Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-13 / 214. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Magasabbra a tornyot! A mátételki templom Mária Terézia-korabeli barokk stí­lusban épült és méltóan mu­tatja a község híveinek áldo­zatkészségét. A még most is közszájon forgó anekdota szerint a mátételkiek kérték, hogy ha már nem lehet nagyobb a templomuk a tataházi­nál, legalább a torony legyen ma­gasabb, így az valóban 2 méterrel magasabb lett. A kapukeret, az oromzati vázák, oszlopok, a to­ronypillér fejezetek és lábazatok, valamint a lépcsők műkőből ké­szültek, a vakolat kőporos. Az ol­tár mindenhonnan jól látható. A templom építéséhez Piukovics Il­lés Mihályon kívül hozzájárult özvegy Koleücs Istvánná is, húsz­ezer pengővel. 1935. augusztus 25-én megalakult az építési bi­zottság, majd 1936. októberében megtörtént a templom benedi- kálása. Védőszentje: Szent Mi­hály, az ehhez közeli vasárnapon tartják a búcsút is. A korabeli Bácskai Újság 1936. október 27-i számában így ír: „A mátételki templomszentelés ünnepe szom­baton kezdődött az új harang megáldásának szertartásával. Idős Wilmann János és felesége, valamint fia nemes áldozatkész­séggel egy nagyobb, értékesebb harangot adományozott a temp­lomnál A remek művű harangot a két régi haranggal együtt szom­baton délelőtt 9 órakor áldotta meg a főpásztor megbízásából Sallay Emil plébános. Az egyházi szentelés után Wilmann János mondott megkapó beszédet...” A templom hasznos alapterü­letének ldosztása a következő: a hajó és előcsarnok 130 négyzet- méter, állóhely 100 négyzetmé­ter, a kórusban 28 négyzetméter állóhely van, a templom 444 sze­mély befogadására képes. Húsz éve létesítették a falu központjában a horgásztavat, a Kígyós-patak kiszélesítésével. Egykor és most Hét évtizede, egészen pontosan 1930-ban a falunak 772 lakója és 163 háza volt, a magyarok aránya ekkor 85,6 százalék volt, a töb­biek bunyevácok voltak. Népes­sége száma 1941-től 1960-ig folya­matosan nőtt, 1960 és 1995 kö- zöfT-elsősorban elköltözések mi­att - felére csökkent. 1990-ban a lakosság 47 százaléka volt aktív korú, Az aktív korú lakosság kö­rében viszonylag magas a mun­kanélküliek aránya. A falu házai­nak több mint kétharmada 1950 után épült. A legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint a lélekszám nem éri el a 650-et. A nemzetiségi kötődésre vonatkozó kérdésre pedig a vá­laszadók 98,1 százaléka magyart jelölte meg, más nemzetiséget nem említ a staüsztika. ■ Nagy család - rossz kasszával A települést a rendszerváltás után is, egészen a negyedik választási ciklus kezdetéig Piukovics Béla vezette. A falu idősödő polgár­mestere - és egyben Béla bácsija - azonban úgy érezte: eljött az idő, hogy átadja a gyeplőt a fiatalabb korosztálynak. A legutóbbi válasz­tásokon elsöprő szavazattöbbséggel került a polgármesteri székbe Bényi Józseíné.- Bár Hajdúnánáson születtem, mégis tősgyöke­res mátételki vagyok. Szüléimét születésem előtt kitelepítették Mátételkéről, s pár év múlva kerül­tünk csak vissza, immáron hárman. A választá­sok előtt többen is megkerestek, hogy induljak, mert úgy érzik, jó esélyem van erre a posztra. Megválasztásom hatalmas megtiszteltetés volt, ezért minden erőmmel, tudá­sommal és lehetőségemmel azon vagyok, hogy naponta bi­zonyítsam: méltó vagyok a bi­zalmukra. Ez azonban nem könnyű feladat. Sokan azt gon­dolják, ha valaki polgármester, akkor az sok mindent megte­het, esetleg tovább ér a keze, több segítség várható el tőle. Pedig attól, hogy új vezetője van a falunak, a kassza még ugyanúgy kong.- Milyen anyagi helyzetben vannak?- Sajnos nem lehet dicsekedni. A napi gondo­kat folyamatosan le kell küzdeni, szerencsémre a képviselő testület rendkívül segítőkész. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család rossz kasszával. Rengeteg pénzt elvisz az iskola, de amíg bírjuk, tartjuk az alsótagozatot. Évente ezért több, mint 4 millió forintot költünk rá, ami ideális esetben jó lenne járdára, útra és hasonlókra. Mivel a gyerek­létszám rendkívül gyorsan csökken, ezért szinte az egész falu örül, ha kisbaba születik - évente alig néhány. Az óvodában a szociális helyisége­ket kell bővítenünk, amire pályázatot adtunk be, mert önerőből nem tudnánk finanszírozni a ki­adást. Az „örökölt” pénz a gáz-közművagyon visszatérítéséből származó összeg. Úgy takaré­koskodunk vele, hogy a pályázaü önerőhöz ad­jon alapot, így próbáljuk megtöbbszörözni a pén­BÉNY1JÓZSEFNÉ 1953-ban született Hajdúnáná­son. 1971-ben végzett a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépis­kolában. 