Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Bugac A NEPESSEG ÖSSZETÉTELE (FŐ) A lakosság száma: 3025 lg®; SS 307 622 Óvodás ÁK. Nyug- Aktív iskolás díjas korú A Kun Kódex szerint: a „buga” szó bikát jelent. A bugac, illetve a „bugacs” szó pedig bikával foglalkozó egyén. Bugac évszá­zadokon keresztül kun terület volt. Az eddigi kutatások szerint nevének értelme is kun eredetű. • Bugac és környéke már az avar- korban lakott hely volt. A mai pásztormúzeum közelében fel­színre került leletek alapján egyes régészek úgy vélik, hogy a honfoglalás utáni időszakban, Bugacháza néven, a hatalmas puszta központjának számító, virágzó település létezett ott, amely a XIII. században pusz­tult el. • IV. (Kun) László 1279-ben Bu­dán kiadott, a kunoknak szóló kiváltságlevele már jelentős ter­jedelmű erdőkről tesz említést a Nagy- és Kiskunságban, miköz­ben Bugac környékén - az ősbo­rókást leszámítva - csak gyér fa­csoportokkal tarkított hatalmas legelők voltak. Egyébként a kör­nyék hosszú évszázadok óta a Duna-Tisza köze legnagyobb le­gelője, a nomád pásztorkodás helyszíne volt. A XVI. század­ban már mindkét pusztát kecs­kemétiek bérelték. • Az Alföld, beleértve Bugac fásí­tása a II. József (a kalapos ki­rály) által kiadott 1791. évi LVII. számú törvénycikk, az első iga­zinak számító erdőtörvény nyo­mán kezdődött el. • A mai nagyközség területén a középkorban két monostor is állt. Feltehetően egyik a II. Géza idejében letelepített keresztes, más néven jánoslovagoké, a má- sik a pálos rendé volt. _______■ K ihasználni a Bugac, a szomszédos Pusztaházával együtt, Bács-Kiskun megye hatodik legnagyobb kiter­jedésű települése (174 km2). A nagyközséget közel három és fél ezren lakják, és Magyaror­szág legszebb pusztájával büszkélkedhet. A település múltjáról, illetve a jövőjével kapcso­latos tervekről Csitári Tibor polgármesterrel beszélgettünk.- Bugáéról a legtöbb ember azt hiszi: tejjel, méz­zel folyó Kánaán, valódi turistaparadicsom, aho­vá számlálatlanul dől a pénz. Tényleg ennyire ró­zsás a helyzet?- A jelenről beszélve nem lehet említés nélkül hagyni a múltat, azt a fejlődést, ami az elmúlt év­tizedekben Bugacon végbement. Kevesen tudják például, hogy száz esztendeje itt nem volt falu vagy község. Kada Elek kecskeméti polgármester 1910-ben maga jelölte ki a pusztában, a mai zárt település helyét. Bugac egyik legnagyobb hátránya óriási kiter­jedése, amit soha nem vesznek figyelembe a köz­ponti normatívák elosztásakor. (A település egyik végétől a másikig harminc kilométer a tá­volság.) Ahogyan arról a háromszáz kilométernél hosszabb földúthálózatról sem akarnak tudni, amely ezt a hatalmas területet átszövi. A nehéz­ségek ellenére az előző ciklusban elértük, hogy négyzetméterben számolva a nagyközségben több aszfaltburkolatú út épült, mint fennállása óta összesen. Mindazonáltal a három zárt ré­szen: Bugacon, Alsómonostoron, illetve Puszta­házán a kiépített utcák száma nem éri el a har­minc százalékot. Pedig az utak építése folyama­tos, idén is két utca, egy bugaci, illetve egy pusz­taházi kap aszfaltburkolatot.-Mi a helyzet a munkalehetőséget illetően?- Sajnos az elmúlt években sem nagyon szapo­rodott a munkahelyek száma. Ehhez hozzájárult az utóbbi időszak gazdasági visszaesése és az a válságjelenség, amely a mezőgazdaságot sújtja. Szerencsére a bugaciak mindig találékonyak, le­leményesek voltak, és mindig ki tudtak vergődni a hullámvölgyekből. Abban bízom, most is sike­rül közösen megtalálnunk a kivezető utat és azo­kat a lehetőségeket, amelyek majd az EU-ban is jól hasznosíthatóak. Felvetődik a kérdés: miért szeretik ezt a környéket a külföldiek? A válasz kézenfekvő: mert itt még nem fertőződött a talaj lehetőségeket CSITÁRI TIBOR 1946-ban született Kecskeméten. 1966-tól 1991-ig a kunszállási Al­kotmány Tsz-ben dolgozott. 1973-ban Nagykanizsán szerzett növénytermesztési üzemmérnöki oklevelet. 1994-től 2000-ig a me­gyei agrárkamara elnöke. 1994-től 1998-ig Bu­gac falugazdásza. 1998-tól Bugac polgármeste­re. Nős, két gyermeke van. szennyvízzel, híg trágyával, a levegőben - a port leszámítva - nincs szennyeződés. Csupa olyan körülmény, amelyet szeretnénk jobban kihasz­nálni a jövőben.- Konkrétan...?- Az elmúlt időszakban - a képviselő-testület jóváhagyásával - két neves európai személyisé­get kerestem meg levélben, és segítségüket kér­tem ahhoz, hogy azt a természeti adottságot, amely termál-, illetve gyógyvíz formájában ren­delkezésünkre áll, megfelelően ki tudjuk hasz­nálni. Az imént hátrányként említettem a telepü­lés hatalmas kiterjedését. Nos, ezúttal hozzáte­szem: ez egyúttal előnyünk is. Bugachoz ugyan­is több mint tízezer hektár erdő is tartozik, több mint hatezer hektár nemzeti park. Van tehát egy háborítatlan természet, egészsé­ges környezet és van bőven látnivaló, ha minder­re rá tudjuk építeni a különböző lovas programo­kat, akkor ez biztos sok embert fog majd idevon- zani. S ha már a lóról beszéltem, feltétlenül meg kell említenem a lótejet. Érdemes belegondolni, mitől voltak őseink olyan kemények és ellenállók. Elsősorban kevesebb környezeti ártalomnak vol­tak kitéve, mint mi, másrészt természetes életmó­dot folytattak, és ami szintén fontos: lótejet ittak. A lótejben nagyon sok olyan hatóanyag van ma is, ami emésztőszervi és ízületi bántalmakban szen­vedőknek gyógyulást jelent. Ennél jobb üzlet nincs, amikor a fogyasztó itt fogyasztja el, itt issza meg azt, ami számára kellemes és jó, de itt is al­szik, amiért külön fizet. Ez csupa olyan dolog, amire szálláshelyeket, munkaerőt lehet ráépíteni. Ha ehhez még hozzájön a termálprogram, akkor Bugacnak nem egy-két évtizedre, hanem évszá- zadokra lesz megalapozva a jövője a térségben, e Templom a homokon Az alsómonostori Szent Anna plébániatemplom helyén ko­rábban nádfedeles kis ima­ház állt, melyet 1961-ben bon­tottak le. Oltára helyén sza­badtéri szentélyt emeltek. Az új templom építését 1939. má­jus 8-án kezdték el, és öt hó­nap múlva (!), október 8-án már fel is szentelték. A templom plébánosi teendőit negyvenhat esztendeje (1957. ok­tóber 1.) Maár Zoltán érseki taná­csos látja el, aki nővérével együtt a Felvidékről került Magyaror­szágra, majd Alsómonostorra. Czakó Ferenc Bugac történelme című monográfiájában a követke­zőket írja: az alsómonostoriak nagyon megszerették a testvér­párt, akiket családtagként fogad­nak. Az idős plébános szerzetes pap, a szalézi vagy szaléziánus rend tagja. Nem helybeli szárma­zású, a csallóközi Kürtön szüle­tett 1921-ben. Harmadéves teoló­gus volt 1950-ben Péliföldszent- kereszten, a szalézi rend köz­pontjában, amikor váratlanul megjelent két nagy, ÁVH-s teher­autó, hogy összeszedje a szerze­teseket. Szerencsére időben sike­rült kimenekülnie a rendházból, és egy közeli dombról nézte vé­gig, hogyan távoznak dolguk vé­gezetlenül az ávósok. A mind­össze tizenkilenc éves teológus előbb Győrben, majd Esztergom­ban próbált menedéket keresni, vé­gül Vácott fo­gadta be Pé- tery püspök. Maár Zoltán máig emléke­zik a hajdani főpap szavai­ra: Fiam, ha tudsz még egy olyan szerzetest, aki úgy teke­reg az úton, mint te, mondd neki: Vácott fel van véve!” Két év múlva, 1952. június 22-én szentelték pappá. Kevéssel ezután végérvényesen megszüntették a váci szeminári­umot, Pétery püspököt pedig egy kis faluba helyezték. Ott szolgált haláláig. Felszentelésekor a fiatal szalézi szerzetes fogadalmat tett Jézusnak, hogy máshova, so­hasem fogja kérni magát. Oda megy szó nélkül, ahová püspöke helyezi, és addig marad ott, ameddig nem jön az áthelyező levél. Fogadalmát máig megtar­totta. Maár Zoltán az első plébános, aki História Domus-t vezet. A fényképekkel illusztrált kockás füzet ma már nem csak egyházi, hanem helytörténeti szempont­ból is rendkívül értékes, mond­hatni: pótolhatatlan dokumen­tumnak számít. ■ A Don Boszkó-emlékmű a plébánia udvarán. A Szent István tiszteletére szentelt bugaci római katolikus templom a helybeli hívek adományából épült. A munkálatok közel tíz évig tar­tottak, 1934. szeptember 8-án szentelték fel. Az ünnepségen jelen volt Zsitvai Tibor, az egykori nyugalmazott igazságügyminiszter is. ■ Harmincegy hazai, illetve szlovéniai és szlovákai tele­pülés csapatának részvételé­vel idén augusztusban ismét Bugacon rendezték meg a Ma­gyarország Legerősebb Faluja vetélkedő döntőjét. A verseny ezúttal is négy kategó­riában zajlott. A legnagyobb lé­lekszámú községek kategóriájá­ban Bugac csapata lett a győztes. A harmadik kategóriában Sza- bolcsveresmart, a másodikban Hetes, míg az elsőben Alsótold csapata bizonyult a legjobbnak. Bugac harmadik alkalommal adott otthont a népszerű vetélke­dőnek, melyet hat éve indított el a Magyar Technikai és Tömeg­sportklubok Országos Szövetsé­ge. A verseny növekvő népszerű­ségét jelzi, hogy idén - egyelőre csak megfigyelőként - Erdély is képviseltette magát. Az eddigi hat versenyből hár­mat a bugaci csapat nyert meg, és második helyezettnél sosem vol­tak rosszabbak. ■ Az iskolaigazgató Lestákné Hor­váth Éva: - Gyakorlatilag nekem min­dent jelent Bugac. Itt szü­lettem, de ide­valósiak szü­leim, nagy- szüleim, déd- szüleim, tehát tősgyökeres bu­gaciak vagyunk. A település első háza, ami felépült, a nagyszülei- mé volt. Jelenleg is itt van az ut­cában, bár már eléggé romos ál­lapotban. Csodálatosan szép gyermekkorom volt, ami már eleve idekötött... De idekötöttek szüleim és az ő baráti körük, il­letve majd később a sajátom is. Ez a környezet rendkívül mély nyomot hagyott az életemben, mondhatnám: meghatározó volt a számomra a későbbiek során. Soha nem találtam ehhez ha­sonlót. Szeretem Bugacot, úgy ahogy van. Itt vagyok otthon, ezek között az emberek között, akiket - szintén szeretek, akár idősek, akár fiatalok. ■ A plébános Maár Zoltán plébános, ér­seki tanácsos, a csallóközi (Felvidék) Kürt község­ben született. Negyvenhat éve került Bu- gac-Alsómo- nostorra. Érkezésekor fenyőcse­metét ültetett a plébánia udva­rán, amely azóta tekintélyes fá­vá terebélyesedett. Akkoriban kétezernél több volt az alsómo­nostori Szent Anna-templom hí­veinek száma - emlékezik az idős plébános -, ma már úgy nyolcszázan járnak templomba. Elnéptelenedik a tanyavilág. Maár Zoltán szerint: nem az em­berekkel van baj. A bugaciak dolgos, önérzetes emberek. A pénz az egyedüli oka annak, hogy mára ilyenné lett a világ.- Az eltelt évek gondjain, bajain egykori rendigazgatójának mon­dása segítette át a plébánost: „Van fölöttünk valaki, aki gon­doskodik rólunk.” ■ Az alpolgármester Szabó Péter:- Én annyira bugaci va­gyok, hogy még itt is szü­lettem. Itt kezdtem el dolgozni is, az akkor még Kiskunsági Erdészeti és Fafeldolgozó Gaz­daságnál. Ennek lett a jogutódja a KEFAG Rt., amelynek ma egyik kft.-jét vezetem. Ez egyéb­ként a főfoglalkozásom, az al- polgármesterséget társadalmi munkában látom el. Az erdő maga a nyugalom. Ott az ember­nek sikerül függetlenítenie ma­gát ettől a pörgő világtól, bár mostanság az erdőben is ke­mény, iparszerű munka folyik. Itt is vannak jó emberek, és ke­vésbé jók. Legfeljebb abban kü­lönböznek a más tájakon élők­től, hogy jobban szeretik kör­nyezetüket, falujukat. Ezzel ma­gyarázható, hogy bár Bugacon nehezebb megélni, mint másutt, mégis sokan itt maradnak. ■ Bugac a legerősebb falu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents