Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-16 / 216. szám

1

PETŐFI NÉP E ALMANACH

Újsolt Községi Önkormányzat

6320 Újsolt, Petőfi S. u. 3. Tel./fax: 78/488-918, email: ujsolt@fw.hu ■

A képviselő-testület

Polgármester: Fekete József. Alpolgármester: Baloghné Tarr Erzsébet Rozália. Testületi tagok: Bugyi Ferencné, Fabó László, Kulcsár Ilona, Rácz György. Jegyző: dr. Bácsiné Naszvadi Mária. ■

Településtörténet

Újsolt közigazgatási területe a XX. század elején gróf Nemes Albert tulajdona volt. Bérlője Tóth családnevű. Erről kapta nevét a Solthoz tartozó Tóth-ma- jor, a későbbi Újsolt, amely 1950-ben önálló községi címet kapott.

•

A település Apostag és Solt között fekszik. Két csatorna - keletről a Kiskunsági öntöző-, nyugatról pedig a Fűzvölgyi - fogja össze, bennük amúr, ponty és szürkeharcsa is él. E vidék kedvelt horgászparadicsom.

A NÉPESSÉG ALAKULÁSA [FO.I

200

100

1990 1995 2000 2002

Forrás: polgármesteri hivatal

A solü lapályon 11 halom - amelyek mesterségesen épített Árpádkori őrhalmok - található, ebből kettő, a Bakóhalom és a Vásárhalom (ez utóbbi arról kapta a nevét, hogy egykoron itt rendezték a vásárokat) Újsolt nevezetességei közé tartozik.

•

A kétszáz lakos meghatározó vallása római katolikus (kilencvenöt százalék). De élnek a településen reformátusok és evangélikusok]^

_______________■

Ú

JSOLT SZÁMOKBAN

Belterület: 53 ha

Külterület: 3245 ha

Népesség: 200 fő

Forrás: polgármesteri hivatal___________

É

lő külterület

A XVII. század végére teljesen elpusztásodott környéket solti földesurak birtokolták. A gazdasági cselédek csak a múlt században kezdtek kitelepülni a majorokba, majd őket követték a század második felétől a földeket bérlő telepesek. így alakult ki többek között Vásárhalom, Gyármajor, Tótmajor. Később a földek egy részét a bérlők megvásárolták, a maradékot pedig 1945-ben a földosztáskor birtokba vették. A század első felében a Solthoz tartozó majorok népessége közel ezer fő volt.

Új soknak ma is nagy kiterjedésű külterülete van. Lakott hely Gyármajor, Kispuszta, Nagyrét, Sallairész, Schönfeld- puszta és Vásárhalom. E részeken elenyésző a lakosság száma. ■

A TIZEDIK FALUNAPON. Szent István ünnepéhez kapcsolódva 1993 óta rendeznek falunapot az újsoltiak, akiknek kulturális programot is kínálnak a szervezők.________________________________■

Nehéz az élet a béke szigetén

Apostag és Solt között kicsiny település Újsolt. Mindössze hat utcából álló, száz házas kis község, ahol kétszázan élnek. A béke, a nyugalom szigete ez.- Amikor elvállalta a polgármesterséget, mondhatni „családfőül” szegődött egy népes famíliához.- Ezt annyival kell kiegészítenem, hogy nagyon lelkes és dolgos néphez tartózhatom. Ez megmutatkozott már a hatvanas években is. Sok ház épült. Nagy magángazdálkodásból éltek az emberek. A lakosság jó része a téeszben kereste a kenyerét. Iskolapéldája volt a mi életformánk annak, hogy a szocialista szférában miként lehet kapitalista módon dolgozni. Mindenki annyit gürcölt, amennyit bírt. Sőt a hivatalos munkájuk mellett még gazdaságot is fenntartottak az újsoltiak. A ‘70-es években 250 marhát hajtottak a legelőre, s kanász is volt. A szövetkezet az óriási területét kiadta részes művelésre. Hozzátartozik a falu fejlődéséhez, hogy nagyon jó téeszel- nökünk volt: Dinka Pál. Az ő babérjait nem szabad másoknak learatni. Hogy én miért vállaltam a polgármesterséget? Itt nőttem bele a rendszerváltásba. Solttal voltunk még közös tanács, amikor a település mozgatórugói - Pintér János, Csevicze István, Szűcs József, Angyal Péter, Rostás Lászlóné, Mojzes Imre, s elnézést, ha valakit kihagytam - a település önállóságát szorgalmazták. Ok kértek, vállaljam el e posztot.- Ha kevés is az önálló költségvetésük, azért csak tudják, hogy mire spórolnak.- Ebből indultunk ki. Magunknak húztuk a nadrágszíjat, ami csak akkor bővült, ha összefogtunk. Folyamatosan újítottuk fel az utakat, rendezgettük a temetőt, az önkormányzat épületét, az egykori iskolából faluház lett. Azon voltunk, vagyunk, hogy valahogy kinézzen a szűkebb hazánk. Van jó minőségű ivóvizünk, és a gázt is sikerült idehozni. Községünket átszeli a kígyósi és a fűzvölgyi csatorna. Ezek kedvelt horgászhelyek. Igaz, emiatt sok gondunk adódik: hihetetlen szemétdombot hagynak maguk után a pecá- sok. Azt a kevés közpénzt pedig nem pazarolhatjuk arra, hogy ezt az állapotot megszüntessük. Ezért a vegyes boltunkban olyan hulladéknak való zsákokat árulunk, amelyek árában benne van a szemétszállítási díj. A szilárdhulladék-kezelés- ben az izsáki lerakóhoz csatlakoztunk.

