Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-25 / 224. szám

PETŐFI NÉP E A L M A N A C H TAKAROS TELEPÜLÉS. Az ordasi emberek hosszú évek : dolgoznak azért, hogy a falu utcái jó benyomást tegyenek a láto- j gatókra. Természetesen az ott élőknek is gyakran megpihen a j szemük a közelmúltban rendbetett kis parkon. A házak sorát szé­pen töri meg a felvételen is látható, régi múltat idéző gémeskút. Drágakő a Duna mentén Aki járt már a Kalocsától északnyugatra fekvő, Duna menti települések során, nem feledi a csendes, békés hangulatot árasztó falvakat. Igazi gyöngyszem a községek között Ordas. A Dunához legközelebb fekvő falu polgármeste­re, Szabó Zsolt a múltról és a jövőről is beszélt.- Milyen irányba fejlődött az elmúlt időszakban Ordas?- Remek év volt a tavalyi a település szempont­jából. Sikerült beindítanunk a falugondnoki szol­gálatot, amire nagy szükségük volt a településen élőknek. Felújítottuk a kultúrházunkat, a régi községi borozót. A patinás épületre az elmúlt két évben összesen 12 millió forintot költöttünk. Je­lentős teher volt ez egy ilyen kicsi közösség szá­mára, de mindent mozgósítottunk. Öt év gondos munkája fekszik a református templom felújítá­sában is, ami most fejeződik be. Büszkék va­gyunk arra, hogy közintézményeink kivétel nél­kül rendbe hozhattuk. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettünk a parkok, utak, utcák szépí­tésére. Virágládákkal, muskátlikkal, a fű gondos ápolásával elértük, hogy rendezett és szemet gyönyörködtető környezetben élhessünk. Külön öröm számomra, hogy a felújított épületeink, il­letve parkjaink esti megvilágítása reme­kül sikerült.- Hogyan folytatják a munkát?- Az uniós előírás­nak megfelelően ne­künk is el kell készíte­nünk Ordas rendezési tervét. A törvényi kö­telezettség megvalósí­tásához a szükséges pénz felét, 1 millió fo­rintot pályázaton nyertük. Elbírálás alatt van a községháza vize»uiuRK.jcui<iK. leiujudsdid u nyújtott pályázatunk. Nem született még döntés község hulladéklerakójának felszámolására, val mint a hulladékgazdálkodási programunk megv lósítására benyújtott pályázatunk ügyében ser Most nem látványos, hanem kötelező és a kénye műnket növelő feladatok várnak ránk.- Milyen a közösségi élet Ordason?- Rendszeresek a jótékonysági bálok az óvoc és az iskola javára. A falunapok is rendszerint; SZABÓ ZSOLT 1964-ben Kalocsán született. 1983-tól a géderlaki általános isko­lában tanár. 2002-től családi gaz­dálkodó. 1990-től polgármester Or­dason, társadalmi megbízással. Neje angoltanár, egy kisfiú és egy kislány édesapja. hangulatban, megfelelő színvonalon zajlanak. Idén immár hatodszor jövünk össze ebből az al­kalomból közös vigasságra. Fontosnak tartjuk a kultúrházunk megtöltését élettel. A cél megvaló­sításához 500 ezer forintot nyertünk, úgyneve­zett érdekeltségnövelő tervek megvalósításához. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy színpadot készíttetünk, székeket vásárolunk. Igyekszünk tartalmas, színvonalas szórakozási lehetőséget kínálni az ordasiaknak télen és nyáron is. Tervez­zük az Ordasi nyári esték rendezvény szervezé­sét, elindítását. Az eseményre olyan amatőr mű­vészeket kívánunk meghívni, aki számunkra is megfizethetőek, emellett jó előadók. Megalakult Ordason a nyugdíjasklub, 25 állandó taggal szer­vezik a különböző programokat.