Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

1 PETŐFI NÉP E ALMANACH Helvécia Kecskeméttől 7 km-re, DNY-i irányban fekszik Helvécia. A község területe megközelítőleg 5600 ha, ebből a belterület 125 ha, népessége meghaladja a 4 ezer főt. Sajátossága a két egy­mástól 3 km-re lévő település- rész Helvécia és Helvécia Szabó Sándor-lakótelep, melyek lélek- száma megközelítően azonos. Ugyancsak sajátossága az Al­földre jellemző, igen kiterjedt ta­nyavilág. • A lakosság több mint fele a kül­területi tanyákon él. Megtalálha­tó a történelmileg kialakult ta­nyasoros beépítés, de jellemző­ek a ritkább beépítésű szórt ta­nyás területrészek is, illetve a kettő közötti beépítési sűrűségű körzetek. A területet a föld vízte- lensége jellemzi, melynek oka felszíni homoktalaj. A csapadé­kot a homok beissza, és csak nagy esőzések idején indulnak időszakos vízerek. A vízáteresz­tő felszín és a lefolyástalanság miatt a talajvíz általában a fel­szín közelében van, azonban az utóbbi években, évtizedekben a Homokhátságra jellemzően itt is folyamatosan süllyed. • Helvécia neve az egykor Bala- tonfüreden tanárkodé Wéber Ede svájci szülőföldjére utal, aki a ballószögi pusztán 1892-ben 2000 holdas birtokot vásárolt Kecskemét városától. Kezdetben 92 családot telepített le az or­szág legjobb szőlőtermő vidéke­iről. Házakat, iskolát, templo­mot építettek. Hamarosan több százan csatlakoztak az első la­kosokhoz, akik a futóhomokon szőlőt telepítettek, mintagazda­ságot hoztak létre a legkorsze­rűbb termelési eljárásokkal és eszközökkel és a hozzá tartozó pincészettel. A falu a Helvécia nevet az alapító végakaratának megfelelően kapta. A község több pontján is emléket állítot­tak Wéber Edének. A szőlőtele­pet 1911-ben az Országos Föld­hitelintézet vásárolta meg. 1945 után a megye egyik legnagyobb szőlő- és gyümölcstermelésre szakosodott állami gazdaságát szervezték meg Helvécia köz­ponttal. 1952-ben lett önálló közigazgatása. ■ A szüreti fesztivál minden évben nagy sikert arat a községben. Egyre többen költöznek ide Jelentős közműberuházások valósultak meg az elmúlt évtizedben Helvécia lakossága dinamikusan nő. Az ön- kormányzat folyamatosan új telkeket alakít ki a település központi részén és a Szabó Sándor telepen is. Ennek köszönhetően a település lélekszáma évről-évre nő, ma is so­kan választják otthonként a községet, a nagyvárosi életet otthagyva. Cseh Miklós pol­gármesterrel az elmúlt évek fontosabb beru­házásairól, a következő évek terveiről és a mindennapi életről beszélgettünk. CSEH MIKLÓS 1944-ben született Kecskeméten. 1972-ben a budapesti műszaki egyetemen, 1976-ban Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főisko­lán szerzett diplomát. 1981-től Helvécián tanácselnök, majd pol­gármester. Nős, három gyermek édesapja. W .............................ggggpgggjg........................ ■■ ■■■■■ .............■■■■■- Ä magyar településeken jellemzően inkább csökken a lélekszám, mint nő. EZ viszont Helvéci­ára nem igaz. Minek köszönhető ez?- A helyi vezetés mindig arra törekedett, hogy ideális otthont teremtsen az itt élőknek, s a leen­dő beköltözőknek. Jelentős közmű- és intézmé­nyi beruházásokat eszközöltünk, amellyel a min­dennapi életet szerettük volna megkönnyebbíte­ni. Úgy érzem jó, úton haladunk.- Mit valósítottak meg az elmúlt néhány év­ben?- A felsorolás nehéz lenne, hiszen minden évben jelentős előrehaladást sikerült elérnünk e téren. Néhányat azonban ki­emelnék. A millenniumi évben egy csodálatos szabadidős par­kot alakítottunk ki a központ­ban, amely kiváló helyet ad az­óta a községi rendezvények­nek. A művelődési házat pá­lyázati úton nyert támogatás segítségével felújítottuk. Ma már egy kulturális szervezőt is foglalkoztatunk, áldozatos munkájának köszönhetően a kulturá­lis élet egyre színesebb. Nagy figyelmet foredí- tottunk a Kiskőrösi út aszfaltozására, amelyet a jövőben is folytatni szeretnénk. Bár kísérleti út­burkolásról van szó, de fontos beruházás volt mind népesség megtartó, mind a mezőgazdasá­gi útvonalak bővítése szempontjából. Az utak­hoz kapcsolódva említeném meg a két telepü­lésrész között megvalósult kerékpárutat, amely­re már igen nagy igény mutatkozott évek óta. A közelmúltban pedig elkészült a Kiskőrösi út bel­területi szakaszán a járda felújítása a Wéber Ede iskoláig.