FEKETE JÓZSEF 1954-ben Lajosmizsén született. 1970-től - 22 éven át - Újsolton, a helyi szövetkezet állattenyésztési ágazatában dolgozott.

1990-től - két évig - a község társadalmi.megbízatású, majd 1992- től főállású polgármestere.

Nőtlen.- Az ideutazó láthatja, ettől zsákabb település aligha létezik. Itt, ha a főútról bejön az ember 9 kilométert, innen a kiút csak visszafelé vezet.- Nálunk nagy érték az autó, akármilyen is.

De az idősebb korosztálynak semmilyen sincs. Azért vettünk már vagy tíz éve egy mikrobuszt, hogy tudjuk utaztatni a lakosságot. Kéthetente van bevásárlónap, amikor az érdeklődőket elvisszük Dunaföldvárra. Hozzánk hetente egyszer jár az orvos. Ilyenkor összeszedjük a recepteket, s visszük Soltra. Az ottani gyógyszertáro- soknak minden elismerésünk. Az iskolánk már a hetvenes években megszűnt. Azt a néhány kisdiákot, s a három óvodást minden nap busz viszi Dunaegyházára. Ezért a szülőknek nem kell fizetni. A munkaképesek helyzete sem rózsás. Hajnalban kiürül a falu. Csak az idősek maradnak itt. Nálunk csak egy sertéstelep van, ahol páran dolgozhatnak. A többiek ingáznak: Pécs, Esztergom, Székesfehérvár és sorolhatnám. A támpontos postás is házhoz jön Soltról. A családunkhoz tartozik. Karácsonykor és nőnapkor sem feledkezünk meg róla. Á rendőr szintén a közeli városból jön. Ilyenkor, betakarítás idején azért sűrűbben járőrözik.'De egyébként itt nyugodtan él mindenki, hiszen jól ismerik egymást az emberek. Nálunk nincs bűnöző, de rendezetlen porta sem. Aki a kora miatt már nem bír el a háza előtti közterülettel, annak megcsináljuk. Kezdetben inkább a beköltözőkkel van a baj. A mi falunk nemcsak a ház küszöbéig tart. Valljuk, hogy a szebb környezetben jobb az ember közérzete. Nyaranta pedig különösen nagy nálunk az élet, hiszen az elköltözött fiatalok visszajárnak az unokákkal, a dédunokákkal. Olyanok vagyunk, mint egy üdülőtelep - fejezte be polgár- mester. ■

A nyugdíjas

Szűcs József:- Édesanyámmal egy házban születtünk, itt kint a tanyavilágban. Egyéni gazdák voltunk öregapám birtokán. Aztán brigádvezető lettem a növénytermesztésben, majd el- nökösködtem a téeszben. De voltam társadalmi megbízatású tanácselnök is, meg amolyan mindenes. Akinek baja volt vagy van, eljön hozzám. Intézzek ezt- azt! Kevesen vagyunk már a korosztályomból, akik itt születtünk. Harminchatan. Én is egyedül élek. Tucatnyi ház van eladó. Valamikor még 75 lakott tanya volt. Nekem is már csak néhány jószágom van, de azt az öt hektár földet is kiadtam. Ráfizetéses a paraszti munka. Meg nem igazán bírom már. Most is épp’ a mentőt várom, hogy bevigyenek Kecskemétre a kórházba ezzel a rossz lábammal. Hát lassan elfogyunk, mint a jószágok. Megmondom én, most összesen az egész faluban 11 anyadisznó van. De sok volt régen!

______■

A traktoros

Angyal Péter:- Jó hét évtizede, hogy itt születtem, Újsolton. A szüleim szintén.

