Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-05 / 181. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Virág- és éremeső Az ezeregyszáz lelket számlá­ló Géderlak 1997 óta készül tudatosan a versenyre. Tavaly első lett, így elnyerte a jogot, hogy képviselhesse hazánk falvait a nemzetközi verse­nyen, ahonnan arany oklevél­lel térhetett haza. Az Entente Florale szervezet által megrendezett versengésben Gé­derlak képviselte Magyarországot a falvak kategóriájában. Az Euró­pai Virágos Városok és Falvak ver­senyének tizenegy fős nemzetkö­zi zsűrije és a Virágos Magyaror­szágért mozgalom szervezőgár­dája július 11-én járt Géderlakon. A több órás bejárás során arra is kíváncsiak voltak, összhangban vannak-e a község épületei és zöldterületei, együttműködik-e a település vezetése a helyi lakos­sággal, illetve Géderlak rendelke­zik-e hosszú távú fásítási, virá- gosítási tervvel. A helyszíni bejá­rást követően Luke Griffin ír épí­tész professzor, a zsűri elnöke úgy nyilatkozott, hogy „az elmúlt tíz évben nem látott még ilyen szép falut”. Az Amsterdam köze­lében fekvő, hetvenezer lakos Alphen aan den Rijn városában szeptember 14-én rendezett ün­nepélyes díjkiosztón aztán kide­rült, hogy a júliusi nyilatkozat nem puszta udvariassági formula volt: az átadáson megjelent négy­fős géderlaki küldöttség ugyanis hatalmas tapsvihar közepette az aranydiplomát vehette át. Luke Griffin értékelésében külön meg­említette a géderlakiak vendég­szeretetét, s azt a fogadtatást, amelyben részesítették őket. „Az eredmény közös munkánk gyü­mölcse, a dicsőség tehát minden­kié” - mondta a polgármester. ■ Színpompás virágkavalkád mindenütt. Aki a virágot szereti.. A település védelme és szépí­tése érdekében végzett ki­emelkedő munkája elismeré­seként a Belügyminisztérium 2002 decemberében Kós Ká- roly-díjjal tüntette ki Géder­lak Község Önkormányzatát. A belügyminiszteri rendelet ér­telmében három szakmai díj ado­mányozható az épített környezet alakításában, védelmében és fej­lesztésében, valamint a települé­si és építészeti értékek feltárásá­ban, megőrzésében kifejtett ered­ményes és kiemelkedő munka el­ismerésére. Ezek egyike a Kós Károly-díj, melyet minden évben a neves építész születésnapján, azaz december 16-án adomá­nyoznak a településvédelem és a településszépítés területén kima­gasló eredményt elért személyek­nek, illetve szervezeteknek. A díjjal emlékérem, az adományo­zást igazoló oklevél és pénzjuta­lom (a köztisztviselői illetmény- alap tizenötszöröse) is jár. Sill László polgármester hangsúlyoz­ta: a díj a géderlakiak példás ösz- szefogásának, s annak a kömye- zetszépítő munkának köszönhe­tő, melynek révén az egész or­szág, sőt Európa is megismerhet­te e kicsiny Duna menti település nevét. ■ Ahol győzött az összefogás Közös, kitartó és következetes munkával Géderlak elérte, hogy ma már a térség, sőt az ország egyik legszebb településeként tartják számon. Nem véletlenül ítélte oda az Európai Virágos Városok és Falvak nemzetközi verse­nyének zsűrije éppen Géderlaknak az arany­érmet. Sill László polgármester szerint a titok nyitja az összefogásban keresendő.- Milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években?