- Milyen fontos beruházásokat tudna kiemelni az elkövetkező évek tervei közül?- Ha már az iskolánál tartottunk az előbb, ak­kor először is az új iskolát említeném meg. Jelen­leg mindkét településrészen egy-egy intézmény működik, sajnos azonban több szükségtanter­münk van. Terveink szerint néhány éven belül egy új, 16 tantermes, modern, korszerűen felsze­relt iskolát szeretnénk felépíteni, amely mindkét épületet kiváltaná. A kivitelezés finanszírozására természetesen pályázatot fogunk benyújtani, re­méljük mihamarabb kedvező elbírálásra talál majd. Szeretnénk folytatni a Kiskőrösi út aszfal­tozását, s a fehértói tábor felújí­tását. S nem utolsó sorban, bí­zunk benne, hogy hamarosan megindulhat a csatornázás a községben, amelyre Kecskemét­tel és több kistérségi településsel közösen adtunk be pályázatot.- A fehértói tábor hosszú éve­ken át kedvelt volt a kecskeméti iskolások körében is. Most, hogy az önök tulajdonába került, mi a céljuk a táborral?- Anyagi erőnktől függően folyamatosan vég­zünk felújításokat az intézményen és annak kör­nyezetén. Szeretnénk, ha ismét méltó lenne egy kulturált táborhoz, s a mi diákjaink mellett - er­dei iskolaként - az ország más részeiről is fogad­hatna gyerekeket.- Mit tesznek itt, Helvécián annak érdekében, hogy a lakosság felkészüljön az uniós csatlako­zásra?- Saját lehetőségeinket kihasználva igyek­szünk minél szélesebb körű tájékoztatást nyújta­ni a számukra. Előadásokat szervezünk, s ma­gam is segítek tanácsadásban. Többek között egy szövetkezet szervezésébe is aktívan bekapcso­lódtunk. Bízom benne, hogy megfelelő segítséget tudunk nyújtani számukra. ________________■ H ELVÉCIA SZÁMOKBAN lakosság száma 4.050 fő terület 5600 ha iskolák száma 2 db óvodák száma 2 db vállalkozások száma 150 db Forrás: községháza Jó borok a hordókban Helvécia jellemzően mezőgazda- sági jellegű település, a lakosság jelentős része mezőgazdaságból él. Korábban is jellemző volt a szakcsoportos szőlő- és gyü­mölcstermesztés, azonban a Hel­véciái Állami Gazdaság felszámo­lása, a részarány-földtulajdonok visszaszármaztatása, és a kárpót­lás során kiadott földtulajdonok révén az utóbbi években tovább növekedett az önálló gazdálko­dók száma. Több terményforgalmazó, ál­latfelvásárló magánvállalkozó, valamint a szezonális gyümölcs- és zöldségkereskedő tevékenyke­dik a településen. A termelőket helyben segíti az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet Nö­vényfajta Kísérleti Állomása. A település általában gyenge minőségű homoktalaja kedvez a szőlő- és gyümölcstermesz* tésnek, amely mellett a takat- mánytermesztés, és az ezen alapuló jószágtartás biztosítja a lakosság számára a megélhe­tést. Helvécia ismert a borairól is: a kunsági borvidék Kecske- mét-Kiskunfélegyházi körzeté­nek jellegzetes nedűi készülnek a településen. Egymástól tanulnak Eddig három sikeres partnerkapcsolatot kötöttek A székelykaput 2000-ben ajándékozták a községnek a Csikkarcfalviak. Helvécia az elmúlt években három külföldi településsel kötött testvérvárosi szerző­dést. A kapcsolatok gyümöl­csözőek, nemcsak egymás kultúráját, hagyományait is­merték meg, de kölcsönösen segítik is egymást. Helvécia eddig a svájci Simach településsel, a szlovákiai Zétény- nyel és az erdélyi Csikkarc- falvával kötött partnerséget. A kapcsolattartás rendszeres mind­három településsel. Ha csak a 2003-as évet tekintjük, több alka­lommal is meglátogatták egy­mást. A sirnachi fesztiválon a nyár folyamán a Pro Helvécia Egyesület képviselte a községet. Magyaros ruhákban igazi, ízletes magyar étkekkel, slambuccal és gulyással, kápráztatták el svájcia­kat. A diákcsere terén is élen jár­nak Sirnachot tekintve. A magyar diákok kiutaztatását a svájciak rendszeresen anyagüag is segítik. Zéténybe 2003-ban csak diá­kok utaztak ki. Zétény Borsi kö­zelében található, ahol egykoron II. Rákóczi Ferenc született. Az iskolások a kirándulást így egy kis történelem órával is egybekö­tötték a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulója al­kalmából. Csikkarcfalvára szintén min­den évben utaznak diákok. A lá­togatást mindig összekötik a