Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH A betyárok is kedvelték A mintegy 1100 lelket számlá­ló Gátér jövőre lesz nyolcvan- éves. Az 1924 óta önálló tele­pülés nevét a rajta átfolyó Gát­érről kapta. Területe már az avarkorban lakott volt. Gyak­ran megfordultak erre az al­földi betyárok is, akikhez szá­mos legenda fűződik Gátéron. A Kiskunfélegyházával szomszé­dos település is megsínylette a második világháborút, a helyi ál­dozatok emlékét a mai napig ke­gyelettel őrzik. A község felfej­lesztése a háború után, Kádár Mihályné, majd 1954-től Bálint Mihály tanácselnöksége alatt tör­tént. A vezetékes víz, a villany­áram bevezetése, portaosztás, új utcák, házak építése. A ’90-es évek végére elkészült a gázháló­zat és az összes utcát leaszfaltoz­ták. A közelmúlt jelentős belvize nagy károkat okozott Gátéron, a problémákat azonban sikeresen megoldották, közösen javították, építették és szépítették újra a fa­lut. A neogótikus stílusú, római katolikus templom tetőszerkezet­ét a közelmúltban újították fel. A falu két, szépen gondozott park­kal büszkélkedhet. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította a Fehértó gátéri részét. _______________■ A népi kultúra őrzői A Kismakkos együttes számos hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A táncot nem megtanulni, ha­nem eltanulni kell! Egész valón­kon átszűrve újra világra hozni, továbbadni - vallják a gátéri Kismakkos Néptáncegyüttes tag­jai. A község büszkeségének szá­mító együttes fennállása óta szá­mos hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A tánccso­port rendszeresen fellép a közeli Kiskunfélegyháza különböző kulturális és hagyományőrző rendezvényein. A Kismakkos Néptáncegyüttes két esztendeje, a helyi citerazenekarral közösen indította el - azóta már hagyomá­nyossá vált - tavaszköszöntő ta­lálkozóját, amelyre mindig meg­hívják a környező települések néptánccsoportjait is. ________■ M inden adott a tanuláshoz A nyolc évfolyammal működő helyi iskola néhány éve vette fel a legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét. A számítógépekkel felszerelt, saját olvasóteremmel ellátott iskolában a tanórákon kí­vül a diákok sportkörön, angol, furulya és számítástechnikai szakkörön vehetnek részt, de te­hetséggondozó órákat is szervez­nek számukra. Feketéné Borbély Zsuzsanna igazgatónő elmondta, a diákok Gátérról elkerülve jól megállják helyüket a középisko­lákban, illetve az országos sport- és tanulmányi versenyeken. ■ A gátéri római katolikus templom 1924-ben épült, tehát gyakorlatilag egyidős az önálló településsel. Az eklektikus templomnak Szent Anna a védőszentje, akinek névnapján tartják minden esztendőben a templom, illetve Gátér falubúcsúját.____________________________ ■ Gátér A község képviselő-testülete: Urbán Istvánná polgármester A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI: Csáki Benjáminná alpolgármes­ter, Gémes Mihályné, Tantucz Imréné, Dakó Ferenc, Fekete Antal, Kis Illés, Seres Balázs. Jegyző: Toldi Zsolt. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-tól 12-ig Kedd: 8-tól 12-ig Szerda: 8-tól 12-ig, 12.3 0-tól 16-ig Csütörtök: 8-tól 12-ig Péntek: 8-tól 12-ig. A 2003-AS ÉV SZÁMOKBAN (fő) Összlélekszám: 1.072 Iskoláskorú: 104 Óvodáskorú: 37 Forrás: polgármesteri hivatal Rossz évkezdés, jó folytatás Beszélgetés Urbán Istvánné polgármester asszonnyal Gátér egy év híján nyolcvan esztendeje önálló. Noha sosem tartozott az úgymond jómódú te­lepülések közé, valahogy mindig sikerült fe­lülkerekednie a nehézségeken. Nem volt ez másképp ebben az esztendőben sem. A gon­dokról, tervekről Urbán Istvánné polgármes­ter asszonnyal beszélgettünk.- Mi a helyzet most? Egyáltalán milyennek látja Gátér jövőjét?- Természetesen vannak gondjaink, de ezek egy részét már sikerült megoldanunk az elmúlt időszakban. Rossz évkezdésünk volt, mivel a költségvetés összeállításánál több mint 15 millió forintos forráshiányt állapítottunk meg. Ez lénye­gesen behatárolta a terveinket, de szerencsére si­került pályázaton pénzt nyernünk, amivel a hiá­nyokat kipótolhatjuk. Semmiképpen sem szeret­nénk, ha intézményeink látnák kárát a pénzszű­kének. Megvalósult terveink között említeném, hogy sikerült bevezetnünk a szervezett szemét- szállítást a községben. Eddig ugyanis mindenki maga hordta ki a hulladékot a falu területén lévő szeméttelepre. Április elsejétől ez a probléma megoldódott. Pályázat útján nyertünk pénzt 250 darab új szemeteskukára, így a lakosságnak csak a kukák összértékének felét kell kifizetnie. Tagjai vagyunk a homokhátsági regionális szemétlera­kó létesítését célzó társulásnak is, bár ennek a tervnek megvalósulására még néhány évet bizto­san várni kell. Nagy gond Gátéron a megfelelő orvosi ellátás hiánya. Evek óta betöltetlen a körzeti orvosi ál­lás. Hetente egyszer állandó helyettes rendel a fa­luban, aki Félegyházáról jön. Véleményem sze­rint, ez a heti egy alkalom nagyon kevés. Közeli terveink közt szerepel az iskola állapotának javí­tása. A legrégibb iskolaépületünk 1896 óta műkö­dik. A nyílászárókat le kellene cserélni, és várat magára egy elektromos felülvizsgálat is. A felújí­tásra szintén pályázni szeretnénk, melynek má­sik fontos célja az, hogy a számítógépeket megfe­lelő helyen tárolhassuk. A napközi otthonos óvo­da konyháját, melyet általában 130 gyerek és fel­nőtt vesz igénybe, fokozatosan tudjuk az európai URBÁN ISTVÁNNÉ 1945-ben született Gátéron. 1966 és 1984 között a Keleti Fény Me­zőgazdasági Termelő Szövetke­zetben dolgozott adminisztrációs munkakörben, majd személyzeti vezetőként. 1990-ig tanácselnök. 1990-től Gátér polgármestere. Házas, két fia és egy unokája van. uniós szabványoknak megfelelően átalakítani. Most a rozsdamentes mosogató cseréje valósul meg.- A nehézségek ellenére a gáténak valameny- nyien ragaszkodnak szeretett szülőfalujukhoz. Ezt mivel magyarázza?- Ha az ember valahová születik, vagy hosz­szú időt tölt ott, kialakul benne a kötődés. Ott érzi magát otthon. Hogy ezt fokozzuk, részünk­ről igyekszünk minél több lehetőséget biztosí­tani a gátériak számára a szórakozásra, beszél­getésekre. Évente több olyan - nagyon színvo­nalas - rendezvényünk van a faluban, amely se­gíti a közösség összetartását. Gátérra nem jelle­mező a lakók elvándorlása, sőt, az utóbbi idő­ben még meg is szaporodtunk. Az üres lakások benépesednek és több, eredetileg nem gátéri is a faluba költözött. Talán a csend, a falusi nyu­galom vonzza őket. Munkalehetőség sajnos nem sok van. Az itt élők többsége Kiskunfél­egyházán vagy Csongrádon dolgozik, mivel ott talál a végzettségének megfelelő állást. A közle­kedés viszont nagyon jó, így nem probléma az ingázás. Büszkék vagyunk arra, hogy általános iskolásaink a városi középiskolákba kerülve re­mekül megállják a helyüket, nagy részük minden évben részt vesz országos tanulmányi versenye­ken, igen szép eredményekkel. A fiatalok letele­pedését a község vissza nem térítendő támoga­tással igyekszik segíteni. Önkormányzatunk és intézményeink minden pályázati lehetőséget megragadnak, annak érdekében, hogy bevétele- inket ldegészítsiik. _______________________■ A kőfaragó A gátéri temető a legszebb, Kis­kunfélegyháza környéki sírker­tek közé tartozik. A példás rend és tisztaság mellett, a különös műgonddal készített síremlékek emelik a kegyeleti hely hangula­tát. Az egyik síron például egy, a kereszt terhe alatt térdre rogyó Krisztus-szobor áll. Mint meg­tudtuk: Tábi János, helybeli mester készítette. Tábi János kő­faragással, épületszobrászattal keresi kenyerét. Kézügyességét számos sírkő, párkány, lépcső és kőburkolat dicséri. Ezt tanul­ta, ezt szereti csinálni. A~szobro- kat - köztük az említett Krisz­tust ábrázolót - önmaga szóra­koztatására készíti. Saját vállal­kozását épp két esztendeje indí­totta el Gátéron. Emellett más településekre is dolgozik, töb­bek között Kiskunfélegyházára, Szentesre, Lakitelekre, időnként még a fővárosba is. A tél, a hideg idő közeledtével, a szabadban végezhető munkák megszűnő1 sével sem áll meg az élet Tábi Jánosnál. A kőfaragó ilyenkor kandallók építésével tölti idejét. A tanárnő Orosziné Gu­lyás Ildikó: - Tősgyökeres gátéri vagyok, születésem óta itt élek. Amikor főis­kolára jártam, megfordult ugyan a fe­jemben, hogy elhagyom a köz­séget, ám ebből végül semmi sem lett. Itt mentem férjhez, és könnyebben tudtunk házat épí­teni itthon. Szüleim, testvére­im, rokonaim mind Gátéron laknak. Ez a hangulatos telepü­lés az otthonunk. Az utóbbi tíz esztendőben nagyot fejlődött Gátér. Igaz, munkalehetőség nincs elég - én is Félegyházán tanítok -, a közlekedés viszont kiváló, így a városba való bejá­rás nem okoz problémát. Sze­rencsésnek mondhatom ma­gam, hiszen mindent, ami szá­momra fontos, itt találtam meg. Nyugodt szívvel kijelenthetem: nem költöznék el. ■ Az iparos Kiss Illés: - Gátéron lát­tam meg a napvilágot, azóta kisebb- nagyobb meg­szakításokkal itt élek. Első huzamosabb távollétem az iskolás időszakra esik, ugyanis Csongrádon, illetve Budapesten tanultam. Másodszor már fel­nőttként voltam távol. Sokfelé megfordultam életem során, vé­gül mégis itthon kötöttem ki. Itt nyugalom van, s ahogy mondani szokás: levegőhöz jut az ember. Szeretem, hogy nincs olyan zsú­foltság, mint egy nagyvárosban. Huszonöt éve készítek utánfutó­kat. Az elsőt elvittem vizsgáztat­ni, azóta sem hoztam haza. Ott­maradt, s mellé még ötöt rendel­tek. így kezdődött... Itt vannak a gyökereim, az ismeretségi kö­röm, kötődöm a helybeliekhez, a környezethez... Ennél több magyarázat talán nem is kell. ■ Az autószerelő Gémes And­rás: - Tősgyö­keres helybeli vagyok. Gátéron szü­lettem, követ­kezésképp: kötődöm a te- lepüléshez. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt egy 6 éves időszaka az életemnek, amikor távol, Budapesten dol­goztam. Ám nem igazán tetszett a nagyvárosi nyüzsgés, ezért hat év után vissza-, pontosabban: hazajöttem. Megnősültem és fe­leségemmel itt, Gátéron vettünk házat. Sokkal nyugodtabb kö­rülmények között lehet itt élni, dolgozni. Húsz éve foglalkozom autójavítással. Tíz évig egy mű­helyben dolgoztam, ahol megta­nultam a szakmát. Ezután nyi­tottam meg saját műhelyemet. Most már elmondhatom: megér­te. Ügyfeleim többsége gátéri, de sokan megkeresnek a kör- nyező településekről is.______■ A FOGATHAJTÓKÉ VOLT A PÁLYA. Huszonöt helybéli, illetve az ország különböző tájairól érkezett fogat részvételével, augusztus 16-án második alkalommal rendezték meg az amatőr fogathajtók verse­nyét Gátéron. A nagyszámú érdeklődő előtt a helyi sportpályán lebonyolított rendezvényen a ketteshaj- tók közül a szegvári Gila Márton bizonyult a legjobbnak. A pálmonostori Endre Károly az egyesfogat-. Kulik István - a helyi postás - pedig a póni-kategóriában lett első. ______________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents