Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-01 / 178. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH TISZAUG Tiszaug A képviselő-testület: Hegedűs Jánosné polgármester, Kocsis Józsefné alpolgármester, Ben- kovics Ilona, Csató Sándorné, Halászná Urbán Katalin, Kocsi Lajos, Szabóné Gazsi Márta, Tigyi Istvánná, Tombácz Ferenc jegyző. Tiszaug, a Tiszazugban a Tisza és annak egyik levágott kanyarulata közötti magas parton épült. Bács-Kiskun megye keleti határán helyezkedik el, a Tisza partján. Az ártéren fekvő településen valamivel többen, mint kilencszázan élnek. Népessége az 1950-es évekbeli csúcs óta fokozatosan csökken. • A község eredete a régi időkre nyúlik vissza. Említik a garam- szentbenedeki apátság alapító- levelében (1075). A környező településekkel együtt királyi kézről akkor került egyházi birtokba, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába. 1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el. 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715-ben néhány Ugrói korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért és megkezdte a falu újra telepítését. • A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egy hajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző) építették. Az épületei között gyakoriak a tornácos házak. Nem bánták meg a csatlakozást Tiszaug életében néhány évvel ezelőtt komoly változás következett be. Amit a település lakóinak többsége akart, az megvalósult. Korábban Jász-Nagykun- Szolnok megyéhez tartoztak, de kérték, hogy csatlakozhassanak Bács-Kiskun- hoz. Kérésük meghallgatásra talált. Ma Tiszaug Bács-Kiskun megye egyik települése.- Tiszaug eddigi „élete” során több megyéhez is tartozott - mondja Hegedűs Jánosné polgármester. Csongrád és Szolnok megye után, 1999 óta Bács-Kiskunhoz. A községünk lakói népszavazáson döntötték el hovatartozásunkat. Lényeges ez azért is, mert sokan Kecskemétre járnak dolgozni, iskolába, és a nagyobb bevásárlásokat is ott oldják meg. A közlekedés is lényegesen jobb, mint Szolnok felé. Szolnokkal a jog kapcsolt ösz- sze bennünket, a gyakorlati élet pedig Kecskeméttel. A község lakóinak többsége azt szerette volna, ha Bács-Kiskunhoz tartozunk, s ezt sikerült elérnünk. Ezt a lépésünket azóta sem bántuk meg. Az első években jelentős támogatást kaptunk a megyétől, legfőképpen útjavításra. Ma már elmondhatjuk azt, hogy településünkön nincs járhatatlan út, 60-70 százaléka pedig szilárd burkolatú. Községünk fejlődése az elmúlt években sem állt le. Fontos esemény volt számunkra a tiszaugi híd átadása. A régi vegyes használatú vasúti és közúti híd lassú áthaladást biztosított a gépjárművek számára. 2002-ben adtuk át a hat lakásos szociális bérlakást. Ugyan ebben az évben kiépítettünk közel két kilométer hosszú utat a Holt-Tisza szigeten. Nagyon fontos volt ez a beruházás, mert a kötött talaj miatt, esőzések után nem lehetett megközelíteni a területet. A terveink között szerepel ennek az útnak a tovább építése. Erre keressük a pályázati lehetőségeket. A telektulajdonosoktól pedig össze kell gyűjteni az önerőt. Szeretnénk, ha a borkombiHEGEDŰS JÁNOSNÉ Tiszainokán született. A középiskolát Kunszentmártonban végezte. 1984-ben államigazgatási főiskolát végzett. 1970-től VB titkár, 1990 óta a település polgármestere. Férjezett, két gyermeke van. nát, amit jelenleg egy kft. működtet, tovább bővülne. Erre a tulajdonos lát lehetőséget, s ez munkahelyteremtő is lenne a helyi lakosok számára. A Steern kastély sorsa is eldőlni látszik. Eddig sok gazdája volt már, de nem használták ki a benne rejlő lehetőségeket. A mostani befektető- csoport szociális otthont szeretne ott megvalósítani. A sorsát mindenféleképpen figyelemmel kísérjük, és szeretnénk, ha a mostani elhanyagolt állapot megszűnne. Öröm számunkra az, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzathoz tartozó Szőke Tisza