Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-10 / 211. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Szeptember 10., szerda Nézőpont Bálái F. István___________ Ki a felelős a sok szemétért? A minap elkezdtem számolgatni az eldobott cigarettacsikkeket az egyik kecskeméti buszmegállóban a nagy lakótelepen, s 200-nál hagytam abba, pedig az átnézhető területnek még a felénél sem tar­tottam. Mondhatná erre bárki, hogy persze, hiszen a buszmegállók­ban nincs szemetesedény, ami nem volna igaz, mert van. Azt is meg­figyeltem már az egyik éjszaka, budapesti pályaudvaron várva a kecskeméti busz indulását, hogy a dohányosoknak körülbelül egy- harmada dobja a cigarettavéget a csikktartóba, nagyobb részük egy­szerűen maga alá ejti. Még abban is különbség van az emberek kö­zött, hogy az illető veszi-e a fáradságot, hogy eltapossa a parazsat. Kétségbeejtő, hogy milyen szemetes környezetben élünk, de ennél is elszomorítóbb, hogy erről nagyon sok esetben mi magunk tehetünk. Olyanok lennénk, amilyen a környezetünk? Igen, olyanok vagyunk, erről is megítélnek majd bennünket uniós polgártársaink - mint aho­gyan mi is megítéljük őket -, ha a csatlakozás után többet látogatjuk egymás háza táját. Szerencse, hogy vannak szépen gondozott, féltőn óvott magán- és közterületek is. Mielőtt nagyon megkínozna Olyanok vagyunk, “„VS 'L«' . inkben is hiba van. (Olyanok, minta amilyeneket érdemiünk?) A nagy lakótelepen a szervezett knmvpvptiink hulladékgyűjtés színvonala iw/l LyczCLLU UK. például elmarad a kívánatos­--------—---------------------------------- tói. A konténerek kapacitása n em követte az elmúlt évtized változásait. A csomagolóanyagok mi­att ugyanabban a háztartásban ma jóval nagyobb a hulladék térfoga­ta mint 10-15 évvel ezelőtt, ezért a tárolóedények körül mindig ren­geteg a szemét, amit csak tetéz, hogy a guberálók is rendetlenséget hagynak maguk után. Ismét előjön persze önnön felelősségünk is, hiszen a társasház ren­delhetne több konténert, a lakók pedig kézzel is összepréselhetnék a vizesflakont, mielőtt kidobják. A szelektív hulladékgyűjtésnek is csak úgy lesz értelme, ha a háztartásban elkezdődik. Az biztos, hogy nagyobb rendnek kell lennie, de ha vezető lennék, én nem várnék arra, hogy majd a polgárok öntudata magától fejlődik, s megoldja a helyzetet. Én a következő választáson arra szavazok, aki még ma élére áll a Szemétgyűjtő akcióknak, saját jó példájával formálva a tudatot. Jogtalanul fizettünk ki 13 milliárdot? Az M5-ÖS használóinak képviseletében perelik az AKA Rt.-t Az M5-ÖS Autópályát Használók Érdekvé­delmi Szövetsége (MAHÉSZ) a birtokába jutott dokumentumok alapján leellenőriz­te az M5-ös autópálya koncessziós szerző­désének az útdíjra és az útdíj emelésére vonatkozó rendelkezéseit. Megállapítot­ták, hogy az útdíjat az M5-öst üzemeltető AKA Rt. a kezdetektől fogva jóval maga­sabb mértékben emelte, mint azt a kon­cessziós szerződés megengedi számára. Dél-Alföld- Személygépkocsikra jelenleg az egyszeri útdíj 2310 forint, míg számításaink szerint ez nem lehetne több 1200 forintnál - hang­súlyozta tegnap Végit László, a békéscsabai székhelyű MAHÉSZ elnöke. - Az üzemelte­tő jogtalan útdíjbevételének pontos kiszámí­tása az AKA Rt. összes eddigi mérlegének beszerzésével párhuzamosan zajlik, de az már látszik, hogy ez az összeg meghaladja a 13 milliárd forintot. Sok pénzt kifizettünk már, de a tiltakozó akciók keretében ráadásul apróval fizetnek a MAHÉSZ követői, fotó. b. r. A MAHÉSZ a jogtalanul kifizette­tett útdíjat - kamatostól - vissza­pereli az M5-ÖS használóinak kép­viseletében. Várják mindazon vállalkozások (magyar és külföldi), önkormányzatok, magánsze­mélyek jelentkezését, akik szám­szerűsíteni tudják az M5-ösre fize­tett útdíjaikat.- Külön pereljük az irreálisan magas útdíjak okán az M5-ös von­záskörzetében elmaradt beruházá­sokból, kialakult negatív hatások­ból keletkezett károkat, melyek meghaladhatják a 100 milliárd fo­rintot is - jelentette ki Végh László.- A károk pontos megállapításához kérjük az érintett önkormányzatok segítsé­gét, hiszen ők tudják a legtöbb információt adni arról: hány beruházás hiúsult meg a magas útdíjra hivatkozva, a káros hatások elleni küzdelem müyen többletköltségeket milliárdos üzletrészt vásárolni - mondta jelentett. A perelt összegeknek vissza kell kerülniük a jogos tulajdonosaikhoz és a kárt szenvedett önkormányzatokhoz. Az elnök közölte: kizárólag az egységes matricarendszer bevezetését tudják elfogad­ni, de addig is haladéktalanul elvárják az út­díj szerződés szerinti mértékre csökkenté­sét. Az AKA Rt.-t feljelentik a fogyasztóvéde­lemnél szerződésszegő díjemelés, a Gazda­sági Versenyhivatalnál erőfölény­nyel való visszaélés miatt. Abból kiindulva, hogy az útdíj-meghatá­rozás is szabálytalanul történt, vizsgálatot kezdeményeznek az AKA Rt. több milliárdos támogatá­sának jogszerűségéről. Követelik a koncessziós szerződés nyilvános­ságra hozatalát, hogy társadalmi kontrollt lehessen gyakorolni to­vábbi szerződésszegések megaka­dályozására.- Meggyőződésünk, hogy az AKA Rt.-vel nem százmilliárdokról kell tárgyalni a kivá­sárlást illetően, és nem 35 milliárdért kell 5 Végh László. - Rá kell kényszeríteni az AKA Rt.-t, hogy csak a ténylegesen betett tőkét - mely mindössze 12 milliárd -, az elvégzett munkát és annak reális hasznát kérhessék számon. nyemcsok LÁSZLÓ, békés megyei hírlap Újabb megmozdulás Korábbi figyelmeztető akcióit követően ősz végére újabb megmozdulást szervez a MAHÉSZ. Ez 24 órás félpályás útlezá­rást jelent a régi 5-ös úton, valamint az MS-Ös autópályára aprópénzes útdíj­fizetést szerveznek több Önkormányzat és civil szervezet bevonásával. Ekkor adják át a „M5RICA TOTÓ” fődíját, egy ingye­nes vacsorával egybekötött kétszemélyes körutazást az M5-ön. A MAHÉSZ az AKA Rt., az üzemeltető tulajdonosai és a kül­földi tulajdonosok magyarországi érde­keltségei ellen - célja eléréséig - szeptem­ber 4-ével hivatalosan is bojkottot hirde­tett, és ezt közölték a koncesszorral is. Figyeljen és nyerjen! „VtVAmW tajuaM Ma jelent meg a Tempó legfrissebb száma Új játékra invitáljuk mától kedves olvasóinkat. Figyel­jék az utcákon a hirdető­oszlopokat, hirdetőtáblá­kat, s keressék a Tempó­plakátokat megyeszerte! Megéri, hiszen hetente mo­biltelefont sorsolunk. Minden héten nyeremény Játék és nyeremény nélkül a Petőfi Népe lapcsalád, legfiatal­abb tagja, a Tempó már meg sem jelenik. Minden héten újabb játé­kokkal, s értékes nyereményekkel kedveskedik a Tempó olvasóinak! Ezúttal azokat várjuk játékra, akik „éberen” közlekednek. Plakátkereső Mától hat héten át így még egy okkal több, hogy megvásárolják a Tempót! Az apróhirde­tések és az érdekes cikkek, rejtvények mellett most egy új játékot hirdetünk. Nem kell mást tenniük, mint nyitott szemmel járniuk. A megyében nem kevesebb, mint 2000 darab Tempó-plakátot helyezünk ki az utcai hirdető- táblákra. Ha ön Tempóban megjelenő bármely hirdetést felismeri, jól jegyezze meg, hol látta, s máris egy lépéssel közelebb került értékes nyereményünkhöz. Adja mielőbb postára! A szelvényen a neve és címe mellett fel kell majd tüntetni a hirdetőtábla helyét. A postá­ra adott szelvények között minden héten egy mobiltelefont sorsolunk ki. Ne feledje, egy héten akár több szelvénnyel is játszhat, így nagyobb eséllyel indul ajándékunkért. Játsszon hetente több szelvénnyel! Figyelje hetente a Tempót, hiszen két­hetente újabb pla­kátokat teszünk közzé! Játsszon és nyerjen! A szelvényeket küldje be címünkre: Tempó szerkesztősége, „Plakát kereső” 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Még nem láttak EU-űrlapot a termelők A honi politikai aktivitás nem a problémák megoldása felé irányul Kiskörös Az Európai Unió szőlészeti és borászati szabályozásának el­vi és gyakorlati kérdéseiről tartott előadást Horváth Csa­ba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának helyettes főtitká­ra Kiskőrösön, a hétvégi szü­reti ünnep alkalmából.