- Teljesen átalakítottuk, illetve felújítottuk a polgármesteri hivatalt, s ugyancsak új külsőt ka­pott a templom és környezete: új kerítést építet­tünk, bejáratot alakítottunk ki a templomkertbe; felújítottuk a filagóriát. Korszerűsítettük a ravata­lozót, a művelődési házat és a közvilágítást. Nem csak a régi, elavult lámpatestek cseréjére került sor, hanem az áramszolgáltatóval közösen nyolc­van lámpával több világítótestet is telepítettünk. Példaértékűnek mondható a képviselő-testület és az egyház, illetve a helyi polgárvédelem és a tűz­oltó egyesület együttműködése. Bár öregedő falu­ról van szó, Géderlakon nincs lakatlan ház, a megüresedő épületek ugyanis szinte azonnal vevőre találnak, ami biztató jel a jövőre nézve. Az általános iskolánk ezer négyzetméteres sportcsarnok­kal és jól felszerelt számítás- technikai laborral rendelkezik. Az intézményben megvalósult a zene- és táncművészeti okta­tás, s 2000-től részképesség-fej­lesztő tevékenység zajlik. Kor­szerű, esztétikus óvodát építet­tünk, melynek hivatalos átadá­sára 1999. május 20-án került sor. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy az óvoda játszóudvara pél­daértékű lehet idehaza és külföldön egyaránt. Ugyancsak büszkék vagyunk a Millenniumi Emlékparkra, amely méltó helyet és környezetet biztosít rendezvényeinkhez. Intézményeinket fel­újítottuk, rendezett temetővel, sportpályával, .kiépült szilárd útburkolattal rendelkezünk. Ugyanakkor továbbra is megvalósításra vár az SILL LÁSZLÓ 1943-ban született Úszódon. 1967- ben építőmesteri és tervezői képe­sítést szerzett Szegeden. 1969-től 1974-ig építési vállalkozóként dol­gozott, majd a dunaszentbenedeki termelő szövetkezetben volt épí­tésvezető és személyzeti vezető. 1985-től a rend­szerváltásig látta el a község tanácselnöki teen­dőit. 1990-től a település polgármestere. 1990- ben felsőfokú humánpolitikai diplomát szerzett. Nős, négy felnőtt gyermek édesapja. A LAKOSSÁG LÉTSZÁMA: 2000-ben: 1117 fő 2001-ben: 1110 fő 2002-ben: 1107 fő 2002 SZAMOKBAN: Született: Elhunyt: Házasságkötések száma: Beköltözés: Elköltözés: Úszóddal és Benedekkel közös szennyvízprog­ram, melyre idén másodszor adtunk be pályáza­tot. Mivel a komphoz vezető út fenntartója a köz­útkezelő, a felújítás várat magára, mi tehát nem sokat tehetünk az ügyben. E téren több évtizedes lemaradást kellene behozni, hiszen az átkelő or­szágos feladatot lát el, megyéket, országrészeket köt össze.- Hogyan kezdődött a virágosítás?- Tudatos munkával idesto­va tizennyolc éve dolgozunk azon, hogy Géderlak utcái és közterei megfeleljenek annak a belső értékrendnek, amit a he­lyi lakosság felállított és célként tűzött ki maga elé. Számtalan fafajt, örökzöldeket, lombhulla- tókat telepítettünk, sőt több apróbb parkot is kialakítottunk. Meggyőződésem, hogy nem annyira a parkosításra fordított összeg tette széppé a falut - hi­szen a Paksi Atomerőmű Rt. és más cégek is több százezer forinttal segítik a virágosítást -, hanem az embe­rek munkája. Kitartó, következetes munkával, közös akarattal és összefogással jutottunk el idáig. A lakókon nem is annyira szociális segéllyel igyekszünk segíteni, inkább közmunkát ajánlunk számukra, sőt a kommunális adót is'mindenki ledolgozhatja. 9 17 3 27 30 Géderlak 1121-ben a Franciaországból (Premantré völgyéből) hazánk területére került szerzetesek és papok a kalocsai érsekséghez tartozó Gedir dombjára építettek prépostságot, melynek maradvá­nyait a mai templom alapozása­kor találták meg. Géderlak 1775 körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. (Gedír a je­lenlegi település helye, Lak vi-. szont a Duna mellett, a Zádori- rév közelében volt található). • A folyó rendszeres áradásai el­pusztították Lak települést, ezért át kellett települnie az úgyneve­zett Gedír dombra. így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az egyko­ri Lak község helyét Pusztaiak­nak nevezték el, és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A XVII. században Géder 350 ház­zal nagyközségnek számított. • Az I. világháborúban ötvenheten haltak meg, emléküket a temp­lom előtti emlékmű őrzi. AII. vi­lágháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én feje­ződtek be, 28-an haltak meg. • 1954. április 18-án tűzvész pusz­tított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebbek a jelenlegi Tavasz utcát még ma is „Égett utcának” nevezik. Az 1960-as és 1970-es években épült ki a vezetékes ivóvízrendszer, a TSZ-székház, az Egészségház, és a Művelődési Ház. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazda­sággal, állattenyésztéssel foglal­kozik. A ’90-es években nagyará­nyú fejlődésnek indult a telepü­lés. • >N'\V_ Géderlaknak egyelőre nincs tesfi' vértelepülése. Jelenleg a német- országi Oberstadion településsel látszik körvonalazódni egy kap­csolat. Képviselő-testület: Berényi Ist­ván, Farkas László, Katona György, Kovács Sándor, Horváth István (alpolgármester), Szűcs Gábomé, Vígh Sándor. Polgár- mester: Sill László. Jegyző: Czabainé Csada Márta (körjegy­zőség). Díszpolgárok: (néhai) Bokor Lászlóné (több évtizedig tanított a faluban) , Sill László. ■ ÓVODA. Gédertak 50 személyes új óvodája a település egyik dísze, valóságos gyöngyszeme A sportember Katona György világé­letében sze­rette a focit. Előbb játékos­ként és segítő­ként tette pró­bára képessé­geit, majd 1987-ben el­vállalta a helyi sportegyesület el­nöki teendőit. „Meglehetősen nehéz helyzetben volt akkori­ban a géderlaki sport, ezért Spengler Gábor barátommal karöltve kísérletet tettünk a fel­futtatására. Hat évet töltöttünk el a megye Il-es bajnokságban, 2001-ben azonban játékos- és pénzhiány miatt kénytelenek voltunk visszalépni. Egy évre rá bajnokok lettünk a megye Hi­bán, de nem tudtunk élni a felju­tás jogával, 2003-ban pedig a harmadik helyen végeztünk.” m A jegyző Czabainé Csada Márta 1982-től dol­gozik a hiva­talban. Az el­múlt huszon­egy évben megjárta a ranglétra va­lamennyi fo­kát: volt gazdálkodási- és igaz­gatási előadó, közben elvégezte az államigazgatási főiskolát, majd sikerrel pályázta meg a jegyzői állást. Géderlak és a szomszédos Ordas község 1997. január 1-től körjegyzősé­get hozott létre. „A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a kör­jegyzőség mindkét település la­kóinak megelégedésére műkö­dik, amit a visszajelzések is egyértelműen igazolnak” - ösz- szegezte az eddigi közös mun- ka eredményeit a jegyző. ■ Az iskolaigazgató Géderlak és Ordas 1997. szeptember 1- től Intézmény Irányító és Fenntartó Ok­tatási Társu­lást működ­tet. „Igyek­szünk megra­gadni minden pályázati lehető­séget. Többször kaptunk támo­gatást Bács-Kiskun Megye Köz­oktatásáért Közalapítványtól. Büszkék vagyunk arra, hogy a megyei szakértő bizottságok el­ismerően nyilatkoznak az intéz­ményben folyó munkáról, ami elsősorban Katonáné Kovács Krisztina fejlesztő pedagógus hozzáállásának és lelkiismere­tességének köszönhető” - mondta Farkas Lászlóné iskola- igazgató, aki 1986 óta látja el az intézmény irányítását. ______■ A z önkéntes tűzoltó Kovács Sán­dor vas- és fémszerkezeti lakatosnak ta­nult, 1983- • ban előbb tiszteletdíjas, majd főállású művelődési ház igazgató­vá választották. ízig-vérig géderlaki lokálpatriótának vall­ja magát, jelenleg az önkor­mányzatnál dolgozik karban­tartóként. Megalakulása óta tag­ja, 1993 óta pedig elnöke a helyi polgárőrségnek, 1972-ben lett önkéntes tűzoltó. 1979. május 1-től elvállalta és azóta is ellátja a tűzoltóegyesület parancsnoki teendőit, amivel valószínűleg kiérdemelte „a kalocsai térség legrégebben hivatalban lévő ön­kéntes parancsnoka”, (nem léte- ző) kitüntető címet, ■

Next

/
Thumbnails
Contents