- Milyen terveket szeretnének megvaló­sítani a közeljövőben?- Szívesen támogat­nánk a falusi turizmus elindítását települé­sünkön. A Duna kö­zelsége és Ordas han­gulata is egyedülálló. Vannak biztató jelek, hiszen több külföldi is rendelkezik már ordasi ingatlannal. íei vem*, tujz.ua »zcicpci még a rendezési terv el­készítése után a régi, szép házak homlokzatának levédtetése. Ezzel igyekszünk megőrizni a falu jelenlegi arculatát, hangulatát. Sajnos, mint min­den kistelepülésnek, a forrás nekünk is kevés. Csak a legszükségesebb kiadásokat tudjuk fedez­ni. Nagy problémát jelent számunkra és a többi hasonlóan kis település számára a pályázatok el­nyerésénél az önrész biztosítása is. ■ A lelkésznő A falugondnok Ordas Ordas a Duna bal partján, a Ka­locsai-Sárköz északnyugati pe­remén, a folyam parti fölgátoló- dására, magas ártéri erdők közé települt. Határát gyakran pusztí­tották árvizek. • Humuszban gazdag fekete agyaggal borított területeit he­lyenként homokos öntésiszap takarja, ami a legkedvezőbb ta­laj a zöldségtermesztés számára A község melletti Duna-meder és a Zátony sóder és homok bá- nyászására alkalmas. • Fehérvár népei lakták, akik kö­zül IV. Béla 1239-ben 13 házné-' pet lovas csőszként (hírvivő) a szekszárdi monostor szolgálatá­ba rendelt. Feltehetően két évvel később a Muhi csatában harcol­tak is, Csák Ugrin seregében. A település neve személynévből alakult, melynek alapja a feketé­vel, barnával tarkított színűt je­lentő melléknév, az ordas. A XV. században már a kalocsai érsek­ség tulajdona volt. Mai határá­hoz tartozott még abban az idő­ben Zádor. • A török megszállás alatt a szege­di szandzsák solti náhijéjébe szervezték. 1553-ban 17 fejadó­fizetőt és egy bírót, 1560-ban 23 fejadófizetőt, 1620-ban ismétel­ten 17 fejadófizetőt írtak össze a török defterekben. • A községben áll a hajdanvolt ár­téri keményfa erdők egyik utol­só példánya, az úgynevezett Rá- kóczi-fa. A néphit szerint a tere­bélyes lombok alatt pihent meg 1704. április 30. és május 26. kö­zött Rákóczi Ferenc, amikor se­regével Ordason táborozott. • A XVIII. század elején reformá­tus magyarok lakták a községet. Református anyaegyháza már 1614 előtt fennállt. A református templomot 1785-1786-ban épí­tették. • Az ordasi címer megalkotásánál igyekeztek visszanyúlni a legré­gebbi ereklyéhez. így egy 330 éves pecsétlenyomat alapján - mely egy szívből kiinduló nö­vényt ábrázol - heraldikus ké­szítette el a település jelvényét. A pecsétnyomó mintáját a híres­sé vált Rákóczi-tölgy motívumá­val kombinálta Kozicz János. A címer jelképeinek jelentése a szívből eredő erő, a szeretet jel­képe lehet. • A képviselő-testület: Szabó Zsolt (polgármester), Besenczi Sán- dorné (alpolgármester), Borso- diné Vargacz Edit, Varga Attilá- né, Szabó Gyula. Jegyző: Cza- bainé Csada Márta. A LEGENDÁS Rákóczi-tölgyfa.a Az alpolgármester- Házasságkö­tésem után a férjem fertő­zött meg az Ordas iránti „szerelem­mel” - mond­ja Besenczi Sándorné. - Lányom is kutatja a falu múltját és családom rengeteg feljegyzés­sel rendelkezik. Közel 50 éve élek a településen. Úgy gondo­lom mindig kedves emberek lakták. Már annak idején kön­nyen befogadtak és most is sok szeretetet kapok az itt élőktől. Hozzám a gyerekek és az idősek állnak leginkább közel. Ettől függetlenül a testületen belül tá­mogatom az egyéb korosztályok törekvéseit is. Szeretném, ha to­vább fejlődne a közösségi élet Ordason. Ezért januárban meg­alakítottuk a nyugdíjasklubot, melynek tagja vagyok. Első na­gyobb rendezvényünk a május­fa állítás szervezése volt. ■ P. Szabóné Kovács Teodó­ra 1996-ban költözött Or­dasra. - Pá­rom 1999-ben elnyerte az uszódi lelké- szi állást, így elköltöztünk. Ám a kapcsolat nem szakadt meg. Azóta is az ordasi közösség lelkésznője va­gyok. Kicsi és zárkózott a közös­ség. Nehezen fogadnak be ide­gent, de ha ezt mégis megteszik, nem verik nagydobra az érzései­ket. Azt mondják magukról: nyers emberek vagyunk. Talán ezért is jó érzés, hogy megnyíl­tak felém. Sokáig református te­lepülés volt Ordas. A tősgyöke­res helybéliek a mai napig nehe­zen fogadják a más felekezetek tagjait. Úgy gondolom, ha lelki szinten nyitni tud a falu, akkor van jövője. A település folyama­tosan szépül, mára drágaköve lett a Duna menti falvaknak. ■- Egy éve mű­ködik a falu- gondnoki szolgálat Or­dason, azóta látom el ezt a feladatot- mondja Ré- pási György falugondnok. - Feladatom a szo­ciálisan rászorulók ellátása, se­gítése. Ebbe a bevásárlástól a kórházba szállításig minden be­letartozik. Vizsgázott falugond­nok vagyok, most fejeztem be a képzést, és szereztem meg az oklevelet. Az ordasiak gyorsan megszerették és megszokták az önkormányzat új szolgáltatását. Az idősebbek gyakran telefonon hívnak, és diktálják le a bevásár­lólistát. Gyakran egyeztetünk időpontot a kórházba készülők­kel, akiket elviszek és hazaho­zok az orvosi vizsgálat után. Fontos a pontosság. Az ebéddel nem lehet késni, még télen sem. Tevékeny nyugdíjasok Bár csak néhány hónapja mű­ködik a nyugdíjasklub, az el­telt idő alatt több program szervezésével is előrukkolt. A már megvalósított elképzelé­sekről, és a jövő terveiről kér­deztük Besenczi Sándomét, a klub egyik tagját. A felújított kultúrházban, vagy ahogy az épület homlokzata hir­deti: a községi borozóban műkö­dik az ordasi nyugdíjasklub. Az önmagát életre keltő közösség­nek 25 állandó tagja van, tudtuk meg Besenczi Sándorné alpolgár­mestertől, a klub egyik tagjától. Januárban alakult az egyesület, jelentős igény volt a megalapítás­ra. Hiszen a helyiek nap mint nap találkoztak, beszélgettek, csak formába kellett önteni a dolgot. Az önkormányzat is támogatja a nyugdíjasok elképzeléseit, így az elmúlt hónapokban több remek program szervezésével színesí­tették a település közösségi életét is. Remekül megszervezték a má­jusfa állítást. A lassan feledésbe merülő hagyomány felélesztésére zsíros kenyér vacsorával és utca­bállal csináltak kedvet a helyiek­nek. Ezt követte természetesen a fa kitáncolásának ünnepe is. A nyugdíjasok ismét kitettek magu­kért, hiszen az ismételt utcabálon kívül főt vacsorával csalogatták az érdeklődőket. Természetesen közös útjaik is vannak, többször jártak már fürdőben, bérletet vá­sároltak a Kecskeméti Katona Jó­zsef színház előadásaira. A he­tente megtartott összejöveteleken beszélik meg terveiket, így a leg­közelebbi, őszi