Szociális Otthon felújítására pénzt nyert, így megvalósulhat a bővítés és fejlesztés. Nagyon fontos dolognak érzem azt, hogy az elmúlt időben több fiatal is próbált letelepedni községünkben. Fontos ez azért is, mert Tiszaug lakói zömében közép-, vagy időskorúak. Továbbra is ingyen telket biztosítunk azoknak a fiataloknak, akik Tiszaugon próbálnak házat építeni. Szeretnénk azt, ha a településünk nem állna meg a fejlődésben és a lakóinak száma is növekedne. A jövőnket illetően ez nem elhanyagolandó dolog. Községünkben nemcsak általános iskola, de óvoda is működik és nem szeretnénk azt, ha megszűnnének. Az ugyanis a településünk pusztulását jelentené. Az önkormányzat mindet megtesz annak érdekében, hogy a falunk vonzó legyen nemcsak azt itt lakóknak, de az átutazóknak és az itt nyaralóknak is. ______■ V izek ölelésében Tiszaug kedvező vízi adottságokkal rendelkezik. Nemcsak Magyarország második legnagyobb folyója a Tisza veszi körül, de a Holt-Tisza is remek kikapcsolódást jelent a pihenni vágyóknak. A folyó Tisza jót és rosszat is jelent a településnek. Rosszat jelent akkor, mikor árvíz van és félő, hogy elönti a községet. Ezt szerencsére még sikerült megúszniuk, de 1999-ben nagyon közel voltak hozzá. A folyó partján szépet és jót lehet látni. Az ősfűzfákon megakad az arra járók szeme. A kellemes környezet arra késztette a természet kedvelőit, hogy üdülőházakat építsenek. Közel száz ház tornyosul a part közelében az árterületen, de ez csak árvíz esetén jelent problémát. A folyó vizét kedvelők szívesen mennek le a szabad strandra, hogy élvezzék a Tisza sodrását. Persze a horgászok sem hiányozhatnak a partról. Sokan kedvelik a folyóban való pecá- zást. Az önkormányzat tulajdonában van az ötvenhárom hektáros Holt-Tisza, amely alkalmas különböző vízisportokra. Ez alól a motorcsónak és a jet-sky a kivétel. Szeles időben nemcsak a szörfösöket, de vitorlásokat is lehet látni. Néhány évvel ezelőtt a szabad strandot bérbe adták egy vállalkozónak, aki azóta is működteti. A tiszta vizű holtág, kedvelt fürdőhelye lett az úszni, lubickolni szeretőknek. Nyári meleg napokon több százan találnak benne felüdülést. A vállalkozó a strand bővítését tervezi. A gondot egyedül az jelenti, hogy az elmúlt időszakban csökkent a víz szintje. Az önkormányzat keresi annak a lehetőségét, hogyan tudnának a folyó Tiszából vizet átemelni a holtágba. Azt szeretnék, ha állandó jelleggel összeköttetésben lenne a folyó és a holtág, hogy szükség esetén ne csak beemelni, hanem leengedni is lehessen a vizet. ■ Pincéből tájház Lehet-e boros pincéből tájházat készíteni? A választ néhány évvel ezelőtt megadták a tiszaugiak. Igenis lehet. A termelőszövetkezet tulajdonában volt az a pince, ami évek óta elhanyagoltan állt, a település központjában. Az állaga az évek alatt úgy kívül, mint belül, csak romlott, s ezt nem nézték jó szemmel a helybéliek. A helyi turisztikai egyesület elnökével már korábban is gondolkodtak azon, hol lehetne megmutatni a régi tárgyakat, eszközöket a fiataloknak és azoknak, akik még nem láttak ilyet. Kapóra jött, hogy a pince üresen állt, s úgy döntöttek ezt rendezik be múzeumnak. Balázs Edéné volt az, aki rendkívül nagy lendülettel fogott neki, hogy összegyűjtse a tárgyakat. Az épület feldolgozó része, és maga a pince is teljesen átalakult. Kijavították, és több száz tárgyat vittek bele. Bábuk készültek, amelyek a szőlőfeldolgozás menetét mutatják be, azt hogyan is zajlott kézi eszközökkel évtizedekkel ezelőtt a szüret. A tájház a nyári hónapokban állandóan nyitva van. Az év többi hónapjaiban és napjaiban, a községházánál történő bejelentés alapján kinyitják az érdeklődőknek a helytörténeti gyűjteményt. SZOLGÁLTATÓHÁZ. A község központjában lévő szolgáltatóház a településen élők igényét szolgálja ki._________________________■ rp • • 1 •✓1 *1 •• 1 // Tiszai hajokikoto Motorcsónak-kikötő a híd lábánál. Vállalkozó üzemelteti azt a hajó- múlt évben ezért bővíteni kellett, kikötőt, amit a Tisza bal partján A hajótulajdonosok májustól okalakított ki. Az elmúlt években tóber végéig tárolhatják a kikötő- még csak néhány motorcsónak- ben csónakjaikat. Jó idő esetén nak tudott helyet biztosítani, de azonban a gazdák kihasználják a az igény megnövekedett. Az el- csónakázási lehetőséget. ■ A képviselő Tigyi István^ bizalmát, JReiMKnB mert megvá- Tl®fl lstv^nné .... l asztották tanácstagnak. Most már a második ciklusban önkormányzati képviselő. - Rendkívül büszke vagyok településünkre. Kevés ilyen kis község, mint a mienk, mondhatja azt el, hogy ilyen jó az útjaik állapota. Szép a szolgáltatóházunk, felújítottuk az idősek otthonát is. Az anyagi lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk a falunkért, az itt élőkért, de még azokért is, akik csak a nyári szabadságukat töltik Tiszaugon. Mindannyiunknak közösen kell gondolkodni azon, hogyan tudjuk még szebbé tenni településünket. Nemcsak a községre, de a közösségre is büszke vagyok. Egyetlen problémánk az, hogy nincs egy jól fizető, aránylag több embert foglalkoztató cég a faluban. Amennyiben idetelepedne egy, akkor azt hiszem sok minden másképpen alakulna. _______■ A tiszteletes Kuczor Erzsébet református tiszteletest nem régen helyezték Tiszaugra. Még nincs egy éve, hogy a te- lepülésen szolgál. Előtte két évig Hosszúpáhiban dolgozott. - Nagyon nagy szeretettel fogadtak a település lakói, és ez azóta is így van. Sajnos a gyülekezet nagyon leépült, így mindent elölről kellett kezdeni. Hosszú évekbe kerül az, mire újra talpra áll az egyház. A községben többségében reformátusok laknak. Probléma az, hogy minden felújításra szorul, nemcsak a templom, de a parókia is. Az egyházközség nagyon szegény, állandó anyagi problémákkal küszködik. A lelkészi állást is csak úgy tudják fenntartani, hogy Tiszasas és Csépa is idetartozik. A templomba járás nagyon változatos. Van amikor sokan vagyunk, míg máskor csak néhányan. Az óvodában és az iskdában is van hitoktatás. Nagyon megszerettem a környezetet, a falut, nem szeretnék innen elmenni. ■ Az őstermelő Kocsi Lajos tősgyökeres tiszaugi, a gyermekkorát is a községben élte le. Gazdálkodásból próbál megélni, abból tartja el a családját. - Kezdetben munkahely mellett dolgoztam gazdálkodóként, de később úgy gondoltam, hogy megpróbálok csak azzal foglalkozni. Négy év óta a mezőgazdaságból élünk. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom, búzát, kukoricát, árpát vetek, amit az állataimmal etetek meg. Főleg sertéseket tartok, jelenleg hét anyakocám van és azok szaporulatai. A munkát egy ló is segíti. Nagyon nehéz most a sertéstartás, mert az ár mélyponton van. Az a szerencse, hogy tagja vagyok a Hústerméktanácsnak, így magasabb árat tudunk kapni a leadott állatok kilójáért. így is nehéz helyzetben vagyunk, nem tudjuk, hogy mikor tudunk majd talpra állni. Az elmúlt év őszétől képviselőként is tevékenykedem. Főleg a gazdálkodókat képviselem. _____ ■ A nyugdíjas Pap Endréné nyugdíjas. Korábban évtizedekig itt élt a községben, aztán elköltöztek. Néhány év óta visszajött, s az idősek otthonának a lakója. - Hosszú éveken keresztül a postán dolgoztam a férjemmel együtt. A telefont kezeltem, kapcsoltam a hívókat, és bélyegeket is árultam. Akkoriban még nem volt mindenkinek telefonja, de a táviratot is nekem kellett továbbítani. A munkám mellett a moziban pénztárosként tevékenykedtem. Abban az időben volt még a községnek mozija. Sok fiatal járt oda. Szerdán, szombaton és vasárnap voltak előadások. Más szórakozási lehetőség szinte nem is volt. Most nyugdíjasként, az öregek otthonában lakom. Nagyon jól érzem magam a faluban, szeretek itt élni. Amikor elmegyek sétálni, az utcán sokan rám köszönnek. Megismernek, tudják, hogy ki vagyok, s ez jól esik nagyon, pedig már a nyolc- vankettedik évemet taposom.