- Szigorúan szakmai alapon kívá­nom áttekinteni, mit kell még ten­nie az ágazatnak jövő év májusá­ig, amikor életbe lép az uniós sza­bályozás, akár ismerjük, akár nem - szögezte le előadásának elején Horváth Csaba. Az előz­ményekkel kapcsolatban el­mondta, hogy az unióban a borá­szat a legjobban beszabályozott tevékenységek közé tartozik. A jogharmonizációs munkát nehe­zítette, hogy az EU is jelentősen átalakította törvényeit az utóbbi években, s a hazai szőlő- és bor­ágazatnak egy átalakulóban lévő rendszerhez kellett igazodnia. Az 1997-ben megjelent bortörvény még elfogadható előírásokat tar­talmazott, 2000-ben, a jövedéki törvénymódosítást azonban már túlbuzgóságnak fogták fel a ter­melők.- A szőlőtermesztést is ellenőr­zés alá akarták vonni, amivel át­estek a ló túlsó oldalára törvény­hozóink. Ráadásul a brüsszeli tárgyalások során a magyar ügyek képviselői megpróbálták ezt a szabályozást elfogadtatni, hogy ne kelljen visszavonni. Ugyanakkor szemérmesen elhall­gatták, hogy semmiféle intézke­dés nem történt nálunk több fon­tos uniós előírás teljesítésére - mondta a helyettes főtitkár. Ezek közül kiemelte a borászati mel­léktermékek feldolgozásával kap­csolatos problémákat. Magyaror­szágon a borseprővel még csak tudnak kezdeni valamit, de nin­csenek meg a technikai feltételei a törköly kezelésének. Az ország­ban Kunfehértón működik az egyetlen akkreditált feldolgozó, amely a legtöbb borvidéktől távol esik. Lehetetlen a szüret idején naponta több száz kilométert utaztatni a törkölyt, a késlekedés­sel pedig óhatatlanul károsodik a melléktermék. A szakmai szerve­zetek javasolták, hogy a nagy fel­dolgozó üzemek kapjanak lehe­tőséget a borászati melléktermé­kek minősítésére és feldolgozásá­ra. Lepárló üzem azonban az ér­vényes törvények szerint csak 40 millió forint letétbe helyezése mellett létesíthető, ezt pedig nem vállalja egyetlen borászat sem. Még arról sem született döntés, hogy 40 vagy 80 hektoliter borter­més fölött tar­tozik e elszá­molással a ter­melő a mellék- termékeket il­letően. Ugyancsak kötelező elő­írás a tényle­ges szőlőter­mő területek­ről katasztert készíteni. Az ültet­vények felmérése során azonban kimaradtak a nem borvidéknek minősülő településeken lévő sző­lőterületek. Ezeken nem műkö­dik hegyközség és a megtermelt bor valójában ellenőrzés nélkül kerül piacra. Az előadó szerint még nincs szabályozva a telepítési jog mű­ködése sem. Erre jó lehetőséget biztosítana a most készülő bor­törvény-módosítás. Az új tör­vénynek feltétlenül tartalmaznia kellene a telepítési jog értékesíté­sére vonatkozó szabályokat és az esetleges kivágási támogatás fel­tételeit, mértékét. Ez nemzeti ügy, az EU nem szól bele, de a szakma úgy véli, hogy a kivágási támogatásnak nem szabadna a termelőt tevékenysége befejezé­sére ösztönöznie. Az elmaradá­sok közé sorolta a helyettes főtit­kár az adatszolgáltatási kötele­zettség elmulasztását is.- Változtatni kell az ehhez va­ló viszonyunkon, tudomásul kell venni, hogy pontos adatszolgál­tatás nélkül nem működik a rendszer. Meg kell tanítanunk a termelőket pályázatot írni és a támogatás igényléséhez szüksé­ges űrlapokat jól kitölteni. Ezek nélkül nem lehet az EU-ban pénzforrásokhoz hozzájutni. Sajnos a mi termelőink még nem is láttak ilyen űrlapot, sőt, el sem kezdődött a támogatásokat kifi­zető akkreditált ügynökségek létrehozása. A felsorolt hiányos­ságok pótlására a mai napig sincs elkülönítve pénz a költség- vetésben. Van viszont elképzelés a jövedéki adó 5 forintról 12-re való emelésére, ami tovább ront­ja a hazai termelők esélyeit a pia­ci versenyben. A következő szü­retet már az uniós szabályok szerint kezdjük. Én azonban nem Brüsszeltől félek, hanem at­tól, hogy a honi politikai aktivi­tás nem a problémák megoldása felé irányul - fejezte be előadását Horváth Csaba. Csipkó Sándor, az Alföldi Sző­lészek és Borászok Egyesületé­nek ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szüret utáni időszakban felkészült szakemberek tartanak majd tájékoztatókat a régióban. Céljuk az uniós szabályok részle­tes megismertetése a termelők­kel, valamint a pályázatok elké­szítéséhez tanácsadás. SINKOVICZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents