálytárs- nők. Aztán rövid időn belül min­denki hozta a barátnőjét, szom­szédasszonyát, s csakhamar negyvenen lettünk - idézi fel a kezdeteket - Harczi Józsefné Magdika, az 1986-ban alakult Őszikék Nyugdíjas Klub vezetője.- A művelődési ház akkori ve­zetősége felkarolta a közösségün­ket, programokat is ajánlottak. A közös színházlátogatás és kirán­dulások arra ösztönöztek ben­nünket, hogy mi magunknak is rendezzünk délutáni közös prog­ramokat. Pár év alatt száznál is többen lettünk. Voltak közöttünk jó versmondók, kiváló szerepját­szók, fürge, táncos lábú és jó hal­lású énekesek. így alakult egy tánccsoport és egy dalkör is. Az önkormányzat minden évben ki- sebb-nagyobb összegekkel segí­tett bennünket. Mi pedig a helyi speciális tagozatú iskola tanulóit támogattuk magunk készítette kötött holmikkal, karácsonyi ajándékcsomagokkal. A kerek év­fordulós szülinaposokat a meghí­vott családjukkal, rokonságukkal együtt ünnepeltük meg. Évente kétszer Hajdúszoboszlón gyógy­kezeltetjük fáradt és beteg végtag­jainkat - mindezt elő- és utósze­zonban, mert akkor olcsóbb. Ter­veink között szerepel, hogy to­vábbra is minden szerdán talál­kozzunk. A város segítségével megrendezzük az Idősek Világ­napját, az Idősek Karácsonyán pedig egymást is meglepjük apró­ságokkal. A bennünket összekötő szeretet mindennél erősebb, csak egynél nem: az elmúlásnál. De csak az megy el, akit elfelejtenek. Akit szeretünk, az mindig közöt­tünk van és marad - mutatta be a klub életét Magdika néni. Célok a pályákon Több mint száz éve, 1903 január­jában alakult a helyi sportegyesü­let. Eddig a Petőfi Sándor Városi Sport Egyesületben labdarúgó-, női-férfi kézilabda-, judó- és bili­árdszakosztály működik. Idén az utóbbi két sportág kivált az egye­sületből, így a város vezetése ezt a támogatásnál is figyelembe ve­szi. Az önkormányzaton kívül je­lentős helybeli cégek, vállalko­zók is pártolják és támogatják a sporttevékenységet. - Jelenleg több pályázatunk is elbírálásra vár. Szeretnénk ilyen módon rendbe tenni a sportpályát, illetve pályázunk egy kézilabdapálya felújításra, kosár-, illetve tenisz­pálya létesítésére. Ezekre a sport­ágakra is igen nagy igény mutat­kozik a sportkedvelő lakosság köréből. Célunk, hogy labdarú­gócsapatunk visszajusson a me­gyei másodosztályba Kézilabda csapataink a tabellák első harma­dában szerepelnek. Az utánpót­lásról serdülő és ifjúsági korcso­portokkal gondoskodunk - tájé­koztatott Krisztin Mátyás, a klub elnöke. ■ MOSOLYKERT. Pályázaton kerestek nevet a játszótérnek. A Gyer­mekmosoly Közhasznú Egyesület kezdeményezésére és jelentős tár­sadalmi munkával a régi strand előtti gazos területet alakították át a gyerekek igényei szerint. Az egyesület rajzos pályázatán a Mosoly­kert elnevezésre esett a választás. ■ A tűzoltó A vezérigazgató Dezső Mihály öt éve elnöke a Bácsalmás és Vidéke Tűzoltó Köz­testületnek. Ez nemcsak a város, hanem a hét környe­ző kistelepü­lésre is kiterjedő munkát je­lent. Elsősorban tűzesetekhez hívják ki őket, de műszaki mentés, katasztrófa-elhárítás során is tevékenykednek. A bácsalmási központban 11 fő­állású és 13 önkéntes tűzoltó teszi a dolgát nap nap után. Ha nincs munka, akkor a tűzol­tásra éves kiképzési terv sze­rint napi foglalkozásokon vesznek részt. így nem érhet váratlanul semmilyen rendkí­vüli tűzeset egyetlen tűzoltót sem. Munkájukat anyagilag az állami normatíva mellett helyi és vidéki önkormányzatok tá­mogatják^ _________________■ Götz János az Agráripari Rt. vezérigazgató­ja. A cég a tér­ség egyik leg­főbb munka­adója. - Rend­kívül rossz évet zár a me­zőgazdaság, halmozódtak a problémák - mondja a cégvezető. - A kemény tél próbára tette kultúráinkat a mínusz 25-27 fokkal. Ezután egy hirtelen olvadás, majd aszály kö­vetkezett, ami Európa-szerte jel­lemző. A sertés - mint ciklikus termék - felvásárlása szintén mélyponton áll, illetve megjelent egy tejtermelést korlátozó rende­let is. Társaságunk eredetileg öt százalékos túlteljesítésben volt, ám a rendelet további tíz száza­lékkal lecsökkenti ezt. Ezek mi­att a mezőgazdasági nagy cégek zöme az idén bizonyosan vesz­teséges lesz, ami sajnos bennün­ket sem kerül el. ■

Next

/
Thumbnails
Contents