Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-23 / 222. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Felsőlajos Felsőlajos Község Önkormányzata 6055 Felsőlajos, Iskola u. 12. Telefon: 76/356-949, Tel./fax: 555-099 A képviselő-testület Polgármester (társadalmi megbízatású): Csordás László. Alpolgármester: Bogdán Jenő. Jegyző (körjegyzőségben): Kutasiné Nagy Katalin. A testület tagjai: Drabant Éva, Juhász Gyula, Keresztes László, Makainé Antal Anikó, Nagy Klára, Vidra Pál. • A polgármesteri hivatalt 1994. április 15-én alakították ki. Lajosmizse polgármesteri hivatalának felsőlajosi kirendeltségeként működik. Ma három dolgozó intézi a közügyeket, illetve fogadja a helybéli polgárokat: Szívós Antalné Risai Klára főelőadó, Rapiné Theil Csilla főelőadó, Gazsó Krisztina előadó. Településtörténet Felsőlajos az 1900-as évek elején vasúti megállóhelyéről és tanyai iskoláiról vált ismertté. Lajos- mizséhez tartozó tanyaközpontként kezdte meg fejlődését. • Az 1950-es évek végén már rendezési tervnek megfelelően épültek a házak. Az egyetlen munkahelyre, az Almavirág Szakszövetkezetre alapozva jött létre a mai település, amely Bács-Kiskun megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság térségében terül el, az E5-ös út mentén. • 1986 óta önálló község. Gazdasági jellemzője a homokos ta- lajra épülő mezőgazdaság. ■ A közbiztonságért A közbiztonság helyzetét és milyenségét befolyásolja, hogy Felsőlajos Pest megyével határos. így a bűnözőknek a község mintegy átmenő folyosója. Éppen ezért nagy szerepe van annak, hogy két helybéli lakosú rendőre - aki a lajosmizsei őrshöz tartozik - van a településnek. Munkájukat az önkormányzat üzemanyagköltség-térítéssel segíti. Ugyancsak támogatják a harminc fős, önkéntes alapon szerveződött polgárőrséget is. A KÖZSÉG KÖZPONTJA A FALUHÁZ. A szemközti parkot - Rapi Zoltán vállalkozó szakmai tanácsá- val és segítségével - az önkormányzat dicséretesen gondozza, s rendben tartja. ___________________■ A lakosságot szolgáljuk Bács-Kiskun megye északi határtelepülése Felsőlajos. A nem egészen ezer lélekszámú fiatal község fejlődése szembetűnő.- A falu önállóvá válása, 1986 óta elöljáró. Ám az a hír járja, hogy már gyerekkorában, később pedig a szakszövetkezeti ténykedése idején is szívén viselte lakóhelye sorsát.- Számomra külön öröm, ha valakiért tehetek valamit. Imádok a közösségért dolgozni. Való igaz, hogy hat éves koromban, amikor az első telkeket kimérték, azok karóit - a mérnök úr segédletével - mind én ütöttem le. Az Iskola utcában pedig kevés olyan ház van, aminek építésében - gyerekként - ne vettem volna részt. De nem is ez a lényeg. Inkább az az út, amit eddig megtettünk. Csoda-központ volt itt régen is. Egy vasúti megállóhely, egy iskola, két lakótömb: az Ulicska-sor és az úgynevezett Pucok-falu a kiterjedt tanyavilággal. Máté József az almással, a néhai id. Keresztes László és Südi Rozália a gyümölcsösével, illetve a cseresznyéskertjével ékeskedett a településen, miközben munkát adtak az itt élőknek. Az Almavirágot - amely meghatározó volt a falu fejlődése érdekében - Somogyi Cs. Béla elnökletével 1961-ben alakították. Felépült az óvoda, majd lett jó ivóvizünk, s később bevezették a gázt. Kiépült a telefonhálózat, járdák, utak lettek, s megtörtént az ifjúsági telkek kialakítása. Igaz, bizonyos feltételekhez kötve kapták a fiatalok a kedvezményeket, de igazából ezidő alatt nőtt a lakosság lélekszáma. Akkor biztos munkahelyet jelentett az Almavirág.- Az akkoron még nagyközségtől, Lajosmizsé- től történő „elválás" milyen változásokat hozott a település számára?- Csak közigazgatási válásról beszélhetünk. Azóta is körjegyzőségben és továbbra is békében, jó együttműködésben élünk. Az önállóságunkkal nagyobb léptékben fejlődhettünk. Első nagyberuházásunk a faluház volt. E név sem véletlen. A falu házában működik a polgármesteri hivatal, a takarékszövetkezet, a posta. Itt történik az egészségügyi ellátás, azaz van házi- és gyermekorvosunk, de még fogorvosunk is. A nagyterem - ahol 350-en elférnek - alkalomadtán tornaóra, értekezlet vagy éppen esküvő, netán bál helyszíne. Mindez egyetlen tető alatt. Ha ide bejönnek az emberek, leteszik a kabátjukat, s minCSORDÁS LÁSZLÓ 1952-ben Lajosmizsén született. 1985-ben Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán végezte el a gyártástervező szakot. 1966-tól a felsőlajosi Almavirág Szakszövetkezetben volt géplakatos, művezető, elnökhelyettes, majd elnök. 1986 óta a település elöljárója, a rendszerváltás óta pedig társadalmi megbízatású polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. dent egy helyen el tudnak intézni. Azért is fontos ez, mert mindenkinek az ideje a legdrágább. Különben sem célunk az ügyek utaztatása. Számunkra egyértelmű, hogy ki kiért van. Mi a lakosságot szolgáljuk. A válás utáni változásokhoz hozzátartozik: épültek utak, járdák, buszvárók, az óvoda és az iskola önálló intézmény lett.- A település nagyságához viszonyítva több ki- sebb-nagyobb vállalkozás telepedett itt le, vagyis jövőt lát a faluban.- Ha lassan is, de folyamatosan nő a vállalkozások száma. A17 között ott van a 30 embert foglalkoztató baromfifeldolgozó európai színvonalú környezetével és technológiájával. A pulykavágó szintén többeknek ad munkát, az Avipack - ahol a tejiparnak gyártanak csomagolóanyagokat - szintén. Nagy hagyománya van a kertészeti kultúrának is. Sok az őstermelő. Szamócával, paprikával s egyéb zöldségfélével foglalkoznak. Jelentős az alma- és a barackültetvény. A jószágtartók száma is nő. A baromfinevelésben és a szarvas- marhahízlalásban szintén többen látják a jövőt.- A millennium évében a faluházzal szemben egy csodálatos parkot avattak, benne a tájházzal. A település központját a kisebb városok is megirigyelhetnék.- A rendezési tervet nézve sem végleges még a falu kinézete. E valóban családi közösségnek szeretnénk egy templomot felépíteni. Hiszek benne. De abban is, hogy tovább fejlődünk, amelyben döntő szerepet szánok az óvoda és iskola minőségi működtetésének, mert az meghatározza a sorsunkat, a jövőnket. A jövő nemzedékéért Egykoron 13 külterületi iskola működött Felsőlajoson. A mai 1957-ben épült, ahol korábban 1- 8. osztályt tanítottak. Ma csak alsó tagozatosok járnak ide. Ugyanis a lajosmizsei diákotthon elkészültével megszűnt a felső tagozatosok oktatása. A tanyai iskolákat pedig bezárták. Bódiné Tormási Gizella igazgató jól ismeri az 1992 óta önálló intézmény történetét. Az 1-3. és a 2-4. osztályok összevont tanítása már régen megszűnt. Jó tíz éve csak 46 diákjuk volt, majd a kilencvenes évek vége felé elérte a 76-ot. Ekkor választották szét a négy osztályt. Most 52 tanulójuk van, ám az óvodások létszámát nézve, jövőre ismét több lesz az iskolás. A második osztálytól kezdve már németet is tanulnak a gyerekek. Külön testnevelés szakos oktatás is van. Év végén pedig irány az úszótábor. Van matematika, kerámia, számítógép és néptánc szakkör. Fejlesztő pedagógust is foglalkoztat az iskola (sőt az óvoda is). Részt vesznek különféle, matematika, helyesírási, versmondó erőpróbákon is. Nagy hagyománya van itt a területi mesemondó versenynek, az iskolai karácsonynak, a farsangi mulatságnak és persze a gyermeknapnak. A nyári táborokról, az ottani élményekről pedig órákig tudnának mesélni a nebulók. Az önkormányzati támogatások sora szintén hosszú. A „nagy kasszából” kapott pénzt az iskola vezetése igyekszik különféle pályázatokkal gyarapítani. Oszlánszki Márta, a kerámia szakkör vezetője a falunapon bemutatót tartott, s az ér- deklödöket szívesen vezette be a kézműves foglalkozás rejtelmeibe.______________■ GYERMEKALKOTÁSOK. A faluház előcsarnoka időnként kiállítóterem. ■ FELSŐLAJOS SZÁMOKBAN Területe: 11,4 km2 Népessége: 979 fő Lakásszám: 356 db- ebből belterületen: 200 db Forrás: polgármesteri hivatal Ünnepnapok Minden év augusztus 20-án falunapot rendeznek Felsőlajoson, ahol május 1-jét is megün- neplik éppúgy, mint az idősek napját. Ez utóbbin a mintegy száz résztvevőnek műsorral és ajándékkal kedveskednek a szervezők. Közkönyvtár Az általános iskola egyik tanterme 1997 óta közkönyvtárként működik. Kezdetben mindössze 250 kötet közül válogathattak az érdeklődők. Ám az önkormányzat támogatásával és pályázati pénzek segítségével az állomány mára már háromezerre fejlődött. A könyvtár olvasóteremként is szolgál. A képviselő Keresztes László: - Itt születtem, Felsőlajoson. Alapító tagja voltam a helyi Almavirág Szakszövetkezetnek, ahol elnökhelyettesként és főmérnökként dolgoztam. Régóta részt veszek a közéleti munkában. Tanácstag is voltam. Sok minden ideköt. Egyébként e csendes kis településnél aligha van alkalmasabb hely arra, hogy otthont alakítson ki az ember. Az itt élők sorsát - de különösen a tanyasiakét - mindig a szívemen viseltem. Akkoron elsősorban a villanyhálózat kiépítését szorgalmaztam. Fontos volt a villamosenergia léte a kertészeti kultúrában éppúgy, mint az állattenyésztésben. Aztán az utak karbantartására is nagy hangsúlyt fektettünk. A szövetkezet nagyon sokat áldozott az ilyen dolgokra. Most meg legnagyobb gondunk a munkahelyteremtés. Ma már a lehetőségek sokkal szerényebbek, mint az Almavirág életében voltak. ■ A cégtulajdonos Bogdán Jenő:- Több mint két évtizede élek Felsőlajoson. Korábban kertészkedtem. Vágott virággal foglalkoztam. Ám ezt néhány éve feladtam. A közeli Lajosmizsén létrehoztam egy családi vállalkozást. A Gemma- mix 2000 Kft. a feleségemmel közös. Ő könyvelő irodát üzemeltet, én videotékás, -kazettás kereskedést „viszek”. Kilencen vagyunk összesen. Vannak felsőlajosi dolgozóink is. De nem költöznénk el e szép kis községből. Korábban is képviselő voltam, most pedig már a második ciklusban alpolgármester. Voltak nagyon nehéz időszakok. Különösen akkor, amikor a polgármester hosszú ideig beteg volt. Azóta is hangsúlyozom, ha ő megbízna, lehet, hogy elvállalnám az elöljárói szerepet, de magamtól soha nem pályáznék rá. Am ettől eltekintve tőlem telhetőén mindent megteszek a falumért. Az óvodavezető Keresztes Lászlóné Vá- lyi Lilla: - Lajosmizsei születésű vagyok. Kecskeméten szereztem diplomát. Négy évtizede élünk Felsőlajoson. Amikor a helyi óvodát 22 esztendővel ezelőtt az Almavirág és a falu lakossága felépítette, azóta itt dolgozom. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ez a munkahelyem. Úgy szeretem az idejáró gyerekeket és a kollégáimat, mint egy nagy családot. Kezdetben kevesen voltunk, de ma már a Táborfalváról jelentkezők mindegyikét sem tudjuk felvenni. Nagy öröm - és persze felelősség - a 3-6 évesekkel együtt lenni, miközben neveljük őket. Hiszen amit itt megtanulnak, az végigkíséri az életüket. Legfontosabb feladatunknak tartjuk az iskolára való felkészítésüket. Mi, óvónők be kell töltsük a pótanya szerepét is. Nagyon jó az összhang a fenntartóval, az ön- kormányzattal, s az iskola nevelőtestületével éppúgy, mint a szülőkkel. ■ A vállalkozó Juhász Gyula:- A nagyszüleiül is felsőla- josiak. Egyébként népes a rokonság. Én is itt születtem, s itt élek a családommal. Az öcsém szintén a községben telepedett le. Én autószerelőnek tanultam, de egyéni vállalkozóként dolgozom. Teherfuvarozó vagyok. Öt kocsival öt alkalmazottat, közöttük helybélieket is foglalkoztatok. Tudják a falubeliek, ha szállítással kapcsolatos ügyük van, hozzánk mindig fordulhatnak. Az egyik autónk szándékosan kisebb, a helyi fuvarok miatt. Természetesen támogatjuk az óvodát, az iskolát. Mindkét intézmény a maximálisát nyújtja a gyerekeknek. A továbbtanulók a városokban is megállják a helyüket. A képviselőséget is azért vállaltam el, hogy minél többet tehessek a falumért. Összetartó község ez. Öröm volt ott lenni a legutóbbi falunapon is, amelyet - mint még oly sokan mások - támogattam^ ___________________■ Az asztalos Terenyi Zoltán: - Kecskeméten tanultam az asztalos szakmát. S z o m o 1 a i Lászlónál, majd később Tóth József kisiparosnál voltam gyakorlati oktatáson. Ez utóbbi helyen később dolgoztam is, utána Lajosmizsén Herczeg Istvánnál, végül a tanyacsárdában. Az ott lévő kerti bútorok többsége az én műhelyemből került ki. Itthon, Felsőlajoson 1996 óta vagyok vállalkozó. Két helyi mestert is foglalkoztatok. A szüleim segítségével indítottam be a műhelyt, amit fejlesztgetek. Csinálunk egyedi bútorokat, beépített szekrényeket, konyhákat, lépcsőket, kertbe való dolgokat, belső nyílászárókat. A helyi szép parkunkban lévő, a tájház előtti kerti bútorok nagy részét és a hintát ajándékba adtam a községnek. Szeretem ezt a települést. Jó az emberekkel való kapcsolatom. Itt mindenki ismeri és tiszteli a másikat.
