Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-23 / 222. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Felsőlajos Felsőlajos Község Önkormányzata 6055 Felsőlajos, Iskola u. 12. Telefon: 76/356-949, Tel./fax: 555-099 A képviselő-testület Polgármester (társadalmi meg­bízatású): Csordás László. Al­polgármester: Bogdán Jenő. Jegyző (körjegyzőségben): Kutasiné Nagy Katalin. A testü­let tagjai: Drabant Éva, Juhász Gyula, Keresztes László, Makainé Antal Anikó, Nagy Klára, Vidra Pál. • A polgármesteri hivatalt 1994. április 15-én alakították ki. Lajosmizse polgármesteri hiva­talának felsőlajosi kirendeltsé­geként működik. Ma három dol­gozó intézi a közügyeket, illetve fogadja a helybéli polgárokat: Szívós Antalné Risai Klára főelő­adó, Rapiné Theil Csilla főelő­adó, Gazsó Krisztina előadó. Településtörténet Felsőlajos az 1900-as évek elején vasúti megállóhelyéről és tanyai iskoláiról vált ismertté. Lajos- mizséhez tartozó tanyaközpont­ként kezdte meg fejlődését. • Az 1950-es évek végén már ren­dezési tervnek megfelelően épültek a házak. Az egyetlen munkahelyre, az Almavirág Szakszövetkezetre alapozva jött létre a mai település, amely Bács-Kiskun megye északi hatá­rán, a Kiskunsági Homokhátság térségében terül el, az E5-ös út mentén. • 1986 óta önálló község. Gazda­sági jellemzője a homokos ta- lajra épülő mezőgazdaság. ■ A közbiztonságért A közbiztonság helyzetét és milyenségét befolyásolja, hogy Felsőlajos Pest megyével határos. így a bűnözőknek a község mintegy átmenő folyo­sója. Éppen ezért nagy szere­pe van annak, hogy két hely­béli lakosú rendőre - aki a lajosmizsei őrshöz tartozik - van a településnek. Munkáju­kat az önkormányzat üzem­anyagköltség-térítéssel segíti. Ugyancsak támogatják a har­minc fős, önkéntes alapon szerveződött polgárőrséget is. A KÖZSÉG KÖZPONTJA A FALUHÁZ. A szemközti parkot - Rapi Zoltán vállalkozó szakmai tanácsá- val és segítségével - az önkormányzat dicséretesen gondozza, s rendben tartja. ___________________■ A lakosságot szolgáljuk Bács-Kiskun megye északi határtelepülése Felsőlajos. A nem egészen ezer lélekszámú fi­atal község fejlődése szembetűnő.- A falu önállóvá válása, 1986 óta elöljáró. Ám az a hír járja, hogy már gyerekkorában, később pe­dig a szakszövetkezeti ténykedése idején is szívén viselte lakóhelye sorsát.- Számomra külön öröm, ha valakiért tehetek valamit. Imádok a közösségért dolgozni. Való igaz, hogy hat éves koromban, amikor az első tel­keket kimérték, azok karóit - a mérnök úr segéd­letével - mind én ütöttem le. Az Iskola utcában pedig kevés olyan ház van, aminek építésében - gyerekként - ne vettem volna részt. De nem is ez a lényeg. Inkább az az út, amit eddig megtettünk. Csoda-központ volt itt régen is. Egy vasúti megál­lóhely, egy iskola, két lakótömb: az Ulicska-sor és az úgynevezett Pucok-falu a kiterjedt tanyavi­lággal. Máté József az almással, a néhai id. Ke­resztes László és Südi Rozália a gyümölcsösével, illetve a cseresznyéskertjével ékeskedett a telepü­lésen, miközben munkát adtak az itt élőknek. Az Almavirágot - amely meghatározó volt a falu fej­lődése érdekében - Somogyi Cs. Béla elnökleté­vel 1961-ben alakították. Felépült az óvoda, majd lett jó ivóvizünk, s később bevezették a gázt. Ki­épült a telefonhálózat, járdák, utak lettek, s meg­történt az ifjúsági telkek kialakítása. Igaz, bizo­nyos feltételekhez kötve kapták a fiatalok a ked­vezményeket, de igazából ezidő alatt nőtt a la­kosság lélekszáma. Akkor biztos munkahelyet je­lentett az Almavirág.- Az akkoron még nagyközségtől, Lajosmizsé- től történő „elválás" milyen változásokat hozott a település számára?- Csak közigazgatási válásról beszélhetünk. Azóta is körjegyzőségben és továbbra is béké­ben, jó együttműködésben élünk. Az önállósá­gunkkal nagyobb léptékben fejlődhettünk. Első nagyberuházásunk a faluház volt. E név sem vé­letlen. A falu házában működik a polgármesteri hivatal, a takarékszövetkezet, a posta. Itt történik az egészségügyi ellátás, azaz van házi- és gyer­mekorvosunk, de még fogorvosunk is. A nagyte­rem - ahol 350-en elférnek - alkalomadtán torna­óra, értekezlet vagy éppen esküvő, netán bál helyszíne. Mindez egyetlen tető alatt. Ha ide be­jönnek az emberek, leteszik a kabátjukat, s min­CSORDÁS LÁSZLÓ 1952-ben Lajosmizsén született. 1985-ben Kecskeméten, a Gépipa­ri és Automatizálási Műszaki Főis­kolán végezte el a gyártástervező szakot. 1966-tól a felsőlajosi Almavirág Szakszövetkezetben volt géplakatos, művezető, elnökhelyettes, majd elnök. 1986 óta a település elöljárója, a rendszerváltás óta pedig társadalmi megbízatású polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. dent egy helyen el tudnak intézni. Azért is fontos ez, mert mindenkinek az ideje a legdrágább. Kü­lönben sem célunk az ügyek utaztatása. Szá­munkra egyértelmű, hogy ki kiért van. Mi a la­kosságot szolgáljuk. A válás utáni változásokhoz hozzátartozik: épültek utak, járdák, buszvárók, az óvoda és az iskola önálló intézmény lett.- A település nagyságához viszonyítva több ki- sebb-nagyobb vállalkozás telepedett itt le, vagyis jövőt lát a faluban.- Ha lassan is, de folyamatosan nő a vállalko­zások száma. A17 között ott van a 30 embert fog­lalkoztató baromfifeldolgozó európai színvonalú környezetével és technológiájával. A pulykavágó szintén többeknek ad munkát, az Avipack - ahol a tejiparnak gyártanak csomagolóanyagokat - szintén. Nagy hagyománya van a kertészeti kul­túrának is. Sok az őstermelő. Szamócával, papri­kával s egyéb zöldségfélével foglalkoznak. Jelen­tős az alma- és a barackültetvény. A jószágtartók száma is nő. A baromfinevelésben és a szarvas- marhahízlalásban szintén többen látják a jövőt.- A millennium évében a faluházzal szemben egy csodálatos parkot avattak, benne a tájházzal. A település központját a kisebb városok is megiri­gyelhetnék.- A rendezési tervet nézve sem végleges még a falu kinézete. E valóban családi közösségnek sze­retnénk egy templomot felépíteni. Hiszek benne. De abban is, hogy tovább fejlődünk, amelyben döntő szerepet szánok az óvoda és iskola minő­ségi működtetésének, mert az meghatározza a sorsunkat, a jövőnket. A jövő nemzedékéért Egykoron 13 külterületi iskola működött Felsőlajoson. A mai 1957-ben épült, ahol korábban 1- 8. osztályt tanítottak. Ma csak al­só tagozatosok járnak ide. Ugyanis a lajosmizsei diákott­hon elkészültével megszűnt a fel­ső tagozatosok oktatása. A tanyai iskolákat pedig bezárták. Bódiné Tormási Gizella igaz­gató jól ismeri az 1992 óta önál­ló intézmény történetét. Az 1-3. és a 2-4. osztályok összevont ta­nítása már régen megszűnt. Jó tíz éve csak 46 diákjuk volt, majd a kilencvenes évek vége felé elér­te a 76-ot. Ekkor választották szét a négy osztályt. Most 52 tanuló­juk van, ám az óvodások létszá­mát nézve, jövőre ismét több lesz az iskolás. A második osztálytól kezdve már németet is tanulnak a gyerekek. Külön testnevelés szakos oktatás is van. Év végén pedig irány az úszótábor. Van matematika, kerámia, számító­gép és nép­tánc szak­kör. Fejlesz­tő pedagó­gust is fog­lalkoztat az iskola (sőt az óvoda is). Részt vesznek kü­lönféle, ma­tematika, helyesírási, versmondó erőpróbákon is. Nagy hagyománya van itt a te­rületi mesemondó versenynek, az iskolai karácsonynak, a far­sangi mulatságnak és persze a gyermeknapnak. A nyári tábo­rokról, az ottani élményekről pe­dig órákig tudnának mesélni a nebulók. Az önkormányzati tá­mogatások sora szintén hosszú. A „nagy kasszából” kapott pénzt az iskola vezetése igyekszik kü­lönféle pályázatokkal gyarapíta­ni. Oszlánszki Márta, a kerámia szakkör vezetője a falunapon bemutatót tartott, s az ér- deklödöket szívesen vezette be a kézműves foglalkozás rejtelmeibe.______________■ GYERMEKALKOTÁSOK. A faluház előcsarnoka időnként kiál­lítóterem. ■ FELSŐLAJOS SZÁMOKBAN Területe: 11,4 km2 Népessége: 979 fő Lakásszám: 356 db- ebből belterületen: 200 db Forrás: polgármesteri hivatal Ünnepnapok Minden év augusztus 20-án fa­lunapot rendeznek Felsőlajo­son, ahol május 1-jét is megün- neplik éppúgy, mint az idősek napját. Ez utóbbin a mintegy száz résztvevőnek műsorral és ajándékkal kedveskednek a szervezők. Közkönyvtár Az általános iskola egyik tan­terme 1997 óta közkönyvtár­ként működik. Kezdetben mindössze 250 kötet közül vá­logathattak az érdeklődők. Ám az önkormányzat támogatásá­val és pályázati pénzek segít­ségével az állomány mára már háromezerre fejlődött. A könyvtár olvasóteremként is szolgál. A képviselő Keresztes László: - Itt születtem, Felsőlajoson. Alapító tagja voltam a helyi Almavirág Szakszövetke­zetnek, ahol elnökhelyet­tesként és főmérnökként dol­goztam. Régóta részt veszek a közéleti munkában. Tanácstag is voltam. Sok minden ideköt. Egyébként e csendes kis telepü­lésnél aligha van alkalmasabb hely arra, hogy otthont alakít­son ki az ember. Az itt élők sor­sát - de különösen a tanyasiakét - mindig a szívemen viseltem. Akkoron elsősorban a villanyhá­lózat kiépítését szorgalmaztam. Fontos volt a villamosenergia lé­te a kertészeti kultúrában épp­úgy, mint az állattenyésztésben. Aztán az utak karbantartására is nagy hangsúlyt fektettünk. A szövetkezet nagyon sokat áldo­zott az ilyen dolgokra. Most meg legnagyobb gondunk a munkahelyteremtés. Ma már a lehetőségek sokkal szerényeb­bek, mint az Almavirág életében voltak. ■ A cégtulajdonos Bogdán Jenő:- Több mint két évtizede élek Felsőlajo­son. Koráb­ban kertész­kedtem. Vá­gott virággal foglalkoztam. Ám ezt né­hány éve feladtam. A közeli Lajosmizsén létrehoztam egy családi vállalkozást. A Gemma- mix 2000 Kft. a feleségemmel közös. Ő könyvelő irodát üze­meltet, én videotékás, -kazettás kereskedést „viszek”. Kilencen vagyunk összesen. Vannak fel­sőlajosi dolgozóink is. De nem költöznénk el e szép kis község­ből. Korábban is képviselő vol­tam, most pedig már a második ciklusban alpolgármester. Vol­tak nagyon nehéz időszakok. Különösen akkor, amikor a pol­gármester hosszú ideig beteg volt. Azóta is hangsúlyozom, ha ő megbízna, lehet, hogy elvállal­nám az elöljárói szerepet, de magamtól soha nem pályáznék rá. Am ettől eltekintve tőlem tel­hetőén mindent megteszek a fa­lumért. Az óvodavezető Keresztes Lászlóné Vá- lyi Lilla: - La­josmizsei szü­letésű vagyok. Kecskeméten szereztem diplomát. Négy évtizede élünk Felsőla­joson. Amikor a helyi óvodát 22 esztendővel ezelőtt az Almavi­rág és a falu lakossága felépítet­te, azóta itt dolgozom. Hálás va­gyok a sorsnak, hogy ez a mun­kahelyem. Úgy szeretem az ide­járó gyerekeket és a kollégáimat, mint egy nagy családot. Kezdet­ben kevesen voltunk, de ma már a Táborfalváról jelentkezők mindegyikét sem tudjuk felven­ni. Nagy öröm - és persze fele­lősség - a 3-6 évesekkel együtt lenni, miközben neveljük őket. Hiszen amit itt megtanulnak, az végigkíséri az életüket. Legfon­tosabb feladatunknak tartjuk az iskolára való felkészítésüket. Mi, óvónők be kell töltsük a pót­anya szerepét is. Nagyon jó az összhang a fenntartóval, az ön- kormányzattal, s az iskola neve­lőtestületével éppúgy, mint a szülőkkel. ■ A vállalkozó Juhász Gyula:- A nagyszüle­iül is felsőla- josiak. Egyéb­ként népes a rokonság. Én is itt szület­tem, s itt élek a családom­mal. Az öcsém szintén a községben tele­pedett le. Én autószerelőnek ta­nultam, de egyéni vállalkozó­ként dolgozom. Teherfuvarozó vagyok. Öt kocsival öt alkalma­zottat, közöttük helybélieket is foglalkoztatok. Tudják a falube­liek, ha szállítással kapcsolatos ügyük van, hozzánk mindig for­dulhatnak. Az egyik autónk szándékosan kisebb, a helyi fu­varok miatt. Természetesen tá­mogatjuk az óvodát, az iskolát. Mindkét intézmény a maxi­málisát nyújtja a gyerekeknek. A továbbtanulók a városokban is megállják a helyüket. A képvi­selőséget is azért vállaltam el, hogy minél többet tehessek a fa­lumért. Összetartó község ez. Öröm volt ott lenni a legutóbbi falunapon is, amelyet - mint még oly sokan mások - támo­gattam^ ___________________■ Az asztalos Terenyi Zol­tán: - Kecske­méten tanul­tam az aszta­los szakmát. S z o m o 1 a i Lászlónál, majd később Tóth József kisiparosnál voltam gyakorlati oktatáson. Ez utóbbi helyen később dolgoz­tam is, utána Lajosmizsén Herczeg Istvánnál, végül a ta­nyacsárdában. Az ott lévő kerti bútorok többsége az én műhe­lyemből került ki. Itthon, Felsőlajoson 1996 óta vagyok vállalkozó. Két helyi mestert is foglalkoztatok. A szüleim segít­ségével indítottam be a mű­helyt, amit fejlesztgetek. Csiná­lunk egyedi bútorokat, beépített szekrényeket, konyhákat, lép­csőket, kertbe való dolgokat, belső nyílászárókat. A helyi szép parkunkban lévő, a tájház előtti kerti bútorok nagy részét és a hintát ajándékba adtam a községnek. Szeretem ezt a tele­pülést. Jó az emberekkel való kapcsolatom. Itt mindenki isme­ri és tiszteli a másikat.

Next

/
Thumbnails
Contents