Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-08 / 209. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Szenvedélyük a foci A fülöpházi sportpálya füvét sűrűn tapossák. Sokan rúgják itt a labdát. Fejes Balázs edző négy éve szervezte meg a Fülöpháza SE focicsapatát. Az egyesület szakosztályvezetője Kulman Ferenc. A fiúk a felnőtt megye 3.-ban szerepelnek. Hetente egy edzést tartanak. A húsz játékos az utolsó négy esztendőben volt már a dobogó mindhárom fokán. Az csak természetes, hogy az edző a legjobb eredményeket szeretné elérni lelkes kis csapatával. Persze, voltak már, akik - úgymond - kinőtték a helyi egyesületet, s máshová szerződtek. Ez esetben is igaz: a pénz nagy úr. Egyébként az önkormányzat mellett néhány vállalkozó és a baráti kör is támogatja a futballt. A pálya, az öltöző ideális. Fejes Balázs, amolyan mindenesként, ha kell éppen a füvet is locsolja. Igaz, szakmája autószerelő, de most az iskola gondnoka. Egykoron ő is focizott. E szenvedélyét Balázs fia is örökölte. ■ HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEK. Minden június első szombatján falunapot, augusztusban amatőr fogathajtó versenyt, decemberben pedig idősek napját tartanak. A helyi programokon pedig a diákok szívesen - és színvonalasan - szerepelnek. Felvételünk A kiska- kas gyémánt félkrajcárja című előadáson készült. ______________■ T EMPLOMOK. A község lélekszámának több mint fele katolikus. Templomuk - főként adományból - a kilencvenes évek elején, míg a református templom 1989-ben épült._________________________■ A háziorvos Dr. Jósé Cesar E. Tajola: - Portugáliából kerültem Magyarországra. Egy kollégám ajánlotta Fü- löpházát. Szétnéztem, a kultúrház falán láttam: füstmentes falu. Valóban senki nem dohányzott. „Megcsapott” a csend, a nyugalom. Idejöttünk, s maradunk. Itt sajnos kevesebb a születés, mint a halálozás. De jó, hogy az üresedő házakba fiatalok költöznek. Sikerült az embereket hozzászoktatni, hogy rendszeresen jöjjenek kontrollra. A magas átlagéletkor ellenére is jól karbantartott a lakosság. Nullától 100 éves korig, mindenkit ellátok. Akik a tanyákról nem tudnak bejönni, hozzájuk én megyek. Jól működik a házi szociális jelzőrendszer is. Az átlagosnál jobb a felszereltségünk. Egy vállalkozó jóvoltából újraélesztő készülékünk is van. Segíti a munkám a nővér, az írnok, a védőnő. Naponta 35-40 beteg jár a rendelőbe. Mint képviselő és alpolgármester is sokat találkozom az emberekkel, akik - úgy érzem - elfogadtak. ■ A vállalkozó Sándor László, a település legnagyobb adófizetője: - Ide nősültem. Vállalkozásom családi. Gépészeti hő- szigetelést, fémlemezburkolást végzünk, kéttucatnyi állandó dolgozóval. Hazánk különböző tájain vannak megrendeléseink. Szerencsére van rá lehetőségem - s szeretek is másokon segíteni -, hogy lakóhelyünket támogassam. Megtudtam, hogy nagy szüksége lenne a doktornak lélegeztető, életmentő műszerre. Vettem egyet. Támogatom az iskolát és a sportot is. A karácsonykor pedig „jár” az ajándék. Létrehoztuk a polgárőrséget, amelynek elnökéül választottak. A háromezer négyzetméteren lévő pihenőparkot nemcsak a népes családomnak alakítottuk ki, hanem nyitott az alkalmazottaknak és a falumbelieknek is. Nekem nagyon megtetszett ez a település. Csendes. Az pedig létfontosságú e rohanó világban, hogy munka után nyugalma legyen az embernek. Minket innen csak úgy fognak elvinni._____________■ A DAL ÖSSZETART ÉS FELEDTET. Az Őszi Szél népdalkor szívesen vállal szereplést a községi ren- dezvényeken, és örömmel tesznek eleget a máshonnan érkező meghívásoknak is. _________________■ N álunk érdemes letelepedni Fülöpháza természeti kincsek gazdagságában fekszik, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Jó néhány évtizeddel ezelőtt a lakosság hetven százaléka még tanyán élt. Aztán megszaporodtak a beköltözések, a belterületet fokozatosan növelni kellett. Ám ugyanez jellemzi a legutóbbi rendezési tervet is. Vagyis terjeszkedik a település.- Évtizedek óta a község elöljárója. Milyen kezdeti gondokkal, problémákkal kellett megküzdeni?- Nagy szerencsém volt, hogy még mielőtt tanácselnök lettem, az államigazgatásban dolgoztam. Ráadásul itt, a lakóhelyemen. A községházán sok tapasztalatot szereztem, amelyet a vezetői munkám során a mai napig tudok hasznosítani. Kezdetben az óriási tanyavilág miatt legfontosabb feladat volt a tanyák villamosítása, majd a távolsági telefon, később a vezetékes víz- és gázhálózat kiépítése. Az idén pedig csatlakoztunk az izsáki regionális szilárdhulladék-lerakóhoz, vagyis szervezett a szemétszállítás. De kellettek szilárd burkolatú utak, s bővítésre szorult az iskola. A folyamatos építgetéssel mára nyolc tantermes. S ha már a gyermekintézménynél tartunk, el kell mondjam, hogy a diákokra, a jövő nemzedékére nagyon odafigyelünk. Rászorultság alapon ingyen tankönyvet, étkezést kapnak. Van számító- gépes és angol nyelvoktatás. A továbbtanulásukkor sem kell szégyenkeznünk. A legkisebbeknek persze ott az óvoda, ahol saját konyhát üzemeltetünk. Egyébként a tanyagondnoki szolgálat a külterületen élő gyerekeket - akik több mint kéttu- catnyian vannak - naponta behozza az iskolába, az óvodába.- Azért van még jónéhány önkormányzati fenntartású intézményük.- A művelődési házunk jó négy évtizede épült. Az elmúlt években részben megtörtént a felújítása, korszerűsítése. A kihasználtsága sokoldalú: benne működik a községi könyvtár, a nyugdíjas- klub, és itt kap helyet minden községi civil szervezet és rendezvény. Ezen felül az általános iskolások - tornaterem hiányában - itt tartják a test- nevelési órákat. A lakosság szolgálatában álló informatikai központ ugyancsak e létesítményben található. Az orvosi rendelőnk - az anya- és cseA nyugdíjas A kórusvezető A gazdálkodó Szatmári Károlyné: Erzsiké néni vagyok én már évtizedek óta. 1948-ban költöztünk a faluba. Pos- táskisasz- szonyként kezdtem. De elvégeztem a tanácsakadémiát, és a jegyzőt is helyettesítettem. Ám 1986-ban végképp nyugdíjba mentem. Magja lettem a nyugdíjas klubnak, amelyben mindenki szív- vel-lélekkel dolgozik. Jó oda járni. Még munkatervünk is van, amelynek összeállításakor figyelembe vesszük az egyéni kívánságokat. Az Ismerd meg hazádat! mozgalom keretében sok helyen jártunk már. A dalkörünkkel szerepelünk mindenütt, ahol felkérnek bennünket. Én szeretem a közösségi életet. Ez benne van az ember génjében. Két gyerekem, három unokám van. Nem vagyok magányos, csak egyedül vagyok. Nem hagyom el magam. Imádom Fülöpházát. Ahogyan fejlődött, mindenért kopott a körmünk. Összetartó nagy család. Nyugodt, csendes település, ahol tisztelettudó emberek laknak. ■ Lengyel László: - Fülöphá- zán 1977-ben kezdtem a tanári pályám. Néhány esztendő múltán elkerültem innen. Voltam iskolaigazgató Kecskeméten, s most a megyei önkormányzat területi gyermek- védelmi szakszolgálat igazgatója vagyok. Tehát ingázom, mert gondoltunk egyet a családdal: visszajöttünk a kis falunkba. Az emberek, a régi tanítványaim és szüleik is idekötnek. A községben mindenki ismer. Ez is jó érzés, meg az a csönd, ami itt körülveszi az embert. Nálunk még mentesek az emberek a városi allűröktől. „Divat” köszönni, s a találkozásokkor őszinte az érdeklődés. A segítséget sem kell kérni, nyújtják. Ide mindenki beköltözhet, aki csendre, békére, nyugalomra vágyik. Nagyon szeretek minden korosztályt. Az időseket különösen. A nyugdíjasokból alakult dalkört szívesen vezetem. Összetartunk. Ahol lehet, fellépünk. Huszonnégyen vagyunk. Persze ott vagyok a polgárőrségben is. Garaczi Ferenc: - Még a nagyszüleim is fülöpházi- , ak. Ők is, mint a szüleim gazdálkodásból éltek. Ebben nőttem fel. Nekünk a falu szélén vannak az állataink: sertés, hízómarha, anyadisznók. Néha mosolyognak az emberek, hogy mintaértékű helyük van a jószágoknak: náluk az alkonykapcsoló meg a rádió nem újság. Az 50 hektáros területen apósommal lucernát, silókukoricát és gabonafélét termesztünk. Kell a jószágoknak. A feleségem ingázik. A két lányunk közül az egyik már itt építkezik. Örülünk neki, hogy maradnak. De a család többi tagja - vagy negyvenen - szintén hű Fülöp- házához. Jómagam képviselő vagyok. Sokszor találkozom a választóimmal, s akkor is elbeszélgetünk, amikor a vízpénzt szedem. Már negyedszázada részt veszek a közéleti munkában. Támogatom a lakóhelyem. Ahol tudok, ott segítek, hol géppel, hol kézzel. Ez a mi falunk. Szerek máshol is lenni, de itt- hon az igazi. ______________j| A képviselő-testület: Polgármester: Pesti Józsefné. Alpolgármester: dr. Jósé Cesar E. Tajola, jegyző: Humné Csapiár Anikó. Testületi tagok: Aszódi Gyulá- né, Balogh Csilla, Fodor András- né, Garaczi Ferenc, Lesi Árpád, Ürögdi Zsolt. ______________■ T elepüléstörténet A község lakossága a kunoktól származik. A tatárjárás után IV. Béla a visszahívott kun törzsek egyikét e vidéken telepítette le, nemesi kiváltságokat adva nekik. A pogány kunokat Fülöp püspök térítette át a keresztény hitre. Emlékére e vidéket Buzogányszállás helyett Fülöpszál- lásnak kezdték nevezni. Majd elérte a törökdúlás, s ennek idejére esik Fülöpháza tanyavilágának kiépülése. Ám fejlődése elmaradt az anyaközségtől. • I. Lipót 1702-ben az egész Kunságot eladta a német vitézi rendnek. Ekkor a kunok jobbágysorsra jutottak. Az elveszett kiváltságos jogokat Mária Terézia hozzájárulásával sikerült visszaszerezni. Ettől kezdve a község élete Fülöpháza pusztával együtt gyorsabban fejlődött. • A belügyminiszter 1948-ban Fülöpháza pusztát önálló községgé nyilvánította. Megalakult az elöljáróság, s a lakosság áldozatkészségével, összetartásával szép eredményeket értek el. Megépültek a kövesutak, szőlőkultúrát telepítettek. A tanácsok megalakulása után megindult a falukép kialakítása, község feljődése. A LAKOSSÁG LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA (FŰ) 1994 1997 2000 2003 Forrás: polgármesteri hivatal Krónika-kötet A millenniumi év tiszteletére a helyi önkormányzat megjelentette Fülöpháza krónikáját. A szép kiadású kötet aligha hiányozhat a helybéliek, s az elszármazottak könyvespolcáról. A könyv a létért és a boldogulásért folytatott falubeliek küzdelmének tükre. A több mint 120 oldalas kiadványban archív fotókat is közreadtak. Bepillanthatunk a település történelmi múltjába, folyamatos fejlődésébe, s megtudhatjuk milyen életviszonyok voltak itt 1948 és 1990 között. Az évezred utolsó tíz esztendejét külön fejezet öleli át. Vagyis a krónika szerzője, Rakonczainé Várkonyi Mária az olvasó elé tárja a múlt emlékét, a jelen dokumentumait. A színes borítású kötet - amit a helyi polgármesteri hivatalban be lehet szerezni - egyúttal szerény jel a jövő nemzedék számára. csemővédelmi tanácsadóval együtt - 1971-ben épült. Azóta van állandó, helyben lakó orvosa a falunak, biztosítva a gyermek- és a felnőtt háziorvosi ellátást.- Úgy tudom, nemcsak az orvos, hanem mások is szívesen költöznek Fülöpházára.- Nagyon jó érzés, hogy egyre többen érdeklődnek településünk iránt. Erre figyelemmel az újonnan elfogadott rendezési terv szerint 26 közművesített építési telek kerül kialakításra. Nálunk még elérhető áron lehet házakat, illetve telkeket vásárolni. Általában a megyeszékhelyről jönnek az új lakók. Munkahely nemigen van. Itt a mezőgazdaságból és az állattartásból élnek az emberek, s a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Munkavállalásra lehetőséget biztosít még Kecskemét és Kerekegyháza város közelsége. Feladatunk is van bőven: az építési telkek közművesítése - vízzel, villannyal, gázhálózattal, szilárd burkolatú utakkal való ellátása -, a dűlő- utak rendben tartása éppúgy fontos, mint ahogyan sürgető lenne a Fülöpházát Kerekegyházával összekötő út (ez utóbbi nem önkormányzati) felújítása. Egyébként különösen turistaszezonban forgalmasak a külterületi útjaink, hiszen több idegenforgalmi tanya van. De nemcsak az idegenek, hanem magunk miatt is olyan Fülöpházát szeretnénk, ahol jól érzik magukat az emberek. Az idelátogató pedig azt érezze, hogy hozzánk érdemes visszatérni, sőt akár ideköltözni - fejezte be a polgármester. __________________■