Nagyboldogasszony-napi búcsú­val, amelyet augusztusban ünne­pelnek az erdélyiek. Mindhárom testvértelepülés delegációi szinte állandó vendé­gei a községi ünnepeknek, első­sorban a szüreti fesztiválnak. Az elmúlt években értékes ajándé­kokkal is meglepték a magyar ba­rátaikat. A csikkarcfalviaktól pél­dául egy székelykaput, a sir- nachiaktól egy Életkép című szo­borcsoportot, míg a zétényiektől kopjafát kaptak. Az alkotásokat a központban található parkban ál­lították fel. A delegációs látogatásokon túl a község fontos hangsúlyt fektet a tapasztalatcserére is. Az önkormányzati munkák mellett például az új telkek kialakításai­val is foglalkoztak külhoni part­nereiknél. ■ Emlékük örökké élni fog Helvécia adottságai miatt a falusi turizmus egy eddig még kihasz­nálatlan gyöngyszeme lehet. Sajnos a Wéber-tanya kivételével jelenleg kevesen foglalkoznak turizmussal. A község életében kiemelkedő szerep jut Géró György fafaragó művész Pusztaszínházának, a- mely egyedülálló és maradandó élményt nyújt évek óta az ide lá­togatóknak. Kerekes Ferenc szobrászművész nevéhez fűző­dik- a többi közt - a Wéber Ede szobor a központban. Az elis­mert művészek sajnos a közel­múltban elhunytak, de emlékük tovább él. Többen tanyájukon szeretné­nek a falusi vendégfogadásra be­rendezkedni, s a méltán országos hírű helvéciai borokat előállító borászatok, pincészetek is lépni kívánnak e téren. Helvécia be­kapcsolódott a Kecskeméti Kis­térség turisztikai programjába hogy tovább erősítse a község tu­risztikai vonzerejét.. ■ A kerékpározó Köztisztvise­lőként dolgo­zom a polgár- mesteri hiva­talnál hosszú évek óta. Sze­retem az itte­ni életet. Nyu­godtabb mint ___________I e gy nagyvá­rosban, itt szinte mindenki is­meri a másikat. Amellett biz­tonságos is, hiszen nincs főút a közelünkben. A hivatali munka mellett sokan, mint szenvedé­lyes kerékpárost is ismernek. 1990 és 1992 között két éven át kerekeztem, 45 ezer kilométert négy kontinensen át. Sok or­szágban megfordultam és dol­goztam, de mindenhol büszkén meséltem szülőhelyemről és otthonomról Helvéciáról, s ter­mészetesen Magyarországról. Ma már négygyermekes család­apaként azonban ritkábban ülök kerékpárra. A kirendeltség-vezető Gyermekko­rom óta Hel­vécián élek, rokoni szálak is a település­hez kötnek. A munkám ré­vén, mint a takarékszö­vetkezet ki­rendeltség-vezetője nap mint nap kapcsolatban vagyok a he­lyiekkel. Nagyon sok családot jól ismerek. Amikor az utcán sétálok, szinte mindig találko­zom ismerőssel, s ez jóleső ér­zéssel tölt el. Ez többek között egy kis közösségnek, mint ne­künk helvéciaiaknak is, az egyik nagy előnyünk. Barátsá­gos a légkör, segítünk egymás­nak. Maga a település is renge­teget fejlődött az elmúlt évek­ben. Az építkezési kedv nem csökkent, ezt jól látom a mun­kám során is. Sok az új ház, s az ügyfelek száma is dinamiku- san szaporodik. ____________■ A vendéglátós Nem a telepü­lés központjá­ban élek, ha­nem a Szabó Sándor tele­pen családom­mal, ahol egy vendéglátói­pari egységet vezetünk. Kecskemétről származom, 19 évvel ezelőtt költöztünk ide. Elő­ször csak az üzletet nyitottuk meg, majd nem sokkal később itt építettük fel új otthonunkat. Tetszett a légkör, kedves embe­reknek ismertem meg a helvéci- aiakat. Sokan megfordulnak ná­lunk minden nap, örömmel mondhatom, hogy mindenkivel nagyon jó kapcsolatot alakítot­tam ki. Úgy érzem a két telepü­lésrész között nincs ellentét. Ez jól bizonyítja a vendégkör sok­színűsége. Hozzánk is ugyanúgy járnak a központból, mint tő­lünk oda. S ez így jó. A vállalkozó Szántóföldi növényter­mesztéssel és állattenyész­téssel foglal­kozom a ta­nyánkon. Ne­héz a mai gaz­dasági hely­zetben mező- gazdasági vállalkozóként tevé­kenykedni, de amíg lehet én ki­tartok. Tanyán nőttem fel magam is, ezt tanultam, ezt sze­retem csinálni. Mivel időm nagy részét otthonunkban és annak környékén töltöm, így a telepü-* lés mindennapjait elsősorban a külterületi élet szempontjából tudom megítélni. Én nagyon szeretek tanyán élni, nyugodt és békés az élet. Nagy az összetar­tó erő, mindig összefogunk ha valaki bajban van. A mi kis kö­zösségünk mindig odafigyel a másikra, és segíti. A közbizton­ság is ennek köszönhetően jó.

Next

/
Thumbnails
Contents