kirándulást is. Ezeken az alkalmakon, a kul­túrházban szokták egymást meg­ünnepelni. Nem feledkezhetnek meg egymás név- vagy szüle­tésnapjáról. Ilyen alkalmakkor zsúrt szerveznek a felköszöntött tiszteletére. ■ Családias óvoda Kis létszámmal, de lelkes peda­gógusokkal működik a település óvodája. A kicsiket családis épü­letben és környezetben várja az egyetlen csoport. Az intézmény 25 gyerek befogadására alkal­mas, ám jelenleg ennél kisebb a létszám. Az ordasi szülők igény­lik az óvoda működését, és szük­ségük van a gyerekek délutáni felügyeletének megoldására is. Hiszen szinte az összes helyi óvodás igénybe veszi a napközit is. A délelőtti foglalkozások és a délutáni játék is a hagyományőr­zés jegyében telik, tudtuk meg Kirchkeszner Erzsébet óvodave­zetőtől. Ez azt jelenti, hogy a gye­rekek bepillantanak a falu élő ha­gyományaiba, lehetőség szerint ismerkednek a régi foglalkozá­sokkal, felelevenítik az ünnepek­hez kapcsolódó szokásokat. Ezek közül az advent, a húsvét és a Szent György-nap is kiemelt szerepet kap. Megismerkednek a népszokásokkal, mondókákkal, dalos csoportjátékokkal. A kicsik kiveszik a részüket a település életéből, ünnepeik megüléséből is. Hiszen minden jeles alkalom­mal rövid műsorral lépnek fel az ordasiak előtt. A frissen kineve­zett vezető óvónőtől azt is meg­tudtuk, hogy tervezik a gyerekek­nek a népi tánc oktatását is. Szakember segítségével sajátít­hatják el az apróságok az alapve­tő lépéseket. Ezen túl a pedagó­gusok tervezik a felújított kultúr­házban délutáni, hétvégi gyer- mekprogramok szervezését is. ■ AZ ISKOLAUDVAR. Az általános iskolás gyerekek úgy érezhetik, hogy remek dolog az iskola, hiszen leckeírás után az udvaron nem csak biztonságos, de szép csúszda, favár és kötéllétra csábít az ön­feledt szórakozásra. A tanítónő Varga Attiláné Ordason szü­letett, és ma is a településen él családjával, két gyermeké­vel. - Iskoláim befejezése után sikerült elhelyezkednem a településen, mint tanító. Az önkormányzat­tól és a szülőktől minden támo­gatást megkapunk a sikeres munkához, hiszen az oktatási intézmény fontosságát minden­ki elismeri. Ordason az iskolá­ban csak alsó tagozat működik, így elsődleges feladatunk a gye­rekek megfelelő felkészítése, hogy tőlünk kikerülve bárhol megállják a helyüket. Ennek ér­dekében mindent nyújtunk, amit egy iskola tud. Egyebek kö­zött működik az úszásoktatás, a nyelvoktatás, különböző szak­köri foglalkozások. Emellett fon­tos a családi légkör és egyéni bá­násmód a diákoknak. ■ A postás- Házasságkö­tésem után, 10 évvel ez­előtt kerültem Ordasra mondja Gott- scháll András- né, a település postása.- Több mint két éve vezetem a helyi postát vállalkozásban. Ta­lán ez is segített abban, hogy Or­dast nem veszélyeztette a posta­bezárás. Délelőttönként kézbe­sítem a küldeményeket és dél­után folyik a hagyományos érte­lemben vett postai munka, leve­lek, csomagok egyéb küldemé­nyek felvétele. Tulajdonképpen mindent elvégzek, amit egy nagy posta tesz. Úgy érzem, mostanra elfogadtak, megszok­tak és sokan szeretnek is. Nálunk is napi kérdés a posta lé­te. Kistelepülésként sikerült megmenteni, és bízom abban, hogy még sokáig megmarad Or- dason a posta. _____________■

Next

/
Thumbnails
Contents