Sokat dolgoztunk. Gazdálkodtunk, állatokat tartottunk. Meg a téeszben voltam traktoros. Kapaszkodtunk mindig, hogy a két gyereket iskoláztassuk. Úgy neveltük őket, ahogyan illett. Sikeres emberek lettek. A tűzoltóegyesülettől is 22 évi szolgálat után szereltem le, mint parancsnok. De vagy fél évszázadig tűzoltóskodtam! Voltam én a téeszben vezetőségi tag, aztán tanácstag, meg önkéntes rendőr. Az új rendszerben 1990-től 2002-ig képviselői posztot töltöttem be. A társadalmi munkát meg sorolni is sok: kalákában építettük a járdákat, tűzoltószertárat, aztán megfigyelőtornyot húztunk fel, vízelvezető árkokat, villanyoszlopok helyeit ástuk, kubikoltunk a bekötő útnál. Sokat tettünk azért, hogy itt maradjunk, s ilyen legyen Újsolt. Jó ebben a Ids köz- ségben lakni.

______________■

A jegyző

Dr. Bácsiné Naszvadi Mária: - Kun- szentmikló- son születtem, s 1977-ben ideköltöztünk. Előtte Szalkszent- mártonban is köztisztviselő voltam. Elvégeztem a tanácsakadémiát és az államigazgatási főiskolát. Solton - ahol ügyfélszolgálati irodavezetőként is dolgoztam - vb-tagként Újsoltot képviseltem. Vallom: nem azok közé tartozom, aki csak a fizetésért végzi a munkáját. Itt a jegyzői munka nem vezetői-irányító feladat. Mindenhez kell érteni. Emberközelben szembesülök az ügyfél legkisebb problémájával is. Ha kell, akkor esketek, vagy bélyeget ragasztok. Édesapám is köztisztviselő volt. Sokat kaptam tőle. Ezért is tudtam megmaradni - immár 37 éve - ezen pályán. Korábban a Tanács kiváló dolgozója kitüntetéssel is elismertek. Öröm számomra, hogy öt unoka szeretetét élvezem. El kell mondjam, aki itt megtelepszik, ettől a falutól nem tud elszakadni. ■

ÁPOLT FESZÜLET. A

község belterületén 1904. óta áll ez az útmenti kereszt, amit Szellák Györgyné rendszeresen gondoz. Az át- meszelés mellett arra is ügyel, hogy rendezett legyen a környezete. A falubeliek közül is mindig akad olyan lakó, aki virágot helyez el a kereszt ta- lapzatán. m

A KÖZSÉGHAZA. A polgármesteri hivatal - ahol mindössze négyen dolgoznak - mindig nyitva áll. A polgármester és a jegyző mellett Dani Attiláné előadóként fogadja az ide betérőket. A gondnoki feladato- kat Milac Ilona látja el.

____________________________________■

E

lismert polgár

A képviselő-testület 2003-ban alapította az Újsoltért díjat. Elsőként Szellák Józsefné (jobbról) vett át a polgármestertől.____________■

A képviselő

Rácz György:

Egykoron öregapámék telepedtek itt le. így születtem ide. Gazdálkodtam. A 12 holdon mindenféle megtermett.

Tartottam birkát, tehenet, disznót, lovat. Aztán elmentem Soltra, a gépállomásra traktorosnak. Amikor a cég feloszlott, akkor hazajöttem az itteni téeszbe, s folytattam azt, amit abbahagytam. Közben felneveltük a gyerekeket, s mindenütt megfogtuk a munkát a faluban. Részt vettünk a bekötőút építésében, és sokszor tengelyig érő sárban, de szépítettük a lakóhelyünket. Az az igazság, itt mindig olyan ösz- szefogó nép volt. Egy nagy család vagyunk. A famíliánk is az. Mindenki újsolti. Mi itt érezzük jól magunkat. A képviselőségre is rábeszéltek. Azért ha lassan is, de csak fejlődünk. Legutóbb a végét járó lévő artézi kutat sikerült megcsinálni. Aztán az utcát is csinosítgatjuk. Mindig van mit csinálni, csaíkhát az idő na- gyon múlik._______________■

Az óvónő

Baloghné Tarr Erzsébet:

Dunaújvárosból költözünk Újsoltra. Idejártunk horgászni. Nagyon megtetszett a nyugodt környezet. Olcsón tudtunk lakást venni, s megszerettük a falut. Tizenhárom éve átjárok a duna- egyházi óvodába dolgozni. Nyugodtan hagyjuk magára a házat, mert nálunk mindenki figyel a másikra. A fiunk Dunaújvárosban fog érettségizni. A férjem pedig Székesfehérvárra ingázik naponta. De este és hétvégeken együtt a család, s az nem mindegy, hogy milyen környezetben. Újsolt pedig ideális a pihenésre, a kikapcsolódásra, még akkor is, ha dolgozik az ember. Kár, hogy e kistelepülésnek nincs igazán hosszútávú jövője. Nagyon kevés a gyerek. Hat iskolást és három óvodást visz naponta az autóbusz Dunaegyházára. Az al- polgármesterségre tavaly kértek fel. Nagyon köszönöm az emberek bizalmát. Örülök, hogybefo- gadtak bennünket.

_____ ■