1971-től könyvelő a Győ­zelem Tsz.-ben, később főköny­velő a szövetkezet jogutódjában. 2002-től polgármester. zünket. A költségvetés nagy részét így is elviszi az intézmények fenntartása, ami a Idstelepülé- sekre nagyon jellemző séma manapság. A telepü­lésen vannak még kihasználatlan ingatlanok, amiknek már az állagmegóvását sem tudjuk vál­lalni. Ilyen például a híres Ba­golyvárunk, ami egy bécsi kas­tély pontos mása. A falu lakos­ságának 70-80 százaléka idős és egyedülálló. Ha ebben az épületben esetleg egy napközi otthont sikerülne kialakítani, akkor az időseket egy helyen tudnánk szakszerűen gondoz­ni, ellátni. A tisztességes mun­kában megfáradt, és itt meg­öregedett emberekre nagy gondot kell fordíta­nunk. Emellett a fiatalokat sem szeretnénk kire- keszteni, ezért a régi presszó helyén egy közössé­gi helységet alakítottunk ki, ami az augusztus 20- i falunapon az első kiállításnak adott méltó kör­nyezetet.- Milyen céljaik vannak?- Szeretnénk pályázat útján akadálymentesí­teni az önkormányzat épületét. Fontos az orvosi rendelő EU-konformizálása, a belvízelvezetés és a Damjanich utca leburkolása. Tervezzük a falu- gondnoki szolgálat létrehozását, erre is pályázatot adtunk be. Önerőből megvalósítottuk a közösségi helyiséget, amely a nyugdíjas klub számára is jó. Legfontosabb célunk, hogy odafigyeljünk a falu lakosságának gondjaira, és az intézmények zavar­talan működtetésére. Ezzel a település békéjéhez is hozzájárulunk ebben a kivételes szépséggel megáldott kis faluban. _____________________■ N ÉPESSÉGI ADATOK születtek elhunytak 1997 5 18 1998 10 19 1999 6 10 2000 6 11 2001 2 20 2002 6 7 FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL A pedagógus Az esélyteremtő A vállalkozó A polgárőr A postamester Piukovics L á s z 1 ó n é 1959-ben kezdte a taní­tást, a jelenlegi iskola épületé­nek megnyitá­sával egyide­jűleg. A nyug­díjas pedagó­gus számára a régi idők ugyan­olyan szépnek tűnnek, mint az utóbb eltöltöttek. A gyerekek mindig gyerekek maradnak, akik szeretette és tudásra éhesek - mondja. Csibészek és példa­mutatók minden évben voltak , és lesznek is, csupán a türelmi határok tolódtak el kissé. Ennek ellenére minden gyerekben meg lehet találni azt a kis szikrát vagy lángot, amit érdemes fűzként lo­bogtatni, s amiért érdemes sze­retni. - Az ember gyakran úgy érzi, hogy a pályán nagyon elfá­radt, aztán új erőre kap, s ismét belendül. Én 44 év után mentem nyugdíjba - említette a mátételki pedagógus. Baloghné Kré- kity Mária a Pro-Rehab Kft. telephe­lyének veze­tője. A több mint két éve működő üzem a meg- változott munkaképességűeknek biztosít foglalkoztatást. Jelenleg dekor- papírt festenek, rendezett, szép környezetben, a volt kultúrház épületében. Marika szerint a kollektíva rendkívül jó és össze­tartó, bizonyítja ezt az is, hogy a saját munkakörülményeiket maguk alakították ki. A har­minchárom alkalmazott helybe­li és tataházi, mivel a két falu együtt működteti a Mozgáskor­látozottak Egyesületének itteni csoportját is. Marika rendkívül fontosnak tartja, hogy hasonló esélyt teremtsenek sérültnek és egészségesnek egyaránt. Külö­nösen 2003-ban, ami a mozgás- korlátozottak éve. Bényi József üveges és kép­keretező mes­ter harminc­négy éve vál­lalkozó. Ebből az utóbbi ti­zenkét évet töltötte Máté- telkén, ugyan­is - a két település között századok óta élő hagyománynak megfelelően - ő is azon fiatalem­berek közé tartozik, akik Tatahá zárói Mátételkére nősültek. A környéken minőségi munkájá­val kivívta a közismertséget. Mint mondja: a piac telítettsége miatt egyre inkább a különleges­ségeket is el kell sajátítani, s 30- 40 kilométerre is el kell járni egy- egy munka miatt. Jelenleg sokan jönnek hozzá vidékről homok- fúvott üvegért, tiffany-étí vagy savmart, eseüeg domború üve­gért is, mivel a kis falu lakossága már nem tudja állandó munká­val ellátni. Szerinte