Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-25 / 224. szám
PETŐFI NÉP E A L M A N A C H TAKAROS TELEPÜLÉS. Az ordasi emberek hosszú évek : dolgoznak azért, hogy a falu utcái jó benyomást tegyenek a láto- j gatókra. Természetesen az ott élőknek is gyakran megpihen a j szemük a közelmúltban rendbetett kis parkon. A házak sorát szépen töri meg a felvételen is látható, régi múltat idéző gémeskút. Drágakő a Duna mentén Aki járt már a Kalocsától északnyugatra fekvő, Duna menti települések során, nem feledi a csendes, békés hangulatot árasztó falvakat. Igazi gyöngyszem a községek között Ordas. A Dunához legközelebb fekvő falu polgármestere, Szabó Zsolt a múltról és a jövőről is beszélt.- Milyen irányba fejlődött az elmúlt időszakban Ordas?- Remek év volt a tavalyi a település szempontjából. Sikerült beindítanunk a falugondnoki szolgálatot, amire nagy szükségük volt a településen élőknek. Felújítottuk a kultúrházunkat, a régi községi borozót. A patinás épületre az elmúlt két évben összesen 12 millió forintot költöttünk. Jelentős teher volt ez egy ilyen kicsi közösség számára, de mindent mozgósítottunk. Öt év gondos munkája fekszik a református templom felújításában is, ami most fejeződik be. Büszkék vagyunk arra, hogy közintézményeink kivétel nélkül rendbe hozhattuk. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettünk a parkok, utak, utcák szépítésére. Virágládákkal, muskátlikkal, a fű gondos ápolásával elértük, hogy rendezett és szemet gyönyörködtető környezetben élhessünk. Külön öröm számomra, hogy a felújított épületeink, illetve parkjaink esti megvilágítása remekül sikerült.- Hogyan folytatják a munkát?- Az uniós előírásnak megfelelően nekünk is el kell készítenünk Ordas rendezési tervét. A törvényi kötelezettség megvalósításához a szükséges pénz felét, 1 millió forintot pályázaton nyertük. Elbírálás alatt van a községháza vize»uiuRK.jcui<iK. leiujudsdid u nyújtott pályázatunk. Nem született még döntés község hulladéklerakójának felszámolására, val mint a hulladékgazdálkodási programunk megv lósítására benyújtott pályázatunk ügyében ser Most nem látványos, hanem kötelező és a kénye műnket növelő feladatok várnak ránk.- Milyen a közösségi élet Ordason?- Rendszeresek a jótékonysági bálok az óvoc és az iskola javára. A falunapok is rendszerint; SZABÓ ZSOLT 1964-ben Kalocsán született. 1983-tól a géderlaki általános iskolában tanár. 2002-től családi gazdálkodó. 1990-től polgármester Ordason, társadalmi megbízással. Neje angoltanár, egy kisfiú és egy kislány édesapja. hangulatban, megfelelő színvonalon zajlanak. Idén immár hatodszor jövünk össze ebből az alkalomból közös vigasságra. Fontosnak tartjuk a kultúrházunk megtöltését élettel. A cél megvalósításához 500 ezer forintot nyertünk, úgynevezett érdekeltségnövelő tervek megvalósításához. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy színpadot készíttetünk, székeket vásárolunk. Igyekszünk tartalmas, színvonalas szórakozási lehetőséget kínálni az ordasiaknak télen és nyáron is. Tervezzük az Ordasi nyári esték rendezvény szervezését, elindítását. Az eseményre olyan amatőr művészeket kívánunk meghívni, aki számunkra is megfizethetőek, emellett jó előadók. Megalakult Ordason a nyugdíjasklub, 25 állandó taggal szervezik a különböző programokat.- Milyen terveket szeretnének megvalósítani a közeljövőben?- Szívesen támogatnánk a falusi turizmus elindítását településünkön. A Duna közelsége és Ordas hangulata is egyedülálló. Vannak biztató jelek, hiszen több külföldi is rendelkezik már ordasi ingatlannal. íei vem*, tujz.ua »zcicpci még a rendezési terv elkészítése után a régi, szép házak homlokzatának levédtetése. Ezzel igyekszünk megőrizni a falu jelenlegi arculatát, hangulatát. Sajnos, mint minden kistelepülésnek, a forrás nekünk is kevés. Csak a legszükségesebb kiadásokat tudjuk fedezni. Nagy problémát jelent számunkra és a többi hasonlóan kis település számára a pályázatok elnyerésénél az önrész biztosítása is. ■ A lelkésznő A falugondnok Ordas Ordas a Duna bal partján, a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén, a folyam parti fölgátoló- dására, magas ártéri erdők közé települt. Határát gyakran pusztították árvizek. • Humuszban gazdag fekete agyaggal borított területeit helyenként homokos öntésiszap takarja, ami a legkedvezőbb talaj a zöldségtermesztés számára A község melletti Duna-meder és a Zátony sóder és homok bá- nyászására alkalmas. • Fehérvár népei lakták, akik közül IV. Béla 1239-ben 13 házné-' pet lovas csőszként (hírvivő) a szekszárdi monostor szolgálatába rendelt. Feltehetően két évvel később a Muhi csatában harcoltak is, Csák Ugrin seregében. A település neve személynévből alakult, melynek alapja a feketével, barnával tarkított színűt jelentő melléknév, az ordas. A XV. században már a kalocsai érsekség tulajdona volt. Mai határához tartozott még abban az időben Zádor. • A török megszállás alatt a szegedi szandzsák solti náhijéjébe szervezték. 1553-ban 17 fejadófizetőt és egy bírót, 1560-ban 23 fejadófizetőt, 1620-ban ismételten 17 fejadófizetőt írtak össze a török defterekben. • A községben áll a hajdanvolt ártéri keményfa erdők egyik utolsó példánya, az úgynevezett Rá- kóczi-fa. A néphit szerint a terebélyes lombok alatt pihent meg 1704. április 30. és május 26. között Rákóczi Ferenc, amikor seregével Ordason táborozott. • A XVIII. század elején református magyarok lakták a községet. Református anyaegyháza már 1614 előtt fennállt. A református templomot 1785-1786-ban építették. • Az ordasi címer megalkotásánál igyekeztek visszanyúlni a legrégebbi ereklyéhez. így egy 330 éves pecsétlenyomat alapján - mely egy szívből kiinduló növényt ábrázol - heraldikus készítette el a település jelvényét. A pecsétnyomó mintáját a híressé vált Rákóczi-tölgy motívumával kombinálta Kozicz János. A címer jelképeinek jelentése a szívből eredő erő, a szeretet jelképe lehet. • A képviselő-testület: Szabó Zsolt (polgármester), Besenczi Sán- dorné (alpolgármester), Borso- diné Vargacz Edit, Varga Attilá- né, Szabó Gyula. Jegyző: Cza- bainé Csada Márta. A LEGENDÁS Rákóczi-tölgyfa.a Az alpolgármester- Házasságkötésem után a férjem fertőzött meg az Ordas iránti „szerelemmel” - mondja Besenczi Sándorné. - Lányom is kutatja a falu múltját és családom rengeteg feljegyzéssel rendelkezik. Közel 50 éve élek a településen. Úgy gondolom mindig kedves emberek lakták. Már annak idején könnyen befogadtak és most is sok szeretetet kapok az itt élőktől. Hozzám a gyerekek és az idősek állnak leginkább közel. Ettől függetlenül a testületen belül támogatom az egyéb korosztályok törekvéseit is. Szeretném, ha tovább fejlődne a közösségi élet Ordason. Ezért januárban megalakítottuk a nyugdíjasklubot, melynek tagja vagyok. Első nagyobb rendezvényünk a májusfa állítás szervezése volt. ■ P. Szabóné Kovács Teodóra 1996-ban költözött Ordasra. - Párom 1999-ben elnyerte az uszódi lelké- szi állást, így elköltöztünk. Ám a kapcsolat nem szakadt meg. Azóta is az ordasi közösség lelkésznője vagyok. Kicsi és zárkózott a közösség. Nehezen fogadnak be idegent, de ha ezt mégis megteszik, nem verik nagydobra az érzéseiket. Azt mondják magukról: nyers emberek vagyunk. Talán ezért is jó érzés, hogy megnyíltak felém. Sokáig református település volt Ordas. A tősgyökeres helybéliek a mai napig nehezen fogadják a más felekezetek tagjait. Úgy gondolom, ha lelki szinten nyitni tud a falu, akkor van jövője. A település folyamatosan szépül, mára drágaköve lett a Duna menti falvaknak. ■- Egy éve működik a falu- gondnoki szolgálat Ordason, azóta látom el ezt a feladatot- mondja Ré- pási György falugondnok. - Feladatom a szociálisan rászorulók ellátása, segítése. Ebbe a bevásárlástól a kórházba szállításig minden beletartozik. Vizsgázott falugondnok vagyok, most fejeztem be a képzést, és szereztem meg az oklevelet. Az ordasiak gyorsan megszerették és megszokták az önkormányzat új szolgáltatását. Az idősebbek gyakran telefonon hívnak, és diktálják le a bevásárlólistát. Gyakran egyeztetünk időpontot a kórházba készülőkkel, akiket elviszek és hazahozok az orvosi vizsgálat után. Fontos a pontosság. Az ebéddel nem lehet késni, még télen sem. Tevékeny nyugdíjasok Bár csak néhány hónapja működik a nyugdíjasklub, az eltelt idő alatt több program szervezésével is előrukkolt. A már megvalósított elképzelésekről, és a jövő terveiről kérdeztük Besenczi Sándomét, a klub egyik tagját. A felújított kultúrházban, vagy ahogy az épület homlokzata hirdeti: a községi borozóban működik az ordasi nyugdíjasklub. Az önmagát életre keltő közösségnek 25 állandó tagja van, tudtuk meg Besenczi Sándorné alpolgármestertől, a klub egyik tagjától. Januárban alakult az egyesület, jelentős igény volt a megalapításra. Hiszen a helyiek nap mint nap találkoztak, beszélgettek, csak formába kellett önteni a dolgot. Az önkormányzat is támogatja a nyugdíjasok elképzeléseit, így az elmúlt hónapokban több remek program szervezésével színesítették a település közösségi életét is. Remekül megszervezték a májusfa állítást. A lassan feledésbe merülő hagyomány felélesztésére zsíros kenyér vacsorával és utcabállal csináltak kedvet a helyieknek. Ezt követte természetesen a fa kitáncolásának ünnepe is. A nyugdíjasok ismét kitettek magukért, hiszen az ismételt utcabálon kívül főt vacsorával csalogatták az érdeklődőket. Természetesen közös útjaik is vannak, többször jártak már fürdőben, bérletet vásároltak a Kecskeméti Katona József színház előadásaira. A hetente megtartott összejöveteleken beszélik meg terveiket, így a legközelebbi, őszi kirándulást is. Ezeken az alkalmakon, a kultúrházban szokták egymást megünnepelni. Nem feledkezhetnek meg egymás név- vagy születésnapjáról. Ilyen alkalmakkor zsúrt szerveznek a felköszöntött tiszteletére. ■ Családias óvoda Kis létszámmal, de lelkes pedagógusokkal működik a település óvodája. A kicsiket családis épületben és környezetben várja az egyetlen csoport. Az intézmény 25 gyerek befogadására alkalmas, ám jelenleg ennél kisebb a létszám. Az ordasi szülők igénylik az óvoda működését, és szükségük van a gyerekek délutáni felügyeletének megoldására is. Hiszen szinte az összes helyi óvodás igénybe veszi a napközit is. A délelőtti foglalkozások és a délutáni játék is a hagyományőrzés jegyében telik, tudtuk meg Kirchkeszner Erzsébet óvodavezetőtől. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek bepillantanak a falu élő hagyományaiba, lehetőség szerint ismerkednek a régi foglalkozásokkal, felelevenítik az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat. Ezek közül az advent, a húsvét és a Szent György-nap is kiemelt szerepet kap. Megismerkednek a népszokásokkal, mondókákkal, dalos csoportjátékokkal. A kicsik kiveszik a részüket a település életéből, ünnepeik megüléséből is. Hiszen minden jeles alkalommal rövid műsorral lépnek fel az ordasiak előtt. A frissen kinevezett vezető óvónőtől azt is megtudtuk, hogy tervezik a gyerekeknek a népi tánc oktatását is. Szakember segítségével sajátíthatják el az apróságok az alapvető lépéseket. Ezen túl a pedagógusok tervezik a felújított kultúrházban délutáni, hétvégi gyer- mekprogramok szervezését is. ■ AZ ISKOLAUDVAR. Az általános iskolás gyerekek úgy érezhetik, hogy remek dolog az iskola, hiszen leckeírás után az udvaron nem csak biztonságos, de szép csúszda, favár és kötéllétra csábít az önfeledt szórakozásra. A tanítónő Varga Attiláné Ordason született, és ma is a településen él családjával, két gyermekével. - Iskoláim befejezése után sikerült elhelyezkednem a településen, mint tanító. Az önkormányzattól és a szülőktől minden támogatást megkapunk a sikeres munkához, hiszen az oktatási intézmény fontosságát mindenki elismeri. Ordason az iskolában csak alsó tagozat működik, így elsődleges feladatunk a gyerekek megfelelő felkészítése, hogy tőlünk kikerülve bárhol megállják a helyüket. Ennek érdekében mindent nyújtunk, amit egy iskola tud. Egyebek között működik az úszásoktatás, a nyelvoktatás, különböző szakköri foglalkozások. Emellett fontos a családi légkör és egyéni bánásmód a diákoknak. ■ A postás- Házasságkötésem után, 10 évvel ezelőtt kerültem Ordasra mondja Gott- scháll András- né, a település postása.- Több mint két éve vezetem a helyi postát vállalkozásban. Talán ez is segített abban, hogy Ordast nem veszélyeztette a postabezárás. Délelőttönként kézbesítem a küldeményeket és délután folyik a hagyományos értelemben vett postai munka, levelek, csomagok egyéb küldemények felvétele. Tulajdonképpen mindent elvégzek, amit egy nagy posta tesz. Úgy érzem, mostanra elfogadtak, megszoktak és sokan szeretnek is. Nálunk is napi kérdés a posta léte. Kistelepülésként sikerült megmenteni, és bízom abban, hogy még sokáig megmarad Or- dason a posta. _____________■
