Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-19 / 219. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Fülöpjakab Képviselő-testület: Csáki Béla polgármester,- Csankovszki Tibor alpolgármester, Csányi István, dr. Jakab Tibor, Gáspámé Kovács Ildikó, ifj. Bertus József, Kürtösi József, Pólyák Tibor, dr. Kovács Lajos jegyző. Millenniumi emlékoszlop. A község területe régóta lakott helynek számít. A mai Fülöpja- kabot is magába foglaló térség első ismert tulajdonosa, a hagyomány szerint, egy Buthemer Jakab nevű kun vitéz volt. Emlékét Fülöpjakab és a szomszédos Jakabszállás település neve jelzi. A török uralom éveiben a terület elnéptelenedett, a mai falut és környékét Kecskemét város bérelte és használta legelőként. • Az egykori Jakabszállás, a Redemptio révén, három város tulajdonába került. Szabadszállás puszta része lett Szabadszál- lási-Jakabszállás, Majsa városé Majsa-Jakabszállás, Fülöpszál- lásé pedig Fülöpszállás-Jakab- szállás. A köznyelven hamar meghonosodott a Szabadjakab, a Majsajakab és a Fülöpjakab elnevezés. A háromból csak Fülöpjakab őrizte meg a régi nevét. • 1952-ben Fülöpjakabot „tartós szerepkör nélküli” település- résszé nyilvánították, és a szomszédos falu, a Majsajakabból létrehozott Kunszállás közigazgatása alá vonták. A Kunszálláshoz tartozást Fülöpjakab jelentősen megsínylette. Minimálisak voltak a beruházások, a fejlesztések. 1989-ben nyerte el a település az önállóságát. Ehhez kedvezőtlen örökség társult. 1990-ig gyakorlatilag csak a bel- és külterületi villamos hálózat, illetve a belterületi vezetékes ivóvízhálózat épült ki. A rendszerváltás után megválasztott új községvezetés elsősorban az infrastruktúra korszerűsítését és az elnéptelenedés megakadályozását tűzte ki célul. Szinte minden évben fejlesztettek valamilyen közintézményt. 1991-ben a polgármesteri hivatal, 1993-ban új iskolaszámy, 1995-ben új óvoda épült. 2002- ben átadták a teleházat, amely tovább növelheti a falu népes- ségmegtartó képességét. ■ Megtartó ereje van a községnek Fülöpjakab a megye legfiatalabb községe. Önállóságát 1989-ben szerezte meg. Korábban Kunszálláshoz tartozott, de a község lakói úgy gondolták: saját maguk veszik kezükbe sorsukat és nem kívánnak sehova sem tartozni.- Milyen volt a kezdet ?- Az önállóságunk első évében még sok mindenben tartoztunk Kunszálláshoz - mondja Csáki Béla polgármester. - A rendszerváltás után azonban minden önálló településnek saját vezetést kell választania. Ez azt jelentette, hogy nekünk lehetett hétfős képviselő-testületünk és polgármesterünk. A lakosaink száma akkor 1150 volt, most 1139-en vagyunk.- Minek köszönhető az, hogy megtartó ereje van a településnek?- Talán annak, hogy az alapvető feltételeket meg tudtuk teremteni. Van iskolánk, ami nagyon lényeges. Mindig arra törekedtünk, hogy az iskola legalább olyan színvonalú legyen, mint a környező településeken. Ezt sikerült is elérni, és most 145 tanulónk van. Ezzel szemben a 80-as évek végén csak nyolcvanötén voltak, mert inkább Kunszállásra, vagy Kiskunfélegyházára járatták őket a szülők.- Az önállóság éveiben mit tartottak fontosnak?- A legfontosabb feladat az iskola rendbetétele volt. Tantermeket építettünk, de arra kicsinek találtuk a település lélekszámát, hogy tornaterem építésébe is belekezdjünk. A két község, Kunszállás és Fülöpjakab közötti vagyonmegosztás után beszélhetünk teljes önállóságról. Az óvodánkat szolgálati lakásból alakítottuk ki, és a duplájára bővítettük, mert szerencsére volt rá igény. Saját erőből aszfaltoztattunk le néhány utcát, mert nem nyertünk rá pályázati pénzt. Lényeges dolognak tartom, hogy sikerült megoldanunk a hulladék elhelyezést. A szervezett szemétszállítást még nem vezettük be, a lakosokat arra próbáltuk rávenni, hogy mindenki vigye ki a CSÁKI BÉLA lipgjlllg 1949-ben született Kiskunfélegy- [ ,., |j házán. 1978-ban erősáramú vil- . .i| lamosipari technikus szakmát ■ J <Jj szerzett Szentesen. 1981-ben ener- getikus képzőt végzett. 1992-ig [ ' ^ * j energetikusként dolgozott. 1990- től tiszeteletdíjas, 1992-től főállású polgármester. Nős, két gyermeke van. szemetet a hulladéklerakóba. A temető mellett parkolót alakítottuk ki, és labdarúgópályát építettünk. Mivel lakóink kétharmada külterületen, tanyán lakik, róluk is gondoskodni kellett. A földutak karbantartására sokat áldozunk minden évben. Létrehoztuk a teleházat, ahol többek között az internetet is használhatják az érdeklődők. Ma már egyértelmű, Fülöpjakab életképes. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy még szebb és jobb legyen környezetünk. Mivel az önkormányzatnak kevés a pénze, amire csak lehet pályázunk. Sajnos nincsenek olyan nagy üzemeink, akik adót tudnának fizetni. A mezőgazdasági vállalkozások pedig hitelből fejlesztenek.- Az elkövetkezendő időben mit szeretnének megvalósítani?- Továbbra is azt szeretnénk, hogy a külterületen élők érezzék, róluk is gondoskodik az önkormányzat. Javítani, vagy legalább szinten tartani kell az életminőséget. Fontos az is, hogy a fiatalok itt maradjanak. Méltányos áron biztosítunk telket nekik, de a vállalkozóknak is. Az intézményeinket fejleszteni akarjuk, de nemcsak az oktatást, az egészségügyet is. Szeretnénk egy faluházat építeni, ahol a község minden rendezvényét le tudnánk bonyolítani. A település központját is szebbé kívánjuk tenni. Elképzeléseink tehát vannak, az anyagi lehetőségen múlik, mikor tudjuk megvalósítani. ____________________■ S zolgálati lakásból óvoda A település egyik legszebb intézménye az óvoda. Korábban a termelőszövetkezet tulajdonát képezte. Először szolgálati lakás volt, majd ebből alakították ki az óvodát. Az országban az elsők között volt, mint szövetkezeti óvoda. A rendszerváltás után az önkormányzat megvásárolta. A gyarapodó gyermeklétszám miatt azonban kicsinek bizonyult az épület, ezért bővíteni kellett. Az önkormányzat 1995-ben nemcsak bővítette, de fel is újította. Most két csoportban negyven gyermek jár az óvodába. Ez a szám ideálisnak mondható. Korábban hatvanan is voltak. A település vezetői azt remélik, ennél tovább nem csökken majd a létszám. Az udvaron lévő játékokat egy kivétellel az önkormányzat karbantartói készítették. A gyerekek egyik kedvenc játéka a hajó. Sajnálatos dolog, hogy a községben kevés a helyi pedagógus. Az óvónők közül senki sem fülöpjakabi. Hárman Kiskunfélegyházáról, egy pedig Kunszál- lásról jár át. _______________ ■ A pedagógus Csankovszki Tibor az elmúlt évben költözött családjával a községbe, bár már évek óta itt tanít. Terhes volt neki a városi, a lakótelepi élet. Három gyermekük miatt csendesebb, nyugodt helyre vágytak. - Azért választottuk Fülöpjakabot, mert itt dolgozom. Szeretem a munkámat, s azt hiszem a település lakói is befogadtak. Ezt talán az is bizonyítja, hogy megválasztottak képviselőnek, a testület pedig alpolgármesternek. Nem számítottam arra, hogy megválasztanak, de úgy látszik van olyan réteg, akik elégedettek a tanári munkámmal és képviselőnek is alkalmasnak tartanak. Megerősítettek abban, hogy jól döntöttem, amikor indultam a választáson. Igaz, így sokkal több a munkám, de megéri, mert egy fejlődő, szép közösségben élhetünk. Korábban a városban nem voltak barátaim, itt már vannak és ez nagyon jó dolog. A gyermekeimnek is örömet jelent a szabadság, az, hogy nagy udvaron játszhatnak. Nincs szándékunkban innen elköltözni, jól érezzük Fülöp- jakabon magunkat, bár külte- rületen, tanyán élünk. ______■ S egíteni a rászorulóknak A fülöpjakabi falugondnoki hálózat példaértékűen működik. Ebben a megalakulása óta eltelt négy év számos tapasztalata is közrejátszik. Megpróbálnak minél többet segíteni a rászorulóknak, mivel a községhez tartozó külterületeken hétszáznegyvenen élnek, többen mint a belterületen. A falugondnoki állás üzemeltetésére évente, kétmillió forintot kapnak az államtól. A falugondnok legfontosabb feladata, hogy a külterületen élőknek, főleg az idősebbeknek és betegeknek bevásároljon, ebédet vigyen és elintézze azokat a dolgokat, amire már nem képesek. A rászorultaknak az is jólesik, ha látják, hogy törődnek velük. Ilyen feladatra olyan emberek alkalmasak, akik szociálisan érzékenyek. Pólyák Tibor ilyen. Mindenkinek segít, akinek szüksége van rá. Alapfokú egészségügyi kiképzésben is részesült. Ez azt jelenti, hogy vérnyomást is tud mérni. Akinél esetleg probléma van, ott orvosi segítséget kér. A falugondnokot akár mindenesnek is lehet tekinteni, mert szerteágazó a feladata. A jogszabály szerint egy- egy tanyagondnok legfeljebb négyszáz személy ellátásáról gondoskodhat. Éppen ezért a település új pályázatot adott be ebben az évben. Sikerült is 4,2 millió forintot nyerniük gépkocsi vásárlásra, így újabb kétmillió forint alanyi jogon jár majd, ha elindítják a második szolgálatot. Nagy segítség lesz ez a külterületi lakosok ellátására, de a gépjárművet az iskolás gyerekek tanyáról történő beszállítására is tud- ják majd használni. __________■ M egszállott biogazdák Megszállottnak kell lennie annak, aki a biogazdálkodással foglalkozik. A községben Szécsényi Sándorné indította el a mozgalmat, aki sajnos már nincs közöttük, azóta számos követője akadt. Először csak kicsiben próbálkoztak az ilyen fajta gazdálkodással. Megosztották a tapasztalatokat egymással, később megalakították a Fülöp- kert Bioszövetke- zetet. Erre azért volt szükség, hogy pályázni is tudjanak és önálló telephelyük legyen. A távlati elképzelés az volt, hogy bizonyos szintű feldolgozást is végeznek. Kedvelt dolog, ugyanis bioáruból, tartósító anyag hozzáadása nélkül, hőkezeléses technológiával, ivólevet készíteni. A szövetkezet több fajta ivólevet gyártat. A tagok egy része fóliában, míg mások szabadföldön termelnek zöldségféléket, de különböző gyümölcsfajtákat is. A biogazdálkodás nem azt jelenti, hogy semmiféle növényvédő szert nem használnak, csak engedélyezett, a természetben előforduló szereket. A növényeket úgy kell társítani, hogy a kártevők ne a kultúrnövényeket károsítsák. A szövetkezetnek jelenleg tizenöt tagja van, de újabb jelentkezőkkel fognak bővülni, akik elfogadják az ilyen irányú gazdálkodási feltételeket. A bioterményeket 20-30 százalékkal több pénzért lehet értékesíteni. Az értékesítést közösen végzik. Néhány termelő ugyanis olyan kis területen gazdálkodik, hogy egyedül nehezen tudná értékesíteni a megtermett zöldséget vagy gyümölcsöt. A vetéstervet közösen beszélik meg, és közösen szerzik be a vetőmagot is. Az önkormányzat is szorgalmazza azt, hogy minél többen termeljenek a községben biotermékeket, mivel sokkal egészségesebbek az ilyen zöldségek és gyümölcsök. A lokálpatrióta Báthori Ist- vánné tősgyökeres fülöp- jakabinak mondja magát, pedig nem élt mindig a községben. Kiskunfélegyházára ment férjhez, de tíz évvel ezelőtt visszaköltöztek a településre. Megvették az úgynevezett kastélyt, amiből vendégházat alakítottak ki.- A községben egyedül foglalkozunk falusi turizmussal. Amikor megvettük a kastélyt úgy terveztük, hogy szociális otthont fogunk kialakítani belőle, mert alkalmas lett volna rá. Az épület ugyanis korábban lakóház és gazdasági épület volt, majd iskola lett belőle. Később döntöttünk a falusi turizmus mellett. Folyamatosan építettük, szépítettük. Az első vendégeket 1996-ban fogadtuk. Az elmúlt években nemcsak Magyarországról, de külföldről is érkeztek családok és csoportok. Most már hét éve annak, hogy nyaranta megrendezzük a tájképfestő tábort. Azt hiszem, áld eljön hozzánk, az a település hírét is elviszi. Az elkövetkezendő időben tovább szeretnénk fejleszteni a házat. Most a présház felújítását végezzük. A községben, hozzánk hasonlóan sokan élnek még külterületen. ______p A vállalkozó T. Szabó István több, mint húsz éve foglalkozik szarvas- marhatartással. Tíz évvel ezelőtt vásárolta meg az Alkotmány Tsz. telephelyét. A családjával együtt a telep szomszédságában élnek. - A rendszerváltás után elsők között voltam, aki a gazdálkodást választotta. Kinőttük azt a helyet, ahol korábban foglalkoztunk állatokkal. Sok istállót megnéztünk és a fülöpjakabit találtuk a legalkalmasabbnak arra, hogy a családi farmot kialakítsuk. Az állományt évről évre fejlesztettük. Jelenleg százhúsz fejőstehenünk van és annak szaporulata. Referenciatelepként működünk, sok külföldi szakember is járt már nálunk. Ezzel a falu hírnevét is öregbítettük. 2001-ben Arany-koszorús kitüntetést kaptunk, ami azt jelenti, hogy elismerték a munkánkat. Számítógépes rendszeren keresztül figyeljük a tehenek mozgását, így hamarabb meg tudjuk állapítani azt, ha valamilyen probléma adódik. A község mindenben segít, de mi is támogatjuk a települést, és ez így természetes. Azt is mondhatnám, hogy har- monikus a kapcsolatunk. ■