a legszebb szakma az üvegesség. Piukovics I Mihályné, Juh esi azt mond­ja, szerinte ő már több mint a fél életét Má- tételkén élte le, ezért is érzi magát ide va­lósinak. A falu nyugalmának és biztonságának fokozása miatt megszervezték a polgárőr csoportot. A hat férfiből ; és két nőből álló csapat önkéntes j alapon működik, egyelőre még a lehetőségek után kutatva. Julcsi emellett sokat segít idős embereknek. Tagja a képviselő- testületnek, tanácsaival, javasla­taival hozzájárul az időskorú la­kosság komfortérzetének javítá­sához. A polgárőrök mozgó fi­gyelő szolgálata mindig pontos beosztással és egyeztetéssel tör­ténik, sok segítséget kapva a he­lyi körzeti megbízottól. Mivel ki­csi a település, ezért éjszaka azonnal kiszűrik az idegen ko­csik és személyek felbukkaná­sát. ■ Bognárné Cserna Ibolya tizennyolc éve dolgozik a mátételki pos­tán. Az akkori kis hivatalból nemrég Posta- mesterség lett, így önálló vállalkozásban végzi a postával járó teendőket. Az eddigiekhez képest a kézbesítés során méginkább megismerte az em­bereket a faluban, aminek ren­geteg hasznát veszi. Mindenki­hez van egy jó szava, s az idősek mellett sosem tud úgy elmenni, hogy legalább egy „Jó napot! Hogy van?” - nal ne üdvözölné őket. Ibolya a pályán maradás­sal bizonyította, hogy nemcsak az embereket, hanem a postát is szereti. - Korábban nyugodtabb volt egy hivatalban ülni, s végez­ni a feladatokat, most meg pos­tamesterként a magam ura va­gyok - mondja, majd siet tovább, nehogy késsen a levél, az újság és az utalvány. ■ Mátételke A község Bácsalmástól észak­nyugatra 9 km távolságra, Bajá­tól 28 km-re, az 55-ös számú fő- közlekedési úttól 2,5 km-re fek­szik. Korábbi neve Matheovics volt, 1904-től nevezik hivatalo­san Mátételkének. • Első okleveles említése 1651- ben kelt, e szerint Bornemisza Polgár Pál végrendeletében leá­nyaira hagyományozta Matheo­vics pusztát. 1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalom­hoz tartozott. Többszöri tulaj­donosváltás után 1744-ben Csej- tey Pál alispán és Latkoczi Mi­hály vármegyei ügyész bérelték, majd egy része a Csejteyek, má­sik része 1747-ben Piukovics Já­nos birtokába került. 1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét el­adták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a do- nációt. • A Matheovics puszta keleti ré­sze 1776-ig, a tataházi plébánia felállításáig hivatalosan Almás leány-egyháza volt. Lakosai na­gyobb részt Horvátországból te­lepült római katolikus dalmátok voltak, akik rövid idő alatt meg­tanulták a magyar nyelvet. Akik nem tanultak meg magyarul, azok továbbra is az almási plé­bánia lelki gondozása alatt ma­radtak, ugyanis a tataházi pap nem értette a bunyevác nyelvet. 1877-ben báró Rudics József almási birtokos adományából épült Matheovicson iskola, ahol dalmát és magyar nyelven taní­tott egy tanító. • Határában már 1904-ben értékes hun kori leleteket tártak fel. Ter­mékeny földjein elsősorban bú­zát és takarmánynövényeket, valamint kendert termeltek. A 806 fő lakónépesség 86,5 %-a élt mezőgazdaságból 1900-ban. 1919-21 között Mátételke is szerb megszállás alatt volt. • 1927 óta postakirendeltség mű­ködik a faluban, 1927-ben köz­ségházát és jegyzőlakot, 1929- ben egy tantermes iskolát és ta­nítólakást építtetett a község. 1928-ban mezőgazdasági szesz­gyárat létesítettek. Gazdakör működött, amelynek 1929-től könyvtára is volt. A levente egyesület részére 1931-ben épí­tették a lőterek A falu római ka­tolikus temploma közadakozás­ból, 1936-ban épült, és egy ideig saját plébánossal, egyházköz­ségként működött. • Jelenleg a községben két kiske­reskedelmi bolt és két vendéglá­tóhely működik. • Képviselő-testület: Bényi Jó- zsefné polgármester, Kalmár Imre alpolgármester, Csóti Jó­zsef, Nyári Zoltán, Otott-Kovács József, Piukovics Mihályné, Vásárhelyi-Varga Gábor, Bá- nóczky Nándor Ferenc. ■ HŐSÖK EMLÉKMŰVE. A mii lennium évében, 2000. augusz­tus 20-án avatták fel a Hősök Emlékművét. A két világháború­ban hősi halált halt mátételkiek emlékére Hamháber József épí­tészmérnök tervei alapján készí­tették el az obeliszket. A huszon­két hős nevét réztáblán örökítet- ték meg. _____ ■ i i j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents