Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-23 / 196. szám
PETŐ F I NÉP E A L M A N A C H Móricgát Móricgát (korábbi nevén Móritz Gattya) már a XV. században önálló település volt. Kezdetben a Győaljaiak, majd Kamarás Pál birtoka volt. A gyászos emlékű mohácsi csata után - a többi alföldi településhez hasonlóan - ez a falu is elpusztult. Több mint száz esztendővel később, 1642-ben az elnéptelenedett pusztát Szeged használta. A hajdani móricgáti kőtemplom romja azonban még a XVII. század végén is látható volt. Móricgát I közigazgatásilag sokáig Kiskun- lacházához tartozott. Két éve egész alakos szobor díszíti a faluház udvarát, melyet Szűts Tamás készített. • Az elnéptelenedett középkori falvak helyén a 17-18. század folyamán összefüggő nagy pusztabirtokok alakultak ki, amelyeket a megmaradt környező települések rideg és félrideg állattartással hasznosítottak. ■ MINDEN EGY HELYEN. Móricgát büszkeségének számít a közelmúltban épült faluház. A tetszetős épü- let a polgármesteri hivatal mellett a postahivatalnak és az orvosi rendelőnek is otthont ad. ________■ S ok múlik a szándékon Beszélgetés Csontos Máté polgármesterrel Móricgát valódi kistelepülésnek számít, az ebből fakadó minden hátránnyal. Mégsem panaszkodnak. A falu problémáit rendszerint időben megoldják, anyagi gondjaikon előbb- utóbb felülemelkednek. A túlélés titkáról Csontos Máté polgármestert faggattuk.- Sok mindent sikerült megoldania a móricgáti önkormányzatnak, vajon mi az, ami még magukon is kifog?- A közelmúltban valóban több problémánkat sikerült megoldanunk. Szilárd burkolattal láttuk el a faluban az összekötő utakat, virágládákkal leptük meg a móricgátiakat, és több helyütt ültettünk is növényeket, amelyek a nyári hőség ellenére még mindig szépek. Egyszóval: csinosítjuk a falut. Sajnos megvalósíthatatlan maradt iskolánk további működtetése. Mivel a gyermekek létszáma négy főre csökkent, beszüntettük az alsó tagozatot is. Személy szerint tizenöt éve harcolok azért, hogy az intézmény tovább működhessen, de fenntartása ilyen gazdasági körülmények között rendkívül nehéz lenne. Diákjaink a közös jászszentlászlói általános iskolába járnak, amely ugyan nem ismeretlen a számukra, hisz a két település csaknem összenőtt, de azért mégis praktikusabb lenne újraindítani saját iskolánkat. Óvodánk szerencsére működőképes. Idén tizenegy gyermeket írattak be, és reményeink szerint a megfelelő létszám a jövőben is megmarad. Móricgáton - akárcsak más, hasonló adottságú települése - a munkanélküliség jelenti az egyik fő gondot. Szerencsére van néhány üzem, amely a helyiek egy részét foglalkoztatja. Ilyen a Bauerfeind papucsgyár, a galvánüzem vagy a szövetkezet. Ezen kívül a bugaci erdőgazdaságban is dolgoznak jó páran. A móricgáüak felé CSONTOS MÁTÉ 1957-ben született Kiskunfélegyházán. 1973-ban gépszerelő-géplakatos végzettséget szerzett. 1975-ben leérettségizett. 1974-77- ig a móricgáti Petőfi Tsz. présüzemében gépbeállító. 1979-90-ig művezető. 1990-től a Mofer Kft. ügyvezetője. 1993-tól önkormányzati képviselő. 1994-től alpolgármester. 1998-tól Móricgát polgármestere. Nős, két lánya van. helyben, másik részük pedig a község negyven kilométeres körzetében, valamelyik közeli városban, faluban talált munkát. Az idetelepült gyárak természetesen hozzájárulnak önkormányzatunk bevételeihez, mi pedig némi adókedvezménnyel igyekszünk segíteni a vállalkozásokat. Költségvetésünkből fenn tudjuk tartani a legfontosabbakat: művelődési házunkat a teleházzal, a faluházat, az óvodát, illetve hozzájárulunk a közös jászszentlászlói iskola fenntartásához. Jelentős összeget költünk az idősek gondozására, a szociális otthon működtetésére.-Mi a helyzet a fiatalokkal?- Sajnos a fiatalok számára nincs sok lehetőség, de én úgy érzem, ha valaki szereti a természetet, a környéket, az maradni fog és biztosan talál is magának helyben valami múnkát. Van olyan fiatalunk, aki itt építkezik, mivel Móricgáton akar élni. Nem biztos, hogy annyival nagyobb lehetőségek várják a környező városokban. Úgy gondolom, ha az ember dolgozni akar, keres magának elfoglaltságot, aki viszont ki akarja húzni magát a kötelezettség alól, az bárhol is van, ezt fogja tenni. ____________________■ M óricgátról tudni illik... A korábban önálló Móricgátot 1930. évi hivatalos felmérés sze- 1893-ban egyesítették a szomszé- rint Móricgát kül- és belterületén dós Szánkkal. Fontos tudni, hogy már 1369-en éltek, egyes jász-kun puszták tulajdonjogi és birtoklási viszonyai az Földosztás. A puszták legjavát 1745-ös redemptióig (önmegvál- fokozatosan vonták művelés alá. tás) nem voltak megnyugtatóan A kiosztott földeket forintos föltisztázottak. deknek nevezték, mivel azokat a gazdák a redemptiókor fizetett A letelepedés. A sokáig népte- forintösszegekre kapták. Egy főien puszták legkorábbi lakói rint redemptióra akkor mintegy Szánkon a Szőlősoron, Móric- 1200 négyszögöl földet mértek. A gáton pedig a Sziget dűlőben, a földosztások a redemptus gazdá- későbbi tanyasor helyén alakítót- kát is kitelepülésre serkentették, ták ki a mai település magvát. Móricgátra ezidőben mintegy 25 1827-ben Szánkon tizenkilenc család települt ki Lacházáról. Va- házról történik említés, 181 la- lószínűleg ekkor kerültek a pusz- kossal. A korabeli feljegyzések tára a Bazsa, Csontos, Deli, Gál, szerint Móricgáton ugyanakkor Józan, Józsa, Lukács, Őrsi és három ház és 41 lakos volt. Az Szecsei családok. A viszonylag alacsony lélekszám ellenére a móricgáti katolikusok és a reformátusok is egyaránt (balra) saját templommal büszkélkedhetnek. ■ KÉSZÜL AZ EBÉD. Az augusztus 20-ai ünnepségen hatalmas bog- rácsokban fortyogott a finom pörkölt.__________________■ A falugondnok Vajda István több mint három évtizede él Móricgáton. Tíz éve látja el a falugondnoki teendőket. Több pályázó közül esett rá a helybeliek választása. Mint mondta: számára elismerést jelent a falubeliek bizalma.- Úgy vélem, a falugondnoki szolgálat elindítása komoly előrelépést jelent a falu életében. A falubusz kapocs a négy részből álló településen. Ezzel hordom az ebédet, a betegeket orvoshoz, a gyerekeket óvodába, iskolába. Ezzel járok a tanyákon élő, magányos idősekhez, akiknek ha kell bevásárolok, fát vágok, a kútból vizet húzok. Sokszor néhány jó szó is sokat segít. Feladatköröm behatárolhatatlan, de bízom abban, hogy munkámmal hozzájárulhatok a falu fennmaradásához, az elnéptelenedés megállításához. Igaz, nem vagyok tősgyökeres móricgáti, de ma már ez az otthonom, így számomra ugyanolyan fontos a falu jövője, mint bármelyik helybéli születésűnek. _______■ A cégvezető Ritter József:- Eredetileg budapesti vagyok, onnan kerültem erre tájra. Gyerek- koromban jártam erre és nagyon megszerettem. Meg is fogadtam, ha egyszer lesz elég pénzem, vidékre költözöm és tanyán fogok lakni. Vágyamat sikerült valóra válta- nöm, bár közben meglehetősen hosszú ideig Németországban is éltem. Nem rajongok a hegyekért, számomra az Alföldnél nincs szebb hely, az alföldinél nincs jobb ember. A papucsgyárat eredetileg Jász- szentlászlóra terveztem telepíteni, ahol lakom, de ott nem volt megfelelő telek és épület az üzem számára. Móricgáton viszont a hajdani téesz helyén találtunk egy alkalmas csarnokot, melyet átalakítottunk és korszerűsítettünk. Nagyon fontosnak tartottam, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéken teremtsünk munkalehetőségeket. Jelenleg ötven főt foglalkoztatunk az üzemben. Többségük Mó- ricgát környékén lakik. ■ A fafaragó Hegedűs Zsolt: - Édesapám móricgáti, én viszont Orosházán szülét- . tem. Ott is jártam iskolába, majd Gyulára kerültem, ahol faművesnek tanultam. Érettségi után elvégeztem egy ügyintézői-titkári tanfolyamot, és közben egy kicsit el is feledkeztem a művészetről. Közben 1986-ban visszaköltöztünk Móricgátra, és én felfedeztem ezt az erdei tanyát. Kezdetben csak a hétvégéket töltötteip itt. Az iskola befejezése óta viszont már itt élek. Távol esik a világtól, de legalább csend van és nyugalom. Ha emberek közé vágyom, bemegyek a faluba. Nagyon sokféle dolgot készítek fából, többnyire berendezési tárgyakat, kiegészítőket, például: boros polcot, kopjafát, szalvéta- és fényképtartót, de ács- és asztalos- munkát is elvállalok. Kezdetben hátrány volt, hogy ilyen eldugott helyen lakom, ám ma már egyre többen megtalálnak. Általában én is reklámozom munkáimat, amerre csak megfordulok. ■ Tízéves testvérkapcsolat Aláírás után a két polgármester bemutatta a partnerkapcsolatot rögzítő szerződést. Egész napos nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte 2003. augusztus 20-án Móricgát önálló önkormányzata megalakulásának, valamint a Kiskunlacházával kötött partnerkapcsolat megkötésének tizedik évfordulóját. Az ünnepségen Csontos Máté Móricgát, illetve Kiss Imre, a Pest megyei Kiskunlacháza polgármestere, Kovács István körjegyző jelenlétében aláírásával erősítette meg az egy évtizede kötött megállapodási __________________■
